Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19. Képújság 13 A sportolók élvezik a község megbecsülését A tengelici milliomosok között 1949-ben alakult meg Tengelicen a termelőszö­vetkezet. 1952-ben egy fil­met forgattak Tengelken, melyben bemutatták a szö­vetkezet életét, fejlődését. A filmnek ezt a címet ad­ták: A tengelici milliomo­sok. A termelőszövetkezet fő­könyvelője Kovács Kálmán, aki a sport lelkes híve, támo­gatója, meghívott a termelő­szövetkezeti zárszámadó köz­gyűlésre, majd hozzátette: — Legalább meglátjátok, milyen a kapcsolat a termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága, valamint a fiatalok között, akik rendszeresen sportolnak, küzdenek az egyesület szí­neiért. A meghívást örömmel fo­gadtuk. Már az utcán látni lehetett, hogy ez a nap nem a megszokott: ünneplőbe öl­tözött férfiak és nők igyekez­tek a művelődési házba. Az előcsarnokban ismerő­sökkel találkoztunk. Ott volt már Illés Antal iskolaigazga­tó, aki a közelmúltban ered­ményesen vezette a sportkört, de Temesi Mátyás pedagógus, aki szintén hosszú ideig volt a sportkör elnöke, szintén el­jött, hogy meghallgassa az elnöki beszámolót. Még gyü­lekezett a tagság, miről is be­szélhettünk másról, mint a sportról, Bartus Györgyről és Patai Istvánról, akik az ötve­nes évek elején a falusi dol­gozók spartakiádján kerék­párversenyben országos elsők lettek. Temesi Mátyás szíve­sen emlékezik arra az időre, amikor Budapesten a sparta- kiád országos döntőn vívtak a tengeliciek röplabdacsapa­tukkal. Illés Antaltól azt kér­deztük, hol tanul a két fia, akik oly sok szép eredményt értek el megyénk színeiben, atlétikai versenyeken. Mint megtudtuk: mindketten főis­kolai hallgatók, de most is at- létizálnak. Dr. Tóth Károly, aki jó néhány éve még a Ten- gelic csapatának egyik erős­sége volt — most a termelő- szövetkezet állatorvosa — né­hány méterrel odébb a lab­darúgásról beszél néhány lel­kes szurkolóval. A művelődési ház kelleme­sen fűtött nagytermében el­foglalta helyét az elnökség, a vendégek és a tagság. Martos István, elnök tartott beszá­molót. Bevezetőjében megem­lítette: ez a huszonnyolcadik Bornemissza István Zir- cen tanulta — mint a termelőszövetkezet ösz­töndíjasa — a gépszerelő szakmát. Fél éve dolgo­zik, mint szakmunkás a gépműhelyben. Most ke. rült az ifjúságiaktól a felnőttek közé, mint bal­szélső szerepel. közgyűlése a termelőszövet­kezetnek, mely egyben — a fennállása óta — a legered­ményesebb is volt. Aztán so­rolta az adatokat: 3200 hek­táron gazdálkodnak, 750 tag­juk van, melyből 460 az aktív dolgozó, 290 nyugdíjas jára­dékos, vagy éppen szülési sza­badságon lévő nő. Az egy tag­ra jutó havi átlagkereset az előző évi 2 ezer 820 forinttal szemben 3 ezer 200 forint. A szövetkezet bevétele megkö­zelítette a 94 millió forintot, jövedelmük túlhaladta a 31 milliót. A szövetkezet összes vagyona eléri a 76 milliót. Az átlagos kereset évi 39 ezer 500 forint. A közös gazdaságnak 40 traktorja, 8 kombájnja és 9 teherautója van. Ä nyáron vásároltak 1 millió 700 ezer forintért egy panoráma autó­buszt, mellyel a sportolókat szállítják, a versenyekre és a harkányi üdülőjükbe tavasz­tól őszig a pihenni vágyókat. A beszámolóból kiderült, hogy a Petőfi téesz nemcsak a nevét adta a sportkörnek, ha­nem anyagilag és erkölcsileg is egyaránt támogatja. Szo­ciális és