Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
1978. február 11. ffepÚJSÁG Helikopter, társulásban Uj tanműhely Szekszárdoh A helikopter, amely 9 milliót ér, a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében található. A tervek szerint január közepétől február 7-ig 8 ezer hektár gabonára kellett volna kiszórnia a fejtrágyát. Nem szórta le, csak 2500 hektárra. A fagyott talaj elbírta a helikopternél olcsóbban üzemelő műtrágyaszóró gépeket. KI KIVEL? A helikoptervásárlás gondolatával 1975 óta foglalkoznak a Szekszárdi Állami Gazdaságban. A legelső elképzelés szerint a gazdaság, valamint a környező tsz-ek közösen vásároltak volna egy gépet, melyhez az állam 40 zsázalékos támogatást ad. A társulás tagjainak — területük arányában — összesen 5 millió 400 ezer forintot kellett volna összeadni. Az elvi megállapodás megszületett, a repülőgépes növényvédelmi szolgálat 1976-ra visszaigazolta a KA—26 típusú helikoptert. Utólag nehezen kideríthető okból ez a társulás nem jött létre. Az elmúlt év végére megtalálták a partnereket: a Szekszárdi Állami Gazdaságnak a dalmandi, a paksi és a Baranya megyében található Szentlőrinci Állami Gazdaságot sikerült megnyerni az ügynek. A négy állami gazdaság rendelkezik azzal a 35— 40 ezer hektár területtel, mely előfeltétele a gépvásárlásnak, — hisz üzemeltetni legalább ekkora területen gazdaságos. A kajmádi kerületben szolgálati lakást kapott a két pilóta és a két szerelő. A. helikopterhez tartozik egy UAZ típusú, hírközlő és műszaki berendezésekkel ellátott terepjáró. A budaörsi állomással állandó a kapcsolat: naponta tájékoztatják a központot, milyen időjárási feltételek mellet, hol, milyen munkát, milyen minőségben végeznek. A gépet kiszolgáló személyzet feladata: kijelölni az ideiglenes leszállóteret, üzemanyaggal feltölteni a helikoptert, rendben tartani a gépet. Ott, ahol 60 mázsás búzatermést akarnak betakarítani, a gyors helikopter szinte nélkülözhetetlen. Hisz talaj- és levélanalízissel ma már azt is pontosan ki lehet számítani, hogy melyik az a néhány nap, mikor például a búza jól hasznosítja a nitrogén fejtrágyát. Harminc mázsás termésátlag többnyire ott található, ahol — egyebek mellett — a fej- és a lomb- trágyát nem kapja meg időben a növény. Persze az sem mindegy, hogy a sáros talajon nem okoz terméskieséssel járó taposási kárt a helikopter. Az meg különösen nagy előny, hogy a kampánymunkák ideje lerövidül: míg földi géppel egy hónap alatt 1700 hektáron lehet a gabonát fej- trágyázni, addig a helikopter ezt a munkát három nap alatt elvégzi, — méghozzá a fajta biológiai igényeihez igazodó optimális időben. A fejtrágyázás három ütemben történik, azok a táblák kapnak legelőször nitrogént, amelyekben elmaradott az állomány. Márciusban kezdődik a gyomirtás, a nyári hónapokban a szőlő és egyéb kultúrák növényvédelme adja a legtöbb munkát. Ezzel egyidejűleg lombtrágyázzák a kalászosokat, a kukoricát, és a burgonyát. A Szekszárdi Állami Gazdaság 450 hektáros szőlejében tizennégyszer permeteznek, s ebből hat alkalommal helikopterrel. Betakarítás előtt légi úton kerül a napraforgóra, a burgonyára és a szójára az a vegyszer, amely leégeti a növény leveleit. A gép úgynevezett ,.holt idejében” bekapcsolódik a kísérletekbe; az új kemikáliákat próbálják ki kísérleti parcellákon. A négy partnergazdaság de- kádterv szerint dolgozik; például a Paksi Állami Gazdaság február harmadik dekád- jában 2300 hektár gabona fejtrágyázását akarja légi úton elvégeztetni. Ez a terv természetesen nem szentírás: ha valahol hirtelen nagyfokú fertőzés lép fel, a helikopter azonnal munkához lát. A MEGYÉN KÍVÜL ÉS BELÜL Tolna megyében Hőgyészen, Szedresen és Szekszárdon van helikopter. Ha ránézünk a megye térképére, láthatjuk, hogy szinte egy kupacban vannak, ha szükséges, Tamási és Dombóvár környékére, a paksi területekre messziről érkezik a gép. Meglehetősen furcsának tűnik a Baranya megyei Állami Gazdaság Szekszárdhoz társulása, mégha nincs is messze — légvonalban. A légi úton közlekedő helikopter sokkal hamarabb rendeltetési helyére ér, mint az országúton őt követő UAZ-kocsi. A szórást addig nem kezdhetik el, míg a kezelő személyzet nincs a helyszínen. És még valami. Ha például a Dalmandi Állami Gazdaság búzatábláján szórja a vegyszert, a szomszédos szövetkezet 500 méterrel távolabb eső búzája fölé már nem repülhet, mert a tsz nem tagja a társulásnak. Holott mondjuk azonos fajtáról van szó, az időjárás kedvez a repülésnek, helyben a kiszolgáló személyzet és az üzemanyag. Természetesen van arra példa, hogy a tsz kéri a munka elvégzését, — ez meg is történik, ha a partnergazdaságok valamelyikének éppen a kérdéses időpontban nincs szüksége a gépre. A Tolna megyében található három helikopter közül kettő állami gazdaságoké, egy pedig termelőszövetkezeteké, — munkaelosztásukat a taggazdaságok határozzák meg. Az az üzem, amelyik nem tagja valamelyik társulásnak, szükség esetén kölcsön kér (de nem biztos, hogy kap), vagy a MÉM Repülőgépes Szolgálatának szolgáltatását veszi igénybe. Vajon a repülőgéppel történő műtrágyaszórás és, vegyszerezés mindig azt éri el, amit legfőbb erényének tartunk? Azaz ott végzi el időben a munkákat, ahol arra a legnagyobb szükség van? Amikor a légi és a földi gép csak együtt tud létezni, amikor a helikopter egy alkalommal csak teherbíró képességének megfelelő mennyiséget tud felvinni, amikor az üzemanyagtartályt gyakran fel kell tölteni, s a mezőgazdasági munkára fordított légióra alapdíja 10 050 forint, úgy tűnik, ésszerűbb lett volna, ha a gazdaságok földrajzi fekvésük szerint társulnak. DVM A felsőnánai Kossuth Tsz-ben fejtrágyázza a búzát a MÉM Repülőgépes Szolgálat helikoptere A múlt év végén adták át a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet Sport utcai telepén a tanműhelyt, ahol a szövetkezet, illetve a többi Tolna megyei ipari szövetkezet épületasztalos-ipari tanulói sajátítják el a szakma fogásait. A gyakorlati ismereteket a szövetkezet, illetve az 505-ös Szakmunkásképző Intézet oktatói segítségével tanulják. A tágas, szociális létesítményekkel jól ellátott tanműhely nagyszerű lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a megye szövetkezeti ipara igényeinek megfelelően, évente negyven, hatvan fiatal tanulja meg itt a szakmát. Az új oktatási bázis egyébként a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet saját beruházásában készült, melynek létrehozatalához a megyei KISZÖV a szakmunkásképzési alapjából anyagi támogatást adott. Fotó: Sz. L. Bonyhád, ZIM Bejegyzések a brigádnaplóba (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Sebesi S. Albert, a Bonyhádi Zománcgyár Ságvári Endre szocialista brigádjának vezetője a naplót mutatja. Abban minden benne van! A múlt évi vállalásaik közöt szerepelt: a fürdőhenger gyártásához mintadarab készítése, forgácsolt alkatrészek kivitelezése, fenék- és fedélgyártó szerszámok elkészítése, szalagadagoló készülék szerszámainak dupliká- lása... — Ezek a tervben is szerepelnek. Mi ebben a vállalás? — Az, hogy 39 nappal határidő előtt és kiváló minőségben gyártottuk le. — A brigád 860 órát dolgozott kommunista műszakban. Szerszámokat készítettek ez idő alatt 179 ezer forint értékben. Az elmúlt évben nagy gondot fordítottak a takarékosságra is. Terven felül vállalták a kooperációs szerszámok javítását és elkészítését. E munkájuk révén a gyár 168 ezer forint bevételhez jutott. A brigádtagok az elmúlt évben 18 újítást adtak be, amelyből tizenötöt be is vezettek. Újításaik bevezetése az előkalkulációk szerint 189 ezer forint megtakarítást jelent a gyárnak. A hasznos munkaidő alapjukat az előző évhez képest 25 órával jobban kihasználták ... A brigádtagok közül szinte mindenki képezte magát: egy szakközépiskolába, egy esti egyetemre járt, tizenkilenc pedig speciális szakmai tanfolyamon vett részt. A tagok közül hárman voltak Lengyelországban jutalomüdülésen, a gyári vetélkedőn az első helyen végeztek. Rendszeresen adnak vért. Az elmúlt évben például tizenegyen vettek részt a véradáson. Részt vettek a szemesi üdülőtelep munkájában... — Nem okozott gondot e sokféle vállalás teljesítése? — Nem! A vállalások egyénileg történtek és gyakran értékeltük az elért eredményeket és meghatároztuk az előttünk álló feladatokat. Herbert József, a Petőfi Sándor brigád vezetője: — Brigádunk a sajtolóüzemben dolgozik. Simítással, nyírással, peremezéssel foglalkozunk, nyers edényeket gyártunk, ami igen nehéz fizikái munka. A brigádnak 15 tagja van. Az elmúlt évben azt vállaltuk, hogy 110 százalékra teljesítjük a tervünket. 119 százalékra sikerült teljesíteni. A hasznos munkaidőalap felhasználásunk 165 órával volt jobb, mint egy évvel korábban. Csupán azzal, hogy a világítást csak akkor használtuk, amikor arra valóban szükség volt, 5100 forint értékű villamos energiát takarítottunk meg. A brigádtagok közül senki nem késett, senkinek nem volt igazolatlan mulasztása, és fegyelmi vétséget sem. követett el senki közülünk. — Tavaly három kommunista műszakot vállaltunk, és ezen felül fejenként 17 óra társadalmi munkát. A társadalmi munkával együtt ösz- szesen 60 órát teljesítettünk. A munkahibából adódó szerszámtörési százalékot a bázishoz viszonyítva 50 százalékkal csökkentettük, és ezzel 23 ezer forintot takarítottunk meg. Az anyag-, energia- és időmegtakarításunk összesen 110 ezer forintot jelent a gyárnak. — A tanulásról csak any- nyit: hárman járnak szakközépiskolába, a tagok 60 százaléka részt vesz a szakszervezeti oktatásban, ketten pártoktatásban vesznek részt, egy pedig a KISZ-oktatás keretében tanul. A brigádból nyolc tag visel valamilyen társadalmi funkciót: van köztük pártvezetőségi tag, de van tűzoltóparancsnok is. Kétszer voltunk színházban és a sportot sem hanyagoltuk el. Júliusban egy háromnapos nyugat-magyarországi kiránduláson vettünk részt. HETESI JÁNOS o Dombra kapaszkodott lakótelep a megyeszékhelyen. A- jelű épület földszinti kettes ajtaján tábla: Házfelügyelő. Csengetéskor negyven körüli asszony nyit ajtót, széles mozdulatában benne a kérdés: ki az már megint... — N. Imrét keresem. — Második emelet három — mondja —, de úgy sem találja itthon. Mintha a saját szavára kapná föl a fejét, gyanakodva kérdi: — Honnét keresi? — Azt hallottam, hogy ki szokta adni a lakása egy részét albérletbe. — Az ugyan még az előszobát sem! Menjen fel, nézze meg az ajtaját, rajta van kívülről a pántos lakat. Jó ha egy hónapban egyszer hazajön. Kinn lakik Z-ben, a szüleinél. — Nem tud itt valahol a környéken üres lakásról, amit talán kiadnának? — A második lépcsőházban is van egy üres lakás, csak hét végeken jönnek el egy órára szellőztetni. Próbálja meg azt. e Kis utca, kis házak, nagy sár. A behajtani tilos táblával azonos oldalon — hat ház. így kívülről négy látszik lakottnak, kettőn a gazdátlanság kezenyoma. A hetes számú ház előtt téblábolok, szemezek a függöny- telen ablakokkal, bámulom a kiskapun fityegő másfél kilós „ezazenyém” lakatot. A szomszédból figyelnek fel gyanús ődöngésemre és a kerítés felett szól ki rám egy ötven körüli férfi, arcán a szekszárdi borokkal rokonszervezők pírja... — Keres valakit? — A tulajdonossal szeretnék beszélni... — Arra várhat egy darabig. Elköltöztek már vagy egy éve. — A ház azóta üres? — hát nem rúgják ki a küszöböt a helyéről — heherész, most már a palánkra könyökölve. — Csak nem vevő lenne rá? Mert itt nem talál eladó házat. Várjuk a legjobb vevőket — a bulldózereket. Ugyanis egy-két év múlva elbontanak itt mindent — kezd bele a beszédbe, most már cseppnyi tartózkodás nélkül. Hiába, a jó kadar felér egy mesteri gyóntatóval. — Jó néhány ház áll itt üresen, amióta neszét vettük a szanálásnak. Bolond, aki eladásra alkudozik, vagy pláne, ha albérlőt fogad, tlgy jobb az üzlet, még ha a ház hagyott ház is lesz egy darabig... o Sz-ék házasságát négy éve bontotta fel a bíróság. Szép, sima, göröngymentes válóper volt. Minden huzavonától mentes. Nem volt alkudozás a két és fél szobás lakás birtoklásán, benne maradt az asszony az ötéves Gáborkával. A férj, albérletbe költözött, majd hamarosan társasházépítésbe kezdett. A dombháton épülő lakásnál, hétvégente az exhitves főzte az ebédet a baráti kalákának, és épp olyan kedélyesen veszekedett a volt férjjel, mintha igazi házasok lettek volna. Gyorsan épült a ház az OTP-kölcsön segítségével, tudott a volt férj is takarékoskodni, mert olcsó ágybérletet szerzett — a volt hitvesénél... Az esküvőjük után, túl a lakásszentelőn adták fel az apróhirdetést: „Két és fél szobás szövetkezeti lakás, eladó!” o A fiatal tanár ismerősöm négy éve albérletezik. így, ha a lakáshelyzetről beszélgetünk, szavaiból árad a keserűség. — Van az osztályomban egy harmadikos kislány. Nem tetszett neki se a kollégium, se a harmincöt kilométerről való bejárás, ezért aztán a szülei beballagtak Szekszárdra és vettek a kicsinek egy kétszobás öröklakást, készpénzért. Persze, nem a 17 éves gyerek nevére, mert az még sem megy. Most ott lakik a berendezett lakásban, egyedül. Ha sikerül továbbtanulnia —, üresen várja a lakás —, mert az addig sem kopik, amíg diplomához jut. Közbeszólók. — Nézd, a tulajdonkorlátozási jogszabály... — Hagyjál békén vele, ha valakinek van rá pénze, elérheti a célját. Lehet, hogy rosszul látom, de a legtöbb ilyen félig lakott lakás tulajdonképpen nem is „seftelési” céllal áll üresen. Egyszerűen szerzési mánia az egész. o Állhatnak-e üresen 1978-ban lakások Magyaroszágon, mondjuk még konkrétabban, Szekszárdon? — Aligha túlzók, ha azt mondom, hogy legalább 150 — vegyestulajdonú lakás áll üresen ebben a pillanatban a megyeszékhelyen. Mindezt konkrétan felmérni, elfogadható módon bizonyítani — képtelenség. Egyszerűen tudunk róluk, vagy inkább csak feltételezhetjük... Akitől ezt hallottam — munkája révén valós adatok birtokosa —, de hivatalos nyilatkozata vádaskodásnak hatna ’— bizonyíték híjján. E sorok írója szintén egy félhivatalos lista alapján tizennégy üres lakás címét járta végig. Lakásokat, ahol az üres falak kapják a távfűtést, csapokba zárva a víz, ahol a fenntartási költségek javarészét az állam viseli. És a már említett számban nincsenek benne az üresen, vagy alig lakottan álló magánházak. Hisz a magántulajdon joga csorbíthatatlan. Még egy adat: a lakásügyi előadókat a fogadónapokon, negyven-ötven ember keresi fel naponta. Jogukat gyakorolnák ők is. Lakni szeretnének! GYŐRI VARGA GYÖRGY Tágas, világos műhelyben tanulnak a diákok
