Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. f'TOLNÁÉ ­KÉPÚJSÁG 7 Töretlenül lejlődik a szövetkezeti mozgalom Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Valamivel több, mint egy esztendő telt el azóta, hogy 1976 .decemberében megtar­totta III. kongresszusát a ma­gyar mezőgazdasági szövetke­zeti mozgalom. Akkor vá­lasztották a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa fő­titkárává dr. Czimbalmos Bé­lát. Most arra kérem, hogy értékelje: mi is történt azóta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban, hogyan való­sulnak meg a kongresszus ha­tározatai: — Meggyőződésem, hogy a III. kongresszus határozatai­nak a végrehajtása jó ütem­ben folyik és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlő­dése tervszerű, egyenletes, töretlen. Munkánkat segítette, hogy a kongresszuson felve­tett javaslatokkal a kormány foglalkozott és megfelelő dön­téseket hozott, amelyek jól visszatükröződnek a mező- gazdasági szövetkezetekre vo­natkozó törvényerejű rende­letekben és a többi, különböző szintű jogszabályban. A tsz- ek fejlődését hatékonyan se­gítették a megjelent kormány- intézkedések és a mezőgazda- ségi ágazattal kapcsolatos döntések. Jól igazolja a gaz­daságpolitika helyességét, a kormányzati munka eredmé­nyeit az 1977. évi tervek vég­rehajtása is. Előzetes számí­tások szerint a mezőgazdasá­gi szövetkezetek az országos átlagot meghaladó mértékben, mintegy 15 százalékkal nö­velték termelésüket: a nö­vénytermelés értéke 16—17, az állattenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedik. Hozzá kell tenni, hogy a szövetkezeteknek gondjai is voltak sok helyütt amiatt, hogy tavaly közel 40 százalékkal több zöldsé­get termeltek, mint 1975- ben. — Sajnos előfordultak ilyen esetek, mert bizonyos idő­szakokban sem a vásárló, sem a feldolgozó vállalatok nem tudták folyamatosan átvenni a megtermelt leszerződött zöldségféléket. Az ilyen gon­dok ellenére hangsúlyozni kell azonban, hogy tavaly a ZÖLDKER, illetve a megyei ZÖLDÉRT-ek megalakulása óta tovább fejlődött a felvá­sárlási, kereskedelmi munka, az élelmiszeripar növelte ter­melését és a tervezettnél több árut szállítottunk exportra is. A mindenütt tapasztalható erőfeszítések ellenére is je­lentős feszültség alakult ki a termelés, valamint a feldol­Új közmühití a Kapóson Döbrököz Györgyimajor nevű hatórrészén új közmű- hi'd épült a Kapos folyó fö­lött, Dombóvár biztonságos vízellátására. A 24 méter fesztávolságú vasszerkezeti hídba ágyazva fektették le a kaposvölgyi kutakból a várost ellátó vízcsőhálózatot, ame­lyet eredetileg a folyó medre alatti bizonytalan, tőzeges ta­lajon vezettek át. A teherbíró talajig lesüllyesztett két kút- pilléren rögzített hídtámasz- szal a téli fagy hatására sem törik szét a vízvezeték, s gya­logközlekedésre csak az ellen­őrzők javító-szerelők használ­hatják. A Mélyépítési Terve­ző Vállalat által tervezett, közműhíd több mint kétmil­lió forintba került voln^, de Szilágyi Sándor pécsi műszaki főiskolai adjunktus és Ratin­land Ferenc vízművállalati beruházási osztályvezetőnek a kivitelezési módot is könnyí­tő újításával a költségek két­harmadát megtakarította a Tolna megyei Víz- és Csator­namű Vállalat. (B. L.) gozás és a forgalmazás között, beleértve az exportot is. A TOT sok téren erőteljesen közreműködött mind a zöld­ségtermesztés fejlesztésében, mind az említett gondok meg­oldásában. Bizonyára az is segít, hogy az elmúlt év vé­gén a TOT és a SZÖVOSZ elnöksége állást foglaltak a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek együttműködé­sének továbbfejlesztésében. Különösen a háztáji áruk fel­vásárlásánál várjuk az ÁFÉSZ-ek tevékeny együtt­működését. A tsz-ek ugyan­is nagy figyelmet fordítanak a háztáji gazdaságok integrá­lására és azt a közössel szer­ves egységként kezelik. Pél­dául ezernél több tsz-ben foglalkoztatnak külön háztá­ji termelés segítésével fog­lalkozó agronómust, de ezen­kívül sok más módon is tá­mogatják a háztáji áruterme­lést. Gyakorta hallani, hogy az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetke­zetek a gazdasági jellegű tevékenységen kívül mi­lyen sok területen működ­nek együtt. Elégedett-e ez­zel a munkával? — Nem egészen. Tárgyila­gosan meg kell állapítanom, hogy még nem használtuk ki a szövetkezeti ágazatok kö­zötti, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések le­hetőségeit. Igaz, sok kezde­ményezésről tudok én is számot adni, például a lakos­ság különösén a tanyai tele­pülések ellátásában, vagy a tsz üzemi étkeztetés megte­remtésében, esetleg a szolgál­tatási feladatok megoldásá­ban szélesednek az együtt­működések. Nem ritka, hogy sportköröket, a művelődési házakat, a szakköröket közö­sen tartják fenn a község, vagy körzet szövetkezetei. Érdemes és szükséges keres­ni az együttműködések új út­jait is, hiszen ez közös érde­ke mind a szövetkezetek tag­jainak, mind a lakosságnak. Helyesnek tartom, ha a kü­lönböző szövetkezeti ágaza­tok szocialista brigádjai kö­zösen szerveznek közös akció­kat, társadalmi megmozdulá­sokat, irodalmi, művészeti vetélkedőket, stb. a közösség érdekében. A mezőgazdasági szövet­kezetek, hasonlóan az ipari és a fogyasztási szövetke­zetekhez — nemcsak gaz­dasági, hanem társadalmi szervezetek is. A kongresz- szus óta életbelépett a szö­AZ ELMÚLT években a bizalmiak hatáskörének ki- terjesztése, a jogsegélyszolgá­lat bevezetése volt az egyik fontos feladat a szakszerve­zeti mozgalomban. Nem mondhatjuk, hogy osztatlan sikere lett volna a bizalmiak nagyobb beleszólási joga, ha­tásköre bevezetésének. Egy­részről sokan nem vállalták tovább a nagyobb felelőssé­get, de sok gazdasági vezető sem mutatott hajlandóságot arra, hogy a bizalmival együtt dolgozzon. Aztán az idő és a lelkes, határozott aktívák lassan, de végérvé­nyesen elfogadtatták ezt a határozatot is. A jogsegélyszolgálat beve­zetése a dolgozók körében is nagy visszhangot váltott ki. Sokan sürgették, de voltak kétkedők, egyesek félreértet­ték: azt gondolták, hogy a szakszervezet jogásza majd a vállalat ellen védi az embe­rek érdekeit. Az ilyen talál­gatások, tervezgetések érthe­tők, hiszen még a szakszerve­zeti bizottságok sem voltak tisztában, hogy milyen hatás­sal lesz ez a mozgalomra. Az MMG—AM szekszárdi műszergyárának szakszerve­zeti bizottsága 1977 elején vezette be a jogsegélyszolgá­vetkezetek sajátosságait jobban figyelembevevő, módosított szövetkezeti törvény is. Ebben ön mit tart a legjelentősebb vál­tozásnak? — Azt hiszem, nem lenne helyes csak egyet kiemelni, de talán nem is lehet, örven­detes, hogy például, — már az MSZMP XI. kongresszusa óta egyre jobban, — fokozó­dik a figyelem a szocialista demokrácia szerves részét je­lentő szövetkezeti demokrácia fejlesztésére. A megnöveke­dett üzemi méretek a szövet­kezeti demokrácia intézmé­nyeinek és gyakorlásának új formáit igénylik. Az is jó, hogy egyre több szövetkezés­ben ismerik fel a küldött- gyűlés szerepének jelentősé­gét és törekednek a választott szervek és a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek hatáskörének a bővítésére. Erre, valamint a rétegpoliti­ka helyes gyakorlatának ki­alakítására nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági szövetkezetek is. Nagyon lé­nyegesnek tartom, hogy a most kimunkálás alatt lévő alapszabályokban jól hatá­rozzák meg a szövetkezeti demokrácia fórumainak a helyét, szerepét, mint a ve­zetőség, a nőbizottság, az if­júsági bizottság, általában a bizottságok, az önkormányza­ti szervek. És ami nagyon fontos; még inkább éljenek a szövetkezeti demokrácia fó­rumai nyújtotta lehetőségek­kel a szövetkezetek gazdái. Enélkül nem lehet megfelel­ni a szövetkezetekkel szem­ben támasztott követelmé­nyeknek és nem lehet töké­letesen kihasználni a szövet­kezésben rejlő gazdag lehe­tőségeket sem. ön gyakran és többször hangoztatta, hogy mind­ezeknek a termelés, az egy­re növekvő termelés az alapja. Az elmúlt esztendő­ben elért eredmények a tervezettnél jóval maga­sabbak. Maradt-e még tar­talék a szövetkezeteknek az 1978. évi népgazdasági tervből adódó feladatok teljesítésére? — Határozottan állíthatom, — erről tanúskodott a TÖT múlt év decemberi ülése — hogy egységes az állásfoglalás abban: a termelés tárgyi és személyi feltételei az idei tervek megvalósításához is megvannak a szövetkezetek­ben, vagy ezek a gazdaság- politika eredményeként meg­teremthetők, természetesen a latot. Az év eltelte után érté­kelték a munkát, elemezték a menetközben kialakult prob­lémákat, jelenségeket. Tizen­egy hónap alatt 102 esetben kérték a jogtanácsos segítsé­gét. Csak tanácsot 48-an kér­tek, a többi 34 ügyben pedig beadványszerkesztéssel segí­tettek, ebből 19 esetben vál­laltak képviseletet, melyből 9 polgári per volt, a többi nagyrészben az állami igaz­gatósági hatóságok, kisebb részben bírósági peren kívüli eljárásokra vonatkozott. Az előbb említett 9 perből egy még folyamatban van, 8-at azonban megnyertek. KEVÉS VAGY SOK az ügyek száma? A „tyúkperek­hez” képest kevés, de mint ahogy az szb-ülés jegyző­könyvében olvasom, csak olyan ügyeket vállaltak el, amelynek kimenetele biztos­ra vehető. Ez okozott sok gondot a jogásznak: lebeszél­ni az embereket egy-egy „kétséges” esetről. Jogásznemzet vagyunk? „Bebizonyosodott az az álta­lános tapasztalat, hogy ami­kor a jogszabály valakire kedvező, azt nagy lelkesedés­sel fogadta, a kedvezőtlen rendelkezésen azonban mél­tatlankodott és ilyenkor ne­szövetkezetekben rejlő belső tartalékok feltárásával egy­idejűleg. Az előbb említett tanácskozásokon, de a szövet­ségi tisztújító közgyűléseken is azt kutattuk közösen: ho­gyan, milyen módszerekkel valósítható meg a terv. Na­gyon lényegesnek tartom, hogy nem volt olyan hangu­lat, amely az eredeti tervek, elképzelések akárcsak meg­kérdőjelezését is jelentette* volna. Pedig nagyok a fel­adatok és tulajdonképpen szigorodtak a feltételek, töb­bet várnak a szövetkezeti mozgalomtól. A népgazdasági tervből adódóan 1978-ban a mező- gazdasági szövetkezeteknél 4,7 százalékkal kell növel­niük termelésüket a tava­lyihoz képest. Ezen belül a növénytermelés 3,9, az állattenyésztés 6,5 százalé­kos növelése a cél. Megté­vesztő, hogy a tavalyihoz képest jóval mérsékeltebb a növekedés üteme. — Noha valóban mérsékel­tebb a fejlődés üteme, nem szabad feladni, hogy a már elért eredményeket megtarta­ni és gyarapítani csakis az eddigieknél nagyobb erőfeszí­tésekkel lehet. A gazdasági munka feladatai jobb veze­tést és minden korábbinál hatékonyabb munkaszerve­zést, hozzáértést kívánnak. Itt bizony mozgósítani kell a szövetkezetek valamennyi tagját, alkalmazottját. Idén különösen nagy jelentősége van annak, hogy a munka- és szocialista brigádok konkrét, az üzemi tervekhez igazodó vállalásokat tegyenek és azt alaposan vitassák meg a mun­kahelyi közösségekben, a brigádok és az ágazatok ta­nácskozásain. Fontos, hogy a szövetkezeti tagok, alkalma­zottak mindannyian maguké­nak vallják, személyes ügyük­nek tekintsék a rájuk jutó tervfeladatokat és azokat ma­radéktalanul teljesítsék. A mezőgazdasági szövetke­zetek idei tevékenysége je­lentősen befolyásolja az V. ötéves terv egészének sikerét. Ezért is kérem a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa nevében a mezőgazda- sági szövetkezetek valameny- nyi tagját, alkalmazottját, tisztségviselőjét, a szövetkeze­ti KISZ- és szakszervezeti alapszervezeteket, hogy se­gítsék minden tudásukkal és akaratukkal az 1978. évi nép- gazdasági terv szövetkezeti feladatainak megvalósítását. CS. A. héz volt meggyőzni arról: nincs igaza.” Ennyire len­nénk jogásznemzet? Csak azok a dolgozók tud­nák megmondani, hogy a szakszervezet új „szolgáltatá­sa” mennyi gondtól szabadí­totta meg őket, akiknek el­jártak egy-egy ügyében. Volt olyan eset, amikor 5—6 be­adványt kellett szerkeszteni, nem számítva a rengeteg sze­mélyes eljárást. Vajon fel lehet-e mérni, hogy ez hány munkaórát hozott a népgaz­daságnak? „Vállalatunknál az elmúlt évben sok munkaügyi vita volt. Az érdekeltek egyetlen egy esetben sem kérték a jogsegélyszolgálat segítségét.” Pedig sokszor adhatott volna a felkészült szakember taná­csot. Ezen, mint a határozat mondja, a jövőben segíteni kell. Sokan félreértették a se­gítséget, mert előfordult, hogy „hálapénzt” akartak ad­ni... GYEREKCIPŐBEN jár még a jogsegélyszolgálat, de mint ahogy a műszergyári szakszervezeti bizottság meg­állapította, sok segítséget ad, adhat, ha azt az emberek ma­gukénak érzik. H. J. Egy szb-ülés margójára Kikelta magból a növény Mikor azt hallom, modell- gazdaság, a mözsi tsz jut ieszembe. Ha látom, hogy va­lahol égnek kacskaringózó in­dákról szedik a duzzadó pa­radicsomot, a harsányzöld uborkát, a mözsi tsz-re gon­dolok. Érzékeny asszonyujjak szórják a szaporítóláda föld­csíkjaiba a parányi magva­kat, törékeny palántákat tűz­nek a villával eléjük hor­dott tápkockákba; figyelme­sen, gyorsan, pontosan. Tápkockagyártás, hordóvil­la, palántakiszedés, tűzdelés, öntözés. Az összehangolt mun. ka, a szervezés iskolája itt Mözsön a kertészetben kijár­ható. Azt hiszem, nem véletlen, hogy a Kertészeti Egyeszerű Gzadasági Együttműködés gesztora a mözsi tsz, hisz évenként tízmillió körül hoz a kertészeti ágazat. A para­dicsom-, a paprikavetést rög­tön karácsony után kezdték, a hegyes erős, és a töltenivaló imagja került a szakszerűen összeállított földkeverékbe. Nyolcféle, folyton növő pa­radicsomot vetettek, s már tűzdelik is a paprikával együtt; összesen kétszázezret. A fűtött fóliaterület húszezer négyzetméter, a paprikát feb­ruár végén ültetik ki, s ápri­lis végén, május elején az üzletek polcain találja a friss ízekre éhes vásárló. A fűtetlen hajtatáshoz most állítják elő a palántákat, ve­tik, tűzdelik a káposztát, a paprikát, ötszázezer tápkoc­kás káposztapalántát nevel­nek; a fóliaalagút alá, a sík­fóliába, a háztáji fóliaházba kerül, hatvanezret pedig el­visznek — Kecskemétre. Most a termesztést jórészt meghatározó alapműveletek­nél tartanak. S hogy mi lesz a magból kikelt, palántává, bokorrá, indává serdülő növé­nyekből a szakszerű irányítá­son, s azon múlik, hogy az asszonyok és férfiak milyen szeretettel nyúlnak a féltett növényekhez. — a — a fotó: GOTTVALD KÁROLY Apró a mag, finom a mozdulat Föld, présgép, tápkocka, vil la Nitrogén, foszfor, kálium — a locsolókannában Káposzta, káposzta ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom