Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-22 / 45. szám

2 Képújság 1978. február 22. sziriai tárgyalások spai 'í4 r.,á Megkezdődte!’ Moszkvában a magas szintű sziriai—szovjet tárgyalások. Hafez Asszad elnököt Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin fogadta a Kremlben. (Képtávírónkon érkezett) PANORÁMA BELGRAD Az európai biztonsági és együttműködési találkozó kedden délelőtt és délután is plenáris ülést tartott. Délelőtt a földközitengeri-térség or­szágainak együttműködéséről folyt a vita, délután pedig a záródokumentum más fejeze. teinek kérdéseiről tárgyaltak. BUDAPEST A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség soronkövetke- ző, X. közgyűlésére Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a" Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésével kedden ifjúsági küldöttség utazott a Német Demokrati­kus Köztársaságba. (MTI) PÁRIZS A választási kampány első napjának eseménye Georges Marchais, az FKP főtitkára és Alain Peyrefitte igazság­ügyminiszter (RPR) rádió, és tv-vitája volt. Marchais ere­detileg Barre miniszterelnö­köt szólította fel szópárbajra, a miniszterelnök azonban ki­tért előle. Marchais a vitában hangsúlyozta: az FKP vere­séget kíván mérni a jobbol­dalra, ezért harcol a baloldal uniójáért. (MTI) Moszkva Szovjet Szovjet—sziriai tárgyalások kezdődtek kedden Moszkvá­ban. A megbeszéléseken részt vesz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek­szej Koszigin, a Miniszter­tanács elnöke, és Dmitrij Usztyinov honvédelmi mi­niszter, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjai, sziriai részről pedig Hafez Asszad, a Szíriái Arab Új­jászületés Szocialista Pártjá­nak főtitkára, a Szíriái Köz­társaság elnöke. Hafez Asszad párt- és kor­mányküldöttség élén, az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának meghívására tar­tózkodik hivatalos, baráti lá­togatáson a Szovjetunióban. Asszad elnök hétfőn érke­zett többnapos hivatalos lá­togatásra a szovjet főváros­ba. Megbeszéléseinek napi­rendjén a nemzetközi kérdé­sek közül mindenekelőtt a közel-keleti probléma áll a központi helyen. Mint ismeretes, a Szovjet­unió vezetői erről a súlyos válságról, az egyiptomi kü- lönutas tárgyalások óta már megbeszélést folytattak Al­géria, Líbia, a demokratikus Jemen és Irak képviselőivel. Asszad megérkezésének nap­ján tették közzé a szovjet— líbiai tárgyalásokról kiadott közleményt, s ebben a Szov­jetunió ismételten állást fog­lal az átfogó rendezés mel­lett, hangsúlyozza, hogy a problémát csak a tartós és igazságos rendezésre töre­kedve, valamennyi érdekelt fél részvételével, tehát a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet részvételével lehet megoldani. Ez megyezik Szí­ria álláspontjával is. így a tárgyalásokon elősorban ar­ról lesz szó, hogyan lehet ezt a célt biztosítani, a külön- utas manőverek ellenére. Ugyancsak szó lesz a megbeszéléseken a két ország baráti kapcsolatairól, • az együttműködés fejlesztéséről is. Szovjet segítséggel jelen­leg is mintegy ötven üzem, gyár, közintézmény épül Szí­riában, köztük az Eufráte- szen egy vízierőmű. A meg­beszélések témája a további együttműködés főbb irány­vonalainak kijelölése. (MTI) Kiállítás A larnacai tűzpárbaj fejleményei a Hadtörténeti Múzeumban Hatvanéves a szovjet hadsereg címmel jubileumi, kiállítás nyílt Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban. (Képtávírónkon érkezett.) Az elrabolt ciprusi repülő­gép túszainak kiszabadításá­ra indított egyiptomi kom­mandóakció véres kudarca nyomán rendkívül feszültté vált Kairó és Nicosia viszo­nya. Egyiptom „barátságtalan magatartással” vádolja a cip­rusi kormányt és közölte, hogy hazahívja Nicosiában akkre­ditált diplomáciai képvisele­te tagjait. Egyben felkérte a ciprusi diplomatákat, hogy hagyják el Kairót. Az egyiptomi fegyveres kü­lönítmény akciója következ­tében — mint jelentettük — tizenöt egyiptomi fegyveres meghalt és tizenhatan meg­sebesültek. Az egyiptomiak úgy kezdték meg akciójukat, hogy ahhoz ciprusi részről nem adtak előzetesen enge­délyt. Utóbb kiderült, hogy az akció megindítására a larna­cai repülőtéren jelenlévő egyiptomi katonai attasé adott utasítást, jóllehet a ciprusi hatóságok ellenezték azt. A lövöldözés megkezdé­sekor a ciprusi karhatalmi erők szembeszálltak a ro­hamosztaggal — és mint is­meretes — az értelmetlen harc közben a gyilkos gép­rablók megadták magukat az eltérített gép személyze­tének. Az elvetélt akció részletei­nek kivizsgálására — mint közöltük — hétfőn este Ni­cosiában járt Butrosz Ghali, Egyiptom külügyi állam­minisztere, akinek tárgyalá­sait Kiprianu ciprusi elnök­kel a jelek szerint nem kí­sérte siker. Bár Ciprus enge­délyezte az egyiptomi kato­nák biztonságos hazatérését, a légikalózok ellen azonban Nicosia saját maga kíván el­járni, és nem hajlandó kiad­ni őket Egyiptomnak. Az életben maradt egyip­tomi katonák azóta vissza­tértek Kairóba, s a ciprusi kormány ezzel teljesítette Kairó egyik követelését. A kommandóosztag visszatérő tagjait kedden a kairói re­pülőtéren Szadat utasítására az egyiptomi minisztertanács testületileg fogadta, „hősök­nek kijáró tisztelettel” üdvö­zölték őket. Spanyol szakszervezetek A munkásbizottságok sikere Magyar—vietnami barátsági nagygyűlés Hanoiban Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára vezette magyar küldöttség, amely hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott Vietnamban, hétfőn es­te nagygyűlésen találkozott Hanoi dolgozóival. A nagygyűlésen megjelent Hoang Quoc Viet, a VKP KB tagja, a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága Elnökségének elnöke, Xuan Thuy, a VKP KB titkára, a VNF Elnökségének tagja és a vietnami főváros politikai, társadalmi életének több más vezetője, képviselője. A hanoi nagyszínházban megrendezett baráti találko­zón Pham Khac Quang, a Vietnami Hazafias Front vá­rosi bizottságának elnöke üdvözölte a magyar küldött­séget. Beszédében a többi kö­zött rámutatott: Vietnam né­pe osztozik a testvéri ma­gyar nép örömeiben, büszke annak sikereire. A szónok hangoztatta, hogy Magyar- ország tekintélye és befolyá­sa napról napra erősödik a nemzetközi életben. Az országaink közötti ba­rátságot méltatva, megállapí­totta: a testvéri magyar nép Vietnam mellett állt a múlt nehéz, megpróbáltatásokkal teli időszakában, s a Viet­nammal való együttérzés konkrét tettek sokaságában nyilvánult meg Magyarorszá­gon. Meleg hangon szólt a szo­lidaritási akciókról, a Viet­namot segítő magyar szak­értők munkájáról, a Magyar- országon képzett sok ezer vietnami diák szerepének fontosságáról. A Hazafias Népfront küldöttségén ke­resztül hálánkat fejezzük ki a testvéri magyar népnek a segítségért — mondotta Pham Khac Quang. A Magyar Szolidaritási Bizottság, közvéleményünk mély megdöbbenéssel és fel­háborodással értesült a ni- cosiai terrorakcióról, amely­nek áldozatul esett Juszef El Szibai, az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének főtitkára, és amely veszélyez­tette a nemzetközi tanácsko­zás résztvevőinek életét. Bizottságunk a leghatáro­zottabban elítéli e bűncse­lekményt, melyet a reakciós, kalandor erők az antiimpe- rialista harcot vívó