Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
8 Képújság 1978. február 26, Akisiparért Több párt- és kormányhatározat nyomán olyan új ren. delkezések és jogszabályok léptek életbe Lengyelországban, amelyek sorompót nyitottak a kisipari szolgáltatások fejlődése előtt. Többek között rögzítették a kisiparosok adóját; jövedelmi adójukat arányosították más rétegek jövedelmi adózásával, s ezentúl a kisipari önkormányzati szervek is részt vesznek az adók kivetésében. Megszüntették az úgynevezett kiegészítő adózást is, amely nagymértékben előidézte a kisipar stagnálását, illetve Visszafejlődését. Még egy jelentős intézkedést hoztak: valamennyi lengyel kisiparos társadalmi biztosításban részesül. Az intézkedések hatására a kisiparosok országos tanácskozásán elhatározták, hogy a lakossági szolgáltatásokat kétszeresére — vagyis 40 milliárdnyi 80 milliárd zlotyra — emelik. A szolgáltatások színvonalának megkétszerezése a mű. szaki-anyagi bázis jelentős fejlesztését igényli. Ezért tervbe vették, hogy 1980-ig tnintegy 31 000 új kisipari műhelyt létesítenek, a foglal- 'koztatottak száma pedig a je. lenlegi 313 ezerrel szemben — a tanulókkal együtt — 515 ezer lesz. Előnyben részesítik az épí. cőipari, faipari, textil, és ruhaipari, járműipari szolgálta, tásokat, amelyek eddig a kisiparosok számára deficitesek voltak. A szocialista gazdasági integráció Kooperáció vállalatok és iparágak között Mit hoz 1978 a Szovjet------------------ uniónak és a s zocialista gazdasági integráció tagországainak? Mielőtt azonban az idei évről kezdenénk beszélni, tekintsünk vissza még egyszer az elmúlt évre. Amint a KGST-delegációnak az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán előadott és nemrég publikált jelentéséből kitűnik, a tagországok együttműködése és szocialista gazdasági integrációja tovább fejlődik, gazdaságaik fejlettségi szintjei fokozatosan közelednek, kiegyenlítődnek és népeik jóléte megszakítás nélkül növekszik. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága vezetőjének, N. Bajbakovnak, a Legfelsőbb Tanács ülésszakán elmondott tájékoztatása szerint 1978-ban a szocialista országok részesedése a Szovjetunió külkereskedelmében tovább növekszik — mintegy 59 százalékra. Az áruexport és -importtervet, valamint az integráció fejlesztési tervét a Szovjetunió és a KGST- tagországok jelenlegi ötéves terveinek '• koordinációja alapján dolgozták ki. A kölcsönös kereskedelem továbbra is az együttműködés fontos területe lesz. 1975- ben a KGST-tagországok gépekből és berendezésekből importszükségleteik 62 százalékát, energiából, színesfémből, vasércből és más nyersanyagokból és anyagokból 60—99 • százalékát, közszükségleti cikkekből 65 százalékát elégítették ki kölcsönös szállítások útján. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megfelelően a tagországok együtt vesznek részt természeti erőforrások kiaknázásában és nagy ipari komplexumok építésében. Ennek a folyamatnak jellemző vonása az évekkel előre tervezett kooperáció az ipari nagyvállalatok és az iparágak között. Eddig a szakosodás és a kooperáció révén sok fontos problémát megoldottak. Például megszervezték a korszerű számítógépek és sok modern szerszámgép és berendezés együttes gyártását. Csupán a gépiparban körülbelül 60 többoldalú együttműködési szerződést valósítanak meg, amelyek több mint 5000 termék gyártására terjednek ki. Az 1978-as év ezen a területen is további fejlődést hoz. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a KGST-tagor- szágok — a szervezet történetében először — az összehangolt integrációs intézkedési terv alapján működnek. A termelés legfontosabb területein 10—15 évre szóló hosszú lejáratú együttműködési programokat dolgoztak ki. A KGST működésének alapvető irányai visszatükröződnek a Szovjetunió 1978. évi népgazdasági fejlesztési tervében is. Hatalmas munkák kivtelezését vették tervbe a „Szojuz” gázvezeték és az orenburgi komplexum egyéb objektumainak építésével kapcsolatban. Mint ismeretes, az a legna- --------— gyobb olyan építkezés, amely a KGST-tagországok összehangolt integrációs intézkedési tervének kereteiben folyik. A Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszterének, B. Scserbinának véleménye szerint a nemzetközi brigádok által végzett építő- és szerelőmunkák legutóbbi értékelése, továbbá az a célkitűzés, hogy fokozzák a gázvezetéképítés ütemét, arra enged következtetni, hogy 1 978-ban az orenburgi gáz már eljut Bulgáriába, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába, Csehszlovákiába és Magyarországra, 1979 második félévében pedig a gázvezeték eléri a tervezett kapacitást. 'Folytatódnak a dnyeprovsz- ki vasércdúsító kombinát, a jermaki vasöntőgyár és az uszty-ilimszki kombinát építésének munkái is a KGST- tagországok részvételével. Ugyanakkor a Szovjetunió is sok nagy üzem építésében vesz részt a testvéri országok területén, például Mongóliában az „Erdenet” kombinát építésében. A tüzelőanyag- és energia- ellátási program megvalósításának területén is sokat tettek. Nyolc KGST-tagor- szág 1990-ig szóló általános szerződést írt alá az egyesített energetikai rendszerek távlati fejlesztésében történő együttműködésről. A program megvalósítása révén hatékonyabbá válik az energia- források kihasználása és meggyorsul az atomenergetika fejlődése. Még más célprogramok is megvalósításra várnak, amelyek a nyersanyag-ellátás, a gépipar, az élelmiszer- és iparcikkgyártás, valamint a szállítás területét érintik. A KGST tagországok —--------------- több mint 1000 k utató és tervező szervezete számos problémát old meg a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsításával kapcsolatban. Tovább folytatják a közös kísérleteket az „Inter- kozmosz”-program kereteiben és folytatják a „Csillag- városban” a Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból és Kubából származó kozmonautajelöltek képzését. A Poiana télen Romániában, a Keleti-Kárpátok egyik leglátogatottabb üdülőhelye télen, a Brassói havasok. Síelők ezrei keresik fel a csodálatos vidéket, ahol a pihenés, a szórakozás és a sport égy helyen megtalálható. A „Poiana Brassow”-t busszal vagy akár sétálva közelíthetjük meg Brassóból. A Pajanáról drótkötélpálya vezet fel a fennsík fölé emelkedő csúcsra, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk: délre megpillanthatjuk a Predeáli csúcsokat, északnyugat felé a Fogarasi havasok szirtjeit. A környék különösen télen szép látvány, egy csodálatos mesevilág a a fákra lerakodó dérrel, s a fantasztikusan kéknek tűnő éggel. Hiába mutat az óriás hőmérő mínusz 10—15 fokot, napozni lehet a kellemes meleg napsütésben. Aki bátorságot érez magában az lesétálhat a csúcstól nem messze fekvő Cristianul Maré menedékházhoz, ahol kellemes népi muzsika, s a forralt bor várja a turistákat. Prága jelene és jövője A prágai vár egyik 22 helyiségből álló épületszárnyában rendezték be a Csehszlovák Gyermekek Házát. A színházteremben, könyvtárban, modellező- és festőstúdióban, zeneszobákban kedvük szerint tölthetik el szabad idejüket a 6—15 éves gyermekek. Ennek az intézménynek az átadása már beleilleszkedik abba az 1990-ig szóló általános városrendezési tervbe amelynek a megvalósítása sok tekintetben az ezredforduló feladatainak előkészítése is. A csehszlovák fővárosban is az a cél, hogy zöld övezetekkel „fellazítsák” a nyomasztó kőrengeteget, növeljék a lakások számát, bővítsék az üzlethálózatot. A város jelenlegi ötéves terve 1980-ig 58 ezer lakás átadását irányozza elő, amelyek főképp a jó le. vegőjű, erdők ölelte déli területeken épülnek fel. Ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés javítása is napirenden levő feladat. Gyorsítják a metró építését, 1980-ban már 30 kilométer lesz a vonalak hossza, vagyis az 1974-ben átadott 6,7 kilométeres vonalat újabb három szakasszal bővítik. Javul a közlekedés majd az új Moldva-híd megépítésével is. Prága nemcsak a prágaiaké, hiszen főváros, sőt nemzetközi turistaközpont is, az emberiség kuultúrgazdagságának egyik nagy kincsestára, amely iránt egyre növekszik az érdeklődés. A műemlék városmagot védetté nyilvánították, ott és másutt több mint kétezer műemlék épületet kell gondozni, megőrizni a jövő nemzedékeknek. A huszadik év küszöbén 1971 és 1975 között a nemzeti össztermék növekedési üteme több mint 10 százalék volt évente. A forradalom előtti időszakhoz képest a nikkeltermelés megkétszere. ződött, a kőolajtermelés évi 3,6 millió tonnáról 5,9 millió, ra, a villamosenergia-terme- lés 2550 millió kwó-ról 6500 millióra, az acéltermelés 24 ezer tonnáról 240 ezerre, a műtrágyatermelés 195 ezer tonnáról egymillióra, a cementtermelés pedig évi 743 ezer tonnáról 2 millió tonnára emelkedett. Hogyan alakult Kuba gazdasági élete a múlt évben, és milyen lehetőségek kínálkoznak további fejlődésére? Tavaly helyezték üzembe Holguinban a cukornádkom. bájn-üzemet. 1978-ban 300, 1979-ben 480, 1980-ban pedig 600 kombájn kerül le a gyár gépsorairól. Folytatódik a nikkelgyárak rekonstrukciója Moában és Nicaróban, míg Punta-Gordában évi 300 ezer tonna nikkelt és kobaltot adó bányászati és kohászati kom. binát épül. Pinos szigetén befejezték a 25,6 ezer kilowatt teljesítményű hőerőmű építését, üzembe helyezték a Mariel-Santa Clara nagyfeszültségű villamos távvezetéket, mely Mariéi városát az ország középső és keleti részeivel köti össze. Halad a Havanna—Santiago de Cuba vasútvonal rekonstrukciója, és Cienfuegosban egy 440 me. gawattos atomerőmű előkészítő munkálataiba fogtak. E nagyszerű eredmények elérésében nem kis szerepet játszott a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés. A sízők paradicsoma (Németh Ernő felvételei — KS) i A Csehszlovák Gyermekek Háza a prágai várban Lift visz fel a Poianára, de van, aki gyalog próbálkozik
