Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

a Képújság 1978. február 4. CSALÍD- OTTHON Az iskolás gyermek táplálása Ruhabörze Lépésben a divattal AZ ISKOLÁS gyermek na­pi kalóriaigénye testsúlyki­logrammonként 60—70 kaló­ria. Tehát 7—9 éves korban naponta kb. 2000, 10—12 éves korban kb. 2500 kalóriát tar­talmazó táplálékot kell fo­gyasztania. A gyermek za­vartalan testi fejlődéséhez különösen fontosak a fehér­jék, ásványi anyagok és a vi­taminok. A napi fehérjeszük­séglet testsúlykilogrammon­ként 2—2,5 gramm. A fehér­jeszükséglet kb. 60 százalé­kát teljes értékű — állati ere­detű — fehérjével kell fe­dezni. Ezért lehetőleg min­den étkezés tartalmazzon húsfélét, halat, tejet, tejter­méket vagy tojást. A vita­minokat, ásványi anyagokat pedig a zöldfőzelékek, gyü­mölcsök rendszeres fogyasz­tása biztosítja. Fontos sza­bály: az étrend legyen mi­nél változatosabb. Néhány gyakorlati példa: Reggelire-uzsonnára ad­junk tejet, aludttejet, tejes­kávét, kakaót vagy gyümöl­csös tejturmixot, mellé vajas- gyümölcsizes vagy vajas­mézes kenyeret. A tea zsíros kenyérrel biológiailag nem kielégítő táplálék. A gyermek a reggelijét nyugodt körül­mények között fogyassza el. Ha a tanuló nem regeelizik, az iskolában figyelmetlen, nyugtalan lesz; szédülés, fej­fájás is felléphet, amelynek legnagyobb részt a reggeli éhezést követő vércukorszint csökkenése az oka. Tízórai nélkül ne engedjük el a gyermeket az iskolába. Ha éhes, figyelmetlen lesz az órákón, megkívánja más gyermekek tízóraiját. Leg­jobb, ha tízóraira vajas ke­nyeret és "’mmölcsöt adunk. Ha kapható alma, egyetlen nap se hiányozzék az iskolás étrendjéből! Kitűnő tízórai: két deci tej egy péksütemény- nyel. (Iskolatej). Ebédre változatos étrendet állítsunk össze, amelyben szerepeljen hús- vagy tojás­étel, nyers saláta vagy főze­A szocialista magyar Az elmúlt 15 esztendő gyö­keres változásokat hozott pa­rasztságunk életében is. Míg az ötvenes évek első felében a parasztság helyzetét még a korábbi erőteljes polari­záltság és agrárpolitikánk je­lentős torzqlásai határozták meg, addig a párt 1957 nya­rán elfogadott agrárpolitikai tézisei a fő figyelmet már nem a parasztság polarizált­ságára, hanem a „derékhad­ra” irányították. S a párt agrárpolitikájában a mun­kás-paraszt szövetség elveit érvényesítették. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes-hat­vanas évek fordulóján nem­csak azt eredményezte, hogy a parasztság is a szocialista termelési viszonyok közé ke­rült, hanem egyszersmind véget vetett a parasztság ko­rábbi osztálytagozódásának, Illetve a tsz-parasztság és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztság eltérő fejlődésének. jSppen ezért volt domináló izekben az években az egy­séges szocialista paraszti osz­tály megteremtésére irányuló törekvés, amely mind a pro­pagandában, mind a tettek­ben érvényesült. Az ennek a törekvésnek ellenszegülő erők közül véle­ményünk szerint csak ki­lék. Desszertként adjunk kevés tésztát vagy gyümölcsöt, gyümölcskészítményt. Étke­zések után gyümölcslét, li­monádét igyon. A gyermek táplálása szempontjából je­lentéktelen szerepük van a leveseknek, mert a leves el­fogyasztása után keveseb­bet eszik a többi, lényegesen értékesebb ételekből. Ha sze­repel az. étrendben leves, (húsleves, zöldségleves, gyü­mölcsleves stb), keveset ad­junk belőle. A gyermek gyomrának befogadóképessé­ge kicsi, ezért fontos, hogy étele kis mennyiségben mi­nél több értékes tápanyagot tartalmazzon. Ha a gyermek tésztafélét kap ebédre, a tészta ízesítésére elsősorban állati eredetű élelmiszert használjunk fel (túró, sajt, tojás, hús). Vacsorára könnyen emészt­hető ételféleségeket tálaljunk a gyermeknek, lehetőleg a kora esti órákban, hogy ne terhelje meg a gyomrát és nyugodtan aludjon (tejbeda- ra, tejberízs gyümölcsízzel, kakaóporral; délről maradt főzelék, utána egy pohár tej; kenyér felvágottal, gyümöcs- túró; sültburgonya vajjal, hagymával, citromos teával; sajtos kenyér, tej, gyümölcs­saláta stb). NÉHÁNY általános tanács: étkezések előtt a gyermek mosson kezet; az ételt ala­posan rágja meg; étkezések alatt ne foglalkozzon mással (könyvolvasás, tévénézés, stb): édességet étkezés után fogyasszon: kulturáltan ét­kezzen ; szoktassuk rá a gyer­meket, hogy főétkezések után mosson fogat, ha erre nincs módja, akkor legalább öblít­se ki a száját. Figyelem! Ti­los a gyermeknek alkoholos italt adni! Téves nézet, hogy a vörös bor „vért csinál”, a rumos tea pedig növeli az ét­vágyat. A sör is alkoholt tar­talmazó ital. A fekete kávé sem gyermeknek való étkezé­si cikk, ne adjunk néki sem reggelire, sem étkezés után. A gyermekünk egészséges fejlődése érdekében... f. k. sebb jelentőségű és egyre gyengülő volt a korábbi ré­tegkülönbségeknek és ellen­tétekkel átmentődése a szö­vetkezeti gazdálkodás keretei közé, illetve a régi és az új tagok közötti, az előbbivel részint párhuzamos ellenté­tek időnkénti felbukkanása. Ezeknél sok tekintetben je­lentősebb, hogy az új kere­tekben kialakult egy új tago­zódás is, amelynek alapja már értelemszerűen nem a ter­melőeszközökhöz való eltérő viszony, hanem a konkrét munkamegosztás, a munka jellege, valamint a rátermett­ség és a szakképzettség, s a mindezekhez kapcsolódó jö­vedelem nagysága. Tulajdonképpen azt mond­hatnánk, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel nem az következett be, hogy egy, a munkásosztálytól elkülönülő egységes paraszti osztály jött létre, hanem ép­pen ellenkezőleg — Lenin kifejezését egy más szituáció­ra alkalmazva — az „elpa- rasztiatlanodás” folyamata a jellemző. AZONOS SZOCIALISTA TÍPUS A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek megszerve­Kismama és kisbaba A csecsemő fejlődésének igen fontos feltétele a friss levegő. Pedig a kezdő kisma­mák olykor még attól is óv­ni szeretnék a babát, annyi­ra féltik. Négy-öt hetes ko­rában, még a téli időszakban is megkezdhetjük a friss le­vegőhöz való szoktatást. Ele­inte — jól felöltöztetve — csupán a nyitott ablaknál, szélvédett erkélyen 5 percig, a továbbiakban félórára emelhetjük a levegőztetés időtartamát. Azután pedig meleg holmiban, szőrmezsák­ban, a mélykocsiban sétál­tassuk pormentes, tiszta le­vegőn. A műanyagboltokban, lakberendezési szaküzletek­ben méterben kapható külön­böző vastagságú habszivacs. Vásároljunk belőle annyit, hogy a kocsi szélességének, hosszúságának megfelelő mé­retet kiszabhassuk, s ezzel béleljük ki a kocsi alját, amelyet vékony flanelltaka- róval borítunk. Ebben a jól szigetelt, meleg „fészekben” nem fázhat meg a legféltet­tebb kisbaba sem. Gyakran áll tehetetlenül a kismama amikor a csecsemő szinte minden ok nélkül, tor- kaszakadtából és dühödten sír, úgy tűnik, a legjobb akarattal sem tudja a picit megnyugtatni, lecsendesíteni. Egy svájci gyermekprofesz- szor ilyen esetben a követke­ző egyszerű módszert java­solja. Fújjunk könnyedén a kis bögőmasina arcocskájá­ba. Ez a csekély légáramlás elég ahhoz, hogy a görcsös sírást megállítsa. A magya­rázata ennek a csillapító ha­tásnak: a váratlan levegőfu­vallat tudat alatt emlékezte­ti a csecsemőt a születés kel­lemes, felszabadító pillana­tára, amikor a gyermek a vi­lágra jött. BK. zése idején a szocialista tu­lajdon e formája még erőtel­jesen magán viselte saját kisárutermelő előzményei­nek következményeit. A hat­vanas évek közepétől azon­ban — a termelőszövetkeze­tek technikai-anyagi bázisá­nak erősödésével párhuzamo­san — egyre erőteljesebben a vállalati gazdálkodás jel­lemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vállalati jel­legének erősödése, a fel nem osztható alapok növekedése, az alapvető termelőeszköz — a föld — szocialista szövet­kezeti tulajdona, a szövet­kezetekre is kiterjedő állami felügyelet és szabályozás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önálló­ság növelése — a gazdálko­dás eltérő elemei ellenére is — lényegét és típusát tekint­ve azonos termelési viszonyt hoz létre az állami és a szö­vetkezeti szektorban. A termelőszövetkezetek igen gyors fejlődése (az egy főre jutó termelékenység például az elmúlt 10 évben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az iparban), termelési szerkezetének átalakulása, az iparszerű termelés kezdődő meghonosodása azt eredmé­nyezi, hogy ma már egyre jobban szűkűl a termelőszö­A hétköznapok ruhadivat­ja az elmúlt években nem hozott lényeges változásokat. Ennek megfelelően a ruha­börzén sem láttunk meglepő dolgokat, annál megnyugta­tóbb volt a bemutatott mo­dellek színvonala. Halszálka* női átmene­ti kabát és ballon félka­bát A férfiak számára elsősor­ban öltönyöket mutattak be. A széles fazonú, egyhén kar­csúsított zakók, csípőben szűk nadrágok a legjellemzőbbek. A sportosabb öltönyök általá­ban kockás anyagból készül­tek, az alkalmi modellek csí­kos, sötét kelméből. Az egyet­len újdonság, hogy szűkebbek a nadrágszárak. A ruhabör­zén látottak alapján sejthető, hogy a konfekcióöltönyök kedvelői divatosan öltözköd­hetnek a közeljövőben. A fia­talabb korosztály kivételével, mert mintha a ruhagyárak már teljesen beletörődtek volna, hogy a huszonévesek is farmerban és pulóverben járnak, az ő számukra nem mutattak szinte semmit. A kicsit formabontó fazonú, színű a fiatalabbak ízléséhez alkalmazkodó férfiruhák ki­vetkezeteken belül azok kö­re, akik a hagyományos pa­rasztság örökösének tekint­hetők. Ma már a termelőszövetke­zetek aktív keresőinek közel fele abból a fiatalabb gene­rációból kerül ki, akik soha­sem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mint­egy 10 százaléka szellemi munkakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmun­kás. 'Ehhez járul az is, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozó nem nyugdíjas tagoknak és al­kalmazottaknak csak a fele dolgozik a növénytermelés­ben, állattenyésztésben és ta­karmányozásban, tehát végez kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet. Hasonló ará­nyokat mutat a közös gazda­ságokban ledolgozott munka­idő is. Míg 1963-ban 76 szá­zalék, addig ma már csak közel 50 százalék a hagyo­mányos paraszti munkaidő aránya a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben, az összes fizikai munkaidőn be­lül. A tsz-tagság közel fele tehát ma már tevékenységét tekintve nem hagyományos paraszti munkát végez. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazdasági tevékeny­ség — mint erre már utal­tunk — nem egyszerűen az állami szektor és a szövet­kezet, a munkásosztály és a parasztság között differen­maradtak a kollekcióból, mert különálló dzsekit, szafa­ri stílusú kabátot sem lát­tunk, pedig ezek szinte nél­külözhetetlenek a tizen- és huszonévesek ruhatárában. A női divatra tavaly első­sorban a huzatruhák voltak á jellemzőek. Most kevesebbet láttunk ebből a ruhadarabból, ■ ami praktikus, csak éppen nem mindenkinek előnyös. A sok tetszetős modell értékét növelte, hogy ízléses anya­gokból készültek, amelyek szinte kivétel nélkül könnyen is kezelhetőek. A modellek látnivalóan manekentermetre készültek, némelyik csinos kosztümöt nehéz is elképzel­ni a magyar átlagnőn, aki nem magas és nem karcsú. A kabátokra már mindez nem áll. Egyszerű, nőies vo- nalúak, gyakran sima anya­gokból. A sokféle modell kö­zül szinte mindegyikkel szí­vesen találkoznánk az üzle­tekben is. A sportos fazonok is egyszerű szabásúak, legfel­jebb tűzésdíszítésük, az övék és zsebpatnik variálásával tűnnek fel. Prémdíszitéses orkán- együttes ciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi összeírása alapján Magyarországon 1 681 076 mezőgazdasági háztáji és ki­segítő gazdaság van, ezekben — természetesen különböző rendszerességgel — 2 210 404 aktív kereső dolgozik, akik­nek csak 24,5 százaléka tsz- tag. (!) 1 302 057 a nem me­zőgazdasági főfoglalkozásúak száma, ebből több, mint egy­millió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. Azt mond­hatjuk tehát, hogy a mező- gazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokban érintettek ke­vesebb, mint egynegyede a szövetkezeti paraszt és több, mint fele a munkásosztály­hoz tartozó. A KÉT ALAPVETŐ OSZTÁLY KÖZELEDÉSE A munkásosztály és a pa­rasztság közeledésének fon­tos tényezője volt a jövedel­mek kiegyenlítődése is. Jö­vedelemstatisztikánk szerint ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és különösen a kettős jövedel­műek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több mun­kával érte el; hogy a statisz­tika a háztáji és kisegítő gazdaságból származó becsült jövedelmet a paraszti jöve­delmekhez hozzászámítja, a munkások mellékkereseteit azonban nem; hogy a mun­kásság természeti juttatásból Divatos férfiöltöny A tizenévesek divatjából a női ruhák között sem talál­tunk kellő számút, talán azért is, mert a bakfisok di­vatját nem is merik a ter­vezők fél évre előre jelezni? A gyermekruhák választé­ka igényes volt, csak azt a sejtelmet keltette, hogy a többgyermekes, szerényebb jövedelmű szülők bizony ezekből nem fognak vásárol­ni, mert ismervén a hasonló termékek árait, a szép gyer­mekholmik drágák. Az egyébként az egész ru­habörzére jellemző: a model­leket akár férfi, női, vagy gyermekruháról, kabátról van szó — helyes lenne több minőségben is elkészíteni, az­az különféle anyagokból. így lenne elképzelhető, hogy mindenki a pénztárcájához szabott árú divatos öltözéket szerezhet be a konfekcióból. Mert hiába talál az ember ízlésének megfelelő készru­hát, ha drága — vagy túl ol­csó, csak egy szezont bíró anyagból készült. KZ származó jövedelme mint­egy 30 százalékkal megha­ladja a parasztságét és — mint Ladányi János kutatá­saiból tudjuk — a fogyasztói árak állami eltérítése követ­keztében egy főre számítva a munkásság mintegy évi 700 forint többlethez jut, a pa­rasztság egy főre jutó jöve­delme pedig évi 133 forint­tal csökken. Ferge Zsuzsa kutatásaiból azt is tudjuk, hogy az elmúlt tíz évben je­lentősen csökkent a munkás­ság és a parasztság fogyasz­tási szerkezete közötti kü­lönbség is. így összességében elmondhatjuk, hogy a mun­kásosztály és a parasztság életszínvonala az utóbbi 10— 15 esztendőben jelentősen közeledett egymáshoz, és ma már a lényeges életszínvo­nalbeli . különbségek egyálta­lán nem ebben a relációban tapasztalhatók. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszak­ban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság tör­ténetileg megkésett felbom­lása, nagy rétegeinek köze­ledése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogy a szövetke­zeti parasztság „munka- és életkörülményeiben, szemlé­letében közeledik a munká­sokhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializ­mus építésének aktív része­se”. KOLOSI TAMÁS Következik: 6. Az értel­miség.) társadalom születése (5.) A parasztság

Next

/
Oldalképek
Tartalom