Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. KÉPÚJSÁG 9 Képek Vietnam életéből Kuba -1978 Munkaversennyel a VIT-ért W Uj szerepkörökben a helikopter 1978. január 1-én megvál­tozott a kubai keltezés. A múlt évben minden hivata­los okmányt így állítottak ki: „Kelt, 1977-ben az intézmé­nyesítés évében”. Január el­seje óta viszont már ez ol­vasható: „1978-ban, a XI. VilT esztendejében”. Július végén augusztus elején ren­dezik meg ugyanis a kubai fővárosban a nagy ifjúsági találkozót, melyre 16 ezer külföldi küldöttet várnak a világ országaiból. A szigetország népe már az előkészületek jegyében él az év első % napjaiban is. Most bontakoznak ki teljességük­ben azok a munkaversenyek, melyek még a Kubai Kom­munista Párt első kongresz- szusának tiszteletére kezdőd­tek el, de amelyek részvevői ezután azonnal új vállaláso­kat tettek a XI. VIT-re. Szé­les nyilvánosságot kapott és országos hírűvé vált Raul Hernandez, aki a munka két­szeres hőse kitüntetést érde­melte ki és akinek kezdemé­nyezéséhez százezrek csatla­koztak. Hernandez a Maya- bequei-i textilgyár dolgozója eddig 672 órai munkával 90,604 négyzetméternyi anya­got gyártott „kommunista műszakban” és munkája el­lenértékét a XI. VIT folyó­számlájára utalta át. Ez a munkaverseny, amely a szocialista Kuba munkásai­nak áldozatkészségét és helyt­állását tükrözi — mint Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, államelnök és miniszterelnök rámutatott — egyik döntő tényezője an­nak, hogy a szigetország né­pe bizakodással tekinthet az 1978-as esztendő elé. Az alap­vető azonban —, mint a Ku­bai KP első titkára hangsú­lyozta — a Szovjetunió és az egész szocialista közösség testvéri segítsége. Ennek kö­szönhető, hogy Kuba a rend­kívül nehéz 1977-es esztendő­ben is tovább fejleszthette népgazdaságát. Ha Kubában 1959-ben nem győzött volna a forradalom, — mondotta Fidel Castro — a szigetország is azok közé a fejlődő államok közé tartoz­na, amelyeknek összesen 300 milliárd dollár külföldi adós­ságuk van, mivel nincs saját kőolajuk. Kuba egész tavalyi cukorexportjának értéke nem lett volna elegendő arra, hogy csupán az ország üzem­anyag-igényét fedezzék belő­le. Kuba azonban a szocialis­ta közösséghez tartozik, olcsó szovjet kőolajhoz juthatott. Sőt a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét Kuba segítségére sietett. S ez a tá­mogatás a kubai dolgozók erőfeszítéseivel párosulva, le­hetővé tette, hogy az 1976. szeptemberében felülvizsgált tervet teljesítsék. Kuba ipari termelése így növekedhetett. Mégpedig 1976-ban 3,8 száza­lékkal, 1977-ben 4 százalék­kal termeltek többet és 1978- ban ez az emelkedés eléri majd a tervek szerint a 7,4 százalékot. Az idei év azért is döntő fontosságú lesz, mert egyes korábban épült gyárak ekkor már teljes kapacitással ter­melnek. így a cementipar el­éri a 2 millió 700 ezer tonna kitűzött célt és ez csaknem 100 százalékos kihasználtsá­got jelent majd. Az idén lép be a termelésbe teljes kapa­citással egy 80 és egy 60 mil­lió négyzetméternyi textil­anyagot előállító gyár. A 140 millió négyzetméternyi több­let textilanyagból már ex­portra is jut. Ez újabb jelen­tős állomás lesz Kuba iparo­sításának útján. Fontos feladat a lakásépí­tés is. Tavaly több mint 10 ezer családi ház, illetve lakás épült, s a cél az, hogy ezt a számot évről-évre addig emeljék, amíg el nem érik a százezres számot. 'Nagy erőfeszítéseket tesz­nek az idén is a közlekedés megjavítására. Épül az egész országot átszelő vasútvonal, s éppen a napokban nyitották meg a Havanna és Santa Cla- ra közötti új szakaszt. Május­ra — egyelőre félszélességben — elkészül a Havanna—San- ta-Clara autóút is. Az év végén Északkelet-Ku- bában megkezdődtek a Moa nikkel kombinát alapozási munkálatai. Ez a közös szov­jet-kubai létesítmény 1980- ban kezdi meg termelését. A KGST-országok együttműkö­désével jelentősen fejlődött a kubai nikkeltermelés már ed­dig is. Ott, ahol a Bay Mining Company észak-amerikai mo­nopólium csupán 22 000 tonna nikkelt termelt, 1975-ben már elérték a 36 800 tonnát. Szakemberek szerint a vi­lág nikkelszükséglete 1980- ban egymillió tonna körüli, s ennek a hatalmas mennyi­ségnek akkor már Kuba lesz az egyik főszállítója. A szi­getország fokozatosan „nik­kel-nagyhatalommá” válik, hiszen itt található a Föld összes eddig ismert nikkel­készletének mintegy 40 szá­zaléka. ÁRKUS ISTVÁN Havanna — a Kubai Köztársaság fővárosa az 1978-as világifjúsági találkozó színhelye Új rákkutató központ Lengyelországban 1932-ben kezdődött a rákos megbete­gedések elleni szervezett harc; ebben az évben jött létre ugyanis Varsóban az Onkológiai Intézet. Alapítá­sához nagymértékben hozzá­járult a nagy lengyel tudós, Maria Sklodowska-Curie asz- szony kétszeres Nobel-díjas, aki hosszú évek kitartó mun­kájával felfedezte a rádiumot és a polóniumot — azt a két elemet, amelyek forradalma­sították a sugárzással és a rákos betegség gyógyításával kapcsolatos tudományt. A rendkívül értékes elemből Sklodowska-Curie egy gram­mot ajándékozott a lengyel Onkológiai Intézetnek, mely­nek épülete előtt ott áll em­lékműve, s melyet róla ne­veztek el. A közelmúltban a Varsó melletti Ursynówban meg­kezdték egy új, hatalmas on­kológiai központ építését. A központ feladata lesz a rák tudományos vizsgálatai­nak továbbfejlesztése, a meg­előzés és a betegség ellen fo­lyó harc megszervezése. Az építés országos üggyé vált, megalakult az onkoló­giai központ építésének tár­sadalmi bizottsága, melynek tiszteletbeli tagjává válasz­tották Maria Sklodowska-Cu­rie lányát — Ewa Curie- Sklodowskát. Az ursynówi onkológiai köz­pont 17 épületből áll majd, és a tervek szerint 1985-ben adják át. Jelenleg az ún. „könnyű stádiumban lévő be­tegek szállodája” épül. A már gyógyult és kiegészítő gyógy­módokra szoruló páciensek kapnak majd ide beutalót. Az intézmény többi épületei­ben 9 klinika — 600 ággyal — kap helyet, s itt lesz 14 tudományos kutatóegység, valamint a rák elleni harc szervezésével foglalkozó in­tézet. Ezeket a legújabb, leg­korszerűbb diagnosztikai be­rendezésekkel szerelik majd fel. A haiphongi cementgyárban a termelés tavaly megha­ladta a tízezer tonnát. A termeléshez szükséges kavics­szállítmányokat a tervek szerint napi 10—15 százalékkal növelik. „Csend-szigetek” Csehszlovákiában már évek óta kibontakozott és manap­ság egyre terebélyesebbé nő az a mozgalom, amelynek fő célkitűzése, hogy a csend és nyugalom „szigetei” ne esse­nek a civilizáció áldozatául, hanem a természet és az em­ber védelmében, érdekében megmaradjanak. A természetvédelmi körze­tek közelében feltűnő színű tábla figyelmezteti az arra haladókat, hogy tartsák tisz­teletben a vidék nyugalmát. Az első ilyen „védett terü­let” a Pisek hegyvonulata volt. A tájat több mint nyolc­ezer hektárnyi lombos és tű­levelű erdő, számos tavacska díszíti. Itt, akár a többi vé­dett területen, tilos olyan ob­jektumot emelni, amely meg­zavarná a táj természetes rendjét. Sem hétvégi házak, sem üdülők építésére nem adnak engedélyt. Folyó- és tószabályozásra csak kivéte­lesen indokolt esetben kerül­het sor. Járművel behajtani tilos. A közeli főútvonalakon sem szabad megállni, tülköl­ni. A parkolóhelyek, az egész­ségügyi létesítmények a „nyu­galom területén” kívül kap­nak helyet. Világszerte egyre általáno­sabbá válik a helikopterek békés célú használata. A ki­sebb teljesítményű gépeket mezőgazdasági feladatokkal látják el, mentőakciók céljai­ra veszik igénybe, személy- szállításra használják. A nagy teljesítményű, erős „szi­takötőkkel” súlyos terheket juttatnak el nehezen megkö­zelíthető helyekre, amint a képen látható esetben is egy lengyelországi kis települé­sen, ahová helikopterrel szál­lították felállítási helyére a bronzból készült jókora em­lékművet. A helikopterek hasznosítá­sára egy újabb lehetőséget ta­láltak szovjet szakemberek, a Kaukázuson túli vasútvonal építői. Ahelyett, hogy a cö­löpöket fokozatosan, mecha­nikai úton vernék a földbe, helikopterről dobják le őket. A pilóta 150 méter magas­ba emeli a cölöpöket, beirá­nyozza, majd földi utasítás­ra kinyitja a hatalmas „kop- ját” tartó hurkot, amely így Deo Nai szénbányájában több mint egymillió tonna sze­net termeltek és csaknem hatmillió köbméter követ moz­gattak meg 1977-ben lezuhanva belefúródik a ta­lajba. Hogy a 4—5 méter hosszú vasbeton cölöp a re­pülés ideje alatt és a földet- érés pillanatában is meg­tartsa függőleges helyzetét, ezért a fejrészben a szokásos­nál több vasbetétet helyez­nek el. A csúcsát egy vasku­pakkal is ellátják, hogy a be­ton a földretérés pillanatá­ban ne zúzódjék szét. A cö­löp farokrészén speciális csapszegekre felszerelt sta- bilizátorokat helyeznek el, amelyek esés közben nem engedik forogni a sok mázsa súlyú rudat. Az új módszert elsősorban olyan építkezése­ken lehet alkalmazni, ahol kisebb követelményeket tá­masztanak a cölöp pontos beverésével szemben (példá­ul lágy talajú folyópartok megerősítésénél, folyamágak elzárásánál, hegycsuszamlá- sok feltartóztatásánál stb.) Ilyen helyzetekben igen tete­mes idő- és munkamegtaka­rítást lehet elérni a helikop­teres „cölöpveréssel”. Munkában a helikopter A Dong Ha-i villamosenergia-állomáson az utolsó simítá­sokat végzik egy 35 kW-os transzformátoron

Next

/
Oldalképek
Tartalom