kulturális célokra 400 ezer forintot költöttek az elmúlt évben és hasonlóan tervezik az idei évre is. Vi­gyáznak arra, hogy a fiatalok a községben megtalálják a Gáncs Sándor 15 évig volt aktív labdarúgó, két öccsével együtt játszott a község színeiért. Most Juszt Fülöp edzőnek se­gít a játékosok felkészí­tésében. A téesznél mint traktoros dolgozik. szórakozási, sportolási lehető­ségeket. Részben ennek is kö­szönhető, hogy a fiatalok nem kívánkoznak el a községből, sőt akik különböző vidéki munkahelyeken dolgoztak, fo­kozatosan visszamennek. Az elnök külön érintette beszá­molójában a lótenyésztést, mely a szövetkezetnek rend­A tengelici együttes já­tékosa Nyúl János a szá­rítóüzemben gépkezelő kívül előnyös, gazdaságos. Beszélt a lovasnapokról, me­lyen fogatuk jól helytállt, em­lítette Cseh Pétert és tanít­ványait, akik szép és látvá­nyos szórakozást nyújtanak a megyében, sőt annak hatá­rain túl is a lovasnapok, lo­vasversenyek nézőinek. Elis­merőleg nyilatkozott a spor­tolókról, akik a munkában éppoly becsülettel helytáll­nak, mint a sportnál. Beszélt a' kézilabdásokról, majd azokról a labdarúgókról, akik különösen helytálltak. Így például Bornemissza Géza a traktorüzemben dolgozik, ta­valy 32 ezer 600 forintot vitt haza. Lukács Sándor az építő­iparban 32 ezer forintot kere­sett. Nyúl János a szárító­üzemben tűnt ki jó munká­jával, keresete-47 ezer forint­ra rúgott. Zsíros Sándor a gépműhelyben szerelő, kere­sete közel 40 ezer forint. Ifjú Gáncs Sándor a csapat volt játékosa most az edzőnek se­gít a játékosok felkészítésé­ben. Munkahelye a traktor­üzem, keresete 59 ezer 700 fo­rint volt. Zsíros Sándor, a téesz­nél lett szakmunkás. Je­lenleg tehergépkocsi­vezető. A csapatban mint beállós játszik. Ami viszont nem hangzott el az elnök szájából, nem tar­talmazta a beszámoló, de szinte az egész megyében jól tudják: két labdarúgópályá­juk van, a modern öltöző fe­lett lelátó, mely fedett. Az ed­zéseket a labdarúgók délutá­nonként 5-től 7-ig és 7-től 9-ig tartják — munkaidő után. Megtehetik, mert a ter­melőszövetkezet jóvoltából van villanyvilágítás a pályán. Az öltözőkben olajkályhák, a zuhanyozókban hideg-meleg víz, a szekrényekben a leg­újabb felszerelések. A Petőfi Téeszben jó az át­lagkereset és a fiatalok a na­pi munka elvégzése után ked­vük szerint sportolhatnak. Azok, akik a legjobbak, kép­viselik a termelőszövetkezet, a község színeit. Vasárnap délutánonként ők nyújtják a község lakóinak a szórako­zást, a kikapcsolódást. A spor­tolók érzik azt, hogy az egész község szereti, megbecsüli őket. Mindezt lelkiismeretes játékkal, helytállással igye­keznek viszonozni. A 25—24 éve készített film előkerüli, Tengelicen van. Tudunk olyant, oki nyolcszor-tizsxer is végig­nézte. Akkor alapitól tag volt, ma már nyugrffjas. Mosolyogva gondol vissza a kezdeti lépesekre, az el­ső évekre. Tengelicen ak­kor kevesen gondoltók, hogy az 1977-es évi zár­számadáskor a közős va­gyon értéke 76 millió lesz. A falusi dolgozók sparta- kiádjának asztalitenisz-ver­senyét Szekszárdon a sport­székház nagytermében tart­ják 9 órától. Kézilabdában az utolsó fordulóra kerül sor, a Zrínyi utcai tornacsarnokban a terem bajnokságon. Kezdés: 8 óra. Jövő vasárnap lesznek a helyosztó mérkőzések.) A megyei sakkbajnokságban ma a tolnaiak Györkönyben, a bátaiak Decsen, a paksiak Dombóvárott a VSE ellen játszanak. A TÁÉV SK csa­pata Szedresbe látogat. A Szefkszárdi Dózsa labda­rúgó NB Il-es csapata Buda­pesten a BKV Előre ellen játszik. A megyebajnokság­ban szereplő csapatainknak egy hét múlva kezdődik a bajnokság. Ma edzőmérkőzé­seket játszanak: a bonyhádi­ak Mázaszászváron, a teveli- ek Kisdorogon, a faddiak Dunaszentgyörgyön lépnek pályára,. Nagymányokra a TÁEV SK, Nagydorogra a Vajta, Bátaszékre a Mohács, Apanhantra a Kisvejke, Dombóvárra az MSC-hez a Sásd, Pincehelyre a Paks látogat. A paksiak az ifjúsági csapatuk ellen játszanak ed­zőmérkőzést. A tengeliciek- hez a gerjeniek látogatnak. Felhívás tudósítóinkhoz! Kérjük dombóvári, pince­helyi, faddi, aparhanti, báta- széki, paksi, nagydorogi va­lamint tengelici, nagymányo- ki és kisdorogi tudósítóinkat, hogy a ma délutáni labdarú­gó-előkészületi mérkőzések­ről 16.30 és 19 óra között a már megszokott formában szíveskedjenek tájékoztatást adni sportrovatunknak. Te­lefonszámunk: 12—815. Fáradozásukat előre is kö­szönjük ! — Mi történt a bátaszéki NB Il-es kosarasokkal, talán visszaléptek, hogy nincs hír róluk? — Hát ez elég bonyolult ügy. Még a sorsolásukat sem is­merjük, egyszerűen azért, mert „eltitkolják”. Az első bajnoki mérkőzésük előtti napon a szakosztályvezető megsértődött — hogy min, azt nem tudjuk — és nem ment el vasárnap a Gö­döllő elleni mérkőzésre. A kosaras fiúk viszont letörtek, mond­ván, hogy eddig sem sokat törődtek velük és a jelek szerint a jövőben sem kényeztetik el őket. — Miért, talán az NB I-es asztaliteniszezőket elkényez­tetik? — Ök aztán ne panaszkodjanak. A mikrobusztól a kép­magnóig mindenük megvan. — Csak gondolja. Például hideg a termük, mert rossz a fűtésük, nincs megfelelő világítás. — Tényleg, erről már tavaly is hallottam, hogy csak azért nézték el a gyenge világítást, mert újoncok voltak. Március 12-én kezdődik az NB 1. és ha addig nem lesz megfelelő fény­erő, vidéken kell valamennyi mérkőzésüket játszani. — Nem olyan egyszerű ez, hisz oda világítótestek kelle­nek, de azok felszerelése sem könnyű munka. — Minden anyag megvan szeptember óta, csak fel kellene szerelni. A PATEX villanyszerelő-brigádja hosszú hetek óta csak arra vár,, hogy valaki szóljon nekik és máris minden el­lenszolgáltatás nékül elvégzik a munkát. A községben külön­ben több szocialista brigád is felajánlotta, hogy ha bármire szüksége van, szívesen segítenek. .— Hát akkor mi a baj? — Én nem vagyok illetékes, hogy a PATEX villanyszere­lőit megkérjem a munka elvégzésére. Van a sportkörnek szép számú vezetősége, amelynek többek között ez is feladata. — Az élet tele van bonyodalmakkal. A napokban jártam Pincehelyen, ahol megkérdezték, mikor készül el a torna- csarnok. — Egyáltalán lesz ott tornacsarnok? — A pincehelyiek is ezt kérdezték. Mint elmondták, a termelőszövetkezet, valamint a tsz-tagság felajánlása 3 millió körül van és ez a pénz hosszú idő óta ott áll, nem történik in­tézkedés. — Talán kevés a pénz. — Lehet, sőt valószínű. Persze, aki jelentős összeget adott erre a célra, szeretné tudni, hogy mi van a pénzzel, illetve egyáltalán lesz-e tornacsarnok. — Tudja mit, megkérdezzük a legilletékesebbeket: a köz­ségi tanács vezetőjét. ' — Nemrég az egyik sportköri közgyűlésen is elhangzott egy kényes kérdés. A felszólaló arra kért választ: hogy lehet az, hogy a beszámoló egy éve egy edző kivételével mindenki­nek a munkájával elégedetlen volt, de amikor a jutalmazásra került sor, negyvenen kaptak kisebb-nagyobb értékű pénz­összeget, vagy tárgyjutalmat. A sportkörnél azóta semmi fej­lődés nem történt, ismét elmarasztaltak néhány edzőt és 14 ezer forint értékű ajándékot osztottak ki. — És milyen választ kapott az illető? — Csak azt, hogy ennek eldöntése nem a tagságra, hanem a vezetőségre tartozik. — Nem vitás, hogy így van, de azért mintha egy kissé túl­méretezték volna az ajándékozás összegét... — Lehet, de miért toporog oly idegesen, talán készül va­lahova? — Igen, megyek bizonyítékokat gyűjteni. — Ki ellen akar bizonyítékokat szerezni? — Jelenleg még nem árulhatom el, de valami „bűzlik Dá­niában”. Telefonon jelentkeztek az egyik községből és tilta­koztak, hogy őket tüntették fel győzteseknek, illetve második, harmadik helyezetteknek, amikor a versenyen nem is vettek részt. — Hát ez kizárt dolog. — Nem tudom, majd meglátjuk. Az bizonyos, hogy talál­koztam ilyen üggyel jó néhány éve éppen abban a járásban, ahol — állítólag — ez történt. — Milyen helytállást vár ma a Dózsától a BKV elleni mérkőzésen? — Nincs nagy különbség a két csapat között, minden le­hetséges. Én persze Dózsa-győzelmet remélek. — Én is. de hogy így legyen, ehhez „aranylábú” fiainknak teljes erőbedobással kell küzdeni... —kas. Dózsa 90:70 (43:31) Kosárlabda NB I MIK-VM-Sz. Szekszárd, 400 néző. Vezet­te: Varga, Faidt. MTK-VM: Ujváriné (4), Ungár (10), Ke­lemen (14), Beloberk (21), Szabó (13). Csere: Czeglédi (12), Zsidai (8), Sárosi (4), Baráth (—), Markainé (4). Edző: Komáromi Ede. Szek­szárdi Dózsa: Harsányi (15), Binder (—), Skoda (26), Szi­lágyiné (2), Tarczy (8). Cse­re: Palotás (—), Varga (10), Lesó (3), Várkonyi (6). Ed­ző: Tapodi László. Élénk iramban kezdődött a találko­zó, több kihagyott szekszár­di ziccerrel. A 2. perc végén 2:0-ra a Dózsa vezetett, majd a 4. perc elején egyenlítet­tek a vendégek. Az 5. perc­ben átvette a vezetést az MTK-VM, előbb 6:4-re, majd 8:4-re húzott el. Egyre inkább belelendült a főváro­si együttes és a gyos, kor­szerű támadásaikat rendre kosárral fejezték be. A 8. percben 12:7-re vezettek, de a következő két percben fel­jött a Dózsa és 14:13-ra szé­pített. A 13. percben 22:20, majd a 15. perc elején 25:24 volt a mérkőzés állása. Ez­után felváltva estek a kosa­rak, a 19. percben 37:31-re a vendégcsapat vezetett. A fél­időig kétszer büntetőből, va­lamint egy akcióból 12 pont­ra növelték előnyüket a kék­fehérek. A második félidő az igen agilis Tarczy kosarával kez­dődött. A vendégek ezúttal csak a 3. perc elején bünte­tőből szerezték első pontju­kat, de a folytatásban ismét fölényt harcoltak ki. A 6. percben a sorozatos akciók révén már 54:37-re elhúztak. Jó iramú volt a mérkőzés, mindkét együttes továbbra is lendületesen játszott. A 7. percben 56:41 volt az állás, majd a következő percben Tarczy kipontozódott. A 10. percben 62:45, a 15. percben pedig 77:55-ös MTK-VM ve­zetést olvashattunk le a táb­láról. Erősítettek a hazaiak és a húszpontos hátrányukat a 18. perc elején tizenhatra csökkentették. (79:63). Egy perccel a befejezés előtt Sko­da is kipontozódott, a ven­dégek jól hajráztak és végül 20 ponttal biztosan nyertek. Martos István téeszeinök: a szövetkezet vagyona 76 millió

Next

/
Oldalképek
Tartalom