Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

ze ic£ zár & -etemi J: XXVIII. évfolyam, 24. szám ARA: 0,80 Ft ’ 1978. január 28., szombat Mai számunkból HORTOBÁGYI PONTY SZEKSZÁRDON (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT MEGVÁLASZTOTTAK AZ ATOMERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉN A PÁRTBIZOTTSÁGOT (3. old.) Munkaerő - szervezettség Példaként akár az építőipar is szolgálhat. A népgaz­daság fejlődése szempontjából e meghatározó fontossá­gú ágazat az utóbbi másfél-két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott — s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának nö­velésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szeré­nyebb mértékben is — a hetvenes évek elején is foly­tatódott, erre alapozva számítottak néhányan, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a mun­kásállomány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csök­ken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami tá­mogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben 7 százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra for­dítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármeny­nyire közhelynek tűnik is, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy ami­óta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6, a szövet­kezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható.) Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatá­ra, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van idő­ről időre az üzem- és munkaszervezés átfogó értékelé­sére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Nap­jaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki-technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazá­sát kívánják meg”. Következésképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég, de még az is elképzelhető, hogy visszahúzó erőként hat. A szervezés: tudomány. Szerte a világon könyvtárak­ra rugó urodalma van, s licencként értékesíthető szer­vezési módszerek is ismeretesek. Ilyen módszer a kül­földről származó 3M is, amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzés­re utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M-et. Tudományos alapos­sággal — és kellő szakértelemmel — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az idő­rabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűb­bé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelő- munkához; arra törekedtek, hogy a pantallók, zakók ké­szítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunká­lásra váró anyagokat, és így kisebb energiával hatéko­nyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia” megtanulása: túl azon, hogy a koráb­biaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés ered­ményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagabb a borítékuk: Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek — amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanap­ját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatár­saira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadá­sának megszervezésével-gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a nép­gazdaság valamennyi ágazatában. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az elő­terjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előre­haladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenység­be. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A válla­latok még nem élnek megfelelően a számvitel- és ügy­vitelszervezési megoldásokkal sem”. Az ötödik ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó je­lentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezéskor mind a Parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. FÖLDES TAMÁS A polgári védelem megyei értekezlete Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet fogadott el a módosított Polgári Tör­vénykönyv hatályba lépteté­séről, és egyes rendelkezései, nek végrehajtásáról, illetve értelmezéséről. A módosított Polgári Törvénykönyv a tör­vényerejű rendelettel együtt 1978. március 1-én lép hatály­ba. Az állami vállalatok, szö­vetkezetek és más gazdálkodó szervezetek tartós gazdasági együttműködésének elősegíté­se érdekében — figyelemmel a módosított Polgári Tör­vénykönyv vonatkozó rendel, kezéseire is — az Elnöki Ta­nács újraszabályozta a gaz­dasági társulásokat. Az új szabályozás az eddi­gieknél nagyobb hangsúlyt ad a kooperációt szolgáló társu­lásoknak, a vagyonegyesítő társulások területén feloldja az eddigi szektorális kötött­ségeket, továbbá elősegíti a ma még különlegesnek te­kinthető tevékenységre — például találmánykivitelezés­re, licencfelhasználásra — irányuló együttműködést. A törvényerejű rendelet 1978. Belorusszia egyik legrégibb városába, az 1017-ben alapí­tott Bresztbe érkezett pénte­ken az Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezet­te magyar parlamenti kül­döttség, amely harmadik nap­ja ismerkedik a Belorusz SZSZK életével. A magyar parlamenti küldöttséget és a delegációval együtt utazó Alekszéj Sityikovot, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnö­két, Marjai Józsefet, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetét elkísérte Bresztbe a Belorusz SZSZK több vezetője. március 1-én lépett hatályba, végrehajtásáról a Miniszter- tanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Figyelemmel a vállalati tör­vény rendelkezéseire, a tör­vényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvébe foglalja a dolgozóknak a vállalat irá­nyításában való részvételét meghatározó átfogó, elvi szin­tű rendelkezéseket. A dolgo­zó kollektíva jogait, az üzemi demokrácia fórumait, ezek hatáskörét és működési rend­jét részletesen más jogszabá­lyok, továbbá a vállalati szer­vezeti és működési szabály­zatok rögzítik. A munkahelyi demokrácia követelmény- és intézményrendszerét — a szerv sajátosságait figyelem­be véve — a nem vállalati rendszerben működő szervek­nél is kialakítják. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette az igazságügy­miniszter jelentését a kegyel­mi ügyek 1977. évi ügyinté­zéséről, végül bírákat men­tett fel és választott meg, to­vábbá egyéb ügyeket tárgyalt. A szovjet—lengyel határon fekvő Breszt területi taná­csán Konsztantyin Matyu- sevszkij, a területi tanács el­nöke és Jefrerri Szokolov, a Belorusz Kommunista Párt breszti területi bizottságának első titkára tájékoztatta a magyar képviselőket a terület életéről, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. és a Belorusz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusának ha­tározataiból adódó feladatok végrehajtásáról. Parlamenti küldöttségünk a délutáni órákban az egyik Breszt környéki kolhozba lá­togatott és lerótta kegyeletét a breszti erőd hős védőinek emléke előtt. A polgári védelem Tolna megyei parancsnoksága ta­nácskozást tartott a hivatá­sos, a polgári állomány, a városi-járási politikai helyet­tesek, á minisztériumi válla­latok képviselői részvételé­vel. Ezen a tanácskozáson ér­tékelték; hogyan, miként tel­jesítették az 1977-re megsza­bott feladatókat és foglalkoz­ták az 1978 évre szóló tenni­valókkal. A tanácskozáson részt vett dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, dr. Pataky Iván, a PVQP képviseleté­ben, Péti Imre, a KISZ me­gyei bizottsága első titkára, valamint a társ fegweres testületek képviselői. Somogyi József megyei törzsparancsnok értékelte a polgári védelem megyei ve­zetésének munkáját. — A szervezeti, anyagi­technikai fejlesztéssel kap­csolatos feladatainkat telje­sítettük, a polgári védelem 1977-ben tovább fejlődött. Jó alapok jöttek létre a további feladatok megvalósításához. — A szervezeti korszerűsí­téssel együtt kialakított poli­tikai helyettesi hálózat meg­felel annak a követelmény­nek, hogy a jövőben még kö­vetkezetesebbé, hatékonyab­bá váljon a parancsnoki ál­lomány munkája. A megye polgári védelmi helyzetét az elmúlt évben tárgyalta a me­gyei tanács pártbizottsága is; megállapította azlt, hogy ala­kosság felkészítésében a pa­rancsnokságok többsége hon­védelmi jelentőségének meg­felelően foglalkozik a polgá­ri védelmi feladatok végre­hajtásával. Ezt a tevékeny­séget elismerően értékelte a megyei tanács pártbizottsága. Ugyanakkor feladatként je­lölte meg a helyi tanácsi szervek koordináló, ellenőrző hatáskörének fokozottabb gya­korlását, hogy az aktívabban biztosítsa a kiképzések, a honvédelmi propagandamun­ka eredményességét. Az 1978-as feladatok közt szerepel a vezetés munkájá­nak további korszerűsítése; a vezétő- és beosztott állomány hatékonyabb kiképzése, to­vábbképzése; a lakosságvé­delemmel kapcsolatos fel- alatak ellátása; a polgári vé­delem megyei törzse és a fegyveres testületek, továbbá a társadalmi szervezetek együttműködésének fokozása. A megyei törzsparancsnok beszámolóját követő hozzá­szólások főleg a feladatok végrehajtásának mikéntjével foglalkoztak, ahogyan példá­ul Danizs Dénes, bonyhádi járási törzsparancsnok fogal­mazta meg: a feladatokat személyekre szólóan határoz-1 zák meg. Dr. Polgár Ferenc, a me­gyei tanács vb elismerését, köszönetét tolmácsolta, ki­emelve azt az együttműkö­dést, amely a hivatásos és nem hivatásos állomány közt kialakult. Dr. Pataky Iván a polgári védelem állományának fel- készültségi, a parancsnoki ál­lomány irányítói színvonalát hatékonyan 'befolyásoló po­litikai munka fontosságát emelte ki. A tanácskozás záróaktusa- kénit Endrődi Ferencné nyug­állományba vonulása alkal­mából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta. Parlamenti küldöttségünk »resztben Kisgép másfél millióért Kellemes gondban, van a Bátaszéki Fémipari Szövet­kezet vezetősége. Az ország­ban ők gyártják egyedül a zsírzógombokat. Profilgaz­dák. A termékük apró dolog, de minden szerkezetben fon­tos feladatot lát el. Naponta jelentkeznek a megrendelők. Kérnek, követelnek, s az idei év már tavaly teljes egészé­ben telített volt rendeléssel. A profilgazdaság ezért fele­lősséget ró az üzem kollektí­vájára. Miközben szorítja őket a besorolás is, nem ve­hetnek fel munkaerőt, csak fejlesztéssel növelhetik ter­melésüket. Nemrég készült el a Ka­posvári TUNGSRAM Gyár és az osztrák FESTŐ Gyár közreműködésével, másfél millió forintért az új, auto­mata, zsírzógombszerelő gép. Várhatóan napi termelése 8 —10 ezer darab lesz. Magyar Józsefnénak csak az a feladata, hogy munka közben ellenőrizze a gépet

Next

/
Oldalképek
Tartalom