Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
s Képújság 1978. január 29. Kés helyett lézersugár A lézersugár előnyös fizikai tulajdonságai miatt olyan új eszköznek tekinthető, amely a röntgensugár-technika és a radioaktív izotópok mellett a legtöbbet adhatja — technikai szinten — az orvostudománynak. A lézer orvosi alkalmazása mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött meg az Egyesült Államokban. Több amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a lézersugár igen aktív hatású a szem ideghártyájára és ezt a szemlencse fóku- szoló hatása is erősíti. Baj kon Bajkonur Kazahsztán középső részén található. Nem messze a kilövőállás acélko-' losszusától emlékoszlop áll, rajta felirat: „A szovjet ember alkotó szellemének segítségével innen kezdődött a világmindenség meghódítása”. Bajikonúrhoz közeledve — a levegőből szinte holdbéli táj tárul a szemünk elé. Növényzet nincs, a föld repedezett, sárgás homokdombok és szikes területek fehérlő foltjai váltják egymást. Csupán az utak határozott vonalai utalnak az emberre. Az éghajlat félsivatagi: forró nyár, hideg tél kevés hóval. Úgy tűnik, Bajkonur építői hihetetlen vállalkozást hajtottak végre: a homokon korszerű vállalatok, egyedülálló indíitóberendezések emel. kednek. Innen indult a Föld első mesterséges szputnyikja, innám startolt a legendás „Vosztok”, az első világűrhódító emberrel — Jurij Gaga- rinnal — a fedélzetén. Bajkonur építése az 50-es évékben — a szűzföldek meghódításával — kezdődött. Ezek a földék ma már több ur — űrrepülőtér millió' tonna gabonát adnak. A népsűrűség azonban még ma is alacsony. így a sikertelen indítás nem fenyegeti a lakosságát, a rakéták kiégett lépcsőit könnyű előkeríteni. A napsütéses napok száma itt több mint 300 évente. Ez az első időkben kedvező körülménynek számított: a start (kevésbé függött az időjá. réstől, könnyebb volt az űrhajókat pályára bocsátani. Később már éjszaka, télen és meglehetősen erős szélben is indítani tudták a rakétákat. Az űrrepülőtér első építői — szerelők, mérnökök, tudósok — kezdetben sátrakban és vagonókban laktak. A startponthoz közel néhány könnyű faházat építettek. Ezek egyike Szergej Koroljov főkonstruktőré volt, egy másikban az űrhajósok vártak indításra. Gyakran jártak itt Msztyiszlav Keldis, Valentyin Glusko, Mihail Jangel akadémikusok és más szovjet tudósok, konstruktőrök. Ezek a házak ma már a történelemé. Emlékmúzeum is van itt, amelynek vendégkönyvében olvashatjuk a „Szojuz— Apollo” és a „Raduga” kísérletekben részt vevő külföldi szakemberek bejegyzéseit is. Az űrrepülőtér egyre korszerűbbé válik. A legtöbb szolgáltatást valóságos vállalat végzi soeciális felszerelésekkel. Bajkonuron gyűjtik ösz- sze a teljes rakéta-űrhajózási rendszert, itt végzik a start előtti felülvizsgálatokat, az üzemanyag-tankolást. Valóságos város fejlődött, ki itt, több tízezer lakossal — kényelmes áruházakkal, kávéházakkal, szállodákkal. Vannak stadionok és uszodák, kultúrpalota és városi park. Szergej Koroljov nevét az egyik tér viseli, ahol emlékművet állítottak a gyakorlati űrhajózás úttörőjének. Az űrhajósok hagyománya ma már, hogy start előtt felkeresik az emlékművet. Egyébként az ő részükre modern „űrhajós” szálloda áll a város szélén, orvosi köz. ponttal. Bajkonur története azonban még fiatal. Bizonyára sokszor leszünk tanúi olyan jelentős űreseményeknek,- amelyek innen, kazah földről indulnák. (BUDAPRESS—APN) MIHAIL CSERNISOV Műszerek a növénytermesztésben A növénybiológiai kutatások célja általában a jobb fajták kinemesítése, a táplálkozási és fejlődési viszonyok megjavítása, valamint a kártevők és élősködők kiküszöbölése. A modern növénybiológiai kutatásokhoz, de a korszerű növénytermesztéshez is megfelelő műszerek kellenek. A műszeripar — a növénytermesztés és az állattenyésztés szakembereinek kívánságai, útmutatása alapján — egyre újabbakat fejleszt ki. Ezek egyike az NDK-gyártmányú „Isonitromat— 5200” típusú automatikus analizátor, amely kimutatja a nitrogén jelenlétét az élő szervezetekben és segítséget nyújt a növényi betegségek megállapításához is. Orícas dömper A belorussziai Zsogyino gépkocsigyárában készült el a 110 tonna teherbírású „BEL AZ—7519” dömper prototípusa. (Fotó — TASZSZ—MTI—KS) w Óriások az erőművek mellett Ez a megfigyelés adta az ötletet, hogy egy addig igen nehezen (befolyásolható és csak körülményesen operálható betegséget, az ideghártya leválását lézersugárral gyógyítsák. Ez a (betegség sok esetben jelentős látásromlást okozott, ami megszüntethető, ha a levált területeket sikerül .visszaragasztani” az ér- hártyiához. Ezt elektromos késsel, meg úgynevezett fo- tokoagulációval eddig is el lehetett érni, de a lézer éppen rendkívül finom ponthatása és csekély szóró hatása folytán erre alkalmasabbnak bizonyult. Az ideghártya különböző pontjain apró lézer- égeseket okoznak, s ez biztosítja az ideghártya letapadását. Mindez rendkívül rövid idő alatt és a szem megnyitása nélkül végezhető el. Hasonló „műtét” végezhető lézersugárral recerhártya leválás esetén is. A lézersugárral való finom manipulációs lehetőségeket mutatják azok a kísérletek, amelyek során sejten belüli műtéteket végeztek. Egy egysejtű állatkában például mikroszkóppal fókuszált lézersugárral 1x2,5 mikron területű részt elpusztítottak. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi terület épsége mellett teljesen elroncsolhatunk, jogosították fel a kutatókat, 'hogy a lézert olyan mifcrosebészeti eszköznek tekintsék, amely messze felülmúlja az eddig használt eszközöket (mikromanipulátor, elektromos kés.) Sokat ígérő kísérleteket végeztek lézersugárral bizonyos daganatok kiirtása terén is. Az uránbányászok egészségéért Pribram közép-csehországi városban, a cseh uránbányászat központjában fejlett és sökrétű egészségügyi ellátást építettek ki. A városközpontban orvosi szakrendelő működik, 175 ágyas kórházzal; az egyes aknák mellett pedig bányabrvosi rendelőket építettek. Gyógyüdülőjük a szlovákiai Stoszfürdő, ahol főleg légúti megbetegedéseket kezelnek. Rendszeresen kapnak ingyenes beutalót a jugoszláviai tengeri fürdőhelyekre is. A csehszlovák uránbányászok tízévi föld alatti munka után, 50 éves korban mennek nyugdíjba. Földművelés Szovjet és lengyel repülőgéptervezők néhány évvel ezelőtt új mezőgazdasági géptípust fejlesztettek ki, amely, nek evártására a mieleci repülőgépgyár — ahol a felvétel készült — is berendezkedett. Az M—15 rendkívül szokatlan, merész konstrukció. Ez a világ első olyan mezőgazdasági repülőgépe, amelynek sugárhajtású gázturbina a hajtóműve. Az AI—25 típusú turbinát a 12,5 méter hosszú, 5,2 méter magas, 22 méter szárny hosszúságú gép kabinjának tetején helyezték el a tervezőik. A 2,2 tonna szórandó anyag befogadására alkalmas tartóa magasból lyokat a kettős szárnyak közé, kétoldalra építették be. Az alacsonyan levő két tartály a földön oldalról köny- nyen hozzáférhető, s mindkettő egyidejűleg tölthető, így egy gép naponta 35—40 tonna műtrágyát vagy más anyagot is kiszórhat. Ha a gép tíz méter magasan repül, a szóróanyag terítési szélessége 60—70 méter, ami az eddigi legjobb gépek szélességének is kétszerese. Az M —15-ös füves talajon is köny- nyedén fel- és leszállhat; a gép orrkerekes, ami nagyban elősegíti földi mozgását. Az erőművek üzemeltetésekor a 'kondenzátorok hűtésére máig is a folyók és a tavak vizeit használják fel, már csak azért is, mivel az ilyen rendszerű hűtőberendezések helyigénye kicsiny, a táj képét alig változtatják meg; ezenkívül az építési és üzemi költségek csekélyek, és kiváló hűtőhatás érhető el. A hűtésre használt természetes vizek minősége veszélyezteti a nagy hőterhelést, különösen akkor, ha erősen szennyezett. De a vizeknek a természetes hőtartományon túli felmelegítése kedvezőtlen biológiai hatásokkal is jár, úgyhogy a folyók és tavak hűtőkapacitásának igen szűkek a határai. — Az emberiségnek a rendelkezésre álló vegyi és nukleáris fűtőanyag-tartalékok teljes kimerítését megelőzően már gondolnia kell új, méreteiben és jelentőségében az eddigieket jóval meghaladó energiaforrások megismerésére, felhasználására. — Ez a gondolat, melyet Vlagyimir Kirillin, a Szovjetuni Minisztertanácsa Állami Tudományos és Műszaki Bizottságának elnöke fejtett ki, egyben magyarázatot is ad arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió — annak ellenére, hogy a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, melynek gazdasága teljes mértékben saját nyersanyagokra támaszkodhat — miért folytat jelenleg is széles körű tudományos kutatá*- sokat újabb energiaforrások felderítésére. Az ENSZ által végzett legutóbbi felmérések szerint a világ teljes energiatermelése az utóbbi 25 év során megháromszorozódott. A Szovjetunióban pedig az utóbbi negyedszázad során a villamos energia termelése több A hőerőművek mellett többnyire ott sorakoznak a szép vonalú, hatalmas hűtőtornyok — az úgynevezett természetes huzata hűtőtornyok —, amelyekben a levegőáram sűrűségkülönbség folytán jön létre, ami a tornyot kitöltő meleg, nedves le. vegő és a hidegebb külső levegő sűrűségéből adódik. A kondenzátorból áramló és a turbina hulladékgőze által felmelegített hűtővizet a to- ronvban fuvókákkal ellátott csőhálózat segítségével por- lasztjá'k. Az így keletkezett vízcseppfátyol ellentétes irányban mozog a felfelé szálló légáramlattal. Ebben a folyamatban egyrészt hőátamint tizenegyszeresére növekedett. A statisztikai adatok között érdemes megemlíteni Zinovij Csuhanovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának számítási eredményeit. Ezek szerint, abban az esetben, ha az egy főre jutó fűtőanyag-fogyasztást az USÁ-ban ma érvényes norma felében tételezzük fel, akkor 30—35 év alatt az em. beriség energiafogyasztása a ma ismeretes és gazdaságosan kitermelhető kőolajtartalékok többszörösét érheti el. Pedig a kőolaj elsősorban a vegyipar számára rendkívül fontos alapanyag. A Nyugaton energetikai válságot előidéző olajáremelések után általánosan meg- figyelhelővé vált a fűtőenergetikai háztartásokban az olaj és a gáz részesedésének csökkenő tendenciája. Ezzel egy időben pedig újra megnőtt a szilárd energia- hordozók, közöttük is elsősorban a hosszú ideig igazságtalanul elhanyagolt feketeszén szerepe. dóssal, másrészt elpárologtatóssal megy végbe a hőcsere. A torony fenekén kiképzett medencében gyűjtik össze a lehűtött vizet, s a párolgási veszteségeket természetesen pótolják. A vizet visszaszivattyúzzák a toronyba, és ezzel a körfolyamat újra kezdődik. A vízcseppfátyol úgyszólván teljes mértékben telíti a felfelé áramló levegőt. Amikor a levegő ebben a telített állapotban, a hűtőtorony fel- 1 ső részén kilép a hidegebb atmoszférába és lehűl, víztartalma igen fontos cseppecskék formájában kondenzáló, di'k. Ez okozza a jellegzetes, messzire látszó gőzcsóvákat a hűtőtornyok tetején. A szovjet népgazdaság gyors fejlődési ütemének fenntartása érdekében az energetikai fejlesztés fő stratégiai irányvonala alapvetően a fűtőenergetikai tartalékoknak a korábbihoz hasonló, folyamatos feltárását és felhasználását célozza. A tervelőirányzatok szerint a Szovjetunió villamos- energia-termelése az 1975-ös 1038 milliárd -kilowattóráról 1980-ra 1380 milliárd kilowattórára, kőolajtermelése 491-ről 640 millió tonnára, gázkitermelése 289 milliárd köbméterről 435 milliárd köbméterre, széntermelése pedig 701-ről 810 millió tonnára növekszik. Felépültek a világ legnagyobb, villamos energiát termelő vízlépcsői, de a folyók tartalékai ma még koránt sincsenek kihasználva. Az ötéves tervidőszakban a vízi erőművek összteljesítményét 15—16 millió kilowatt értékre kívánják emelni. 1980-ig a tervek szerint a vízi erőművek és az atomerőművek által szolgáltatott energiamennyiség eléri A Csehszlovákiában épülő chvaleticei 2x200 megawatt teljesítményű erőmű hűtőtornyai Az energetika problémái I Képünkön: szerelik az új repülőgépet
