Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

S NÉPÚJSÁG 1978. január 22. A KGST-tagállamok tudományos Már az első tv-készülékek is biztosították a vételt, de sokszor bosszúságot is okoz­tak. Régebben — a műsor végzése közben jelentkező — különféle zavarokat a ké­zelőgombok állításával nekünk, nézőknek kellett megszüntetnünk. Ma a zavarta­lan televíziózás érdekében a legtöbb készüléket ellátják automatikus áramkörök­kel, amelyek a külső és belső zavarokból adódó hibákat a néző tudta és beavat­kozása nélkül megszüntetik. A világhírű csehszlovák TESLA-gyár gyártmányfej­lesztői — NDK szakemberekkel közösen — új típusú képcsövet fejlesztettek ki, amelyen a gyorsan melegedő katód segítségével öt másodperc alatt megjelenik a kép, tehát gyakorlatilag a készülék bekapcsolásának a pillanatában. Képünkön: ki­próbálják az új képcsövet. Vizsgáljuk most meg a szocialista KGST-tagállamok tudomány-műszaki potenciál­ját olyan mutatók szempont­jából, mint a tudományos rá­fordítások szintjé, a tudomá­nyos és műszaki káderek szá­ma, a tudományos központok mennyisége stb. Ezeknek a mutatóknak a tekintetében a KGST-országok már ma fe­lülmúlják bármely tőkés or­szág vagy integrációs csopor­tosulás potenciálját. A KGST-tagállamokban. körülbelül 1,6 millió tudomá­A modern biológia az élő szervezeteket felépítő sej­tek finom részecskéinek a megkülönböztetéséhez egy­re nagyobb nagyításra képes mikroszkóp előállítására törekszik. Régebben fénymikroszkópot használtak er­re a célra, ahol a vizsgált részecskén áthaladó fény­sugarak megfelelő lencserendszerek közbeiktatásával nagyították fel a tárgyat. A fénymikroszkóp nagyító­képességeinek a határai azonban elég szűkek, meg kell elégednie néhány ezerszeres nagyítással. nyos dolgozó munkálkodik — a világ összes tudományos dolgozójának körülbelül egy- harmada. Egyedül a Szovjet­unióban működik a világ ösz. szes tudományos dolgozójá­nak körülbelül negyed része. A Szovjetunió és a többi KGST-ország a nemzeti jöve­delemből tudományos célokra fordított kiadások arányát il­letően a világ vezető államai közé tartozik. Csehszlovákiá­ban, az NDK-ban, a Szovjet­unióban a tudományos kuta­tásokat szolgáló kiadások el­érik a nemzeti jövedelem 4 — 5 százalékát. Magyarországon ez a hányad 2,8, Bulgáriában 2,5, Lengyelországban 2,3 százalék. A folyó ötéves terv­ben a tudományos munkákra előirányzott kiadások min­den KGST-országban növek­szenek. A KGST-országokban fej­lett a 'kutatási és fejlesztési intézmények hálózata: több mint 10 000 szervezet folytat önálló tudományos és műsza­ki kutatásokat. Az elmúl ötéves tervben a szocialista államok több mint 1800 szervezete foglalkozott tudományos problémák és témák közös kidolgozásával. 1977 közepén a KGST-tag­államok és Juguszlávia több mint 2000 kutatási és fejlesz­tési szervezete vett részt tu­dományos és műszaki prob­lémák és témák közös kidol­gozásában. 1977 közepén a KGST-tagállamok és Jugo­szlávia több mint 2000 kuta­tási és fejlesztési szervezete vett részt tudományos és mű­száki problémák közös kidol­gozásában. A kutatások ská­lája rendkívül kiterjedt: a szocialista közösséghez tarto­zó összes ország tudósainak és mérnökeinek közös erő­feszítésével folyik napjaink­ban gyakorlatilag az összes fontos, komplex jellegű prob­léma megoldása, például a biofizikai kutatás, a fémek korrózió elleni védelme, a vi­lágóceánok vegyi, fizikai, biológiai folyamatának ta­nulmányozása. Az említett problémák- többségének eredményes megoldása érdekében körül­belül 90 műszaki-tudomá­nyos együttműködési megál­lapodás született. Ezenkívül a KGST keretében körülbelül 50 tudományos koordinációs központ működik, amelyek az együttműködési programok kidolgozásában és végrehaj­tásában betöltik a koordiná­tor funkcióját. Megalakult továbbá 11 nemzetközi ágazati gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési szervezet, 4 nemzetközi tudományos ku­tatóintézet, a Nemzetközi Tu­dományos és Műszaki Tájé­koztatási Központ, 5 nemzet­közi laboratórium, több nem­zetközi tudáskollektíva. A tudományos és műszaki integráció az idő parancsa, s a testvéri országokban a gaz­daságosság elérését célzó po­litika alkotórésze. így példá­ul a vegyiparban az üvegszá­lakkal kapcsolatos kutatások nemcsak ezek termelési szín­vonalának az lemelését segí­tették elő, hanem évi 50—100 millió rubel értékű megtaka­rítást is hoztak a KGST-tag- államoknak. Szakértők becs­lései szerint az egyeztetett tudományos és műszaki tevé­kenységből eredő megtakarí­tás 1980-ban összességében elérheti a 9—11 milliárd ru­belt. A tudósoknak nagy szerep jut az érdekelt KGST-tagál­lamok közös erőfeszítéseivel megvalósuló, nagyarányú in­tegrációs programok kidolgo­zásában és megvalósításában. Ezek közé tartozik többek között a KGST-tagállamok műszaki-tudományos együtt­működési programja, a fűtő­anyag- és energetikai problé­mák megoldására 1976 és 1980 között, illetve távlati­lag (1990-ig); a szocialista KGST-tagállamok tudomá­nyos akadémiáinak sokolda­lú . tudományos és műszaki együttműködési programja 1976 és 1980 között, valamint a hosszú távú célprogramok. Az SZKP XXV. koneresz- szusán Leonyid Iljics Brezs- nyev a célprogramokat úgy minősítette, hogy azok fon­tos előrelépést jelentenek a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésben, amelynek célja közös erőfe­szítésekkel megoldani a nép­gazdaság kulcsproblémáit, biztosítani a gyorsan növek­vő igények kielégítését ener­giából, fűtőanyagból, alapve­tő nyersanyagokból teljeseb­ben kielégíteni az élelmisze­rek és a közfogyasztási cik­kek iránt megnyilvánuló ke­resletét, emelni a gépgyártás színvonalát, meggyorsítani a közlekedés fejlődését. A hosz- szú távú célprogramok hiva­tottak továbbá megoldani még egy globális problémát országaink együttműködésé­nek a keretében, vagyis biz­tosítani a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvo­nalának gyorsított ütemű kiegyenlítődését. Az egyes nagy jelentőségű problémák megoldásához fű­ződő átalakulások nagyságát megítélhetjük az elektroni­kus számítástechnika fejlesz­tésének és felhasználásának a példájából. A KGST-tagálla­mokban' nem egészen 10 év alatt létrejött az elektronikus számítástechnika erős ipar­ága. Az elektronikus számító­gépek kidolgozásában és elő­állításában a KGST-tagálla­mok több mint 150 szervezete Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a száraz­földek talapzatain, a selfeken. felnőttkorba jutott. A legújabb adatok szerint a világon 28 állam 133 tengeri olajmezője termel már olajat, a további 14 ál­lamnak van erre kilátása. Ennek megfelelően fejlőd­tek a tengeri olajbányászat újabb építményei, fúró­tornyai és olajtartályai is. Képünkön: Románia part­jaitól 130 kilométerre olajkitermelő berendezést he­lyeztek üzembe. A berendezés egyike a legmoder­nebbeknek: négy, 122 méter magas pilléren nyugszik. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak leggyorsabb meghonosításé, ért, a társadalmi munka ter­melékenységének az új tech­nika és technológia alapján történő gyors ütemű növeke­déséért folyó küzdelem egy­szersmind a szocialista és a kapitalista országok verse­nyének az egyik legfontosabb iránya. Korábban az egyes orszá­gokban a tudomány és a technika jelentős mértékben elszigetelten fejlődött, ma vi­szont a kapcsolatok, a kon­taktusok bővülése eredmé­nyeképpen ez a folyamat a világ sok övezetében az in­tegráció alapján halad elő­re. A különböző társadalmi­gazdasági rendszerek kereté­ben azonban maga az integ­ráció is eltérően megv vég­be. A szilárdan, dinamikusan fejlődő KGST-tagországok- ban például ez a folyamat szervesen beépül az emberek életszínvonalának további nö­velését szolgáló társadalmi­gazdasági átalakulások álta­lános rendszerébe. A tőkés országok számára viszont az integráció egyfajta kísérlet az antagonisztikus ellentmon­dások elsimítására, a válság- jelenségek hatásának az eny­hítésére. A növények a napfény energiájának a felhasználásá­val kis energiájú széndioxidból és vízből nagyobb energiatartalmú szerves anyagokat építenek fel. A zöld növényi felületre érkező sugárzási energiának azonban legfeljebb 3 százaléka raktározódik el a nö­vényekben, a fotoszintézis hatásfoka így eléggé kicsi, mindössze 3 százalék. Az elméleti számítások szerint azonban a fotoszintézis hatásfoka jóval nagyobb is lehetne, mintegy 14 százalékos, amely már komoly technikai lehetőségeket kínál. A fotoszintézis folya­matait tanulmányozzák — nagy technikai felszerelt­séggel — az NDK Tudományos Akadémiájának Gene­tikai Intézetében. A biofizikusok analóg számítógépek és matematikai modellek segítségével vizsgálják a fo­toszintézis részleteit. arra kényszerülnek, hogy ne . a társadalom javára, ne a népjölét emelése, hanem a monopóliumok extraprofitjá­nak a gyarapítása érdekében dolgozzanak. Ennek követ­keztében tudományos és mű­szaki eredményeik nem vál­nak az egész társadalom köz­építőjellegű munkálatok kap­nak fő hangsúlyt. A szocia­lizmus eredményei között nem véletlenül szerepeinek olyan „békés” vívmányok, mint Földünk legelső mester­séges holdjának a fellövése, az ember első űrrepülése, az első atomerőmű üzembe he lyezése. „Mi kommunisták, abból indulunk ki, hogy a tudományos­technikai forradalom iránya egyedül a szocializmusban le­het helyes, felelhet meg az ember, a tár­sadalom érdekeinek. Másrészről egyedül a tudomány és a tech­nika gyorsított üte­mű fejlesztésének alapján oldhatók meg a társadalmi forradalom végső fel­adatai, épülhet fel a kommunista társa­dalom”. A Nyugat vezető országai ma impozáns tudományos műszaki potenciánál rendel­keznek. Ennék a felhaszná­lása a tőkés rendszer kereté­ben azonban általában egy­oldalú, és elsősorban olyan, nem termelő célokat szolgál, mint a gazdaság militarizá- lása. A tudósok nemritkán a katonai-ipari komplexum ál­landó nyomása alatt végzik munkájukat, s elképzelései­ket új fegyverfajták létreho­zására használják fel. így például az Egyesült Államok összes fizikusának háromne­gyede közvetlenül vagy köz­vetve fegyverek előállításán dolgozik. A nyugati tudósok tevé­kenységére negatív hatást gyakorolnak a monopóliu­mok. A tudomány képviselői kincsévé. Amerikai közgaz­dászok például elismerik: a műszaki-tudományos ered- nyék gyakorlatilag jelenték­telen mértékben jutnak ki a közületi és magánszervezetek keretei közül. Az NSZK-ban a vegyipari és elektronikai szabadalmaknak körülbelül 70 százalékát három kon­szern ellenőrzi, az IG Far­ben, a Siemens és az AEG- Telefunken. A szabadalmak nagyobb részét nem hasz­nálják fel, vagy a felhaszná­lás korlátozott. A kapializmustól eltérően a szocialista rendszer termé­szetéből fakadóan minde­nekelőtt békés problémák megoldására irányítja a tudo­mányos-műszaki potenciált. A szocialista országok tudó­sainak tevékenységében az ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom