Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
2 "képújság 1978. március 14. Ülésezett az országgyűlés külügyi bizottsága Hétfőn Gyenes András elnökletével ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A Parlamentben megtartott tanácskozáson részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke. A bizottság meghallgatta Púja Frigyes külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezt követően a képviselők megvitatták majd elfogadták a bizottság idei munkatervét. A vitában felszólalt Barcs Sándor, Darvasi István, D. Káldy Zoltán, Kállai Gyula, Kelen Béla, Németh Pál, Ré- ger Antal, Sebesi Lászlóné és Stock János. Mondjon nemei az N-bombára! Szovjet akadémikusok levele Carterhez A neutronfegyver gyártásáról való lemondásra szólította fel Carter amerikai elnököt 35 kiemelkedő szovjet tudós, akadémikus. — A neutronbomba gyártására vonatkozó igenlő döntés újabb szakaszt nyitna a fegyverkezési hajszában, megnehezítené a fegyverzetek ellenőrzésével kapcsolatos két- és sokoldalú tárgyalásokat, magasabb és veszélyesebb szintre emelné az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris egyensúlyt — állapítják meg hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott levelükben a szovjet tudósok. Emlékeztetnek arra, hogy a Japán elleni atomtámadásra 1945-ben kiadott végzetes parancs és a termonukleáris bomba kidolgozásának megkezdéséről 1950-ben hozott döntés óta az amerikai elnökök egyetlen állásfoglalása sem gyakorolt akkora hatást a jövőbeni amerikai atompolitika meghatározására, mint Carter elnöknek a neutronbombára mondandó „igen”-je, vagy „nem”-je. Hangsúlyozzák, az amerikai elnöknek reális lehetősége van arra, hogy tartózkodjék attól a lépéstől, amely még jobban megnehezítené az amúgy is bonyolult probléma — „a nukleáris szellem visszakényszerítését a palackba” — megoldását. A levél 35 aláírója között olyan kiemelkedő tudósok vannak, mint Anatolij Alek- szandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, Geor- gij Szkrjabin, az SZTA főtitkára, Viktor Ambarcum- jan csillagász, Msztyiszlav Keldis matematikus, Leonyid Szedov, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség alelnöke, Nyikolaj Baszov fizikai Nobel-díjas, Leonyid Kanto- rovics közgazdasági Nobel- díjas, Alekszandr Prohorov fizikai Nobel-díjas, Nyikolaj Szemjonov kémiai Nobel- díjas, Pavel Cserenkov fizikai Nobel-díjas — valameny- nyien az SZTA és számos külföldi tudományos akadémia tagjai. Megnyílt a lipcsei vásár Erich Honecker a magyar kiállítóknál Vasárnap megnyitotta kapuit a lipcsei tavaszi vásár, a világ legnagyobb szakvására, amelyen 62 ország és Nyugat- Berlin 9100 kiállítója vesz részt. A vásárt az első napon megtekintették az NDK párt- és állami vezetői, élükön Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével. Erich Honecker és az NDK számos más vezető személyisége megtekintette a magyar kiállítás egy részét is: a CHEMOKOMPLEX, a Ganz- MÁVAG, az INTRANSZMAS, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a MINERALIMPEX és a NIKEX bemutatóját. Erich Honeckert Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Szűrös Mátyás berlini magyar nagykövet üdvözölte. Tordai Jenő tájékoztatta az NSZEP KB főtitkárát a magyar részvételről a lipcsei vásáron. Hangsúlyozta, nogy 1977-ben sikeresen fejlődött a magyar— NDK gazdasági együttműködés és az idei évre született megállapodások további dinamikus bővítésre adnak lehetőséget. Az NDK hazánk második külgazdasági partnere. Az NSZEP KB főtitkára örömét fejezte ki, hogy nagy a fejlődés a két testvéri szocialista ország gazdasági együttműködése terén is. A magyar részvétel a lipcsei vásáron jól kifejezi, hogy kapcsolataink a gazdaság területén is rohamosan erősödnek, éppúgy, ahogy politikai kapcsolataink fejlődnek. „Jó üzletkötéseket kívánok” — mondotta Erich Honecker a magyar kiállítóknak. Palesztin-izraeli összecsapás Mint a WAFA palesztin hírügynökség jelenti Tel- Aviv környékén fegyveres összecsapás történt egy palesztin partizánosztag és az izraeli hadsereg egységei között. A lövöldözéskor több mint harminc katona életét vesztette. Az amerikai hír- ügynökségek jelentései szerint a harc során megöltek, illetve megsebesültek száma meghaladja a százat. Az amerikai hírügynökségek azt állítják, hogy a partizánok hatalmukba kerítettek két, utasokkal teli autóbuszt. Az izraeli propaganda a történteket megkísérli felhasználni a palesztin ellenállási mozgalom lejáratására. A Begin-kormány a fegyveres összecsapást nyíltan ürügynek tekinti egy, a szomszédos arab országok elleni nagyszabású katonai provokáció végrehajtására. Begin izraeli miniszterelnök és Dajan külügyminiszter lemondta hétfőre tervezett utazását az Egyesült Államokba, ahol Carter elnökkel tárgyalt volna. Weizman izraeli hadügyminiszter pedig megszakította washingtoni látogatását és sietve visz- szautazott Izraelbe. Weizman újságíróknak adott nyilatkozatában nem zárta ki az izraeli légierő „nagyszabású támadásainak” lehetőségét. Hazautazott Moszkvából a marokkói kormányfő Ahmed Oszmán marokkói kormányfő egyhetes szovjetunióbeli munkalátogatásának befejeztével hétfőn hazautazott Moszkvából. A vendéget a szovjet főváros repülőterén több más hivatalos személyiség társaságában Alekszej Koszigin szovjet kormányfő búcsúztatta. Ahmed Oszmán Moszkvában Alekszej Kosziginnel tárgyalt, s a megbeszélések eredményeként több fontos okmányt írtak alá. A marokkói kormányfő a szovjet fővároson kívül ellátogatott Leningrádba is. FANtfiÁMA MOSZKVA Megkezdték az űrállomás egyes berendezéseinek üze. men kívül helyezését a Szal- jut—6 utasai: Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko. A két szovjet űrhajós, aki immár több mint három hónapja végzi munkáját a Szál. jutón, a hét második felében visszatér a Földre, s előtte „konzerválnia” kell munka, helyét a következő váltás számára. BEJRUT Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vb-elnöke a Szovjetunióban és az NDK-ban tett látogatásáról visszaérkezett Bejrutba. A leszerelési világértekezlet ENSZ-bizottságának ülése A leszerelési világértekezlet előkészítésével megbízott különleges ENSZ-bizottság hétfőn New Yorkban felújította munkáját — jelenti Vlagyimir Mátyás, a TASZSZ tudósítója. A hétfői ülésen a bizottságban képviselt negyven állam delegátusai vettek részt. A leszerelési világértekezlet összehívásának gondolata a Szovjetuniótól és olyan más békeszerető államoktól származik, amelyek nagy erőfeszítéseket tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelés megvalósítására és a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítésére. Ullmann József (1911-1978) Budapesten ülésezik a Duna-bizottság A jubileumi tanácskozáson megemlékeznek a dunai hajózás alapjául szolgáló nemzetközi egyezmény aláírásának évfordulójáról. (Képtávírónkon érkezett.) Mély megrendüléssel tudatjuk mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy Ullmann József nyugdíjas újságíró, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 1978. március 13-án, életének 67. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1978. március 16-án, csütörtökön délután 14 órakor lesz Szek- szárdon, az alsóvárosi temetőben. MSZMP Szekszárd városi Bizottsága, Tolna megyei Népújság Szerkesztősége, Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, a gyászoló család. Szombaton, vasárnap még az utcán találkoztunk vele. Egyikőnk sem gondolta, hogy hétfőn reggel már szívet, torkot szorító tennivalónk lesz, mert elragadja a halál. A gép érzéketlen, de a sorokká összeálló betűket magából szakítja ki az élő ember, aki emlékezik. Ullmann elvtárs nem jön be a szerkesztőségbe, nem találkozunk vele többé az utcán. Elment. Mi pedig emlékét idézve, példáját követve dolgozunk tovább. Édesapja az első világháborúban szerzett betegségében halt meg. öt is megviselte a háború, a gyakori munkanélküliség, a felszabadulás előtt végzett illegális pártmunka. Az írott szóval akkor kötött örök barátságot, amikor a nyomdászszakmát választotta. 1930-ban lépett be a szociáldemokrata pártba és attól kezdve vállalta a pártmunkával járó nehézségeket, az üldöztetést. Munkaszolgálatosként vitték ki a frontra. Két évig járta az aknamezőket, míg végül 1944. decemberében sikerült megszöknie. 1945. január elsején érkezett Szekszárdra, január harmadikán már munkára jelentkezett a Magyar Kommunista Pártnál. Különböző területeken végezte pártmunkáját 1951. áprilisáig. Ettől kezdve, egészen 1972-ig a Tolnai Napló, majd később a Tolna megyei Népújság szerkesztőségében dolgozott. Nagy lelkesedéssel, odaadással, szorgalommal végezte az olvasószerkesztői feladatokat. Munkájáért kétszer kapott kormánykitüntetést és még aktív újságíróként vehette át a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Megpróbáltatásokkal teli élete a felszabadulás után szépült meg. Sokat dolgozott, de mindig többre törekedett. Amikor nyugdíjba ment, hosszú, nagyon boldog életet kívántunk neki. Megrongált szervezete csak hat évig bírta. Nincs többé! Csak az emléke maradt és marad velünk! Dél-molukui akció A Hollandiában élő dél- molukuiak ismét akcióba léptek: hétfőn délelőtt 10 óra tájban három dél-molukui, felfegyverzett fiatalember behatolt az asseni tartományi kormányzat székházába, és lövöldözni kezdett. Az épületben tartózkodó több tucat személyt, többségükben a tartományi kormányzat tisztviselőit, a támadók túszként foglyul ejtették. A rendőrség nagy erőkkel körülvette az épüle_ tét. A társadalomtudományok és a gyakorlat Beszélgetés Korcsog Andrással, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével A közelmúltban vezető párt- és állami szervek megtárgyalták a tudománypolitika időszerű kérdéseit. Hogyan értékelték a társadalom- tudományok fejlődését és milyen igényeket fogalmaztak meg velük szemben? — erről beszélgetett munkatársunk Korcsog Andrással, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjével. — Mi tette szükségessé, hogy napirendre kerüljenek a tudománypolitika kérdései, s hogy vezető testületek átfogóan elemezzék a tudományos élet fejlődésének tapasztalatait? — Úgy gondolom, a legfőbb ok abban jelölhető meg, hogy napjainkban — s ez világjelenség — erőteljesen megnövekedtek a tudományos kutatással szemben támasztott társadalmi igények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi élet legkülönbözőbb szféráinak dinamikus, kiegyensúlyozott fejlődése nem nélkülözheti a tudományok aktív részvételét és közreműködését. A tudományok növekvő társadalmi jelentősége és szerepe szükségessé teszi, hogy vezető párt- és állami szervek időről időre áttekintsék a tudomány- politika végrehajtását, elemezzék a megvalósítás tapasztalatait, s kijelöljék azokat a tennivalókat, amelyek hatékonyabban szolgálják a szocialista társadalom fejlődésével összefüggő politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai feladatok megvalósítását. Mindez nagyon konkrét formákban tükröződött pártunk XI. kongresszusán, a dokumentumokban és hozzászólásokban egyaránt. A tudománypolitika végrehajtásának és a tudományos élet fejlődésének átfogó elemzése közvetlenül összefügg a fejlett szocialista társadalom felépítéséből fakadó — a párt XI. kongresszusán megfogalmazott — feladatok megvalósításával. — A tudománypolitikai irányelvek elfogadása óta megközelítően egy évtized telt el. Miben foglalhatnánk össze a társadalom- tudományok ez időszakban elért eredményeit? — A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a társadalomtudományok a gyakorlat felé fordultak. Nemcsak abban az értelemben, hogy hozzájárultak a társadalmi-politikai gyakorlat elméleti megalapozásához, s jobban szolgálták a szocializmus építéséből fakadó gazdasági, kulturális, stb. feladatok megoldását, hanem abban az értelemben is, hogy a marxizmus—leninizmus elméletének gazdagításával hozzájárultak a tudatformáláshoz, az általános ideológiai tevékenységhez. Ez annál is fontosabb eredmény, mert a hatvanas években erőteljesen érződtek annak hátrányai, hogy a tudományos kutatás túlságosan önmagába zárkózott, befeléfordult, s nem volt kellő kapcsolata a társadalmi élet egyéb területeivel. A társadalomtudományok valójában a hetvenes évektől kezdtek érzékenyebbé válni a társadalmi gyakorlat igényei iránt. Megmutatkozik ez abban, hogy erőteljesen nőtt a szocializmus építésének mai aktuális kérdéseivel foglalkozó kutatások száma. Számos társadalomtudományi ágazatban (történettudomány, közgazdaságtudomány, irodalomtudományok, stb.) a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kapott a felszabadulás óta eltelt időszak gazdasági, kulturális, ideológiai, politikai folyamatainak és összefüggéseinek vizsgálata. A tudománypolitikai irányelvek hatására — e kutatások társadalmi presztízsének növekedésével egy időben — a társadalomtudósok sokkal bátrabban és felelősségteljesebben nyúltak korábban „kényesnek” tartott kérdések vizsgálatához. A társadalom- tudományi kutatások közelebb kerülése a társadalmi gyakorlathoz jelentős változást eredményezett a tudományos eredmények hasznosításában. ' Mind a központi, mind a helyi párt- és állami szervek a döntések előkészítésébe, a javaslatok kidolgozásába egyre jobban bevonják a társadalomtudományok művelőit, s a gyakorlati megvalósítás konkrét feltételeinek kimunkálásában, a döntések hatásainak elemzésében, ellenőrzésében egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a társadalomtudományokra. Kedvező tapasztalat, hogy a legújabb társadalomtudományi kutatások eredményei egyre jobban beépülnek mind a marxizmus—leninizmus oktatásába, mind a pártpropagandába. Hadd tegyem hozzá, hogy a társadalomtudományi kutatások eredményei konkrét művekben, alkotásokban is kifejeződtek. Számos, az eddigi eredményekre épülő, nagyobb igényű szintetizáló munka jelent meg vagy készülőben van. Elkezdődött például Magyarország történetének tízkötetes kiadása; vagy utalhatok például a magyar irodalom történetének készülő köteteire; a Nyelv-atlaszra; a Néprajzi lexikonra, stb. Ezeknek az eredményeknek, az egyéni és kollektív alkotásoknak a fővárosi és a vidéki tudományos kutatók egvaránt részesei voltak. — Ehhez kapcsolódik következő kérdésünk: milyen lényeges változások történtek az elmúlt években a vidéki társadalomtudományi kutatóhelyek fejlődésében, s ezek miképpen
