Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
1978. január 29. jfÉPÚJSÁG 5 Felnőttképzés a kereskedelemben A szellemi beruházás megtérül A kereskedelemben dolgozók nap mint nap az érdeklődés középpontjában vannak. Napi bevásárlásaink során találkozunk velük, örülünk egy-egy jó vásár alkalmával, de bosszankodunk, ha nem szolgálnak ki bennünket megfelelően. Többnyire a kereskedelemben dolgozók munkáját így értékeljük és ritkán esik olyan szempontból szó, hogy az eladó ismeri-e a szakmáját, stb. Pedig lényeges dolog, hogy például a villamossági boltban tudjon tanácsot adni, de a zöldségesnél sem lényegtelen, ha felhívja a figyelmet arra, hogy mit kellene még venni a le- 1 veshez. A kereskedelemben dolgozók az utóbbi időben „felhígultak” — rossz magyar szóval —, tehát sokan kerültek a pultok mögé bizonyítvány nélkül. Ezért lehetséges, hogy a kiszolgálás sok helyen nem üti meg a mér-, téket. A dolgozók képzését ez is, meg hát a szakma fejlődése égetően szükségessé tette. A Népbolt Vállalatnál az V. ötéves tervidőszak végére azt a célt tűzték ki, hogy 10—15 százalékra csökkentik a szakmunkás-bizonyítvány nélkül dolgozók létszámát. Ennek érdekében már most nagyon sokat tettek. 1973- ban még 23 százalék volt szakképzetlen, ma már a 820 dolgozó közül csak 136-an nem rendelkeznek a beosztásukhoz mérten megfelelő iskolai végzettséggel. Ebben a számban természetesen a vezetők is szerepelnek. A 172 vezető közül 36-nak nincs p meg a szükséges végzettsége. A többi kereskedelmi egységgel való összehasonlításnál kitűnik, hogy jó eredmény. így most már arra kell törekedni, hogy ne „híguljon” fel a szakma ismét. Erre törekednek is. Aki tanulni akar, tanulhat. Nagyon sok esetben biztatják a dolgozókat, vegyenek kezükbe könyveket, szerezzék meg a szükséges képesítést. Erre a bérpolitika is ösztönzi a betanított dolgozókat. Képzettség nélkül kevesebb az alapfizetés. Jelenleg közel 90-en ülnek esténként iskolapadba. Segítséget adnak a szakmunkásvizsga, a kereskedelmi érettségi, a nyolc általános megszerzéséhez. A vezetők továbbképzése is napirenden szerepel. Ebben az évben — oktatási év — négy fiatalt küldtek érettségi nélkül egyetemi előkészítőre. Öszszesen 10-en járnak felsőfokú iskolákba. Fontos feladat még, hogy a meglévő elméleti tudóst időnként frissíteni kell. Az eladók évente 30—40-en végeznek a „frissítő” tanfolyamon. A boltvezetők közül 10—15, a központi munkahelyen 5—10 személy áruforgalmi és egyéb továbbképzésen vesz részt, összesen szakmai képzésben 248-an, politikai képzésben pedig 255 dolgozó részesül. A kereskedelem másik szervezeténél, a fogyasztási szövetkezeteknél is nagy gondot fordítanak a továbbképzésre. A probléma már ösz- szetettebb, több emberről is van szó. A felnőtt dolgozók képzésének és továbbképzésének érdekében néhány szövetkezet eddig is jelentős feladatokat oldott meg. A dombóvári és a bonyhádi ÁFÉSZ már több éve vállalja saját szervezésében a szakmunkás-tanfolyamok rendezését. Tavaly szeptemberben a bonyhádiak vegyesbolti tanfolyamot indítottak 29 résztvevővel. De a többi szövetkezet is részt vesz ebben a munkában. A mostani oktatási évben 7 ÁFÉSZ 67 dolgozója kezdte meg eladói, 19 boltvezetői és 7 üzletvezetői tanfolyamon tanulmányait. Évek óta szinte azonos a képzettségi szint a bolti kiskereskedelmi egységvezetők és helyettesek, valamint a beosztott dolgozók között. Az egységvezetők 28, az eladók 33 százaléka nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel. Legnagyobb lemaradás a felvásárlás, a szolgáltatás területén van. Itt az egység- vezetők 68, a dolgozók 28 százaléka szorul továbbképzésre. Nagy gond még az általános iskolát nem végzettek nagy létszáma, ösz- szesen 592 ÁFÉSZ-dolgozó nem rendelkezett az alapfokú végzettséggel az 1977. júniusi felmérés alapján. Ezen felül a szakmával nem rendelkezők létszáma 1285 fő. A hálózati dolgozók továbbképzéséért a szövetkezetek eddig is sokat tettek. A belkereskedelmi miniszter határozatát végrehajtják. Az elmúlt oktatási évben 300-an vettek részt továbbképzésben, jelenleg 145 képzése van folyamatban. így 1974- től folyamatosan az 1870 szövetkezeti szakmunkásból a 8 évenként kötelező továbbképzésen már 775-en részt vettek. H. J. Asztalok - növőfélben Az értekezleteket, gyűléseket, tanácskozásokat ma már életünk, olyannyira szerves részének lehet tekinteni, mint a tv-macit, vagy az üzemi konyhát. Az élet törvénye a változás, így tán érthető, ha ezeket a tanácskozásokat jelző külsőségek is változnak. Bár élek a gyanúval, hogy ez nem is egyszerűen külsőség ... Az asztalról beszélek. Arról az asztalról, amelyet funkciója szerint nevezhetünk elnöki, szónoki, vezetőségi stb. asztalnak. A gyülekezés jellegéből adódóan damaszt, sifon, vászon, vagy egyéb takaró fedi, rajta szintén nem meghatározható, szigorúan rangsorolt — udvariassági kellék — az ott ülőktől függően. Kancsó víz, poharak, vagy Trau. bi stb. De engem leginkább az asztal mögött ülők száma ragad meg — amely szinte minden mástól függetlenül egyre jobban — nő ... Pl. Termelési tanácskozás. Az asztalnál helyet foglal 14 ember — velük szemben a székeken — mondjuk hatvan. Egyötöde tehát — a rangos asztal mögött várja végét a tanácskozásnak. Az ott ülők közül — ahogy ez később kiderül — legfeljebb háromnak, négynek van szerepe. És a többi? Hát azok nyilván megtiszteltetésből, merő udvariasságból ülnek éppen oda, no meg, hogy látsszanak. Valakinek. Mármint a székekben ülő többség szemében. Persze, ha ez a tendencia így tart tovább — egészen elképzelhetetlen képet nyernek majd ezek a közös rendezvények. Volt már rá példa, egy részközgyűlésen, 19 főt olvashattam meg a növőfélben lévő asztal mögött. Ha ez az „akceleráció” így folytatódik, nem kizárt, hogy egyetlen asztal mögött ülnek majd a résztvevők, esetenként száz- egynéhányan, hogy kellő kiváltságukkal pompázhassanak. Csak kérdés, hogy akkor már ki előtt? — gyvgy — Susztertánc pari módra Hagyományőrző együtteseink között évek óta emlegetjük a póri német nemzetiségi ének-, zene- és tánccsoportot. Egészen pontosan 1972-ben alakult az énekkar, 1974-ben a tánccsoport, és rá egy évre verbuválódott az együttes zenekara. Vezetőjük: Lehr János. Közel ötvenen vannak és közelednek az ötvenedik fellépés felé. A közel félszáz alkalom tette lehetővé, hogy ma már az egész megyében ismerik őket, s hozzátehetjük, szívesen emlékeznek műsorukra. Az együttes egyik próbájára látogattunk el, ahol egész repertoárjukat felfrissítették. Nem véletlenül, hiszen hála a Repülj páva műsorsorozatnak, most ismét felélénkült az érdeklődés a népi együttesek iránt, s a páriák is újabb meghívásokra számítanak. Ahogy jókedvű műsorukat néztük, azt éreztük, hogy a német kedélyesség ellenállhatatlan, sőt ragályos ... Talán ezért is van mindenütt olyan sikere a susztertáncnak, a polkának és társaiknak. Komáromi Zoltán képriportja így járják a susztertáncot Lassan járják ö a legfiatalabb táncos A próbán is vannak nézők Egy jellegzetes mozdulat Polka A táncosok tapsolnak A kórus húsztagú Az együttes tagjai között sok a helybeli fiatal
