Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
1978. február 10. Í^PÚJSÁG 5 Bűncselekmények a közlekedésben 1 ——rí közúti közlekedés rojt hamos fejlődésével fi | együtt évről évre nö- ■ ...■••? vekszik a közlekedési balesetek száma. A balesetek során számosán vesztik életüket, vagy szenvednek sérüléseket. Számottevő az anyagi kár, de még ennél is jelentősebbnek tűnik a balesetek áldozatainak munkakiesése folytán előálló termeléskiesés. A társadalomnak évről évre nagyobb ősz- szegeket kell fordítania a baleseti károk megtérítésére, a keletkezett veszteségek pótlására. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények jogi tárgya a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek. Éppen ezért nemcsak az arra illetékes bűnüldöző szervek, hanem a társadalom széles rétegének is feladata kell hogy legyen az ilyen bűncselekmények megelőzése iránti tevékenység. Tekintsük át röviden, hogy a közlekedésbiztonság elleni bűncselekmények miként alakulták 1976. és 1977. évben Tolna megyében, illetve hány személyt ítélt el a bíróság ilyen bűncselekmények miatt: 1976. évben a bíróság 546 személyt ítélt el jogerősen. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt 16 személyt. Gondatlanul elkövetett testi sértést okozó közlekedési vétség miatt 146 személyt. Szeszes italtól befolyásolt állapotban való járművezetésért pedig 388 személyt ítélt el, ami a jogerősen elítéltek 71 százalékát teszi ki. Lényeges változás az 1977. évben a jogerősen elítéltek tekintetében nincs. Különös mértékben figyelmeztető jelenség azonban, hogy a jogerősen elítélt 567 személyből szeszes italtól befolyásolt állapotban való járművezetés miatt 406 személyt ítélt el a bíróság, a jogerősen elítéltek 72,2 százalékát teszi ki. Megállapítható, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma évek óta nem mutat jelentős változást, illetve növekedést. Ezt tulajdoníthatjuk a mentőszolgálat jó munkájának, továbbá a gyors és korszerű orvosi beavatkozásnak. Hozzátehetjük azonban, hogy a gondos orvosi ápolás is csak a sérült halálát képes megakadályozni, így a súlyos bal. esetek következtében számszerűen is növekszik a maradandó testi fogyatékosságot eredményező balesetek száma. Tolna megyében 1977. évben az összes (valamennyi más bűncselekmény miatt is) jogerősen elítéltek 36,2 százalékát a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények miatt ítélték el. A sérüléses balesetek száma pedig 9,3 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítottan. A szeszes italtól befolyásolt állapotban való jármű- vezetés számának nagyarányú növekedése szükségessé teszi, hogy az ilyen cselekmények elleni küzdelemre, illetve megelőzésére kifejtendő társadalmi összefogásra a figyelmet kihangsúlyozottan felhívjuk. Az alkohol szerepe a bűnözésben köztudomású. Egészen különleges veszélyt jelent az alkohol, illetve szeszes ital fogyasztása a közlekedés területén, ahol a gátláscsökkentő hatásán túl az a 'káros hatása is érvényesül, hogy csökkenti az úgynevezett reakciósebességet — tehát megnöveli azt az időt, amely a veszély észlelése és az annak elkerüléséhez szűk. séges mozdulat cselekvése között eltelik. De meghosz- szabbodik ilyenkor az észlelésnek a gyorsasága is, sőt az észlelőképesség is tompul. Mindezen 'körülmények már egészen csekély szeszesitalmennyiség elfogyasztása nyomán is bekövetkeznek. Minél erősebb az alkoholos hatás, annál inkább befolyásolja a reflexeket és a kombinálóképességet, sőt az izommozgások rendezettségét is. Mindez nagymértékben növeli a járművezetők alkoholos befolyásoltságából kelet, kező közlekedési balesetek veszélyét. A Btk. 194 (B. §. (1) bekezdés a) pontja a következőket rögzíti: Aki „szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet —” ... ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.. A Btk. 194 (B. §. (2) bekezdése: mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van. A járművezetéstől eltiltásnak a főbüntetéssel együtt kell szolgálnia a törvényben előírt büntetési célokat, figyelemmel arra is, hogy a mellékbüntetésként alkalmazott járművezetéstől való eltiltás a társadalom védelmén felül alkalmas az elkövetők és rajta keresztül másokat is a hasonló bűncselekmények elkövetésétől visszatartani. Megelőző, nevelő hatása nagy jelentőségű. Az elfogyasztott szeszes ital hatásának gyorsasága, mértéke számos tényezőtől függ. Elsősorban az ital nemétől, az elfogyasztott mennyiségtől, az egyén fizikai, idegi állapotától. Általában a szeszes ital hatása alatti állapot a következők szerint értékelendők: 0,8 ezrelék alatti alkoholkoncentráció esetén igen enyhe; 0,8—1,5 ezrelék alatti alko- holkoncentráció esetén enyhe; 1,5—2,5 ezrelék alatti alkoholkoncentráció esetén közepes; 2,5 ezrelék fölötti alkohol- koncentráció esetén az elkövető, alkoholosán súlyos befolyásolt állapotú. Nem eldöntött kérdés, hogy milyen érték éri el azt a határt, amelyen túl a szeszes ital hatása alatt lévő állapotot meg kell állapítani. A 0,8 ezrelékes alkoholkoncentráció kiindulási alapul szolgál a bűncselekmény megállapításánál, míg az említett érték alatti alkoholos állapot általában szabálysértésként nyert elbírálást. Mint már említettük, az ilyen bűncselekmény miatt felelősségre vont személyekkel szemben a társadalom védelmét leginkább a főbüntetés mellett meghatározott időre szóló mellékbüntetésként alkalmazott járművezetéstől való eltiltás szolgálja. A bíróság által alkalmazott járművezetéstől való eltiltás legrövidebb tartama hat hónap — leghosszabb tartama tíz év. A súlyos és közepes fokú alkoholos állapotban elkövetett járművezetés esetében az elkövetőt a bíróság minden esetben — az enyhe fokú alkoholos befolyás esetében — körültekintő, gondos mérlegelés után — csaknem minden esetben mellékbüntetésként hosszabb, rövidebb időre eltiltja a járművezetéstől. A bíróság ítélkezési gyakorlata e vonatkozásban szigorodott, mind gyakrabban fordul elő az egy év és azt meghaladó időtartamra szóló eltiltás, mely komoly következményekkel jár, ugyanis az egy év, vagy azt meghaladó eltiltás esetén az elkövető csak újabb sikeres vizsga letétele után juthat ismét vezetői jogosítványhoz. ■' égezetül a közlekedésben részt vevők figyelY mét kívánjuk felhívni a közúti közlekedési szabályok fokozott betartására, hangsúlyozottan pedig arra figyelmeztetünk, hogy mind a saját, mind más emberek életének és testi épségének megóvása és védelme érdekében szigorúan tartózkodjon mindenki attól, hogy ittas állapotban, közúton gépjárművet vezessen. DR. SZIGETH FERENC járásbírósági elnök Szekszárd „Házhely” a tetőn 1962-ben született egy rendelet, amely az emeletráépítésekről és a tetőtér-beépítésekről rendelkezik. Az 1 (IV. 15.) ÉM—PM együttes rendelet célja: „...hogy ezzel is kiszélesítse a dolgozók gyorsabb lakáshoz juttatásának feltételeit...” Tulajdonképpen arról van szó, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező helyé, ken lehetőség nyílhat olyan állami tulajdonú lakások rendkívül olcsó kivitelezésére, amelyekben a jogosult lakásigénylő a „terület” kijelölése után, magára vállalja az építés költségeit és a tényleges munkákat. Az építési terület, a „házhely” ilyenkor nem más, mint olyan épület födémrésze, tetőtere, ahol — műszaki, városképi, esztétikai és természetesen a gazdasági szempontok erre lehetőséget biztosítanak. Mielőtt a kisebb-nagyobb villatulajdonosok illetéktelen „fészekrakóktól” tarthatnának, hozzáteszem, hogy a rendelet természetesen tiszteletben tartja a személyi tulajdont — így tetőtér beépítésre csak olyan ingatlant jelöl ki, aminek fele állami tulajdonban van. Milyen lehetőségeket te. remtett a megyeszékhelyen lakásra váró, vállalkozó szellemmel és némi tőkével rendelkező, mintegy két és fél ezer lakásigénylőnek a rendelet? Mi tagadás, a város építészeti hagyományai nem kedveznek sem az emeletráépítés, sem a tetőtér-beépítés feltételeinek. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs mód a fentiekből valamit is megvalósítani a gyakorlatban. Becslések szerint körülbelül 50—60 lakás épülhetne így meg a városban, és figyelembe véve az alacsony építési költségeket, valamint a magánerős kivitelezések rövid határidejét — alig egy év alatt... öt év távlatában — évente — háromszázhetvenöt lakás épült állami vagy OTP-tá- mogatással Szekszárdon. Az említett 60 lakás tehát egy- hatoddal több családnak jelenthetne otthont. Ezzel a céllal és ebben a szellemben fogant az említett rendelet — több mint 15 évvel ezelőtt. Azóta mégis csak két ilyen lakás épült a városban .. . Köztudott, hogy időközönként „túlnépesítjük” a rendeleteket. De az elöregedett rendeleteket először mindig az élet hatálytalanítja. Amíg a rendeletek még használhatóak, kár őket ad acta tenni! — gyvgy — Tamási Lakótelepfejlesztés Huszonnégy lakásos lakóház alapozását kezdték el a közelmúltban Tamásiban. A lakóházban állami bérlakások lesznek. Az épület földszintjén kétszáz négyzetméteres alapterületű üzlethelyiséget alakítanak ki, amely a község központjában lévő lakótelep lakóinak ellátását szolgálja majd. Fotó: KZ Társadalmi munka Kétmillió a községért A mözsi pályaépítők híre eljutott megyénk határain túlra is. A Népsportban meghirdetett országos versenyen elért első helyezésükért kapott harmincezer forinttal tovább gyarapították az iskola sportlehetőségeit. Persze a kiemelkedő, országos jelentőségű akciók mellett egy község vagy községek lakóinak aktivitását, azt, hogy mit tesznek lakóhelyükért, a hétköznapok során lehet legjobban lemérni. Tolnán és társközségeiben, Mözsön és Fácánkertben a lakosság tavaly valamivel több mint kétmillió forint értékű társadalmi munkával járult lakóhelyének szépítéséhez, fejlesztéséhez. Sok ez a pénz? Ha a tanácsok behatárolt fejlesztési lehetőségeit nézzük, akkor szép összeg. Ha a lakosság létszámához viszonyítjuk, kiderül, hogy egy lakosra 150 forint jut. Ezt megyénk nagyon sok településén túlteljesítették. Ha figyelembe vesszük, hogy a kétmillió forintból mennyi az. amit az üzemek, vállalatok, szövetkezetek teljesítettek. még kisebb társadalmi munkaérték jut a lakosságra. Pedig Tolna is, Mözs és Fácánkert is falusias, nagy kiterjedésű község. Széles utcákkal, nagy portákkal. Másutt nem társadalmi munkavállalás, hanem természetes dolog, hogy a lakók saját házuk táját rendben tartják. Tolnán a külső területek utcáiban nincs is ezzel probléma. A központi, városiasabb utcákban elvárnák egyesek, hogy a tanács takaríttassa házuk táját. Pedig a nagyközségi tanács anyagi kereteit sokkal fontosabb dolgokra kell felhasználni, s nem arra, ami háztulajdonosi kötelesség. A múltból sokkal szebb példákat tudunk felsorolni, mint a jelenből. A Lehel utcai aszfaltút építésénél 1976- ban az utca lakói 460 ezer forint értékben végeztek társadalmi -munkát, a tolnai vásártér lakói 30 ezerrel járultak hozzá a gyermekjátszótér építéséhez. Akkor indult a nagyközségi szocialista brigádok azóta is folyó akciója a gyermekintézmények megsegítésére. Száznyolcvanezer forintot fizettek be 1976-ban erre a célra, tavaly már 226 ezret. A tanácstagok szervezésében akció indult 1977-ben a házak előtti járdák, árkok gondozására. E területek karbantartásán a lakosság hatszázezer forint társadalmi munkát végzett. Az üzemek egymillió-háromszázezret végeztek a községért. Egyik legjelentősebb közös akciójuk a Víztorony utca végén végzett tereprendezés volt, ahol mintegy félmillió értékben teljesítettek társadalmi munkát. A brigádok jelentős segítséget adtak az óvodák, iskolák karbantartásánál, festésénél, tatarozásánál. Jelenlege is folyik a Kaszárnya és a Hajós utca szilárd burkolatának építése, ahol az utca lakói készítették az úttükröt és a lehetőségekhez mérten nagyon sok társadalmi munkát végeztek. A szilárd útburkolat még az első félévben elkészül. Jövőre a Rétisor és a Diófasor utcában terveznek hasonló munkákat. A felsoroltak mellett Fácánkert lakói mintegy húszezer forint társadalmi munkát végeztek tavaly a községükért. Tj Aszfaltozásra vár a Hajós utcában elterített zúzalékká
