Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
a Képújság 1978. február 4. CSALÍD- OTTHON Az iskolás gyermek táplálása Ruhabörze Lépésben a divattal AZ ISKOLÁS gyermek napi kalóriaigénye testsúlykilogrammonként 60—70 kalória. Tehát 7—9 éves korban naponta kb. 2000, 10—12 éves korban kb. 2500 kalóriát tartalmazó táplálékot kell fogyasztania. A gyermek zavartalan testi fejlődéséhez különösen fontosak a fehérjék, ásványi anyagok és a vitaminok. A napi fehérjeszükséglet testsúlykilogrammonként 2—2,5 gramm. A fehérjeszükséglet kb. 60 százalékát teljes értékű — állati eredetű — fehérjével kell fedezni. Ezért lehetőleg minden étkezés tartalmazzon húsfélét, halat, tejet, tejterméket vagy tojást. A vitaminokat, ásványi anyagokat pedig a zöldfőzelékek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása biztosítja. Fontos szabály: az étrend legyen minél változatosabb. Néhány gyakorlati példa: Reggelire-uzsonnára adjunk tejet, aludttejet, tejeskávét, kakaót vagy gyümölcsös tejturmixot, mellé vajas- gyümölcsizes vagy vajasmézes kenyeret. A tea zsíros kenyérrel biológiailag nem kielégítő táplálék. A gyermek a reggelijét nyugodt körülmények között fogyassza el. Ha a tanuló nem regeelizik, az iskolában figyelmetlen, nyugtalan lesz; szédülés, fejfájás is felléphet, amelynek legnagyobb részt a reggeli éhezést követő vércukorszint csökkenése az oka. Tízórai nélkül ne engedjük el a gyermeket az iskolába. Ha éhes, figyelmetlen lesz az órákón, megkívánja más gyermekek tízóraiját. Legjobb, ha tízóraira vajas kenyeret és "’mmölcsöt adunk. Ha kapható alma, egyetlen nap se hiányozzék az iskolás étrendjéből! Kitűnő tízórai: két deci tej egy péksütemény- nyel. (Iskolatej). Ebédre változatos étrendet állítsunk össze, amelyben szerepeljen hús- vagy tojásétel, nyers saláta vagy főzeA szocialista magyar Az elmúlt 15 esztendő gyökeres változásokat hozott parasztságunk életében is. Míg az ötvenes évek első felében a parasztság helyzetét még a korábbi erőteljes polarizáltság és agrárpolitikánk jelentős torzqlásai határozták meg, addig a párt 1957 nyarán elfogadott agrárpolitikai tézisei a fő figyelmet már nem a parasztság polarizáltságára, hanem a „derékhadra” irányították. S a párt agrárpolitikájában a munkás-paraszt szövetség elveit érvényesítették. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes-hatvanas évek fordulóján nemcsak azt eredményezte, hogy a parasztság is a szocialista termelési viszonyok közé került, hanem egyszersmind véget vetett a parasztság korábbi osztálytagozódásának, Illetve a tsz-parasztság és az egyénileg gazdálkodó parasztság eltérő fejlődésének. jSppen ezért volt domináló izekben az években az egységes szocialista paraszti osztály megteremtésére irányuló törekvés, amely mind a propagandában, mind a tettekben érvényesült. Az ennek a törekvésnek ellenszegülő erők közül véleményünk szerint csak kilék. Desszertként adjunk kevés tésztát vagy gyümölcsöt, gyümölcskészítményt. Étkezések után gyümölcslét, limonádét igyon. A gyermek táplálása szempontjából jelentéktelen szerepük van a leveseknek, mert a leves elfogyasztása után kevesebbet eszik a többi, lényegesen értékesebb ételekből. Ha szerepel az. étrendben leves, (húsleves, zöldségleves, gyümölcsleves stb), keveset adjunk belőle. A gyermek gyomrának befogadóképessége kicsi, ezért fontos, hogy étele kis mennyiségben minél több értékes tápanyagot tartalmazzon. Ha a gyermek tésztafélét kap ebédre, a tészta ízesítésére elsősorban állati eredetű élelmiszert használjunk fel (túró, sajt, tojás, hús). Vacsorára könnyen emészthető ételféleségeket tálaljunk a gyermeknek, lehetőleg a kora