Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
1978. február 5. f'TOLNÁÉ KÉPÚJSÁG 7 Töretlenül lejlődik a szövetkezeti mozgalom Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Valamivel több, mint egy esztendő telt el azóta, hogy 1976 .decemberében megtartotta III. kongresszusát a magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Akkor választották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárává dr. Czimbalmos Bélát. Most arra kérem, hogy értékelje: mi is történt azóta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban, hogyan valósulnak meg a kongresszus határozatai: — Meggyőződésem, hogy a III. kongresszus határozatainak a végrehajtása jó ütemben folyik és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődése tervszerű, egyenletes, töretlen. Munkánkat segítette, hogy a kongresszuson felvetett javaslatokkal a kormány foglalkozott és megfelelő döntéseket hozott, amelyek jól visszatükröződnek a mező- gazdasági szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendeletekben és a többi, különböző szintű jogszabályban. A tsz- ek fejlődését hatékonyan segítették a megjelent kormány- intézkedések és a mezőgazda- ségi ágazattal kapcsolatos döntések. Jól igazolja a gazdaságpolitika helyességét, a kormányzati munka eredményeit az 1977. évi tervek végrehajtása is. Előzetes számítások szerint a mezőgazdasági szövetkezetek az országos átlagot meghaladó mértékben, mintegy 15 százalékkal növelték termelésüket: a növénytermelés értéke 16—17, az állattenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedik. Hozzá kell tenni, hogy a szövetkezeteknek gondjai is voltak sok helyütt amiatt, hogy tavaly közel 40 százalékkal több zöldséget termeltek, mint 1975- ben. — Sajnos előfordultak ilyen esetek, mert bizonyos időszakokban sem a vásárló, sem a feldolgozó vállalatok nem tudták folyamatosan átvenni a megtermelt leszerződött zöldségféléket. Az ilyen gondok ellenére hangsúlyozni kell azonban, hogy tavaly a ZÖLDKER, illetve a megyei ZÖLDÉRT-ek megalakulása óta tovább fejlődött a felvásárlási, kereskedelmi munka, az élelmiszeripar növelte termelését és a tervezettnél több árut szállítottunk exportra is. A mindenütt tapasztalható erőfeszítések ellenére is jelentős feszültség alakult ki a termelés, valamint a feldolÚj közmühití a Kapóson Döbrököz Györgyimajor nevű hatórrészén új közmű- hi'd épült a Kapos folyó fölött, Dombóvár biztonságos vízellátására. A 24 méter fesztávolságú vasszerkezeti hídba ágyazva fektették le a kaposvölgyi kutakból a várost ellátó vízcsőhálózatot, amelyet eredetileg a folyó medre alatti bizonytalan, tőzeges talajon vezettek át. A teherbíró talajig lesüllyesztett két kút- pilléren rögzített hídtámasz- szal a téli fagy hatására sem törik szét a vízvezeték, s gyalogközlekedésre csak az ellenőrzők javító-szerelők használhatják. A Mélyépítési Tervező Vállalat által tervezett, közműhíd több mint kétmillió forintba került voln^, de Szilágyi Sándor pécsi műszaki főiskolai adjunktus és Ratinland Ferenc vízművállalati beruházási osztályvezetőnek a kivitelezési módot is könnyítő újításával a költségek kétharmadát megtakarította a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. (B. L.) gozás és a forgalmazás között, beleértve az exportot is. A TOT sok téren erőteljesen közreműködött mind a zöldségtermesztés fejlesztésében, mind az említett gondok megoldásában. Bizonyára az is segít, hogy az elmúlt év végén a TOT és a SZÖVOSZ elnöksége állást foglaltak a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek együttműködésének továbbfejlesztésében. Különösen a háztáji áruk felvásárlásánál várjuk az ÁFÉSZ-ek tevékeny együttműködését. A tsz-ek ugyanis nagy figyelmet fordítanak a háztáji gazdaságok integrálására és azt a közössel szerves egységként kezelik. Például ezernél több tsz-ben foglalkoztatnak külön háztáji termelés segítésével foglalkozó agronómust, de ezenkívül sok más módon is támogatják a háztáji árutermelést. Gyakorta hallani, hogy az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek a gazdasági jellegű tevékenységen kívül milyen sok területen működnek együtt. Elégedett-e ezzel a munkával? — Nem egészen. Tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy még nem használtuk ki a szövetkezeti ágazatok közötti, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések lehetőségeit. Igaz, sok kezdeményezésről tudok én is számot adni, például a lakosság különösén a tanyai települések ellátásában, vagy a tsz üzemi étkeztetés megteremtésében, esetleg a szolgáltatási feladatok megoldásában szélesednek az együttműködések. Nem ritka, hogy sportköröket, a művelődési házakat, a szakköröket közösen tartják fenn a község, vagy körzet szövetkezetei. Érdemes és szükséges keresni az együttműködések új útjait is, hiszen ez közös érdeke mind a szövetkezetek tagjainak, mind a lakosságnak. Helyesnek tartom, ha a különböző szövetkezeti ágazatok szocialista brigádjai közösen szerveznek közös akciókat, társadalmi megmozdulásokat, irodalmi, művészeti vetélkedőket, stb. a közösség érdekében. A mezőgazdasági szövetkezetek, hasonlóan az ipari és a fogyasztási szövetkezetekhez — nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szervezetek is. A kongresz- szus óta életbelépett a szöAZ ELMÚLT években a bizalmiak hatáskörének ki- terjesztése, a jogsegélyszolgálat bevezetése volt az egyik fontos feladat a szakszervezeti mozgalomban. Nem mondhatjuk, hogy osztatlan sikere lett volna a bizalmiak nagyobb beleszólási joga, hatásköre bevezetésének. Egyrészről sokan nem vállalták tovább a nagyobb felelősséget, de sok gazdasági vezető sem mutatott hajlandóságot arra, hogy a bizalmival együtt dolgozzon. Aztán az idő és a lelkes, határozott aktívák lassan, de végérvényesen elfogadtatták ezt a határozatot is. A jogsegélyszolgálat bevezetése a dolgozók körében is nagy visszhangot váltott ki. Sokan sürgették, de voltak kétkedők, egyesek félreértették: azt gondolták, hogy a szakszervezet jogásza majd a vállalat ellen védi az emberek érdekeit. Az ilyen találgatások, tervezgetések érthetők, hiszen még a szakszervezeti bizottságok sem voltak tisztában, hogy milyen hatással lesz ez a mozgalomra. Az MMG—AM szekszárdi műszergyárának szakszervezeti bizottsága 1977 elején vezette be a jogsegélyszolgávetkezetek sajátosságait jobban figyelembevevő, módosított szövetkezeti törvény is. Ebben ön mit tart a legjelentősebb változásnak? — Azt hiszem, nem lenne helyes csak egyet kiemelni, de talán nem is lehet, örvendetes, hogy például, — már az MSZMP XI. kongresszusa óta egyre jobban, — fokozódik a figyelem a szocialista demokrácia szerves részét jelentő szövetkezeti demokrácia fejlesztésére. A megnövekedett üzemi méretek a szövetkezeti demokrácia intézményeinek és gyakorlásának új formáit igénylik. Az is jó, hogy egyre több szövetkezésben ismerik fel a küldött- gyűlés szerepének jelentőségét és törekednek a választott szervek és a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek hatáskörének a bővítésére. Erre, valamint a rétegpolitika helyes gyakorlatának kialakítására nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági szövetkezetek is. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a most kimunkálás alatt lévő alapszabályokban jól határozzák meg a szövetkezeti demokrácia fórumainak a helyét, szerepét, mint a vezetőség, a nőbizottság, az ifjúsági bizottság, általában a bizottságok, az önkormányzati szervek. És ami nagyon fontos; még inkább éljenek a szövetkezeti demokrácia fórumai nyújtotta lehetőségekkel a szövetkezetek gazdái. Enélkül nem lehet megfelelni a szövetkezetekkel szemben támasztott követelményeknek és nem lehet tökéletesen kihasználni a szövetkezésben rejlő gazdag lehetőségeket sem. ön gyakran és többször hangoztatta, hogy mindezeknek a termelés, az egyre növekvő termelés az alapja. Az elmúlt esztendőben elért eredmények a tervezettnél jóval magasabbak. Maradt-e még tartalék a szövetkezeteknek az 1978. évi népgazdasági tervből adódó feladatok teljesítésére? — Határozottan állíthatom, — erről tanúskodott a TÖT múlt év decemberi ülése — hogy egységes az állásfoglalás abban: a termelés tárgyi és személyi feltételei az idei tervek megvalósításához is megvannak a szövetkezetekben, vagy ezek a gazdaság- politika eredményeként megteremthetők, természetesen a latot. Az év eltelte után értékelték a munkát, elemezték a menetközben kialakult problémákat, jelenségeket. Tizenegy hónap alatt 102 esetben kérték a jogtanácsos segítségét. Csak tanácsot 48-an kértek, a többi 34 ügyben pedig beadványszerkesztéssel segítettek, ebből 19 esetben vállaltak képviseletet, melyből 9 polgári per volt, a többi nagyrészben az állami igazgatósági hatóságok, kisebb részben bírósági peren kívüli eljárásokra vonatkozott. Az előbb említett 9 perből egy még folyamatban van, 8-at azonban megnyertek. KEVÉS VAGY SOK az ügyek száma? A „tyúkperekhez” képest kevés, de mint ahogy az szb-ülés jegyzőkönyvében olvasom, csak olyan ügyeket vállaltak el, amelynek kimenetele biztosra vehető. Ez okozott sok gondot a jogásznak: lebeszélni az embereket egy-egy „kétséges” esetről. Jogásznemzet vagyunk? „Bebizonyosodott az az általános tapasztalat, hogy amikor a jogszabály valakire kedvező, azt nagy lelkesedéssel fogadta, a kedvezőtlen rendelkezésen azonban méltatlankodott és ilyenkor neszövetkezetekben rejlő belső tartalékok feltárásával egyidejűleg. Az előbb említett tanácskozásokon, de a szövetségi tisztújító közgyűléseken is azt kutattuk közösen: hogyan, milyen módszerekkel valósítható meg a terv. Nagyon lényegesnek tartom, hogy nem volt olyan hangulat, amely az eredeti tervek, elképzelések akárcsak megkérdőjelezését is jelentette* volna. Pedig nagyok a feladatok és tulajdonképpen szigorodtak a feltételek, többet várnak a szövetkezeti mozgalomtól. A népgazdasági tervből adódóan 1978-ban a mező- gazdasági szövetkezeteknél 4,7 százalékkal kell növelniük termelésüket a tavalyihoz képest. Ezen belül a növénytermelés 3,9, az állattenyésztés 6,5 százalékos növelése a cél. Megtévesztő, hogy a tavalyihoz képest jóval mérsékeltebb a növekedés üteme. — Noha valóban mérsékeltebb a fejlődés üteme, nem szabad feladni, hogy a már elért eredményeket megtartani és gyarapítani csakis az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekkel lehet. A gazdasági munka feladatai jobb vezetést és minden korábbinál hatékonyabb munkaszervezést, hozzáértést kívánnak. Itt bizony mozgósítani kell a szövetkezetek valamennyi tagját, alkalmazottját. Idén különösen nagy jelentősége van annak, hogy a munka- és szocialista brigádok konkrét, az üzemi tervekhez igazodó vállalásokat tegyenek és azt alaposan vitassák meg a munkahelyi közösségekben, a brigádok és az ágazatok tanácskozásain. Fontos, hogy a szövetkezeti tagok, alkalmazottak mindannyian magukénak vallják, személyes ügyüknek tekintsék a rájuk jutó tervfeladatokat és azokat maradéktalanul teljesítsék. A mezőgazdasági szövetkezetek idei tevékenysége jelentősen befolyásolja az V. ötéves terv egészének sikerét. Ezért is kérem a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa nevében a mezőgazda- sági szövetkezetek valameny- nyi tagját, alkalmazottját, tisztségviselőjét, a szövetkezeti KISZ- és szakszervezeti alapszervezeteket, hogy segítsék minden tudásukkal és akaratukkal az 1978. évi nép- gazdasági terv szövetkezeti feladatainak megvalósítását. CS. A. héz volt meggyőzni arról: nincs igaza.” Ennyire lennénk jogásznemzet? Csak azok a dolgozók tudnák megmondani, hogy a szakszervezet új „szolgáltatása” mennyi gondtól szabadította meg őket, akiknek eljártak egy-egy ügyében. Volt olyan eset, amikor 5—6 beadványt kellett szerkeszteni, nem számítva a rengeteg személyes eljárást. Vajon fel lehet-e mérni, hogy ez hány munkaórát hozott a népgazdaságnak? „Vállalatunknál az elmúlt évben sok munkaügyi vita volt. Az érdekeltek egyetlen egy esetben sem kérték a jogsegélyszolgálat segítségét.” Pedig sokszor adhatott volna a felkészült szakember tanácsot. Ezen, mint a határozat mondja, a jövőben segíteni kell. Sokan félreértették a segítséget, mert előfordult, hogy „hálapénzt” akartak adni... GYEREKCIPŐBEN jár még a jogsegélyszolgálat, de mint ahogy a műszergyári szakszervezeti bizottság megállapította, sok segítséget ad, adhat, ha azt az emberek magukénak érzik. H. J. Egy szb-ülés margójára Kikelta magból a növény Mikor azt hallom, modell- gazdaság, a mözsi tsz jut ieszembe. Ha látom, hogy valahol égnek kacskaringózó indákról szedik a duzzadó paradicsomot, a harsányzöld uborkát, a mözsi tsz-re gondolok. Érzékeny asszonyujjak szórják a szaporítóláda földcsíkjaiba a parányi magvakat, törékeny palántákat tűznek a villával eléjük hordott tápkockákba; figyelmesen, gyorsan, pontosan. Tápkockagyártás, hordóvilla, palántakiszedés, tűzdelés, öntözés. Az összehangolt mun. ka, a szervezés iskolája itt Mözsön a kertészetben kijárható. Azt hiszem, nem véletlen, hogy a Kertészeti Egyeszerű Gzadasági Együttműködés gesztora a mözsi tsz, hisz évenként tízmillió körül hoz a kertészeti ágazat. A paradicsom-, a paprikavetést rögtön karácsony után kezdték, a hegyes erős, és a töltenivaló imagja került a szakszerűen összeállított földkeverékbe. Nyolcféle, folyton növő paradicsomot vetettek, s már tűzdelik is a paprikával együtt; összesen kétszázezret. A fűtött fóliaterület húszezer négyzetméter, a paprikát február végén ültetik ki, s április végén, május elején az üzletek polcain találja a friss ízekre éhes vásárló. A fűtetlen hajtatáshoz most állítják elő a palántákat, vetik, tűzdelik a káposztát, a paprikát, ötszázezer tápkockás káposztapalántát nevelnek; a fóliaalagút alá, a síkfóliába, a háztáji fóliaházba kerül, hatvanezret pedig elvisznek — Kecskemétre. Most a termesztést jórészt meghatározó alapműveleteknél tartanak. S hogy mi lesz a magból kikelt, palántává, bokorrá, indává serdülő növényekből a szakszerű irányításon, s azon múlik, hogy az asszonyok és férfiak milyen szeretettel nyúlnak a féltett növényekhez. — a — a fotó: GOTTVALD KÁROLY Apró a mag, finom a mozdulat Föld, présgép, tápkocka, vil la Nitrogén, foszfor, kálium — a locsolókannában Káposzta, káposzta ...
