Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

© ^PÚJSÁG 1978. február 1. Asztalitenisz Kedvező versenyzési forma Egy héttel a sikeres vidék- felnőttbajnokság után, Buda­pesten a Mechlovits-emlék- versenyen álltak asztalhoz a Tolnai VL asztaliteniszezői. Két csapatot indított Tol­na. Az „A” együttest a Bol- vári I.. Balogh, Dudás össze­tételű gárda, míg a „B” csa­patot a Bízó, Schäffler, Kiss A. képezte. A selejtezők so­rán az ellenfelek nem állítot­ták nehéz feladat elé a tol-' naiakat, így mindkét csapa­tuk bejutott a hatos döntőbe. Itt az „A” csapat folytatta eredményes szereplését. Előbb a tartalék gárdájukat győzték le 3:0-ra, majd a 31- es Építők ellen 2:1 arányban nyertek. Ezután a nagy el­lenfél, a Statisztika csapatai következtek. Nagy küzdelem­ben 2:l-re verték a Statisz­tika II csapatát, míg a Sta­tisztika első csapatától 2:1 arányú vereséget szenvedtek. Ezen a találkozón Balogh 20:17-es vezetés után vesztett Kuchár ellen, majd Bolvári Ildikó a 21:10-es első játsz­ma után kapott ki Urbán Erikától. A Tolnai VL „A” csapata végeredményben a második helyen végzett. A „B” csapatuk a hatos döntő­ben már nem tudott mérkő­zést nyerni. Az a tény azon­ban, hogy számos NB I-es csapat előtt a hatos döntőbe jutottak, a szakosztály minő­ségi színvonalát mutatja. — L — Kosárlabda NB // Védekezésben kell még sokat javulii D £ 0 JL rs A Bonyhádi Botond NB II- be jutott női kosárlabda­csapata a hét végén Komlón szerepelt, a Bányász sportkör tornáján vett részt. A szak­osztályvezetés és természete­sen a játékosok is jól tudták, a kétnapos tornának részük­ről nincs más célkitűzése, mint a rutinszerzés. A bony­hádi lányok először a PEAC ellen mérkőztek. Valameny- nyien megilletődötten játszot­tak és ez meglátszott a játé­kukon is. Az egyetemisták 52:26 arányban nyertek a bonyhádi lányok ellen. Va­sárnap délelőtt az NB I-ből kiesett ZTE volt a bonyhá­diak ellenfele. Az eredmény túlzott, nem tükrözi a játék képét, mivel nem volt ilyen nagy (70:29) különbség a két együttes között. Elsősorban jobb helyzetfelismerés, a na­gyobb rutin és természetesen a jobb védekezés, pontosabb dobás döntött a Zalaegerszeg javára. Itt említjük meg, hogy a paksi csapat is szere­pelt Komlón, és Bajától 53:26, a Pécsi Sportiskolától 36:35, Komlótól 65:39 arányú vere­séget szenvedtek. A bonyhádi csapat vasár­nap délután az 5—6. helyért játszott a Pécsi Sportiskola ellen. Ezen a találkozón meg­mutatkozott, hogy a Botond együttesének játéktudása lé­nyegesen nagyobb, mint az előző két mérkőzésen azt bi­zonyítani tudta. Bár a Pécsi Sportiskola egy ponttal (45:44) arányban nyert, a lá­tottak mégis bizakodásra jo­gosítják fel a Botond veze­tőit. A mérkőzés után megkér­deztük Ábrahám Jánost, a csapat társadalmi edzőjét, hogyan értékeli a Komló­kupán látottakat. — Mi kizárólag rutinszer­zés céljából jöttünk Komló­ra, és a lányoknak is meg­mondtam: ezúttal az ered­mény még közömbös. A cél­kitűzésnek mindhárom mér­kőzés megfelelt, Ynert felszín­re hozta mindazokat a hibá­kat, melyeket — amennyire lehet — a rajtig, február 12-ig meg kell szüntetni. El­sősorban védekezésben kell sokat javulni a csapatnak és természetesen meg kell szok­ni a játékosoknak a gyors tempót, a még nagyobb tak­tikai fegyelmet. A lelkese­déssel nincs baj, s remélem, hogy a rajtig sikerül a csa­patot a jelenleginél is jobb formába hozni. Persze — teremhiány miatt — sorsolá­sunk nem a legrózsásabb. — Hét mérkőzést játszunk sorozatban vidéken. Február 12-én Szombathelyen a Sa- baria ellen, február 20-án, hétfői napon Veszprémben a Volán ellen lépünk pályára. Február 26-án ismét Szom­bathelyen a tanítóképzősök ellen játszunk, március 5-én Pécsett a Postás, egy héttel később Komlón a Bányász ellen vesszük fel a küzdel­met. Március 19-én Zala­egerszegen a Volán lesz az ellenfél, majd április 1-én Szigetvárra utazunk. Ameny- nyiben a sportcsarnok át­adásra kerül, úgy április 9-én Baját fogadhatjuk Bonyhá- don- Egy héttel később, 16-án Pécsett a PEAC ellen mér­kőzünk, majd 23-án a pécsi sportiskolások, május 7-én a ZTE látogat hozzánk. Ezt kö­vetően négy esetben játszunk otthon: 14-én a Soproni KSE, 21-én a Soproni Postás, majd június 4-én az újonc Csorna jön hozzánk. A bajnokság utolsó fordulójában, június 11-én a Győri Tanítóképző együttesét fogadjuk — fejezte be nyilatkozatát Ábrahám János. Kézilabda-terem bajnokság Hz első forduló 219 gőlt Hozott A csapatok felkészülését jól szolgáló téli terembajnok­ságok sora a Zrínyi utcai tor­nacsarnok játéktermének felújítása miatt tavaly meg­szakadt. A megyei kézilabda­szövetség és a Szekszárdi Spartacus sportkör közös rendezésében sorra kerülő 1978. évi terem-kupa torna vasárnap ismét pályára szó­lította a megyebajnokságban szereplő együtteseket. Mint arról korábban már beszá­moltunk az idei küzdelemso­rozatra kilenc női és tizen­egy férficsapat nevezett. Az ötfordulós, körmérkőzé­ses rendszerű bajnokság hét végi nyitányán nyolc találko­zóra került volna sor, de a Nógrádi SE férfiegyüttesé­nek igazolása nem készült el, így a Dunaföldvár elleni mérkőzésük elmaradt. Bemu­tatkozott viszont a megyei if­júsági női és férfi válogatott. A megyeválogatottak területi döntőjére készülő csapataink — 1977-ben arany, illetve ezüstérmet nyertünk Pécsett — játéka jó benyomást kel­tett a jelenlévő szakemberek­ben. Rajtuk múlik, hogy a tavalyinál lényegesen kedve­zőbb felkészülési lehetősége­ket miként használják ki az áprilisi döntőkig. A terem­kupa első fordulójában a pa­pírforma érvényesült, megle­petést csupán a férfi ifjúsá­gi válogatott Mözs ellen szer­zett kétgólos győzelme jelen­tett. A kisszámú közönség változatos küzdelmet és 219 gólt láthatott a hét találko­zón. NŐK Sz. Spartacus—Tolnai VL 13:10 (7:6). A felkészülésben előbbre tartó szekszárdiak rászolgáltak győzelmükre. Góllövők: Gyöngyösi 5, Ho- keszter 3, Mehr 2, Asztalos, Kurcz A., Kurcz I., illetve Klein 3, Kláb, Kulcsár. So- morjai 2—2, Klein II. Megyeválogatott—Mözs 19: 14 (9:6). Első edzőmérkőzésén biztosan nyert az ifjúsági vá­logatott. G: Szatmári 7, Se­bestyén 3, Tóth, Korossy, Fritz 2—2, Somogyi, Katzen- berger, Hokeszter T., illetve Bányai 6, Doszpodné 5, Koncz 3. Dalmandi MEDOSZ—Ten- gelic 25:14 (11:7). Az újonc tengeliciek szünet után meg­illetődötten játszottak. G: Pintér 9, Németh 5, Varga M., Mojzer 3—3, Varga R. 2, Illés, Pálinkás, Keller, il­letve Deák 8, Wiedemann 3, Lukács, Györki, Szakállas. Simontornya—Megyeválo­gatott 12:8 (6:6). Az első fél­időben egyenlő erők küzdel­me folyt. Szünet után az if­júsági játékosok elfáradtak, a tavalyi bajnok BTC így is csak nehezen nyert. G: Szat­mári 6, Hokeszter, Fritz, il­letve Molnár K. 4, Feketéné 3, Sziládi, Molnár I. 2—2, Molnár II. FÉRFIAK Sz. Spartacus—Tolnai VL 33:8 (17:3). A két csapat kö­zötti különbség a gólokban is kifejezésre jutott. A mérkő­zés elején egyperces gyász­szünettel emlékeztek Macsek Józsefre, a tolnaiak közel­múltban elhunyt kapusára. G: Búzás 8, Mosonyi, Korsós 6—6, Fábián 5, Steiner 4, Cziráki 2, Topa,- Sebestyén, illetve Link 3, Pakulár, Ko­vács 2—-2, Mekl. Megyeválogatott—Mözs 19:17 (8:10). A nagy lelkese­déssel játszó válogatott meg­érdemelten győzött első ösz- szeszoktató mérkőzésén. G: Bárdi 5, Lázár 4, Szüsz 3, Fichter, Teimel 2—2, Zelei, Pusztai, Lednyeczki, illetve Schmidt 4, Bartha, Szeleczki, Bagosi, Oravecz 3—3, Kurucz. Simontornya—Paksi SE 15:12 (8:4). Kemény, küzdel­mes mérkőzésen végig vezet­ve nyert a bőrgyári csapát. G: Szili, Gara 5—5, Baranyai 3 Ihász, Balogh, illetve Ador­ján 4, Csepreghy 3, Wen- hardt, Etessy 2—2, Póth. Az elmaradt Dunaföldvár— Nógrádi SE találkozó két pontját, 0:0-ás gólkülönbség­gel a dunaföldvári csapat kapta. Még egyszer a labdarúgók futóversenyéről „Örülünk, hogy neveztünk Utólag már bevallhatjuk: mi is izgatottan vártuk ja­nuár utolsó vasárnapját, amikor Öcsényben találkoz­tak a megye labdarúgói. Az alapozási időszak végén az NB I-,ben évek óta rendez­nék mezei futóversenyt, de az alacsonyabb osztályú csapa­toknál — így Tolna megyé­ben — ilyen még nem volt. Izgatottan figyeltük a Me­teorológiai Intézet előrejelzé­sét, mely a hét végére eny­hébb időt és esőt jelzett. Sze­rencsére a prognózis által jelzett eső csak vasárnap es­te érkezett meg. így kitűnő talaj fogadta a labdarúgókat. Persze volt egyéb okunk :s Gyula. A szervező bizottság ezt a teljesítményét rendkí­vül nagyra értékelte, ezért a faddi . fiú különjutalomfoan részesült. Kocsis Imre, a győztes ci- kói fiú a verseny után — „eltűnt”, olyan észrevétlenné vált. beolvadt a többiek közé, mint az indulás előtt. Az ér­tékes győzelem, az a tény, hogy 170 labdarúgó — köz­tük NB II-es és kitűnően fel­készített megyebaj nőkságban szereplő játékos — előtt érke­zett célba, nem tette elbiza- kodottá. Nem akart az ér­deklődés középpontjába ke­rülni, szerényen félrehúzó­dott. az idegeskedésre: vajon azok az egyesületek, akik jelezték játékosaik indulását, eljön­nek-e? Becsületükre váljék, a legtöbb helyről többen jöt­tek, mint ígérték. A megye­bajnokságból a nevezett csa­patok közül egyedül csak a nagydorogiak nem jöttek. (Nem is nevezett: Zomba, Pincehely, Tolna és a Bony­hádi Pannónia). A járási csa­patok közül a Szekszárdhoz mindössze húsz kilométerre lévő Gerjen, valamint Sió- agárd, Szakály és Ozora ma­radt távol, örvendetes, hogy Tamásiból annak ellenére rajthoz álltak, hogy előzete­sen nem jelezték részvételü­ket. Kilenc óra körül már látni lehetett, hogy nincs mitől tartani, lesz induló elég. Kö- lesdről például egy tízéves kisfiú állt rajthoz, az édes­apja hozta el gépkocsijával. Ahogy közeledett a rajt idő­pontja, úgy nőtt a verseny- láz, senki nem akart szégyent vallani, a mezőny végén kul­logni. A versenybíróság idő­mérői, valamint az edzők, akik a zsebükben tartották a stopperórát, elégedetten ál­lapították meg: kitűnő időket futnak a labdarúgók. Ezúttal nem volt lazsálás, vagy takti­kázás, mindenki teljes erőbe­dobással küzdött, hogy egyé­ni versenyben jól szerepeljen, vagy időeredményével segítse csapatát a minél jobb helye­zéshez. Ilyen szempontból dicséretes az összefogás, mely a Szekszárdi Dózsa, a Dom­bóvári MSC labdarúgóit, va­lamint a Szekszárdi Sparta­cus két sportág képviselőiből összeállt csapatát jellemezte. A legfiatalabbaknál a sport- iskolások is kitettek magu­kért, ahol kellemes meglepe­tést okoztak — egyéni ver­senyben — a kisdorogi és faddi fiúk. Bár valamennyi kategóriá­nak versenyét nagy érdeklő­dés kísérte, a legtöbben még­is arra voltak kíváncsiak: ki lesz a felnőtteknél az egyéni győztes. Sok név elhangzott a rajt előtt, legalább 15—20 labdarúgót „tippeltek” győz­tesnek. Végül kiderült min­denki tévedett. A felnőttek­nél az abszolút győztes Ko­csis Imre, a cikói csapat tag­ja lett. ő érkezett elsőnek célba, méghozzá kitűnő idő­eredménnyel. Néhány méter­rel lemaradva érkezett be a háromezer-kilencszáz méte­ren át vezető faddi Kertész Arra a kérdésünkre, hogy hol dolgozik és sportol a kö­vetkezőket válaszolta: — Szekszárdon, az AFIT- nál dolgozom, mint autósze­relő. A cikói labdarúgócsa­patban játszom öt éve. Ott is lakom, onnan járok be dol­gozni. Nagyon szeretem a labdarúgást, csapatomban, mint középpályás játszom. Őszintén megmondom, nem gondoltam, hogy ilyen óriási mezőnyben, mégcsak a leg­jobb ötven között is sikerül végezni. Magamban úgy ter­veztem, hogy a középme. zőny nagyon jó lesz részem­re, hisz láttam, milyen nagy nevű labdarúgók rajtoltak mellettem. Aztán 2500—3000 méter után észrevettem: a többiek által diktált tempót én is jól bírom. Ekkor az 5—6 helyen futottam. Verseny közben az ember ráér gon­dolkodni és úgy határoztam, hogy az élbolytól már nem szakadok le. Háromezer mé­ternél már a harmadik he­lyen futottam és a cél előtt nem sokkal azt láttam, hogy a végig vezető zöld melegítés fiú irama mintha lanyhulna. Felismertem a lehetőséget és erősítettem. Amikor elhúz­tam mellette szinte láttam arcán a meglepődöttséget. Csak később tudtam meg, hogy az utolsó méteréken mennyire lemaradt mögöt­tem. Ami azt illeti, az utolsó, ötszáz méter nekem is nehéz volt, éreztem a fáradtságot, hiába, egy falusi labdarúgó- csapatnál nem valami jó a fel­készülési lehetőség. Na, majd jövőre még jobban készülök. Az edzőknek és a sporto­lóknak — a kellemetlen idő­járás ellenére is — kellemes versenyt, jó sportcsemegét hozott a lapunk sportrovata által szervezett megyei mezei futóverseny. Nem állítjuk, .hogy nem akadt hiba (példá­ul hiányzott a hangosbeszé­lő), de szolgáljon mentsé­günkre: ilyen tömegver­senyt labdarúgók részére még nem szerveztek. Egy év múlva igyekszünk a mostani­nál is tökéletesebb, szerve­zettebb versenyt rendezni, a megye labdarúgói számára. Befejezésül talán annyit, hogy sokan megköszönték szervező munkánkat, külön dicsérték az atlétikai szövet­séget; gyorsan és precízen dolgoztak. Sokszor elhang­zott: örülünk, hogy nevez­tünk, eljöttünk. A fehér mezes szekszárdi csapat nagy gólkülönbségű győ­zelmet szerzett a Tolnai VL ellen A felnőttek középmezőnye kétezer méter után A Bonyhádi Botond együttese

Next

/
Oldalképek
Tartalom