esti órákban, hogy ne terhelje meg a gyomrát és nyugodtan aludjon (tejbeda- ra, tejberízs gyümölcsízzel, kakaóporral; délről maradt főzelék, utána egy pohár tej; kenyér felvágottal, gyümöcs- túró; sültburgonya vajjal, hagymával, citromos teával; sajtos kenyér, tej, gyümölcssaláta stb). NÉHÁNY általános tanács: étkezések előtt a gyermek mosson kezet; az ételt alaposan rágja meg; étkezések alatt ne foglalkozzon mással (könyvolvasás, tévénézés, stb): édességet étkezés után fogyasszon: kulturáltan étkezzen ; szoktassuk rá a gyermeket, hogy főétkezések után mosson fogat, ha erre nincs módja, akkor legalább öblítse ki a száját. Figyelem! Tilos a gyermeknek alkoholos italt adni! Téves nézet, hogy a vörös bor „vért csinál”, a rumos tea pedig növeli az étvágyat. A sör is alkoholt tartalmazó ital. A fekete kávé sem gyermeknek való étkezési cikk, ne adjunk néki sem reggelire, sem étkezés után. A gyermekünk egészséges fejlődése érdekében... f. k. sebb jelentőségű és egyre gyengülő volt a korábbi rétegkülönbségeknek és ellentétekkel átmentődése a szövetkezeti gazdálkodás keretei közé, illetve a régi és az új tagok közötti, az előbbivel részint párhuzamos ellentétek időnkénti felbukkanása. Ezeknél sok tekintetben jelentősebb, hogy az új keretekben kialakult egy új tagozódás is, amelynek alapja már értelemszerűen nem a termelőeszközökhöz való eltérő viszony, hanem a konkrét munkamegosztás, a munka jellege, valamint a rátermettség és a szakképzettség, s a mindezekhez kapcsolódó jövedelem nagysága. Tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nem az következett be, hogy egy, a munkásosztálytól elkülönülő egységes paraszti osztály jött létre, hanem éppen ellenkezőleg — Lenin kifejezését egy más szituációra alkalmazva — az „elpa- rasztiatlanodás” folyamata a jellemző. AZONOS SZOCIALISTA TÍPUS A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszerveKismama és kisbaba A csecsemő fejlődésének igen fontos feltétele a friss levegő. Pedig a kezdő kismamák olykor még attól is óvni szeretnék a babát, annyira féltik. Négy-öt hetes korában, még a téli időszakban is megkezdhetjük a friss levegőhöz való szoktatást. Eleinte — jól felöltöztetve — csupán a nyitott ablaknál, szélvédett erkélyen 5 percig, a továbbiakban félórára emelhetjük a levegőztetés időtartamát. Azután pedig meleg holmiban, szőrmezsákban, a mélykocsiban sétáltassuk pormentes, tiszta levegőn. A műanyagboltokban, lakberendezési szaküzletekben méterben kapható különböző vastagságú habszivacs. Vásároljunk belőle annyit, hogy a kocsi szélességének, hosszúságának megfelelő méretet kiszabhassuk, s ezzel béleljük ki a kocsi alját, amelyet vékony flanelltaka- róval borítunk. Ebben a jól szigetelt, meleg „fészekben” nem fázhat meg a legféltettebb kisbaba sem. Gyakran áll tehetetlenül a kismama amikor a csecsemő szinte minden ok nélkül, tor- kaszakadtából és dühödten sír, úgy tűnik, a legjobb akarattal sem tudja a picit megnyugtatni, lecsendesíteni. Egy svájci gyermekprofesz- szor ilyen esetben a következő egyszerű módszert javasolja. Fújjunk könnyedén a kis bögőmasina arcocskájába. Ez a csekély légáramlás elég ahhoz, hogy a görcsös sírást megállítsa. A magyarázata ennek a csillapító hatásnak: a váratlan levegőfuvallat tudat alatt emlékezteti a csecsemőt a születés kellemes, felszabadító pillanatára, amikor a gyermek a világra jött. BK. zése idején a szocialista tulajdon e formája még erőteljesen magán viselte saját kisárutermelő előzményeinek következményeit. A hatvanas évek közepétől azonban — a termelőszövetkezetek technikai-anyagi bázisának erősödésével párhuzamosan — egyre erőteljesebben a vállalati gazdálkodás jellemzői alakultak ki. Egyfelől a szövetkezetek vállalati jellegének erősödése, a fel nem osztható alapok növekedése, az alapvető termelőeszköz — a föld — szocialista szövetkezeti tulajdona, a szövetkezetekre is kiterjedő állami felügyelet és szabályozás, másfelől pedig az állami szektorban a vállalati önállóság növelése — a gazdálkodás eltérő elemei ellenére is — lényegét és típusát tekintve azonos termelési viszonyt hoz létre az állami és a szövetkezeti szektorban. A termelőszövetkezetek igen gyors fejlődése (az egy főre jutó termelékenység például az elmúlt 10 évben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az iparban), termelési szerkezetének átalakulása, az iparszerű termelés kezdődő meghonosodása azt eredményezi, hogy ma már egyre jobban szűkűl a termelőszöA hétköznapok ruhadivatja az elmúlt években nem hozott lényeges változásokat. Ennek megfelelően a ruhabörzén sem láttunk meglepő dolgokat, annál megnyugtatóbb volt a bemutatott modellek színvonala. Halszálka* női átmeneti kabát és ballon félkabát A férfiak számára elsősorban öltönyöket mutattak be. A széles fazonú, egyhén karcsúsított zakók, csípőben szűk nadrágok a legjellemzőbbek. A sportosabb öltönyök általában kockás anyagból készültek, az alkalmi modellek csíkos, sötét kelméből. Az egyetlen újdonság, hogy szűkebbek a nadrágszárak. A ruhabörzén látottak alapján sejthető, hogy a konfekcióöltönyök kedvelői divatosan öltözködhetnek a közeljövőben. A fiatalabb korosztály kivételével, mert mintha a ruhagyárak már teljesen beletörődtek volna, hogy a huszonévesek is farmerban és pulóverben járnak, az ő számukra nem mutattak szinte semmit. A kicsit formabontó fazonú, színű a fiatalabbak ízléséhez alkalmazkodó férfiruhák kivetkezeteken belül azok köre, akik a hagyományos parasztság örökösének tekinthetők. Ma már a termelőszövetkezetek aktív keresőinek közel fele abból a fiatalabb generációból kerül ki, akik sohasem voltak kapcsolatban az egyéni parasztgazdasággal. Az aktív termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mintegy 10 százaléka szellemi munkakörben dolgozik, több mint 20 százalékuk szakmunkás. 'Ehhez járul az is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó nem nyugdíjas tagoknak és alkalmazottaknak csak a fele dolgozik a növénytermelésben, állattenyésztésben és takarmányozásban, tehát végez kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet. Hasonló arányokat mutat a közös gazdaságokban ledolgozott munkaidő is. Míg 1963-ban 76 százalék, addig ma már csak közel 50 százalék a hagyományos paraszti munkaidő aránya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az összes fizikai munkaidőn belül. A tsz-tagság közel fele tehát ma már tevékenységét tekintve nem hagyományos paraszti munkát végez. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fő foglalkozáson túli mezőgazdasági tevékenység — mint erre már utaltunk — nem egyszerűen az állami szektor és a szövetkezet, a munkásosztály és a parasztság között differenmaradtak a kollekcióból, mert különálló dzsekit, szafari stílusú kabátot sem láttunk, pedig ezek szinte nélkülözhetetlenek a tizen- és huszonévesek ruhatárában. A női divatra tavaly elsősorban a huzatruhák voltak á jellemzőek. Most kevesebbet láttunk ebből a ruhadarabból, ■ ami praktikus, csak éppen nem mindenkinek előnyös. A sok tetszetős modell értékét növelte, hogy ízléses anyagokból készültek, amelyek szinte kivétel nélkül könnyen is kezelhetőek. A modellek látnivalóan manekentermetre készültek, némelyik csinos kosztümöt nehéz is elképzelni a magyar átlagnőn, aki nem magas és nem karcsú. A kabátokra már mindez nem áll. Egyszerű, nőies vo- nalúak, gyakran sima anyagokból. A sokféle modell közül szinte mindegyikkel szívesen találkoznánk az üzletekben is. A sportos fazonok is egyszerű szabásúak, legfeljebb tűzésdíszítésük, az övék és zsebpatnik variálásával tűnnek fel. Prémdíszitéses orkán- együttes ciál. A KSH mezőgazdasági kisüzemi összeírása alapján Magyarországon 1 681 076 mezőgazdasági háztáji és kisegítő gazdaság van, ezekben — természetesen különböző rendszerességgel — 2 210 404 aktív kereső dolgozik, akiknek csak 24,5 százaléka tsz- tag. (!) 1 302 057 a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak száma, ebből több, mint egymillió a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. Azt mondhatjuk tehát, hogy a mező- gazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokban érintettek kevesebb, mint egynegyede a szövetkezeti paraszt és több, mint fele a munkásosztályhoz tartozó. A KÉT ALAPVETŐ OSZTÁLY KÖZELEDÉSE A munkásosztály és a parasztság közeledésének fontos tényezője volt a jövedelmek kiegyenlítődése is. Jövedelemstatisztikánk szerint ez 1968-ban következett be és azóta a parasztság, és különösen a kettős jövedelműek munkából származó jövedelme valamelyest meg is haladja a munkásosztályét. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a parasztság ezt a valamivel magasabb többletjövedelmet több munkával érte el; hogy a statisztika a háztáji és kisegítő gazdaságból származó becsült jövedelmet a paraszti jövedelmekhez hozzászámítja, a munkások mellékkereseteit azonban nem; hogy a munkásság természeti juttatásból Divatos férfiöltöny A tizenévesek divatjából a női ruhák között sem találtunk kellő számút, talán azért is, mert a bakfisok divatját nem is merik a tervezők fél évre előre jelezni? A gyermekruhák választéka igényes volt, csak azt a sejtelmet keltette, hogy a többgyermekes, szerényebb jövedelmű szülők bizony ezekből nem fognak vásárolni, mert ismervén a hasonló termékek árait, a szép gyermekholmik drágák. Az egyébként az egész ruhabörzére jellemző: a modelleket akár férfi, női, vagy gyermekruháról, kabátról van szó — helyes lenne több minőségben is elkészíteni, azaz különféle anyagokból. így lenne elképzelhető, hogy mindenki a pénztárcájához szabott árú divatos öltözéket szerezhet be a konfekcióból. Mert hiába talál az ember ízlésének megfelelő készruhát, ha drága — vagy túl olcsó, csak egy szezont bíró anyagból készült. KZ származó jövedelme mintegy 30 százalékkal meghaladja a parasztságét és — mint Ladányi János kutatásaiból tudjuk — a fogyasztói árak állami eltérítése következtében egy főre számítva a munkásság mintegy évi 700 forint többlethez jut, a parasztság egy főre jutó jövedelme pedig évi 133 forinttal csökken. Ferge Zsuzsa kutatásaiból azt is tudjuk, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a munkásság és a parasztság fogyasztási szerkezete közötti különbség is. így összességében elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és a parasztság életszínvonala az utóbbi 10— 15 esztendőben jelentősen közeledett egymáshoz, és ma már a lényeges életszínvonalbeli . különbségek egyáltalán nem ebben a relációban tapasztalhatók. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban tehát jelentős léptekkel haladt előre a parasztság történetileg megkésett felbomlása, nagy rétegeinek közeledése a munkásosztályhoz. Ezért állapíthatta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata, hogy a szövetkezeti parasztság „munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese”. KOLOSI TAMÁS Következik: 6. Az értelmiség.) társadalom születése (5.) A parasztság