nemzet­közi szolidaritási mozgalom és annak vezetői ellen elkö­vettek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a mozgalom egy­ségét megbontsák, a Palesz­Válaszában Sarlós István rámutatott az egymástól földrajzilag távoleső magyar és vietnami nép történelmi múltjának és jelenének ha­sonlóságaira, összekapcsoló jegyeire. „Mindkét nép fel­ismerte, hogy csak a marxiz­mus—leninizmus forradalmi elveinek jegyében, azok va- lóraváltása útján juthat el a nemzeti függetlenség és a nép szabadságának korsza­kához” — mondotta. Ezután utalt arra, csupán három év telt el azóta, hogy a vietna­mi nép kiverte hazája terü­letéről az amerikai betolako­dókat — de e győzelem világ- történelmi hatása máris fel­mérhető a nemzeti felszaba­dító harcok felerősödésében. A népek jogosan követelik, hogy az agresszor legalább részben tegye jóvá a vietna­mi és más indokínai népek­nek okozott kárt. „A cselek­vés ideje elérkezett: nem nyilatkozatokra és főként nem mondva csinált kifogá­sokra, hanem a jóvátétel fo­lyósításának megkezdésére van szükség” — mondotta. Beszéde befejezéseként Sarlós István méltatta Ma­gyarország és Vietnam pro­letár internacionalizmuson nyugvó testvéri barátságát, s azt kívánta, hogy a kétolda­lú együttműködés országaink és a szocialista országok kö­zösségének javára váljon. A Hazafias Népfront kül­döttségének programja a vendéglátók tiszteletére adott fogadással zárult. A Karsai Lajos, a Magyar Nép- köztársaság hanoi nagyköve­te által rendezett baráti ta­lálkozón Sarlós István, a Hazafias Népfront kitünteté­seit adta át a vietnami test­vérszervezetnek és személye­sen Hoang Quoc Vietnek, il­letve Nguyen Van Tiennek, a Vietnami Hazafias Front főtitkárának. tinai Felszabadítási Szerve­zet tekintélyét lerombolják. Meggyőződésünk, hogy az Afro-ázsiai Népek Szolidari­tási Szervezete, annak tag- szervezetei és társult tagjai, a szélessé vált nemzetközi szolidaritási mozgalom töret­lenül folytatja a harcot a népek szabadságáért, függet­lenségéért és a társadalmi haladásért. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság még hatékonyabb tá­mogatásáról biztosítja az Afro-ázsiai Népek Szolidari­tási Szervezetét céljainak el­érésében. Magyar Szolidaritási Bizottság Szolidaritás Megfeszített munka Tatabányán Kommunista választási győzelem Spanyolországban! Nagy siker ez, alig több mint két évvel Franco halá-. la után — még akkor is, ha szakszervezeti választásról van szó. A dolgozók január közepe óta adták le szava­zataikat, az egy hónapos ma­ratoni választás hivatalos végeredménye azonban még néhány napig várat magára. Az viszont már most biztos, hogy a sok szervezet közül /é kommunista veztés alatt álló munkásbizottságok juttatták be legtöbb jelöltjüket az üzemi bizottságokba. A má­sodik legerősebb szervezet a Spanyol Szocialista Munkás­párthoz tartozó Általános Munkásszövetség (UGT) lett. A választást az indulók legtöbbje erőpróbának tekin­tette, bár a munkásbizottsá­gok ennél sokkal fontosabb­nak tartották a szakszerve­zeti egységet. A szocialista pártiak azonban arra számí­tottak, hogy — a parlamenti választásokhoz hasonlóan — ezúttal is a baloldal vezető erejeként végeznek. Ez a számításuk egyébként nem­csak utólag látszik merész­nek: már tavaly, amikor né­hány iparágban előzetes vá­lasztásokat tartottak, az üze­mi bizottságok tagjainak 60 százaléka a munkásbizottsá­gok jelöltjei közöl került ki. Akár létrejön a szakszer­vezeti egység, akár nem, mindenképpen politikai siker a demokratizálódó Spanyol- országban, hogy a dolgozók lényegében csak baloldali je­löltek közül választottak. Ezeket a szakszervezetek csu­pán tavaly áprilisban lega­lizálták és még nyáron is létezett a Franco-idők „szak- szervezete”. A nemzeti szin­dikátus „egyesítette” a kor­mány illetékes miniszterét, a tőkések képviselőit és a dol­gozókat, akiknek béréből automatikusan vonták a tag­díjat. A szindikátus ebből a pénzből 30 ezer alkalmazot­tat foglalkoztatott, 60 újsá­got, 27 rádióállomást tartott fenn, de a bértárgyalásokon természetesen nem képvisel­te a dolgozók érdekeit és a sztrájkot illegális tevékeny­ségnek minősítette. Ennek ellenére már akkor is szerveztek — elsősorban a munkásbizottságok — sztráj­kokat, de ezért elbocsátás járt. Az évék során tizenöt­ezer dolgozó jutott erre a sorsra Spanyolországban, őket — egy néhány hónapos törvény alapján — most már vissza kellene venni, de ezt a törvényt egy munkaügyi bíróság a múlt hónapban még egyszerűen alkotmány- ellenesnek minősítette. Mar- celino Camacho, a munkás­bizottságok vezetője is élni akart ezzel a törvényes jogá­val, de amikor megjelent egykori munkahelyén, a Mo­tor Ibericonál, be sem en­gedték a kapun. A szakszervezeteknek te­hát lesz mit tenniök és sze­repük más fontos ügyekben az országos politikára is ki­hat majd. A kormány szeret­né fellendíteni a gazdaságot, de ennek az az ára, hogy a 13 millió spanyol munkavál­laló közül a hivatalos terv szerint háromnegyed, való­jában azonban inkább egy­millió az idén munka nélkül maradjon. A béremelések felső határát 22 százalékban szabták meg (ezt az ellenzé­ki pártok is aláírták a kor­mánnyal kötött, úgynevezett Moncloa-paktumban), de ha az infláció nem csökken 25 százalék alá, akkor erről új­ra kell tárgyalni. A szakszer­vezetek ezenkívül azt is el akarják érni, hogy a 22 szá­zalékos korlátozást a kor­mány ne alkalmazza vissza­menőleg, vagyis a Moncloa- páktum létre jötte előtt be­ígért béremelésekre. (Ezért tört ki tavaly ősszel többször is a repülőtereket megbénító sztrájk.) A Suarez-kormány egész politikája csak akkor lehet sikeres, ha megoldódnak a spanyol gazdaság gondjai. Hogy ez miképpen történik, abba már a választásokból győztesen kikerült kommu­nista és szocialista szakszer­vezeti vezetők is beleszólnak. BEDÖ IVAN A robbanás sújtotta tata­bányai 12/A aknában hétfőn este és kedden, a hajnali órákban a bányamentők is­mét olyan nyomokra, egyéni munkaeszközökre, felszerelési tárgyakra bukkantak, ame. lyek egyértelműen azt bizo­nyítják, hogy rövidesen elérik a szerencsétlenül járt bányá­szokat. A kedd reggeli jelentések szerint sajnos a bányamentők körülményei óráról órára ne. hezednek. Továbbra is om­lásveszéllyel kell számolni, ezért haladás közben fokozott mértékben biztosítják az om- ladék alatti járatokat, A ki­bontott anyagot elszállító géplánc zavartalanul műkö­dik, a bánya levegőjének ösz- szetételét folyamatosan re­gisztrálják a műszerekkel. A mentésben már hatodik napja vesznek részt a tatabá­nyai és az oroszlányi bánya­mentők, valamint a 12/A ak. na dolgozói. Az emberek már nagyon fáradtak, elcsigázot­tak. Ezért most a szénmeden­ce más bányáinak munkásai, műszaki dolgozói is bekapcso. lódtak a mentésbe és sűrűn Váltják egymást. MEGTALÁLTÁK KÉT BÁNYÁSZ HOLTTESTÉT 120 órai küzdelem után a tragédia színhelyére értek a bányamentő csapatok a tata­bányai 12/A aknában: a dél­utáni órákban rábukkantak két bányász holttestére. Most rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak a holttestek kiszabadításán. Gyakran vált. ják egymást a bányamentők, s folytatják az előrehaladást, a bányászok felkutatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom