Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

2 tíÉPÚJSÁG 1918. január 12. Finnország Elnökválasztási előkészületek A közelgő államfői válasz­tások állnak már hosszabb ideje a finn politikai élet gyújtópontjában. Finnország köztársasági elnökét, az or­szág alkotmányának megfe­lelően, közvetett szavazással választják meg. Január 15— 16-án a választásra jogosult állampolgárok 300 elektort választanak, ők pedig egy hót nappal később, február 15-én, a kormányfő elnökletével a jelöltek közül megválasztják az államfőt. A köztársasági elnök mandátuma hat évre szól. Olaszország Merényletek, rendzavarások Újabb merényletet követ­tek el a torinói FIAT Művek egyik üzemének vezetője, az 57 éves Gustavo Ghirotto el­len. Három álarcos pisztol­lyal ötször lábon és karon lőtte. A férfit súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel kórházban ápolják. Az akciót a „vörös brigádok” álbalol­dali terrorszervezet vállalta. Kedden a késő esti órákig ismét incidensek színhelye volt Róma: a hatóságok ti­lalma ellenére néhány száz szélsőséges ,;autonomista” provokatív tüntetést tartott az újfasiszta párt azon helyi­sége előtt, ahol szombaton agyonlőttek két szélsőjobb- oldali fiatalt. A szélsőjobbol­daliak összecsaptak a csend­őrökkel, közben az újfasisz­ták is támadtak. A szélső­ségesek gépkocsikat és üzle­teket gyújtottak föl, rálőttek a rendőrökre. A rendfenntar­tó alakulatok őrizetbe vettek 35 személyt. A dél-olaszországi Bariban újfasiszták kőzáport zúdítot­tak a kommunista párt egyik körzeti helyiségére, betörték ablakait és megrongálták az épületet. A feketeingesek a szocialista párt helyisége el­len is támadást intéztek. (MTI) Az ország hat politikai pártja — közöttük a kommu­nista párt, a szociáldemokra­ta párt és a centrum párt — ismét a jelenlegi elnököt, Urho Kékkőnent jelöli az ál­lamfői tisztségre. A jelölőlis­tán további négy politikus ne­ve szerepel, a jobbaldali pár­tok képviseletében. Kekkonen elnök választói előtt mondott beszédében a békeszerető finn külpolitikai irányvonal folytatásának szükségességét hangsúlyozta, és külön kiemelte az 1948- ban kötött szovjet—finn ba­Ezer Weizman, izraeli had­ügyminiszter és az izraeli küldöttség szerda délelőtt megérkezett Kairóba. A re­pülőtéren Abdel Ghani Ga- mazi egyiptomi hadügymi­niszter üdvözölte a vendége­ket. Weizman és Gamazi mintegy félórás repülőtéri beszélgetés után elutazott Asszuánba, ahol azonnal Szá­dat elnök rezidenciájára haj­tattak. Weizman és Szadat talál­kozóját megfigyelők kulcs- fontosságúnak minősítik, hangsúlyozva, hogy ez a meg­Prága Megállapodás Prágában közleményt ad­tak ki a Csehszlovákia és a Vatikán között egyházkor­mányzati kérdésekben létre­jött megegyezésről. Megállapodás született a római katolikus egyházme­gyék határainak módosításá­ról, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államhatáraival való összhangba hozataluk­ról. A január 10-én közzé­tett pápai bulla kiadásával megszüntették néhány egy­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés talaján a két or­szág között kialakult baráti viszony fejlesztésének fon­tosságát. Hame Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke Helsinki dolgozói előtt tar­tott választási beszédében felhívta a választókat: Urho Kekkonenre adják szavazatu­kat, hogy ezzel ismételten ki­fejezésre juttassák a nép túl­nyomó többsége érdekeinek megfelelő finn külpolitikai irányvonal támogatását. beszélés eldöntheti a bizott­sági tárgyalások menetét. Asszuánban Szadat és Weizman megbeszélésén Ga­mazi hadügyminiszteren kí­vül jelen volt még Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök is. A tanácskozással egyidejű­leg Kairóban, a Kubbeh Pa­lotában a két küldöttség — Mordechai Gur izraeli vezér­kari főnök, illetve Mohamed Ali Fahmi, egyiptomi vezér­kari főnök irányításával — előkészítő tanácskozást kez­dett. (MTI) a Vatikánnal házmegyének külföldi egy­házmegyétől való függőségét, így az országon belüli egy­házkormányzás a csehszlová­kiai katolikus egyház képvi­selőinek kizárólagos fennha­tósága alá kerül. ■ , < Megegyezés történt továb­bá Frantisek Tamásek bíbo­rosnak prágai érsekké való kinevezéséről — jelenti be végül a csehszlovák hivatalos közlemény. (MTI) NEW YORK Az ENSZ Palesztina- bizottsága idei első ülésén, kedden a felszólalók aggo­dalmukat fejezték ki az im­perializmus és a reakció kí­sérletei miatt, amelyek ar­ra irányulnak, hogy meg­fosszák Palesztina arab né­pét a nemzeti otthonra való törvényes jogától és meg­osszák az arab országokat. A tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy táv­iratot küldenek Jasszer Ara- fatnak, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet végre­hajtó bizottsága elnökének, Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárnak, valamint a Bizton­sági Tanács soros elnökének, és ebben kifejezik a nem­zetközi közvélemény szoli­daritását a PFSZ-szel és hangsúlyozzák: a közel-keleti probléma rendezésének át­fogónak kell lennie és az ENSZ nem ért egyet a vál­ság részleges megoldásával. TEHERÁN Kurt Waldheim, az ENSZ főitkára szerdán Teherán­ban eszmecserét folytatott Dzsamsid Amuzgarral, az irá­ni miniszterelnökkel. A vi­lágszervezet főtitkára kedden érkezett ötnapos látogatásra Teheránba. Az iráni uralko­dó csütörtökön fogadja Waldheimet. Tárgyalásainak fő témája: Irán hozzájárulása az ENSZ programjaihoz. HAVANNA Kedden Nicaragua főváro­sának közponjában a szó szo­ros értelmében szitává lőtték a liberális polgári ellenzék és a Somoza vezette diktatúrá­val érdekellentétbe került középburzsoázia politikai mozgalmának vezetőjét, Ped­ro Joaquim Chamorrót, a diktatúrán belül ellenzékinek számító „La Prensa” című lap vezetőjét. Az ismeretlen tettesek gépkocsiból nyitottak tüzet áldozatuk kocsijára, majd elmenekültek. Egyiptom Tárgyalások Izraellel ENSZ-szervezetek Európában (3.) A Genfi-tótól a kék Dunáig UNCTAD: 1Q egyezmény Nem vált be a reményem, hogy részt vehetek az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája, az UNCTAD ülésén. Bár a különböző ENSZ-bizottságok és albizott­ságok tárgyalásai általában nyilvánosak, azokon részt ve­hetnek az újságírók, az ülés ott jártamkor zárt volt, csak a hivatalos küldöttek vehet­tek rajta részt. Az UNCTAD munkája va­lóban világjelentőségű; leg­fontosabb kérdése: a fejlődő és a fejlett országok viszo­nyának szabályozása. A vi­lágpiaci áraknak az utóbbi években bekövetkezett hal­latlan arányú ingadozása az általában nyersanyagtermelő fejlődő országok kárára tör­tént. Emiatt ezek az orszá­gok eladósodtak, és adóssá­guk egyre nő. Az UNCTAD- ban elmondották, hogy ma már az adósságoknak csak a kamatterhei évi 20 milliárd dollárra rúgnak. Mindez per­sze meghaladja az érintett országok teherbíró képessé­gét. Jelenleg az UNCTAD leg­fontosabb kérdése a nyers­anyag-kereskedelem, a világ­piaci árak és kontingensek szabályozása. Az 1976 máju­sában Nairobiban megrende­zett UNCTAD-világkonferen. cia határozatot hozott arra, hogy 1978 végéig 18 nyers­anyagra nemzetközi áru- egyezményt kell létrehozni. Ezek közül az első, a cu­koregyezmény már megszüle­tett. E szerint a küldöttségek megállapodtak, hogy a cukor árát fontonként 11 és 12 cent között rögzítik. Ez magasabb, mint a cukor korábbi, 7 cent körüli világpiaci ára. S bár lehetőséget nyújt bizonyos áringadozásra, de megakadá­lyozza azt, ami két éve tör­tént, hogy a cukorár 1500 dol­lárra ugrott tonnánként, majd az óriási kínálat hatá­sára ennek ötödére-hatodára esett vissza. Ennek persze a cukortermelés visszaesése lett a következménye. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a gazdasági kö­zösségeken (a KGST és a Kö­zös Piac) kívüli, úgynevezett szabad piacra az egyes or­szágok mennyi cukrot szállít­hatnak. A kiviteli listát Kuba vezeti; két és fél millió ton­nával. A cukorhoz hasonlóan sza­bályozásra vár idén a kávé, a kakó, az ón, az étolaj, a réz, a nyersgumi, a foszfát és még további tíz nyersanyag világpiaci ára és forgalma. Elképzelhető, hogy ezek a kérdések milyen éles csatá­rozások közben kerülnek sző­nyegre, s hogy az ellentétes Az ENSZ-palota kertjében egymás mellett áll a Szovjet­unió és az Egyesült Államok ajándéka: a moszkvai űrha­jósemlékmű kicsinyített mása és a világmindenség ég­öveit ábrázoló gömb. érdekek egyeztetése rendkívül nehéz feladat. Ezek a megállapodások persze csak akkor valósulhat­nak meg, ha a végrehajtás­hoz szükséges anyagi eszkö­zök rendelkezésre állnak. Ki­egyenlítő raktárkészleteket kell létrehozni. Ez biztosít­hatja, hogy nagy árukínálat esetén a közös alap felvásá­rolja a fölös készleteket, áru­hiány esetén pedig az árak letörésére piacra dobhatná azokat. Az UNCTAD 1977. évi márciusi, első konferenciájá­nak ez volt természetszerűleg a legvitatottabb problémája. A fejlődő országok 6 milliárd dolláros pénzügyi alap léte­sítését javasolták, amely ösz- szeg az egyes áruegyezmé­nyek keretében kerülne fel- használásra. Akkor a fejlett tőkésországok ellenkezése miatt nem sikerült a megál­lapodás. November 7-én kezdődött a konferencia második szaka­sza, amelyen a fejlett orszá­gok elvben elfogadták ugyan a közös pénzügyi alap létre­hozását, de ragaszkodtak ah­hoz, hogy az szorosan kötőd­jék az áruegyezményekhez. Az egyezmény keretében tör­tént eladások bevételeinek te­kintélyes hányadát a közös alapnál kellene elhelyezni, s a fejlődő országok ezek alap­ján vásárlásaikhoz hitelt ve­hetnének igénybe. A csata tehát folyik és re­mény van rá — talán éppen a jól sikerült cukoregyez­mény hatására — hogy to­vábbi érdemleges eredmények születnek. Walter, a konfe­rencia jamaikai elnöke leg­alábbis optimista a tárgyalá­sok kimenetelét illetően. GÁTI ISTVÁN (Következik: Az amerikai lépés) Jó kiindulópont Szerda esti kommentárunk: Szonoda Szunao japán külügyminiszter moszkvai tárgya­lásai iránt érthető érdeklődés mutatkozott nemcsak Ázsia or­szágaiban, hanem világszerte is. Moszkva soha nem titkolta: szívesen venné, ha Japánnal szorosabbra fűzhetné gazdasági együttműködését, különös te­kintettel a szovjet Távol-Kelet rendkívül gazdag természeti kincseinek közös kiaknázására. Nemcsak az adott két ország viszonylatában, hanem általában érvényes a tétel: a gazda­sági és a politika kapcsolatok kölcsönhatásban vannak. Nos, a szovjet—japán kereskedelem az utóbbi időben mindkét fél számára örvendetesen növekvő tendenciát mutat. 1976 és 1977 első félévét összevetve — a Pravda elemzése szerint — körül­belül 300 millió rubellel emelkedett, s 1977 első félévében meg­haladta az 1,2 milliárd rubelt. Más kérdés, hogy a japán belpolitikában időről időre ba­rátságtalan hangok vegyülnek a Szovjetunióval szemben egyébként lojális megnyilvánulásokba. Ennek nyilvánvalóan két eredője van. Az egyik: elkötelezettség az USA iránt, a másik: Japán és Kína bonyolult kapcsolatkeresése. Az előbbi kevesebb aggodalomra ad okot, hiszen egyben a szovjet—amerikai kapcsolatok függvénye is. Ám a másik joggal beárnyékolja Moszkva és Tokió viszonyát. Peking ugyanis változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a Japánnal megkötendő békeszerződésbe foglalják bele az úgynevezett hegemónia-cikkelyt, amely egyértelmű kihívás a térség har­madik nagy országa, a Szovjetunió ellen. Ez ugyanolyan za­varó, mint az a japán nacionalisták által támogatott igény, amely a két ország határának bizonyos revízióját szeretné a szovjet—japán békeszerződés feltételéül szabni. Ilyen körülmények között a japán külügyminiszter moszk­vai megbeszélései már eleve bizonyos határok között mozog­tak, s nem lehettek mentesek a tárgyszerű vitától. Ugyan­akkor Szonoda Szunao saját személyében meggyőződhetett a szovjet kormányzat tántoríthatatlan eltökéltségéről a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését illetően, miként azt Alekszej Koszigin miniszter- elnök kifejtette. Meglehet, Moszkva és Tokió véleménye egyes kérdések­ben eltérő, annyi bizonyos, hogy kapcsolataik szilárdítása megfelel a két nép érdekeinek, s pozitív hatást gyakorolhat az ázsiai és a világhelyzetre. Ebben mind a szovjet vezetők, mind a japán politikus egyetértett, s ez az azonos látásmód jó kiindulópontja lehet a két ország kapcsolatairól a jövőben bizonyára folytatandó eszmecseréknek. GYAPAY DENES LAPZÁRTA A lakosság egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátás helyzetéről és a további feladatokról tartott sajtótájékoz­tatót szerdán a Parlamentben dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter. (Képtávírónkon érkezett.) BUDAPEST Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je szerdán az I. kerületbe lá­togatott. Meglátogatta az Állami Nyomdát, a Magyar Vadke­reskedelmi Szövetkezeti Vál­lalatot és a Várszínházát, majd ezt követően a kerület vezetőinek' tájékoztatóját hallgatta meg. Nemes Dezső délután részt vett és felszó­lalt a kerületi pártbizottság kibővített ülésén. ABIDJAN Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szerdán ötnapos hivatalos látogatásra a nyugat-afrikai Elefánt­csontpart fővárosába, Abid­jan ba érkezett. BUDAPEST Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának 'tagja szerdán egész napos látoga­tást tett a főváros XII. kerü­letében. Délelőtt Fock Jenő részt vett és felszólalt a ke­rületi pártbizottság kibőví­tett ülésén. VIZSGÁLAT, LETARTÓZTATÁSOK A GYŐRI ÖNTÖDEI ROBBANÁS ÜGYÉBEN Január 4-én a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti jármű gyáregységének acélöntödéjében robbanás történt, amelynek következ­tében 9 ember olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás után meg­halt. A vizsgálat eddigi megál­lapítása szerint munkaköri mulasztás okozta a robbanást. A Győr megyei Rendőr-főka­pitányság foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűn­tettének alapos gyanúja mi­att előzetes letartóztatásba helyezte Kövecs Miklós 39 éves főművezetőt, Molnár Al­bert 49 éves művezetőt és őrizetbe vette Hegyi Lajos 54 éves üzemvezetőt, győri lakosokat. A robbanás okának vizsgálatát a szakértői bi­zottság tovább folytatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom