Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
V Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 28. szám ARA: «.80 Ft 1978. február 2., csütörtök Ma* számunkból A POLITIKAI MUNKA ÉLVONALÁBAN (3. old.) HASZONTALAN FÖLDEK (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) ÜJ FELADATOK AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉBEN (5. old.) CSELGÁNCS ORSZÁGOS RANGSORVERSENY (6. old.) Hírközlés és manipuláció TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, információáramlás, információs csatornák, az információkkal való rendéikezés — megannyi fogalom, jelölvén a modern társadalom egyik legjellegzetesebb tényét és vállalkozását. A tér és az idő valóban összeszűkülni látszik. Szinte kegyetlennek nevezhető közvetlenséggel láthatjuk mindazt, ami a világ bármely sarkában és részében történik. Tegyük pontosabbá a képet: a kedves fogyasztó ott ül a képernyő előtt vagy a rádió hallótávolában, talán éppen vacsoráját fogyasztván, esti italát szürcsölvén, s közben „elfogyasztja” a világ eseményeit is. A Nagy és Ünnepelt Fogyasztó, a Hírközlő Vállalkozás Ügyfele annál is inkább megteheti ezt, mert a hírek is „tálcán érkeznek”. Megdolgozva, átformálva, magyarázatokkal ellátva, a képek és fogalmak kétes hézagait biztos tömítőanyaggal kitöltve, s ezért feltétlen nyugalmat árasztva; megnyugtatóan, hogy mindez másutt, mással történik, s nem vele. Minden a Fogyasztóért, az Ügyfélért történik... Azt a kérdést, hogy akar-e egyáltalán Ügyfél lenni — nem illik feltenni. Sőt: ez lehetetlenség, illetlenség, visszaélés a;helyzettel vagy egyszerűen őrültség és irracionalitás. Még mielőtt valaki is tiltakozna: a manipuláció pesz- szimistái festik ilyen sötét és komor színekkel a képet, illetve a helyzetet, ám a tömegkommunikáció és az információbőség korszakának egyik valós problémáját is érintve ezzel. Az a veszély ugyanis, hogy a társadalmi munkamegosztás és uralmi viszonyok alá besorolt egyén az információ-dömpinggel szemben elvesztheti személyiségét és autonómiáját, s puszta fogyasztóvá válhat egy olyan gépezet hatalmában, amely e helyzetet éppen saját hasznára kívánja fordítani. A manipuláció ezért mégsem egyszerűen „civilizációs” betegség. Több annál, mert kontkrétabb társadalmi érdekek magyarázzák, és kevesebb is, mert kiküszöbölhető, leleplezhető. Mert mi is hát a manipuláció? Ha a mindennapi életben valaki nem mondja meg a másiknak az igazat, hanem, ellenkezőleg, érdeke ellen érvel, és partnere gyanúját mesterkedésekkel, mesékkel és fondorlatokkal próbálja eloszlatni, azt mondjuk, hógy az illető hazudik. Ugyanezt, ha hivatalos minőségben, „intézményesen” és „szakszerű” érveléssel, kifinomult frazeológiával teszi valaki, és általában a közélet és a politikai élet területén gyakorolják, manipulációnak nevezzük. A MANIPULÁCIÓ ideológiai-politikai értelemben vett mellébeszélés, kertelés és hazugság. Módszer, amely mögött szűkösebb, kisebbségi érdekek aktivizálódnak és lépnek fel a szélesebb tömegérdekekkel szemben; vagy éppen tüntetik fel önös érdekeiket közösségi érdekként. Olyan törekvés tehát, amely a társadalmat — hogy Herbert Marcuse totális képével éljünk — „egydimenzióssá” kívánja tenni, azaz megrögzíteni és megkövesíteni egy olyan érdek- és hatalmi hierarchia állapotában, amelyben ez az önös érdekű elem magának tudhat másokkal szemben egy pozíciót, hatalmi posztot és státuszt, függetlenül attól, hogy emögött tényleges teljesítmény van-e, avagy sem. De ha a manipuláció a tömegek visszaszorítása és a kisebbségi érdek tömegérdekként való feltüntetése — akkor vízválasztónak kell lennie a kapitalista és a szocialista társadalom tartalmi megkülönböztetésében is. A „fogyasztói társadalom” fogyasztója, „ügyfele” valóban autonómiáját vesztett egyén, akinek képzetei kimerülnek az áruvilág reklámozott esztétikájában. Persze, olyan modell, „ideáltípus” ez,, amely ha tetten is érhető, tényszerűen, mégiscsak túloz, mert lebecsüli az egyenlőtlenség lázító mozzanatát, a sikertelenség mindennapi élményét, s azokat az erőket, amelyek szembefordulnak vele a politikában és a kultúrában. Ezzel szemben a személyiség marxista felfogásában az aktivitás, a társadalmi összefüggésekben gondolkodni tudás, az érdekviszonyok értése és megértése — mint az egyén védettsége a manipulációval szemben — az egyén politikussága a döntő mozzanat. Hogy ez is elérendő követelményként magasodik elénk? Hát harc kérdése, annyi bizonyos. Nálunk is vannak összefonódások, státuszok, és funkciók, s ezek között különbségek és hierarchiák. A vezető „magyarázhatja a bizonyítványát”, hosszabb-rövidebb ideig manipulálhat lehetőségei alapján. Mégsincs azonban olyan, a magán- tulajdonhoz mérhető, társadalmilag szentesített érdek, amely alapján e jelenségekből a rendszerre jellemző megkövesedés adódna. Előbb-utóbb mindig „kilátszik a lóláb”. Minél erősebb az ellenerő, a szocialista demokrácia, annál hamarább. És a tömegkommunikáció? A tömekommunikáció is lehet etikus. Etikája a valóság harcaiba való beleszóláson, a progresszió oldalán álláson alapul. Nem feltétlenül manipulál tehát. Az egyén nem feltétlenül kisemmizett porszem és egyenlőtlen partner a technici- zált információgyártás és csatornarendszer óriásával szemben. A tömegkommunikáció látni, odafigyelni is taníthat. Megtaníthat dolgaink értelmére, s miközben hallgatunk, a szólni tudásra. Megnövelheti autonómiánkat. Áttörheti az érdekesség hamis bűvkörét, s tartásra, helytállásra ösztönözhet. Közel hozhatja, premier plánba állíthatja a gondolattalanságot, a butaságot, leleplező formát adhat a mellébeszélésnek, az önteltségnek és az önzésnek. Egyszóval: lehetőségei alapján küldetése van. Kiemelheti az egyént szenvtelenségéből, magába zárkózó Dartikularitásából. AZ ÉRTELMES EMBERI jövőért folytatott küzdelemben ennek a sajtónak, rádiónak és televíziónak is ott a helye. Valóságában pedig a manipuláció felett aratott győzelmet ünnepelhetjük. HÜLVELY ISTVÄN Aktívaértekezlet az ÉVM-ben Megkezdik a VI. ötéves terv benházásainak előkészítését A hosszabb távú előrelátást, a tervszerűbb építési kapacitásgazdálkodás és fejlesztés feltételeinek következetes megteremtését szorgalmazta az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium szerdai aktívaértekezlete. A tanácskozáson Ábrahám Kálmán miniszter értékelte az ötéves terv első két évében szerzett tapasztalatokat és megjelölte az idei év és a következő időszák legfontosabb feladatait. Az ágazati irányításban jobban kell számolni azzal az erőforrással, jelentős tartalékkal is, ami az ÉVM- vállalatokon kívüli építési szervezetekben rejlik, hiszen rajtuk múlik az országos épí. tési és szerelési feladatok 65 százalékának sikeres teljesítése. Gondoskodni kell tehát arról, hogy minden munkát az arra legalkalmasabb szervezet végezzen el. A hatékonyabb kapacitás- gazdálkodásnak, az újabb műszaki és technikai bázisok megteremtésének, a munka- szervezés fejlesztésének egyaránt fontos feltétele a hosz- szabb távú előrelátás, tervezés. Ezért az idei építési előirányzat sikeres teljesítésével egyidőben meg kell kezdeni a VI. ötéves terv beruházásainak, elsősorban a lakás- építkezéseknek a komplex előkészítését. A minisztériumnak is előrelátóbb, koncepcionálisabb ágazati irányító munkát kell kifejtenie. A munkakörök ésszerűbb elhatárolásával egyértelműbbé kell tenni a felelősségvállalást és az ágazati elgondolások érvényesítése érdekében hatékonyabbá kell tenni a munkamegosztást, meggyorsítani a döntéseket. Fontos, hogy adottak legyenek a vállalatok, építési szervezetek előrelátóbb - munkájához szükséges feltételek. A különböző hatósági előírásokat, a műszaki-gazdasági normatívákat is célszerű felülvizsgálni, hogy a túlszabályozottság megszüntetésével hatékonyabban bontakozhassanak ki a vállalati kezdeményezések. Ugyanakkor minden szinten erősíteni kell az ellenőrzést is. Ábrahám Kálmán hangsúlyozta : a minisztériumnak nagyobb figyelmet kell fordítania a vállalati munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a vezetés színvonalának jelentős javítására, az ésszerű fiatalításra. Intézkedéseket kell kidolgozni az építőmunkások különélési pótlékrendszerének korszerűsítésére, a munkásszállások fejlesztésére — főiként Budapesten —, s módot kell nyújtani, hogy az építőmunkások ne csak építsék a lakásokat, hanem több lehetőséget kapjanak arra, hogy maguk is hozzájuthassanak új otthonokhoz. Az aktívaértekezleten — amelyen felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is — többen szorgalmazták a beruházások előkészítésének, döntési rendszerének fejlesztését. Púja Frigyes Tanzániában tárgyalt Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Benjamin Mkapának, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1978. január 29—31. között hivatalos baráti látogatást tett Tanzániában. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről és elmélyítéséről, tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről. A miniszterek történelmi jelentőségűnek értékelték az afrikai nemzeti felszabadító harc sikereit, s szolidaritásukról biztosították a .dél-afrikai térség elnyomott népeinek a függetlenségéért és az afrikai többségi uralomért folytatott harcát. Púja Frigyest fogadta Abo- ud Jumbe a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnökhelyettese és Edward Sokoine miniszterelnök. Külügyminiszterünk befejezte a több afrikai országban tett hivatalos látogatását, és elutazott Tanzániából. Brezsnyev fogadta Raul Castrót Országgyűlési küldöttségünk hazaérkezett a Szovjetunióból Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, szerdán a Kremlben fogadta Raul Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság másodtitkárát, a forradalmi fegyveres erők miniszterét. A testvéri, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésen, amelyet a teljes nézet- azonosság jellemzett, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, valamint néhány időszerű, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát vitattak meg. A találkozón jelen volt Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. Szerdán hazaérkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt magyar országgyűlési küldöttség. A delegációt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette és tagjai voltak: Gajdos Ferenc, Klenovics Imre, Marjanek József, Selyem Zsigmond, Szászi Gábor és Teleki Istvánná képvi_ selők. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint az országgyűlés számos tisztségviselője és a Külügyminisztérium képviselői fogadták. A küldöttség köszöntésére megjelent V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI). Lakosprograiii Saeeslcs accs rdoti A múlt év végén megtörtént Szekszárdon az Arany János utcai újabb hatvan állami bérlakás műszaki átadása. A lakások kijelölése már megtörtént, hamarosan költözhetnek új otthonaikba a lakók. Ebben az évben százhuszon- négy tanácsi, ill. tanácsi értékesítésű lakás építését tervezik Szekszárdon. Fotó: Komáromi
