Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
1978. február 5. KÉPÚJSÁG 9 Képek Vietnam életéből Kuba -1978 Munkaversennyel a VIT-ért W Uj szerepkörökben a helikopter 1978. január 1-én megváltozott a kubai keltezés. A múlt évben minden hivatalos okmányt így állítottak ki: „Kelt, 1977-ben az intézményesítés évében”. Január elseje óta viszont már ez olvasható: „1978-ban, a XI. VilT esztendejében”. Július végén augusztus elején rendezik meg ugyanis a kubai fővárosban a nagy ifjúsági találkozót, melyre 16 ezer külföldi küldöttet várnak a világ országaiból. A szigetország népe már az előkészületek jegyében él az év első % napjaiban is. Most bontakoznak ki teljességükben azok a munkaversenyek, melyek még a Kubai Kommunista Párt első kongresz- szusának tiszteletére kezdődtek el, de amelyek részvevői ezután azonnal új vállalásokat tettek a XI. VIT-re. Széles nyilvánosságot kapott és országos hírűvé vált Raul Hernandez, aki a munka kétszeres hőse kitüntetést érdemelte ki és akinek kezdeményezéséhez százezrek csatlakoztak. Hernandez a Maya- bequei-i textilgyár dolgozója eddig 672 órai munkával 90,604 négyzetméternyi anyagot gyártott „kommunista műszakban” és munkája ellenértékét a XI. VIT folyószámlájára utalta át. Ez a munkaverseny, amely a szocialista Kuba munkásainak áldozatkészségét és helytállását tükrözi — mint Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, államelnök és miniszterelnök rámutatott — egyik döntő tényezője annak, hogy a szigetország népe bizakodással tekinthet az 1978-as esztendő elé. Az alapvető azonban —, mint a Kubai KP első titkára hangsúlyozta — a Szovjetunió és az egész szocialista közösség testvéri segítsége. Ennek köszönhető, hogy Kuba a rendkívül nehéz 1977-es esztendőben is tovább fejleszthette népgazdaságát. Ha Kubában 1959-ben nem győzött volna a forradalom, — mondotta Fidel Castro — a szigetország is azok közé a fejlődő államok közé tartozna, amelyeknek összesen 300 milliárd dollár külföldi adósságuk van, mivel nincs saját kőolajuk. Kuba egész tavalyi cukorexportjának értéke nem lett volna elegendő arra, hogy csupán az ország üzemanyag-igényét fedezzék belőle. Kuba azonban a szocialista közösséghez tartozik, olcsó szovjet kőolajhoz juthatott. Sőt a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét Kuba segítségére sietett. S ez a támogatás a kubai dolgozók erőfeszítéseivel párosulva, lehetővé tette, hogy az 1976. szeptemberében felülvizsgált tervet teljesítsék. Kuba ipari termelése így növekedhetett. Mégpedig 1976-ban 3,8 százalékkal, 1977-ben 4 százalékkal termeltek többet és 1978- ban ez az emelkedés eléri majd a tervek szerint a 7,4 százalékot. Az idei év azért is döntő fontosságú lesz, mert egyes korábban épült gyárak ekkor már teljes kapacitással termelnek. így a cementipar eléri a 2 millió 700 ezer tonna kitűzött célt és ez csaknem 100 százalékos kihasználtságot jelent majd. Az idén lép be a termelésbe teljes kapacitással egy 80 és egy 60 millió négyzetméternyi textilanyagot előállító gyár. A 140 millió négyzetméternyi többlet textilanyagból már exportra is jut. Ez újabb jelentős állomás lesz Kuba iparosításának útján. Fontos feladat a lakásépítés is. Tavaly több mint 10 ezer családi ház, illetve lakás épült, s a cél az, hogy ezt a számot évről-évre addig emeljék, amíg el nem érik a százezres számot. 'Nagy erőfeszítéseket tesznek az idén is a közlekedés megjavítására. Épül az egész országot átszelő vasútvonal, s éppen a napokban nyitották meg a Havanna és Santa Cla- ra közötti új szakaszt. Májusra — egyelőre félszélességben — elkészül a Havanna—San- ta-Clara autóút is. Az év végén Északkelet-Ku- bában megkezdődtek a Moa nikkel kombinát alapozási munkálatai. Ez a közös szovjet-kubai létesítmény 1980- ban kezdi meg termelését. A KGST-országok együttműködésével jelentősen fejlődött a kubai nikkeltermelés már eddig is. Ott, ahol a Bay Mining Company észak-amerikai monopólium csupán 22 000 tonna nikkelt termelt, 1975-ben már elérték a 36 800 tonnát. Szakemberek szerint a világ nikkelszükséglete 1980- ban egymillió tonna körüli, s ennek a hatalmas mennyiségnek akkor már Kuba lesz az egyik főszállítója. A szigetország fokozatosan „nikkel-nagyhatalommá” válik, hiszen itt található a Föld összes eddig ismert nikkelkészletének mintegy 40 százaléka. ÁRKUS ISTVÁN Havanna — a Kubai Köztársaság fővárosa az 1978-as világifjúsági találkozó színhelye Új rákkutató központ Lengyelországban 1932-ben kezdődött a rákos megbetegedések elleni szervezett harc; ebben az évben jött létre ugyanis Varsóban az Onkológiai Intézet. Alapításához nagymértékben hozzájárult a nagy lengyel tudós, Maria Sklodowska-Curie asz- szony kétszeres Nobel-díjas, aki hosszú évek kitartó munkájával felfedezte a rádiumot és a polóniumot — azt a két elemet, amelyek forradalmasították a sugárzással és a rákos betegség gyógyításával kapcsolatos tudományt. A rendkívül értékes elemből Sklodowska-Curie egy grammot ajándékozott a lengyel Onkológiai Intézetnek, melynek épülete előtt ott áll emlékműve, s melyet róla neveztek el. A közelmúltban a Varsó melletti Ursynówban megkezdték egy új, hatalmas onkológiai központ építését. A központ feladata lesz a rák tudományos vizsgálatainak továbbfejlesztése, a megelőzés és a betegség ellen folyó harc megszervezése. Az építés országos üggyé vált, megalakult az onkológiai központ építésének társadalmi bizottsága, melynek tiszteletbeli tagjává választották Maria Sklodowska-Curie lányát — Ewa Curie- Sklodowskát. Az ursynówi onkológiai központ 17 épületből áll majd, és a tervek szerint 1985-ben adják át. Jelenleg az ún. „könnyű stádiumban lévő betegek szállodája” épül. A már gyógyult és kiegészítő gyógymódokra szoruló páciensek kapnak majd ide beutalót. Az intézmény többi épületeiben 9 klinika — 600 ággyal — kap helyet, s itt lesz 14 tudományos kutatóegység, valamint a rák elleni harc szervezésével foglalkozó intézet. Ezeket a legújabb, legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel szerelik majd fel. A haiphongi cementgyárban a termelés tavaly meghaladta a tízezer tonnát. A termeléshez szükséges kavicsszállítmányokat a tervek szerint napi 10—15 százalékkal növelik. „Csend-szigetek” Csehszlovákiában már évek óta kibontakozott és manapság egyre terebélyesebbé nő az a mozgalom, amelynek fő célkitűzése, hogy a csend és nyugalom „szigetei” ne essenek a civilizáció áldozatául, hanem a természet és az ember védelmében, érdekében megmaradjanak. A természetvédelmi körzetek közelében feltűnő színű tábla figyelmezteti az arra haladókat, hogy tartsák tiszteletben a vidék nyugalmát. Az első ilyen „védett terület” a Pisek hegyvonulata volt. A tájat több mint nyolcezer hektárnyi lombos és tűlevelű erdő, számos tavacska díszíti. Itt, akár a többi védett területen, tilos olyan objektumot emelni, amely megzavarná a táj természetes rendjét. Sem hétvégi házak, sem üdülők építésére nem adnak engedélyt. Folyó- és tószabályozásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor. Járművel behajtani tilos. A közeli főútvonalakon sem szabad megállni, tülkölni. A parkolóhelyek, az egészségügyi létesítmények a „nyugalom területén” kívül kapnak helyet. Világszerte egyre általánosabbá válik a helikopterek békés célú használata. A kisebb teljesítményű gépeket mezőgazdasági feladatokkal látják el, mentőakciók céljaira veszik igénybe, személy- szállításra használják. A nagy teljesítményű, erős „szitakötőkkel” súlyos terheket juttatnak el nehezen megközelíthető helyekre, amint a képen látható esetben is egy lengyelországi kis településen, ahová helikopterrel szállították felállítási helyére a bronzból készült jókora emlékművet. A helikopterek hasznosítására egy újabb lehetőséget találtak szovjet szakemberek, a Kaukázuson túli vasútvonal építői. Ahelyett, hogy a cölöpöket fokozatosan, mechanikai úton vernék a földbe, helikopterről dobják le őket. A pilóta 150 méter magasba emeli a cölöpöket, beirányozza, majd földi utasításra kinyitja a hatalmas „kop- ját” tartó hurkot, amely így Deo Nai szénbányájában több mint egymillió tonna szenet termeltek és csaknem hatmillió köbméter követ mozgattak meg 1977-ben lezuhanva belefúródik a talajba. Hogy a 4—5 méter hosszú vasbeton cölöp a repülés ideje alatt és a földet- érés pillanatában is megtartsa függőleges helyzetét, ezért a fejrészben a szokásosnál több vasbetétet helyeznek el. A csúcsát egy vaskupakkal is ellátják, hogy a beton a földretérés pillanatában ne zúzódjék szét. A cölöp farokrészén speciális csapszegekre felszerelt sta- bilizátorokat helyeznek el, amelyek esés közben nem engedik forogni a sok mázsa súlyú rudat. Az új módszert elsősorban olyan építkezéseken lehet alkalmazni, ahol kisebb követelményeket támasztanak a cölöp pontos beverésével szemben (például lágy talajú folyópartok megerősítésénél, folyamágak elzárásánál, hegycsuszamlá- sok feltartóztatásánál stb.) Ilyen helyzetekben igen tetemes idő- és munkamegtakarítást lehet elérni a helikopteres „cölöpveréssel”. Munkában a helikopter A Dong Ha-i villamosenergia-állomáson az utolsó simításokat végzik egy 35 kW-os transzformátoron
