Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
2 Képújság 1978. február 17. Moszkva - Budapest A harmincéves évforduló LAPZÁRTA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének újraválasztása alkalmából. TATABANYA Tatabányán csütörtökön a kora délelőtti órákban a 12 a akna keleti bányaüzemében robbanás történt. A mentési munkálatok a bányában rekedtek kimentésére nagy erővel megkezdődtek. Lapzártakor érkezett, meg nem erősített értesülések szerint a szerencsétlenségnek 17 halálos áldozata van. Egy ember eltűnt, többen megsérültek. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége — amely dr. Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága, tagjának, a társaság al- elnökének vezetésével érkezett a Szovjetunióba, hogy részt vegyen a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés megkötése 30. évfordulójának ünnepségein — csütörtökön Moszkvában részt vett azon az ünnepségen, amelyet az 1. számú házgyárban tartottak a szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. A gyár dolgozói a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Részt vett a fogadáson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Po- linszky Károly oktatási miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Be- recz János, az MSZMP KB esemenyei külügyi osztályának vezetője, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Jevdokija Fjodorovna Kar- povának, az SZKIP KB tagjának, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Befejeződött a KGST V. B. ülése Magyar-vietnami népfronttárgyalások 'A záróközlemény ünnepélyes aláírásával ért véget Moszkvában csütörtökön a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 84. ülésszaka, amely kedden kezdődött a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvitatták a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítésére és korszerűsítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programok megvalósításának, valamint a KGST tanácsa XXXI. ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtásának számos kérdését. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST elektro- energetikai állandó bizottságának beszámolóját. Megállapította, hogy a tagországok nagy munkát végeztek az elektromos erőművek nagyobb teljesítményű, korszerűbb berendezésekkel történő felszerelése, az egyes rendszerek közötti villamos távvezetékek létrehozása terén. A tervek szerint 1978-ban helyezik üzembe az' érdekelt tagállamok által együttesen elkészített 750 kilovoltos nagyfeszültségű elektromos távvezetéket, a nyugat-ukrajnai Vinyica és a magyar- országi Albertirsa között. Ez a vezeték teremti meg az alapot a KGST egyesített energiarendszere és a Szovjetunió egységes energiarendszere párhuzamos működéséhez. A végrehajtó bizottság áttekintette az „Interhim” ágazati nemzetközi szervezet működésének kérdéseit. A vb megállapította, hogy a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniök a növekvő külkereskedelmi teherforgalom biztosítására. A végrehajtó bizottság megvitatta a gazdasági, illetve a tudományos-műszaki együttműködés számos más kérdését és megfelelő határozatokat hozott. v A végrehajtó bizottság a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tartotta ülését. Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Az a magyar Népfront-kül. döttség, amely Sarlós István, nak, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével tartózkodik Hanoiban, csütörtökön tisztelgő Iá. togatást tett a Ba Dinh téri Ho Si Minh-mauzóleumban. A nap folyamán a hivatalos tárgyalások kezdődtek a magyar küldöttség és vendéglátói között. A baráti hangulatú eszmecserén Sarlós István, illetve válaszában Hoang Quoc Viet, a VKP KB tagja, a Vietnami Hazafias Front központi bizottsága elnökségének elnöke és Nguyen Van Tien, a Vietnami Hazafias Front főtitkára adtak kölcsönös tájékoztatást hazájuk népfront-mozgalmáról. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. * Gáspár Sándor, az MSZMP A találkozón a Vietnami Hazafias Front vezetői meleg hangú köszönetét mondtak azért a segítségért, amelyet hazánk, a magyar nép, a Hazafias Népfront nyújtott Vietnamnak a nemzeti felszabadító harc folyamatában, és nyújt ma is a békés építő munkához. Sarlós István válaszában hangsúlyozta, hogy Vietnam harca a szocialista országok közös ügye volt, és a vietnami népnek nyújtott támoga. tásunk a Magyar Népköztársaság szocialista külpolitikájának lényegéből fakadt, hazánk ma is támogatja, s a jövőben is támogatja majd a baráti Vietnam országépítő munkáját: Csütörtökön este a vietnami vendéglátók fogadást adtak a magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára csütörtökön a főváros V. kerületében tett látogatást. Részt vett a látogatáson Bihari László, a budapesti pártbizottság osztály- vezetője. Látogatások Az atom A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előrejelzései szerint a hagyományos fűtőanyagforrások fokozatos kimerülése miatt a világ atomenergia-kapacitása akár a következő öt esztendőben megkétszereződhet és az ezredfordulóra a nukleáris erőművek teljesítménye — még lassúbb fejlődés esetén is — elérheti a kétmillió megawattot. (1975-ben 90 000 megawatt volt!) Ez az energia- ellátás szempontjából biztató perspektíva, azonban az atomerőművekről azt is tudni kell, hogy egyes típusai olyan anyagokat termelnek, amelyek nukleáris fegyverek gyártására is felhasználhatók. A „LONDONI KLUB” MEGALLAPODASA A nukleáris anyagokat és technológiákat exportáló országok csoportja, a „Londoni Klub” 15 tagja a közelmúltban — még ha kompromisz- szum eredménye is — figyelemre méltó megállapodást dolgozott ki. A 15 ország — köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Britannia és az NSZK (Kína a részvételt visszautasította) — közös felelősséget vállal az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. A Novoje Vremja c. moszkvai hetilapban Morohov, a Szovjetunió állami atomenergia-bizottságának elnökhelyettese megírta: a megállapodás értelmében az importáló országok kötelesek biztosítékot nyújtani arra, hogy a megvásárolt nukleáris anyagokat és technológiákat nem használják fel fegyverek előállítására. A rendszabályok nemcsak az átadott termékekre, hanem azok esetleges újbóli eladására és az urán dúsítására • is vonatkoznak. A vásárló országokat arra is kötelezik, hogy a nukleáris import fel- használását teljes mértékben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá helyezzék. ÉRDEKEK ÉS CÉLOK A londoni Times a dokumentumot ismertetve hangsúlyozza, hogy a 15 ország határozott kötelezettségvállalása a szankciók betartására garantálja a megállapodás végrehajtását is. Hogy valójában mennyire igaz ez a megállapítás, azt most megrendszabályok megítélésében egymástól sokszor merőben eltérő álláspontot vallottak. A Szovjetunió a tárgyalásokon részt vevő többi szocialista állammal — Csehszlovákiával, Lengyelországgal és az NDK-val — együtt jóval szigorúbb szankciókat sürgetett és azt szorgalmazta, hogy a rendszabályok az importáló országok már meglévő nukleáris potenciáljára is terjedjenek ki, függetlenül attól, hogy mikor és miképpen szerezték be és létesítették azokat. Szigorúbb szankciók mellett foglalt állást az Egyesült Államok is, igaz, egészen más megfontolásokból. Az USA ugyanis jelenleg a világ legnagyobb dúsított- uránium-szállítója. Amíg azonban 1972-ben az ilyen jellegű világkereskedelem 85 százalékát tartotta kezében, addig ma már „alig 40 százalékát bonyolítja. Időközben Franciaország és az NSZK komoly vetély társakká fejlődtek, s a mostani tárgyalásokon a 'nekik nem tetsző szankciók — így/például a megállapodás visszamenőleges hatályának — elfogadását megakadályozták. (Az mindenesetre kedvező jel, hogy Franciaország, amely nem csatlakozott az 1963-ban megkötött Atomcsend Egyezményhez, részt vett a tanácskozásokon.) \ A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására a Szovjetunió már többször javasolta, hogy a „Londoni Klub” tagjai hozzanak létre regionális plutóniumbankokat, ahol megfelelő garanciák mellett koncentrálhatnák az urándúsító ipart, dolgozhatnák fel a hasadóanyagokat és ártalmatlanná tehetnék a sugárzó mellék- termékeket. Ennek az indítványnak az elfogadása még mindig várat magára. 200 TONNA URÁNÉRC TITKA ítélni könnyelműség lenne. Annyi azonban máris bizonyos, hogy ezeket az „első közös lépéseket” elég hosszas huzavona után tették meg a részt vevő országok. A megállapodás elfogadását több mint kétéves tárgyalássorozat előzte meg és a klub tagjai a Pedig nagy jelentőségű javaslatról van szó, ezt bizonyítja a következő — talán hihetetlennek tűnő — történet: Tíz éve, mint kiderült, rejtélyes módon „elveszett” 200 tonna uránérc. A vizsgálat megállapította, hogy az ügyhöz számos országnak — Belgiumnak, Hollandiának, Olaszországnak, Marokkónak, az NSZK-nak, sőt az Egyesült Államoknak is köze volt. Ma mór az is elég köztudott,- hogy Izrael, Brazília, a Délafrikai Köztársaság és Irán potenciális atomhatalmak. Az atomfegyver megjelenése pedig a Föld különböző válság- övezeteiben végzetes fenyegetést jelenthet. Londonban az atomklub kibővítéséről is szó volt. Az azonban kérdéses, hogy az imént felsorolt országok egyike-másika — feltételezhetően már fejlett nukleáris potenciál birtokában — hajlandó-e vállalni a tagsággal együtt járó kötelezettségeket? KOCSI MARGIT Rágalmak és tények Csütörtök esti kommentárunk. SŰRŰSÖDNEK az események Északkelet-Afrika térségében. Az ogadeni területet felszabadító etióp csapatok nagy mennyiségű amerikai és nyugat-európai fegyverzetet zsákmányoltak. Olyan fegyvereket, melyekről bebizonyosodott: az NSZK területén lévő NATO-raktárakból kerültek a Szomáliái hadsereghez. A nyugati hatalmak természetesen nem vállalják Sziad Barre nyílt felfegyverzését. Az agressziós célokat követő mogadishui katonai kormányzat egyes arab államok közvetítésével, iráni és szaúd-arábiai pénzzel folytatja költséges háborúját a hatalmas kiterjedésű területen, amelyet egy „Nagy-Szomália” eszméjének jegyében magának követel. (Jól jellemzi ezt a legutóbbi napok eseménye, a Kenyában leszállásra kényszerített egyiptomi repülőgép ügye. Kenya kormánya ugyan nem rokonszenvezik azokkal a haladó célokkal, amelyet Mengisztu Haile Mariam és társai Etiópia elé kitűztek. Azt azonban Nairobiban kiválóan tudják, Sziad Barre kormánya igényt tart Kenya északi területeire is, csakúgy, mint a nemrég függetlenné vált Dzsibuti Köztársaságra.) AZ ETIÓP fegyveres erőket, a hadsereget és a népi milíciát az utóbbi időkben sikerült újjászervezni, az új alakulatokat felfegyverezni és kiképezni. Ebben — s ezt Moszkvában nem tagadják — Addisz Abeba szovjet segítséget is kapott. Azt viszont, amit Sziad Barre állít, hogy Ogaden felszabadításában szovjet és kubai alakulatok vesznek részt, nem csupán a szocialista országokban, de Nyugaton is nagyhangú rágalomnak nyílvánították. Szomália vezetői most elkeseredett nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyben arról panaszkodnak, hogy nem kapták meg azt a széles körű katonai segítséget, amit az Egyesült Államok és a NATO megígért nekik, mielőtt teljes gőzzel megindították volna kalandor akciójukat. Közismert tény: Szomália korábban közeli kapcsolatokat tartott fenn a Szovjetunióval. A két állam barátsági szerződést kötött, s szovjet tanácsadók segítették a Szomáliái gazdaság és a honvédelem szervezését. Ezek a kapcsolatok — amelyekből, a rendkívül szegény északkelet-afrikai ország igen sokat profitált — a nyílt Szomáliái területszerző agresszió kibontakozása után megszakadtak. Azóta a mogadishui kormány szinte teljesen megfeledkezett a korábban deklarált haladó, szocialista célokról, s országát a „iNyugat, s az iszlám világ afrikai védőbástyájává” nyilvánította. A mostani események, az etióp erők honvédelmi harcának sikere nyílt hadüzenetre késztette Mogadishut. Serdülő gyermekek és nők tízezreit akarják felfegyverezni, hogy a határokon túlra, Ogadenbe küldjék őket meghalni. Etiópia ‘vezetői kijelentették: harcuk egyetlen célja a megszállt területek felszabadítása, csapataik nem lépik át Szomália határát. Sziad Barre viszont agresszióról kiabál, s a kubai és szovjet katonák nem létező ezreivel rémisztgeti a Nyugatot. A RÁGALOMNAK aligha adnak hitelt bárhol is. A korábbi évek tapasztalatai viszont figyelmeztetnek: a nyilvánvaló hamisítás nem akadály, ha az USA és az atlanti tömb egy haladó népi rendszer ellen kívánja bevetni katonai erejét és befolvását. MIKLÓS GÁBOR Mogadishu- Fokozódó iegyverszállítások Az utóbbi két hétben Szomália rendkívül nagy meny- nyiségű fegyvert kapott a Közel-Keletről Etiópia ellen kirobbantott háborújához — közölték csütörtökön mogadishui diplomáciai források. Elmondották, hogy az előző szállítmányokkal ellentétben most a legkorszerűbb fegyve. rek érkeznek. Az egyik diplomata szerint legkevesebb kétezer légvédelmi rakétát kaptak a szomáliaiak. Tizennégy nap alatt 30 hajórako- mánynyi fegyver és lőszer futott be a Szomáliái kikötőkbe. „Mindent megkapnak, amit csak kértek” — jelentette ki egy arab diplomata. Egyip. tóm nemcsak hajókon szállít fegyvereket, hanem egy héttel ezelőtt légi hidat létesí. tett: ezen lőszerek és harckocsi elhárító rakéták érkeznek. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter szerdán magához kérette Kenya kairói nagykövetét, és a két ország közötti baráti kapcso. latokra hivatkozva magyarázatot kért tőle annak az egyiptomi repülőgépnek az ügyében, amelyet a kenyai hatóságok szerdán Nairobiban leszállásra kényszerítet- t.ek. Mint már jelentettük, a kenyai hatóságok azért folyamodtak ehhez a lépéshez, mert az egyiptomi légitársaság Boeing—707 típusú gépe megsértette az ország légterét. A- gép fedélzetén nagy mennyiségű repülőbombát és lőszert találtak. A szállítmányt Szomáliának szánták. A kairói légikikötő hatóságai csütörtökön lefoglaltak két kenyai utasszállító repülőgépet. Az egyik gép Londonból tartott Nairo/- biba: Egyiptom légiterébe érve leszállásra utasítót, ták a kapitányt. A másik Kairóból indult volna a kenyai fővárosba, azonban a gép nem szállhatott fel. Á kenyai hatóságok letartóztatták a Szomáliába hadianya. got szállító egyiptomi repülőgép személyzetét, és a rakományt elkobozták (Képtávírónkon érkezett)
