Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

XXVIII. évfolyam, 51. szám AKA: 0,80 Ft 1978. március 1., szerda Mai számunkból SAJTÖT ÁJÉKOZTATÖ A NŐNAP ELŐTT (3. old.) KÖTELEZŐ A JEGYELŐVÉTEL? (3. old.) JÁTÉKOS VETÉLKEDŐ (6. old.) „BUROKBAN SZÜLETETT” HALAK (5. old.) Hitelesség Legnagyobb költőink, író­ink (Arany János, Móricz Zsigmond) egyebek közt arról is híresek voltak, hogy minden tőlük telhető módon igyekeztek megőriz­ni az epikai vagy történel­mi hitelességet. A minap — egy számomra csak mérsé­kelten sikerült tv-játékban — nagyon sokad magam­mal ennek ellenkezőjéről szerezhettem tanúbizonysá­got. A tatai szénmedence katonai parancsnoka, egy m. kir. honvédszázados, régen se lehetett rokon­szenves, most se volt az. De még véletlenül se hord­ta a német vaskeresztet a magyar kitüntetésekkel egy sorban, mert annak II. osz­tályát a bal mell alsó ré­szén, az elsőt gomblyukban, a lovagkeresztet (a netán hozzá adott tölgyfalombbal és egyéb zöldségekkel együtt) a nyakban visel­ték. -Fontos ezt tudni? Igen, éppúgy, mint nem. Sokak­kal együtt én például na­gyon hálás lennék a sors­nak, ha ifjúságom hajna­lán kevesebb vaskeresztet láttam volna, mint ameny- nyit látnom sikerült. A hitelesség azonban valóban fontos, és nemcsak egy tv-játékban. Valakiről, valamikor, va­lahol, valahogy elterjedt, hogy nem szereti a munka­helyét, ahol a kenyerét ke­resi. A munka- és a sze­relmi viszony között per­sze van különbség, de azért ez a hír nem vet jó fényt senkire sem. Másról az a hír terjengett, hogy rossz a házasélete. A harmadikról, I hogy konzekvensen nyaká­ra hág a fizetésének és családját („Az én házam, az én váram” — kinek, mi köze hozzá?) otthon ke­nyér- és almahéjon tartja. A negyedikről, az ötödik­ről, a hatodikról más és más hír járta. A tényekről, ha úgy tet­szik a történelmi hiteles­ségről soha nem győződött meg senki. Még csak a sze­mélyes kérdezősködés ere­jéig sem. A hírek, híreszte­lések szenvedő alanyai kö­rül azonban fokozatosan sűrűsödni kezdett valami­féle szemmel nem látható köd. Ferde, netán kancsal tekintetek kísérték útjukat, I hiszen azokról, akikről ezt, azt, amazt és még amazt tudjuk, mindent el lehet képzelni. Képzelőtehetség­nek pedig nem vagyunk híjával. És hibáknak se. Mert, ha a hitelesség sűrűn hiány­cikk, abban mindenki hi- - bás. É sorok írója éppúgy, mint valamennyi kedves olvasó. Olykor csodálatos buzgalomról tudunk tanú- bizonyságot tenni annak ér­dekében, hogy nehezebbé tegyük egymás, tehát mind­annyiunk életét. Érdemes? ORDAS IVAN Lázár György Kőbányán Belgrádi találkozó Folytatódott a vita a záródokumentumról A belgrádi találkozón részt vevő küldöttségek hétfőn délután plenáris ülés kereté­ben folytatták tanácskozásai­kat. A plenáris ülés előtt a hét végén két, illetve sokoldalú, nem hivatalos megbeszélése­ket tartottak. A konzultációk napirendjén az el nem köte­lezett és semleges országok által előterjesztett, nem hiva­talos záródokumentum-terve­zet szerepelt. A szocialista országok ezt a dokumentu­mot jó alapnak tartják ahhoz, hogy a belgrádi találkozót konkrét, politikailag irány­adó megállapításokat tartal­mazó záródokumentum elfo­gadásával fejezzék be. Néhány NATO-tagország delegációja azonban továbbra is makacs módon szembehe­lyezkedik ezzel a megoldás­sal. Egyre több olyan értékelést hallani, hogy a belgrádi ta­lálkozó önmagában véve tel­jesítette feladatait. Számos küldött azon a véleményen van, hogy a véleménycsere rendkívül hasznos volt, mi­vel megvilágította, hogy az egyes államok miként véle­kednek az európai enyhülés és együttműködés alapvető kérdéseiről. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Budapest X. kerületébe látogatott. Részt vett a láto­gatáson Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottságon Lázár György elbeszélgetett a kerületi pártvégrehajtó bi­zottság tagjaival, az állami és társadalmi szervezetek veze­tőivel, akik tájékoztatták Kő­bánya politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, idő­szerű feladatairól. Ezt köve­tően felkereste a Pataky Ist­ván Művelődési Központot, megtekintette az újhegyi úti lakótelep építkezéseit és az új ABC-áruházat. A továb­biakban ellátogatott a szo­cialista brigádok parkjába, amelyet a kőbányai dolgozók és a kerület lakói az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáival közösen építettek és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére adtak át. Lá­zár György ezután a Finom- mechanikai Vállalathoz láto­gatott, ahol megtekintett né­hány üzemet, majd párt­napot tartott időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről. Tanácskozás a megye vízgazdálkodásáról Dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Császár Jó­zsef, a Tnegyei tanács általá­nos elnökhelyettese tegnap tárgyalást folytatott az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnök­helyettesével, dr. Breinich Miklóssal, a megyét érintő vízgazdálkodási kérdésekről: a megye településeinek víz­ellátásáról, csatornázásáról és szennyvíztisztításáról. Érté­kelték az üdülőterületek fej­lesztésében eddig elért ered­ményeket is. Megállapították, hogy a kitűzött feladatokat az eredményes együttműködés alapján megvalósították. To­vábbiakban az V. ötéves terv hátralévő éveinek feladatait határozták meg. Gáspár Sándor logadta az SZVSZ elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enri­que Pastorinót, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkong­resszus előkészületeiről. Másfél év alatt el kell készíteni a szekszárdi felüljárót A KPM Tolna megyei Igaz­gatóságán tegnap délelőtt több mint ötven szakember vitatkozott arról, hogyan, s mint készüljön a szekszárdi felüljáró. Sok vitára ugyan nincs mód, hiszen az UVA- TERV munkája alapos, sok­sok előzetes információ alap­ján készült. Bíró Sándor ter­vezőmérnök elmondotta kon­cepciójukat: az új út, lénye­gében majd Várdombig, azaz — szekszárdi ismeretek alap­ján a Zöldfa-csárdáig — ke­rüli meg a várost, mostani kiépítésében a Húskombiná­tot szolgálja. Az út hossza 2,9 kilométer. A kezdete a szek­szárdi Rákóczi utcában, a Széles, azaz a Szluha György utcánál lesz. A Szluha utcán kezdődik a felüljáró, áthidal­ja a vasutat, az AGROKER- iparvágányt is, megkerüli a FÜSZÉRT-raktárt és a Kis- Tücsök-csárdán túl, a Béke­telepen, a kertekben halad át a húskombinát felé. Több tucat érdekelt válla­lat vett részt tegnap a bejárá­si terv megvitatásán. Ricker István, a KPM megyei igaz­gatóságának főmérnöke ve­zette a vitát, és összegezte a tanulságokat. Ez a felüljáró a Rákóczi utcáról indul az ipari negyed felé, s néhány tucat ház, il­letőleg telek-vég szanálása, majd közterület, illetőleg tsz-terület kisajátítása révén kapja meg végleges nyomvo­nalát. A FÜSZÉRT-en túl lesz majd leágazása az útnak, a későbbi években a szek­szárdi kikötő felé. A nyom­vonal elhalad a mostani szeszipari — Pepsi-töltő — üzem mellett, a tejüzem alatt és a húskombinátnál csatla­kozik a Keselyűsi, a Gemenc- be vezető útba. Innen, majd a későbbi években ágazik el Várdomb azaz a Zöldfa-csár­da felé az út, megkerülve a TOTÉV, meg a TÁÉV tele­MOHÁCS HaíuüJa fjrritatt ftyotqmrX': ‘Potttrek , K. u Csőm 'Ájsarté; 1 _k cure kje i ój a ‘‘v «távlati Sió ki jlfL-rm.ru "uu uinfö ÜlDjuw' Húskombinát területe pét, illetőleg a temetőt. A tegnapi vita során az érde­keltek számos észrevételt, javaslatot terjesztettek elő, amelyeket a végleges kivite­lezési terv elkészítéséhez fi­gyelembe vesznek. Ennek a 2,9 kilométeres útnak, a fe­lüljáróval együtt a jövő év végére el kell készülni, hi­szen ez az út elsősorban a húskombinát kiszolgálására hivatott. Térképvázlatunk az út nyomvonalát mutatja. PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom