Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

1978. január 10. ífepÜJSÁG 7 APRÓHIRDETÉSEK mélyzeti előadójá­nál; ______________(75) F érfi- és női fél­cipők, női csizmák, gyermekcsizmák, gyermekbundacipők érkeztek olcsó áron a Bizományi Áru­házba. BÁV., Szek­szárdi^_______(96) S zekszárd Városi Tanács Egészségügyi Gondnoksága (Béla tér 8. i. em. 19. sz. ajtó) felvételt hirdet adminisztrátori és személygépkocsi-ve­zetői állás betöltésé­re. Az adminisztrá­tori állás betöltésé­nek feltétele: gyors- gépirói iskolai bizo­nyítvány, valamint ügyvitelben való jár­tasság. Az adminiszt­rátor, valamint a gépkocsivezető bére­zése a 3/1977. EÜM— MüM., valamint a 7/1977. MÜM-KPM. sz. rendelet alapján történik.________(101) S zölőoltványok minden szerdán és szombaton délelőtt kaphatók a Kecske­méti Faiskola lera- katában. Szek­szárd, Pollack u. 14. sz. alatt. (76) Villanyszerelőt felveszünk. Bútor­ipari Vállalat, Szek­szárd, Epreskert u. 5. (58) Fiatal házaspár gyermekkel, önálló lakrészt bérelne Szekszárdon. ,, Feb­ruár 96303” jeligére a hirdetőbe. (81) _________^-----­A PANNÓNIA SÖRGYÁR kirendeltsége felvesz: — egy géplakatost, — egy gépzsírzót. — két targoncavezetőt, — három szirupkészítót alapanyagok bekeveréséhez, — egy vegyésztechnikust, — négy palackátvevő és -kiadó raktárost, — egy vízlágyító-berendezés kezelőt, * — a Pepsi-Cola üzembe gépkezelőket és segédmunká­sokat, nő és férfi dolgozókat egyaránt, — bérelszámolót és üzemi adminisztrátort, — gépjármű-ügyintézőt. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Keselyűsi út 7. (92) KOCATARTŰ KISTERMELŐK FIGYELMÉ­BE AJÁNLJUK: ELŐNYÖS FELTÉTELEK­KEL továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szol­gálnak. Adásvétel Harkányban épü­lő egy és másfél szobás társasüdülő­lakrész eladó. An­gyal Péter, Pécs, Alkotmány u. 3. Telefon: 204-63. Este 6 után. (109) Eladó 3 mázsás bi­kaborjú. Kölesd, Zsámbék u. 12. (84) Fehér-csárdánál 220 n-öl jó szőlő eladó. Szekszárd, Bartina 24;_______________(108) L ehel 2 heverős gyermekszobabútor eladó. Szekszárd, Bottyánhegy 7. III. 16. 18 óra után. _________________(107) M Z ES 250/2 Trophy-blokk el­adó. Nagymányok Rákóczi út 9. (44) Palánki Előhegyen 500 n-öl szőlő eladó. Érdeklődni lehet: özv. Kovács Ferenc- né, Szekszárd, Jó- zsef A. u. 46, (106) Eladó Szekszárd, Palánki-hegyen újonnan telepített szőlő, új présház, padlásszobával. Ér­deklődni Bonyhád, Fáy ltp. 8. n. 12. __________________(79) E ladó két és fél szobás öröklakás, Szekszárd, Táncsics l/B/10. Készpénz- fizetési könnyítés lehetséges. Érdek­lődni a helyszínen jan. 14-én 16 órá­tól 15-én 16 óráig. (78) Eladó 4 éves friss­fejős tehén, borjú nélkül. Bogyiszló, Duna u. 35. (77) Garázs eladó Jobb- parásztán. Érdeklőd­ni: Szekszárd, Ka­darka ltp. 4. I. em. 2. Eladó 3 db 80x210 cm-es teleajtó. „Kis­ipari munka 96318” jeligére a hirdetőbe. (97) Szekszárdi szoba- konyhás ház (mel­lékhelyiségekkel) családi okból sürgő­sen eladó. „Sürgős 96307” jeligére a hir­detőbe. (86) Autó-moto­1980-ig érvényes műszaki vizsgával Zaporozsec eladó. Érdeklődni egész nap. 7100 Szekszárd. Bartina 69/b. (80) 2 éves 250-es TS motorkerékpár el­adó. Kakasd, Rákó­czi út 182. Sebes­tyén Ferenc. (68) Vegyes A Tolna megyei Beruházási Vállalat Szekszárd, Bezerédj 33. felvesz építész-, valamint épületgé­pész üzemmérnököt, vagy gyakorlattal rendelkező techni­kust. Jelentkezni le­het a vállalat sze­Jubilál a győri stúdió Huszonöt évvel ezelőtt, 1953. január 8-án sugározta első mű­sorát a Magyar Rádió győri stú­diója. Az első években a győri rádió egyórás napi műsorát Bu­dapesten és az ország távolabbi vidékein is lehetett hallgatni, mi­után lényegesen kisebb teljesít­ményű adók működtek akkor a közeli hullámhosszakon. Az adási idő közben napi más­fél órára bővült. A győri körze­ti rádióstúdió jelenleg hétközna­ponként este, vasárnap és ün­nepnapokon pedig délelőtt jelent­kezik. Az adást most elsősorban Győr-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyékben hallgatják, de vannak a győri műsornak hallgatói Ausztria burgenlandi tartományában és Szlovákia ma­gyarlakta területein is. Az eltelt negyedszázad alatt Győrből kö­zel egymillió perc rádióműsort sugároztak. Baranya és Tolna megye főispánja volt Jobbágyfiúból lett pécsi püspök Nevéhez fűződik az első nyilvános magyar könyvtár megnyitása Mint a mesében: elindul egy szegény jobbágyfiú, s a maga erejéből, a maga eszé­vel meghódítja a trónt — egy püspöki trónszéket. A király­nő pártfogásába viszi, a pá­pa megdorgálja. Könyvtárat nyit, papírgyárat épít, nyom­dát alapít. Kétszer visszauta­sítja az esztergomi prímási széket, mert nem tudja el­hagyni Pécset, úgy megfogta a lelkét a mediterrán han­gulatú mecseki város. Pécs nagy fiára, Klimó György püspökre emlékezik, halálának 200. évfordulója alkalmából. A Nyitra megyei Lopassó faluban született 1710-ben, szülei földhöz ragadt szlovák jobbágyok voltak. A ragyo­gó értelmű gyermek csak úgy tanulhatott, mint oly so­kan mások abban a korban, hogy a papi pályára lépett. Sanyarú diákéveinek emlé­keként megőrizte élelemgyűj­tő bögréjét és később büsz­ke önérzettel mutogatta püs­pöki asztala vendégeinek. Tü­neményes karriert csinált. 1735-ben pappá szentelik, két évvel később már az érseki helynök titkára, rövid idő múlva esztergomi kanonok és nyitrai főesperes, aztán címzetes püspökké nevezik ki; a következő állomás: a bécsi udvar, ahol a kancellá­rián a magyar ügyek előadó­ja; végül Pécs, amelynek püs­pöke lesz, s mellette Baranya és Tolna vármegye főispánja. És még mindig csak 42 éves! Kereken negyedszázadot töltött a pécsi püspöki szék­ben: 1752-től 1777-ig. Csodálatos huszonöt év ez! A török utáni Pécs legnagyobb alakja volt, a város szellemi felemelkedésének elindítója, mai kulturális rangjának megalapozója. Életének és munkásságának úgyszólván minden fontos mozzanatát is­merjük ma már, ami jórészt egy pécsi nyomdásznak, Bor- sy Károlynak köszönhető. A kitűnő helytörténész kutató munkája nyomán feltárult Klimó sokoldalú működése. Borsy Károly találta meg a nagy püspök sírját, amely korábban jeltelen volt. Levél­tári kutatások, egykorú do­kumentumok összevetése alapján jutott arra a követ­keztetésre, hogy a sírhely a négytornyú székesegyház fa­lain belül van, mégpedig a Corpus Christi kápolnában. A helyszíni vizsgálatok iga­zolták a feltevést. A dóm ol­dalfalánál lévő sírt vörös márvány emléktáblával je­lölték meg. Mi gyújthatta fel leginkább a képzeletét a fiatal, dinami­kus főpapnak, amikor Pécs­re került? Nyilvánvalóan: a város múltjának legfényesebb eseménye — az 1367-es egye­temalapítás. Sokáig és alaposan foglal­kozott ezzel a kérdéssel, az­után felterjesztéssel fordult királyi pártfogójához, Mária Teréziához, kérve, hogy a Nagy Lajos alapította „Stu­dium generale” mintájára ál­lítson fel ismét egyetemet Pécsett. Felajánlotta, hogy minden lehető anyagi eszköz­zel segíti az intézményt és biztosítja a személyi feltéte­leket. Ma sem ismeretes, hogy a kancellária mely útvesztő­jében sikkadt el a kérelem, tény, hogy a nagyszerű terv nem valósult meg. Ám megvalósult sok egyéb Klimó remek kezdeményezé­sei közül. Mindenekelőtt a nyilvános könyvtár, amellyel beírta nevét az egyetemes magyar kultúrtörténetbe. Bib­liotékája a XVIII. századi Magyarország legnagyobb magánkönyvtárai közé tarto­zott. Európa több fővárosá­ban, nagyvárosában voltak megbízottai, akik tudósítot­ták őt a legújabb kiadvá­nyokról és megszerezték szá­mára a legfontosabb műve­ket. Az akkori időkhöz ké­pest tekintélyes könyvállo­mánnyal rendelkezett, több mint tízezer kötettel. 1774- ben nyitotta meg kapuit a püspöki bibliotéka, a mai Pé­csi Egyetemi Könyvtár elődje. Az európai hírű könyvtár je­lenleg mintegy 350 000 kötet könyvet őriz, köztük ritka középkori kéziratokat és nyomtatványokat. Saját telkén és költségén papírmalmot építtetett 1771- ben. Ügy rendelkezett, hogy az üzem a szegény sorsú diá­kokat ingyen lássa el papír­ral. A maga nehéz gyermek­korának emléke ösztönözhet­te erre a nemes gesztusra. Megnyerte magának a tehet­séges budai nyomdászsegédet, Engel János Józsefet, aki Pécs első nyomdásza lett. 1772-ben kezdte meg műkö­dését a nyomda. Botanikus­kertet nyitott, csillagvizsgáló tornyot építtetett, gazdag éremtárat és oklevéltárat ho­zott létre, Collegium Histori. cum” néven történelmi sze­mináriumot alapított, pompás rokokó berendezést készítte­tett a székesegyház számára, helyreállíttatta a földrengés­től megrongált püspöki pa­lotát ... — s még mindig nem teljes a tudománypártoló és kultúrafejlesztő főpap alko­tásainak sora. S mégis: tragikus sorsú püspök volt Klimó. Szinte minden sikerült, amibe bele­fogott, csak az nem, ami élet­pályájának talán legfőbb cél­kitűzése volt: szeretett szék­városának felszabadítása. Pécs abban az időben köz­jogi értelemben püspöki vá­ros volt. 1703-ban Lipót csá­szár tette azzá, s a pécsi pol­gárság attól fogva állandó harcot folytatott a szabad ki­rályi város státusz megszer­zéséért. A török hódoltság előtti jogállásra hivatkozott, amit azonban bizonyítani nem tudott, mivel az okira­tok elvesztek. Ha valaki, a jobbágyfiúból lett püspök igazán tudhatta: mit jelent földesúri fennhatóság alatt élni. Nagyon szerette városát és mélyen átérezte felsza­badulási törekvését, ám tisz­te folytán éppen neki kellett betöltenie a gyűlölt földesúri fennhatóságot. Elveinek az felelt volna meg, ha ő maga szabadíthatja fel Pécset. Ezt azonban nem tehette, mivel püspöki esküje tiltotta az egyházi javak elidegenítését. 1775-ben merész — helyzeté­hez és korához képest példát­lan — lépésre szánta el ma­gát. VI. Pius pápához fordult kérve, oldja fel esküje alól, hogy szabaddá tehesse váro­sát. Válaszul a Szentszék éles hangú dorgálásban részesítet­te Klimót és még azt is rossz­néven vették tőle, hogy egy­általán felmerült benne a vá­ros elidegenítésének gondo­lata. A súlyos emberi konflik­tust csak a hamarosan bekö­vetkezett halála oldhatta fel. S halála után három évvel — 1780 ban — szabad királyi várossá nyilvánították Pécset. IGLÖI ZOLTÁN Termelőszövetkezetünk BELSŐ ELLENŐRI munkakörbe számviteli főiskolai végzettséggel és 3 éves gyakorlattal, vagy mér­legképes könyvelői és 5 éves gyakorlattal ren­delkező szakembert ke­res felvételre, szövetke­zeti tagként. Munkadíjazás a 19/1977. (V. 25.) MÉM—MüM r. szerint. Jelentkezni le­het személyesen: „Egyetértés” Mgtsz el­nökénél, Decs. (91) A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyag-hasznosító V. szekszárdi telepe, azonnali belépéssel felvesz: lángvágót, gépkocsivezetőt, targoncakezelőt, férfi segéd­munkásokat. (36) Népi műemlékek A Nagykunság központjá­ban, Karcagon, számos olyan népi műemlék található, amely az elmúlt századokban épült, és magán viseli a táj­egység népi építészetének jellegzetes jegyeit. A város­ban most átfogó programot dolgoztak ki a legértékeseb­bek megőrzésére, és felújítá­sára. Az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség támo­gatásával tájházakat is kiala­kítanak: az egyik cselédsor­ban élt család földháza, a másik egy szegény paraszt, a harmadik pedig egy módo­sabb gazda portája lesz. A város határában áll egy múlt századból származó szélmalom is. amelynek belső berendezése még teljesen ép, külsejét, szélvitorláit azonban megtépázta az idő. A karca­giak kezdeményezésére a Malomipari Tröszt hozzá- rulásával a szélmalmot fel­újítják, eredeti állaootában állítják helyre, és malomipa­ri műemlékké nyilvánítják. A tröszt erre a célra félmil­lió forintot adományozott a varosnak. Karbantartják és felújítják a hortobágyi híres kilyenclyukú híd Karcag ha­tárában lévő kisebb mását, a Zádor-hidat, és idegenforgal­mi célokat szolgálnak a haj­dani betyárcsárdák is. Kar­cag nép műemlékeit bekap­csolják majd a kiskörei víz­lépcső üdülőkörzetének ide­genforgalmi programjába. Gyászközlemények Köszönetét mondunk mind­azoknak a rokonoknak, jó ba­rátoknak, ismerősöknek, akik édesapám ULMER GYULA temetésén megjelentek, sírjá­ra koszorút, virágokat hoz­tak, részvétüket nyilvánítot­ták. Dr. Ulmer Jenő és csa­ládja. (90) Mély fájdalommal tudat­juk, hogy SÁGHY JÓZSEF életének 74. évében, 1978. ja­nuár 6-án elhunyt. Temeté­se 1978. január 10-én délután 2 órakor lesz az alsóvárosi temetőben. Gyászoló család. , (x) Fájdalommal tudatom, hogy szeretett feleségem SÁNTA ISTVÁNNÉ sz. Bartók Gizella 1978. január 9-én, életének 58. évében, hirtelen elhunyt. Temetése január 11-én, szer­dán délután 2 órakor lesz az alsóvárosi temető halottashá­zából. Sánta István. (x) KOSSUTH RADIO 8.27: A kultúra sokszínű szö­vete. 8.57: Történelmi indulók Hollós Lajos feldolgozásában. 9.05: Monteverdi: Orfeo. ötfel- vonásos opera. 10.05: Iskolará­dió. 10.35: Az operaközvetítés folytatása. 11.40: Különös házas­ság. Regény. IX. 12.35: Melódia­koktél. Közben: 13.10: Törvény- könyv. 13.25: A Melódiakoktél folytatása. 14.13: Mozart kutyá­ja. Epizódok. 14.50: Éneklő If­júság. 15.10: Tuka Zsigmond ci- terázik. 15.18: Zenekari muzsi­ka. 15.44: Magyarán szólva . . 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Kodály kórusműveiből. 17.07: Köztünk maradjon. 17.32: Fúvós kamarazene. 18.00: A Szabó csa­lád. 19.15: Pilar Lorengar és James McCracken énekel. 19.55: Külpolitikai dokumentumműsor. 20.25: Népzenei Hangos Üjság. 21.05: Kilátó. 22.20: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ének- és zenekarának hangver­senye. 23.30: Nóták. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Vas megyei népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Dalol a tavasz. Részletek. 9.00: Szemforgatás nélkül. 9.10: Köny- nyűzene. 9.30: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Népdalok. 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50: Bi­zet: Róma — szvit. 13.33: Nép­dalok. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Barátság slágerexpressz. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Bö­be Gáspár Ernő népi zenekara játszik. 19.15: Geofizikai állo­más a Fertő-tó partján. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: A Ma­gyar Rádió novellapályázata. 21.00: A Rádió Dalszínháza. 22.41: Tíz perc külpolitika. 22.51: Az operettközvetítés folytatása. 23.34: Népszerű hegedűmuzsika. ín. MŰSOR 14.05: A Nemzetközi Elektroni­kus Zenei Társaság (C. I. M. E.) sorozata. — I. 14.41: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. 15.01: Romantikus zongoramuzsika. 16.03: Felsőbb osztályba léphet. 17.03: Rossini operáiból. 18.12: Oj magyar zene a Rádióban. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Hang­szerszólók. 19.40: A Magyar Rá­dió Bach—Bartók ciklusa. I. r. Közben: kb. 20.25: Berzeviczy Gizella, kb. 20.45: A hangver­seny-közvetítés folytatása, kb. 21.40: Dzsesszfelvételekből. 22.00: Eszmecsere. 22.30: Tip-top pa­rádé. PÉCSI RADIO 17.00: Hírek. — Zenés kívánsá­gok. — Régi falu — új emberek. Tolna-Mözs. Riporter: Laky Ru­dolf. — Tánczene. (Közreműkö­dik a tamási Saturnus. a barcsi Ba-rock. és a bonyhádi Animato együttes.) — 18.00: Dél-dunántúii hiradó. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. — 19.00: Német nvelvű műsor. — 19.30: Műsor­zárás. MAGYAR TV 9.39: Tévétorna. (Ism.) (Szí­nes.) 9.45: Francia nyelv. (Ko- zépisk. II. oszt.) 10.00: Telefény- kép. — VII/2. (Ism.) 16.23: Hí­rek. 16.30: Jan Kawulok. Len­gyel rövidfilm. (Színes.) 16.45: Anatolij Vegyernyikov. Szovjet rövidfilm. 17.30: Mindenki isko­lája. 18.40: Egy falu a sok kö­zül. (Színes.) 19.05: Reklámmű­sor. 19.10: Esti mese. 19.20: Té­vétorna. (Színes.) 19.30: Tv-hír- adó. 20.00: Kurtizánok tündök­lése és nyomorúsága. Francia filmsorozat. (Színes.) IX'5. 20.55: Tisztelendök. Amerika. III/l. 21.35: Művészeti magazin. (Szí­nes.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Arcélek a közéletből. 20.35:. Tv-híradó 2. 20.55: Ren­dezte: Dömölky János. Gorkij: Malva. Tévéfilm. (Ism.) (16 éven felülieknek!) 21.55: Annie Cordy a Párizsi Olympia Színpadán. (Színes.) JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló.- 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Ol­vasmány. 18.45: Énekesek és da­lok 20.00: Gyújtópontban. 20.50: Akciók. 21.00: Hitchcock: Har­minckilenc lépcső. — Angol játékfilm. II. MŰSOR 18.45: Dokumentumfilm. 19.00: ^A vadon élete. — Népszerű-tu­dományos sorozat. 20.00: A meg­próbáltatások forgatagában. — Filmsorozat. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Látóhatár. 21.55: For­rások. — Költészeti adás. MOZI JANUAR 10 BONYHAD: Piedone Hong-­Kongban. DOMBÓVÁR: Xala. PAKS: A neretvai csata I—II. SZEKSZÁRD. NAGYVILÁG: A tűzön nincs átkelés. SZEKSZÁRD, PANORAMA: Az elveszett expedíció I—II. TAMASI: Ki látott engem? I h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom