Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

\ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 9. szám ARA: 0,80 Ft 1978. január 11., szerda LELTÁR UTÄN (3. old.) KOLLEKTÍV BÖLCSESSÉGGEL (3. old.) ÖNÖK KÉRDEZTEK SZOMBATON MÁR BAJNOKI PONTOKÉRT OROSZ TÉL (7. old.) (6. old.) (4. old.) ITALBOLTOK — HELYETT (5. old.) Sosem késő Nem felejtem el soha a két asszony között leját­szódott jelenetet. Nővérek, tíz év korkülönbséggel. A történetnek van vagy tizen­öt esztendeje. A fiatalabbik, harminc- három éves, kétgyermekes családanya vásárolt magá­nak az akkor divatos hab­selyemből két blúzt. Az egyik narancssárga volt, a másik piros csíkos. Kedv­telve nézegette a friss szer­zeményt, mígnem a nővére meg nem látta mit vásá­rolt. Elemi erővel tört ki belőle a felháborodás, vé­gül sírva fakadt. Ügy vél­te, a család hírén esik folt, ha a faluban meglátják asszony-húgát a színes blú­zokban. Mert a narancssár­ga, a piros lánynak való, húga korában és helyzeté­ben kihívásnak tekintik majd. Azóta az idősebbik nővér már közel van a hatvan­hoz, nyugdíjas. Ugyanab­ban a faluban él, ugyan­azok az emberek között, de a fekete, szürke és barna ruhák közé az ő szekré­nyébe is beköltöztek a bú­zakék, a bordó, a fehér, sőt, ne adj isten, még a sárga színek is. Magabiztosan, természetesen viseli őket. Az életkor szabta maga­tartási korlátok erőtlened­nek. Nagyon jól mérhető ez az öltözködésen, hajvisele­ten, de más jelei is vannak. Nem kell nagyon messzi­re mennünk a múltban, hogy visszaemlékezzünk: művelődési házba, moziba járni nem volt illő negyven felett. Ma ott tartunk, hogy a felnőttklubok, szakkörök tagságára szinte jobban le­het számítani, mint a fia­talokra. A gyerekeket már útnak eresztett, magánéle­tében és munkájában meg­állapodott negyvenesek, öt­venesek életét színesíti, tartalmasabbá teszi az ál­landó szabad idős program. Az sem ritka, hogy valaki akár hetvenévesen találjon meg az utazás, a filmnézés, új „Szenvedélyre”: találja a közös éneklés, esetleg a hímzés vagy képeslapgyűj­tés ízét. A hirtelen támadt időskori hobbikat már nem mosolyogjuk meg. A jó idő­töltés sosem jön későn. —vfé— Két új szovjet űrhajós a világűrben Kis Csaba, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: A bajkonuri űrrepülőtérről kedden délután, moszkvai idő szerint 15.26 órakor, útnak indult a Szojuz—27 űrhajó, hogy csatlakozzék a Szál jut— 6 űrállomáshoz, amelynek fedélzetén éppen egy hónap­ja dolgozik két másik szovjet űrhajós: Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko. A Szojuz —27 az űrállomás „főbejára­tánál” hajtja végre az új ösz- szekapcsolást, annál a kikötő­helynél, amelynek műszaki állapotát a Szaljut űrállomás kéttagú személyzete a világ­űrben ellenőrizte. A Szojuz—27 parancsnoka üzbegisztáni származású: Vlagyimir Alekszandrovies Dzsanibekov alezredes. Az űrpilóta 1942-ben született, 1965-ben végezte el a repülő- tiszti iskolát, és hosszabb ide­ig oktató volt a szovjet légi­erőknél. Társa, Oleg Grigorjevics Makarov, már tapasztalt űr­hajós. A Szojuz—27 fedélzeti mérnöke, aki 1933-ban szüle­tett, 1973-ban a Szojuz—12 fedélzetén már járt a világ­űrben. A moszkvai rádió beszá­molt az űrhajó rajtjáról. A két új űrhajós két órával a rajt előtt foglalta el helyét a kabinban, s jelentette: min­den a legnagyobb rendben van, rajtra készen állnak. A rajt szinte századmásodperc­nyi pontossággal történt. Er­re azért volt szükség, mert az űrhajónak bonyolult pályát kell megtennie, hogy csatla­kozzék az űrállomáshoz, és a legkisebb eltérés a megsza­bott időtől nagyobb pályamó­dosítást tenne szükségessé. A rajt teljes rendben sikerült. A két űrhajós állandó kap­csolatot tartott az irányító központtal, jelentett minden mozzanatot, beszámolt közér­zetéről — ez kitűnőnek bizo­nyult —, és az űrhajó útjá­ról. A Szojuz—27 a rajt után mintegy 500 másodperccel már pályára állt. Egyébként kedden, moszk­vai idő szerint a hajnali órákban volt pontosan egy hónapja, hogy a bajkonuri űrrepülőtérről a Szojuz—26 űrhajóval útrakelt Jurij Ro­manyenko és Georgij Grecs­ko, akik azóta a Szaljut—6 űrállomáson dolgoznak. A két űrhajós számára fe­lelősségteljes munkát hozott az elmúlt hónap, de Roma­nyenko és Grecsko sikerrel oldott meg minden feladatot, rendkívül értékes tapasztala­tokkal, megfigyelésekkel gaz­dagította az űrhajózás fiatal tudományát. A világűrben töltött egy hónap ugyanak­kor sok érdekességet, nem várt eseményt is hozott ma­gával. Egy ilyen eseményről nyilatkozott a Pravda tudósí­tójának a Szaljut földi re­pülésvezetője, az ismert űr- hajósmémök, Alékszej Jeli- szejev. A Szaljut vízellátását rész­ben úgy biztosítják, hogy az űrállomás levegőjéből kivon­ják a vízpárát, azt lecsapol­ják, tisztítják és visszatáplál­ják a víztartályokba. Az első napokban azonban kiderült, hogy az előre kiszámítottnál kevesebb víz kerül így vissza a rendszerbe. Romanyenko és Grecsko a földi központ uta­sítására valóságos nyomozást folytatott annak felderítésé­re, van-e valahol szivárgás, elfolyás, jól működik-e a rendszer. A vizsgálat nem várt ered­ménnyel végződött. Kiderült, hogy a vízpárát az űrállomás „dekorációja” nyeli el, a fa­lakat borító anyag és több más ellem. Az űrállomás ugyanis nyáron készült és ezek az anyagok meglehető­sen kiszáradtak. Amikor ózonban helyreállt ezek nor­mális nedvességtartalma, a vízfelvétel megszűnt, s ettől kezdve a berendezés már a számításoknak megfelelő mennyiségben nyert vissza vizet az űrállomás levegőjé­ből. Púja Frigyes Afrikába utazott Púja Frigyes külügymi­niszter kedden Afrikába uta­zott. Hivatalos látogatást tesz Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mo_ zambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köz­társaságban. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Rácz Pál külügymi- nisztériumi államtitkár. Képünkön Rácz Pál külügyminiszteri államtitkár búcsúzik Púja Frigyestől (Képtávírónkon érkezett). Magyar pártküldöttség NSZK-ban az A Német Kommunista Párt vezetőségének meghí­vására kedden délelőtt a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. A magyar vendégeket a köl­ni pályaudvaron Frit Rische, az NKP elnöksége gazdaság- és szociálpolitikai referatúrá- jának vezetője fogadta. Je­len volt Hamburger László, a Magyar Népköztársaság .NSZK-beli nagykövete. Az MSZMP KB küldött­sége négynapos programjá­nak keretében kedden dél­után Düsseldorfba látogat, ahol a két pártot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről foly­tat baráti véleménycserét az NKP elnökségének delegá­ciójával. Gyommentesítési tanácskozás A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kez­deményezésére, országos jel­legű, gyommentesítési prog­ram indul, s ezt elsőnek Tol­na és Békés megyében kez­dik. Január 10-én Szekszárdon, a program végrehajtásának első fázisaként, a növényvé­delmi és agrokémiai állomás összehívta mindazon érintett szervek képviselőit, akik a komplex gyommentesítésben érdekeltek, — a mezőgazda- sági üzemek illetékeseinek kivételével. Részt vettek a vízügyi, vasúti, ipari üzemi szervek képviselői, azok, akik az utak, vasúti töltések, árok­partok, elhanyagolt, vagy el­hagyott területek gyommen­tesítésében érdekeltek. A mezőgazdasági üzemek képviselőivel való tanácsko­zásra a későbbiekben kerül sor. Cél: olyan, egész évre szóló program kidolgozása, majd megvalósítása, amely a me­zőgazdaság legnagyobb ellen­sége, a gyom elleni küzdel­met eredményesen szolgálja. Későn érkeztek az elemek Épül a Mérey-lakótelepi ABC A Méreyn faragnak az ácsok... Ez nem valamiféle szekszárdiasított nóta, hanem a valóság. Január másodikán elkezdték építeni a Tolna megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat ácsai az új típusú, FORFA gyártmányú, fából készült ABC szerkezetét, amely a környék jobb ellá­tását hivatott megoldani. A ikörnyék lakói érthető módon nagy figyelmet szen­telnek az ABC építésének — persze nem annyira a kivite­lezés újszerű technikája mi­att, sokkal inkább az átadás­ra várva. Hogy a munka nem olyan gyorsasággal halad, mint ahogy a tervek előírták, il­letve a lakók elvárták volna, aligha lehet a kivitelezőt megróni. Eredetileg a soproni FOR- FA-üzemnek valamennyi fa­szerkezetet egyidejűleg, hi­ánytalanul és jó minőségben kellett volna leszállítani. ügy tűnik azonban, hogy amikor ezer kilométereket áthidaló kooperációknak le­hetünk nap mint nap tanúi — nehezebben megoldható egy-két száz kilométer távol­ságból, a pontos, tervszerű kooperáció... Érkeztek ugyan különböző részegységeket tartalmazó „csomagocskák”, ha nem is határidőre, és nem is a meg­felelő minőségben. Ezért az­tán az építkezésen dolgozó ácsok gyakran „szigorú” ki­fejezésekkel markolták meg szekercéjüket, látva az előre­gyártott — megvetemedett, szétrepedt, szerkezeteket. De azért úgy tűnik, most már túljutnak ezeken a ne­hézségeken, és végre el­készülhet a várva várt ABC. Bár tanúságként ide kíván­kozik amit az egyik ács mon­dott a melegedőben: Ha rendbe kaptuk volna az anyagot, két hónap alatt tető alá lehetett volna hozni az egészet... Alakul az épület laváza Fotó: BAKÓ JENŐ Uszty-llimszk Nemzetközi munkaverseny Magyar, NDK-beli és szov­jet építőbrigádok, bolgár gépkocsivezetők részvételé­vel folyik a nemzetközi munkaverseny az Uszty- Ilimszk-i cellulózkombinát építkezésén. A magyarok jól állnak a versenyben: Kiss Imre, Odor László és több más társuk már megkapta a „szakma aranykezű mestere” megtisz­telő címet az építkezés szak- szervezeti bizottságától, vég­zett munkájáért, a brigádok pedig a „Szovjet—magyar barátság brigádja” címért küzdenek. A versenyt a szovjet és a magyar építők kezdeményezték és csatla­koztak ahhoz az NDK-ból és Bulgáriából érkezett fiatal munkások is. Mint A. Tyerehov, az építkezés szakszervezeti bi­zottságának elnöke beszámol erről a Trudban, a szovjet szakszervezetek lapjában, a különböző országokból érke­zett építők nemcsak a mun­kában elért eredményekkel törődnek, hanem brigádfel­ajánlásaik között sok olyan is szerepel, amely a nem­zetközi barátságot szolgálja. A Kun Béla magyar építő­brigád szakszervezeti bizott­sága és az építkezés szak- szervezeti szervei közötti megállapodás értelmében például együttesen hallgat­nak meg előadásokat, közös kulturális és sportprogramot bonyolítanak le, megvitatják az újításokat, az ésszerűsí­téseket is. Alig két év elteltével a szocialista országok már megkapják majd az első cel­lulóz-szállítmányokat Uszty- Ilimszkből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom