Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
XXVIII. évfolyam, 18. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. január 21., szombat Mai számunkból HA VAN: NEM KELL! HA NINCS: KÉNE! (3. old.) MINŐSÍTÉS — LEMINŐSÍTÉS ■ (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT IPARI KORMA A LAKÁSBAN (4. old.) ► Huszonnégy karátos alkatrészek AZ EMLÉKEZETÜNKBŐL régen kihullott főhercegnő, Auguszta asszony legmerészebb álmában sem gondolhatta, az általa vezetett, sok egyszerű embert megtévesztő mozgalom jelszava, a „Gold gab ich für Eisen”, hat évtized elmúltával is híveket toboroz. Az Aranyat — vasért! jelszó az első világháború éveiben dívott, s Auguszta ezzel énekelte ki a szekrények mélyéről a szegények apró kincsét, a bérmálási láncocskát, az esküvői gyűrűt, s adott helyébe vasgyűrűt, az említett jelszóval vésetten, örök tanúként az illető hon- leányi, honfiúi buzgalmára. S lám, manapság is szép számmal lelünk honleányokat, honfiúkat, akik aranyat adnak vasért, pontosabban már-már annyit áldoznak egy fémdarabra, mintha az legalábbis huszonnégy- karátos aranyból készült volna. Félre a tréfával: az alkatrésztermelés és -ellátás krónikus gyengélkedése sokakat rávett az önellátásra, a házon belüli gyártogatás- ra, kerül amibe kerül alapon, a fontos csak az, hogy legyen. Egyszerűbb, köznapi eszközeink is 10—150 alkatrészt foglalnak magukba, bonyolultabb holmijainkban pedig — mint amilyen egy televíziókészülék, egy gépkocsi, a szerszámgép — az alkatrészek száma több száz, több ezer. Kézenfekvő, egyetlen alkatrész hiánya miatt az eszköz, a berendezés egésze használhatatlanná válhat, hiszen a jármű nem közlekedhet, ha cseresznyeizzója, azaz irányjelzőjének fényforrása, nem működik. Az újságokban egymást kergetik a panaszos levelek, az alkatrészhiány okozta bosszúságok diktálják tollba azokat, s ami a köznapi életben esetleg csupán mérgelődés, az a termelésben anyagi, erkölcsi kár, halmozódó veszteség. Sűrű eset: az alkatrészt fölhasználó cég szó nélkül tudomásul veszi a gyártó kikötötte feltételeket, hiszen nincs más választási lehetősége. Illetve van: beleúnva az örökös kiszolgáltatottságba, a kényszerhelyzet fedte hátrányokba, vagy éppen abba, hogy szóba sem álltak a gyártók a megrendelővel, maga rendezkedik be az alkatrészek előállítására. Gépet, munkaerőt, szerszámot teremt erre a célra, legtöbbször jóval hatékonyabb tevékenységektől vonva el ezeket, s nekilát a kis sorozatú, nagy költségű „termelésnek”. Különböző reprezentatív vizsgálatok egyöntetűen igazolták, a kiskereskedelmi forgalomba kerülő alkatrészek túlnyomó részét — a lakosság ellátását szolgáló árukról van szó! — közületek vásárolják fel, mert más módon nem juthatnak azokhoz. UGYANCSAK felmérések bizonykodnak arról a logikai úton is következtethető tényről, hogy a kényszerűen megszervezett alkatrésztermelés ráfordításai — a megszüntetett kooperáció helyettesítése — átlagosan négyszer, tizenötször (!) nagyobbak a szükségesnél, a társadalmilag indokoltnál. A rúdacélból esztergálással készült kötőelemek, magyarán csavarok, az egyedi darabként összebütykölt tolózárak, szelepek, korántsem kizárólagos képviselői a botcsinálta alkatrészgyártók erőfeszítéseinek, sőt, a kisebb jelentőségű, tipikus esetek közül valók. Mert hiszen vállalkozó híján rukkol elő présszerszámokkal a nagy műszerüzem, készít zárógépalkatrészeket a konzervgyár, meghajtó tengelyeket a műanyagfeldolgozó, villamos forgógépek részegységeit a mezőgazdasági eszközök előállítója. Reális helyzetfelismerést tükröz tehát az a határozat, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadott el, s amely — a hosszú fávú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szólva — kimondja: „A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s ennek révén mindinkább a .gépépítés’ megvalósítása. Az alkatrészgyártás olyan fejlesztésére van szükség, amely lehetőleg minden piacon elfogadott exportágazattá válik, és önmagában is jelentős műszaki kultúra hordozója.” Ehhez a célhoz nem vezet könnyen járható út, mert hosszú időn át a végtermék foglalta el az uralkodó helyet, mind a szemléleti, mind az ösztönzési — javadalmazási — tényezők sorában. Az érdekeltség hiányának, illetve tökéletlenségének tudható be, hogy az alkatrészgyártónak semmiféle haszna nincs beépített termékeinek nagy tömegű exportjából, ezért egy idő elteltével úgy dönt — van ílá példa tucatjával! —, eladja közvetlenül az alkatrészeket külföldön. A hazai felhasználó viszont hoppon marad, nem képes teljesíteni exportszállítási kötelezettségeit... Bűvös kör? Rosszul kialakított kör! S nemcsak a külföldi érdekeltségek, hanem a hazai piac kielégítése esetében is rosszul záródik e kör, a csoportérdekek túltengése, illetve a helyi érdé- ' kéltség teljes hiánya miatt készülnek azután a huszonnégy karátos alkatrészek. NÁLUNK JÖVAL FEJLETTEBB iparú országok importjában az alkatrészek és részegységek aránya háromszor, ötször nagyobb a mi jelenlegi eredményeinknél. Kamatoztatják ezek a cégek a nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetőségeket, s azért, mert ez a leggazdaságosabb megoldás. Idehaza azonban e tények ismeretében is még mindig csak a vitáknál tart a vállalatok közötti kooperáció jobb feltételeinek megteremtése, az ösztönzési rendszer folyamatos finomításának lehetősége, az új technológiák — a hidegalakítás, a porkohászat, a fémhelyettesítő műanyagok stb. — alkalmazhatósága. A viták fontosak, de csak vitákkal nem jutunk semmire. VERESS TAMÁS Lázár György köszöntötte a küldötteket Európai ifjúsági leszerelési konferencia Pénteken a Parliament kongresszusi termében megkezdte munkáját az európai ifjúsági leszerelési konferencia. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a Magjjpr Ifjúság Országos Tanácsának elnöke köszöntötte a kontinensünk különböző országaiból érkezett több mint 250 küldöttet, a különféle politikai nézetéket, világnézetet valló nemzetközi regionális, valamint nemzeti ifjúsági és diákszervezetek képviselőit. Ott volt a tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a magyar delegáció vezetője, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, állami és társadalmi életünk- több ve- tő személyisége, továbbá a DÍVSZ, az európai nemzeti ifjúsági bizottságok tanácsa, a szocialista ifjúság nemzetközi szövetsége és a nemzetközi diákszövetség számos vezetője. Elsőként Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A háromnapos konferencia résztvevőinek tolmácsolta pártunk Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának jókívánságait, majd így folytatta : — Kontinensünk több mint 30 nép hazája. Európa sorsa és jövője a ma élő nemzedék — több százmillió, különböző nemzetiségű ember — személyes sorsa és jövője is. Az elmúlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, pollitikai-társadalmi szervezet és személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedékék békés jövőjéért. A továbbiakban kitért arra, hogy az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése napjainkban sürgető feladattá vált. Olyan kérdésekről van szc, amelyek megoldása ma már nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és a szocialista országok számos leszerelési kezdeményezést tettek. Kifejezte azt a reményünket, hogy ezek a javaslatok — amelyek népeink őszinte békevágyát tükrözik —, kellő figyelmet kapnak a leszerelési tárgyalásokon, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel (Folytatás a 2. oldalon.) Teherűrhajó Világűrben a Progressz-I Ütőn van az űrállomás felé a világ első teherszállító űrhajója. A Progressz—1 elnevezésű űrhajót pénteken bocsátották fel a Szovjetunióban és az már rátért a kiszámított közbeeső pályára. A teherszállító űrhajó — amely lényegében azonos a szovjet űrhajók eddig felhasznált típusával, a Szojuzzal, de belsejét másként alakították ki — utánpótlást visz Jurij Romanyenkónak és Georgij Grecskónak, akik most fejezik be hatodik hetüket az űrállomáson. Az utánpótlásban mindenekelőtt hajtóanyag van a berendezések működtetéséhez, és más felszerelési tárgyak. A Progressz—1 teherszállító űrhajó a pályakorrekciók után ahhoz hasonlóan közelíti meg az űrállomást, aho(Folytatás a 2. oldalon). Brigádvezetők tanácskozása Dombóváron Minőség, anyag- és energiatakarékosság (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Csavaripari Vállalat Dombóvári Gyárában tanácskozást tartottak a gyár brigádvezetői. Lehőcz Tibor igazgatóhelyettes ismertette a vállalat vezetőségének ajánlását, megjelölve azokat a területeket, ahol feltétlenül fontos érvényesíteni a munkaversenyek és brigádmozgalmak célkitűzéseit. A gyár 1978. évi tervének megvalósítása igényli a szocialista munkaverseny-moz- galom további kiszélesítését. Az 1977. évi eredmények és az 1978. évi terv ismeretében a brigádok előzetes megbeszélés alapján tették meg felajánlásaikat, melyeket a brigádvezetők feladataiknak és munkaterületüknek megfelelően egyeztettek. Vállalták, hogy a gyár lehetőségeinek jobb kihasználásával anyagtakarékossággal, a minőségi követelmények teljesítésével növelik a gyár, illetve a vállalat eredményességét. A termelékenység növelésével csökkenteni kívánják a tőkés importból eredő értékesítést, így a facsavarigény zömében saját gyártásból lesz kiegészítve. Elsőrendű feladatként kezelik a kiemelt fejlesztésekhez igényelt kötőelemek gyártását. A minőségileg kifogástalan termékek biztosítása érdekében a sajtolásnál bevezetik az ön- meózást, és a tervszerű se- lejtanalizist. Vállalták, hogy a korszerű és nagy teljesítményű gépek jobb kihasználása érdekében a gépek hatásfokát 6 százalékkal növelik. Anyagtakarékosságból 500 ezer forint, energiatakarékosságból 228 ezer forint költségcsökkentésre tettek felajánlást. A vállalati szintű tanácskozáson a dombóvári gyár képviselője, Brányi Béla brigádvezető ismertette a felajánlásokat, csatlakozva ezzel a Láng Gépgyár munkásainak felhívásához. VARGA ANDRÁS Az OTP vezérigazgatója Szekszárdon Dr. Szirmay Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója vezető munkatársai kíséretében tegnap Szekszárdra látogatott. Felkeresték K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, majd megbeszéléseket folytattak a megyei tanács elnökével, dr. Szabópál Antallal. A tárgyaláson, amelyen szó esett az elmúlt év eredményeiről, az 1978-as év feladatait egyeztették. Ezen a megbeszélésen részt vett dr. Gyu- gyi János, a megyei pártbizottság titkára és Császár József a megyei tanács elnökhelyettese, Dudás Antal, az OTP megyei igazgatóságának vezetője. A tomerömü-építkezés Szerelik a kikötő daruját KISZ mb-ülés Beszámolók a mozgalmi munkáról A megyei KISZ-bizottság tegnap délelőtti ülésén két munkahely, a Paksi Konzervgyár és az állami gazdaság jelentését tárgyalta meg az ott folyó mozgalmi munkáról. Az írásos jelentéseket a KISZ-bizottságok titkárai terjesztették elő, de azokat ezt megelőzően már tárgyalták és jóváhagyták az illetékes munkahelyi KlSZ-bizottsá- gok. Mindkét előterjesztés számba vette a fiatalok — nemcsak a KISZ-tagok — élet. és munkakörülményeit, majd szóltak az ifjúsági szer. viezöt munkájának minden területéről. Mint legfontosabb feladatról számoltak be a KISZ-bizottságok a szocialista munkaversenyben, a termelés segítésében elért eredményekről és a további tennivalókról. Az ülésen ezenkívül tájékoztató hangzott el a húskombinát építésén dolgozó KISZ-álapszervezet munkájáról és az építkezés helyzetéről. Végezetül a megyei KISZ-bizottság elfogadta az éves költségvetést. 'Impozáns kikötőt építettek a paksi atomerőmű hidegvízcsatornája mellett és most új munka kezdődik a létesítménynél: daruszereléshez vonult fel a Ganz-MÁVAG brigádja. A kikötő 320 tonna teherbírású darut kap. Helyét, a darupályát a 26-os Állami Építőipari Vállalat készítette, a többi betonozási munkával együtt. Nagy berendezések kikötőjének nevezik a szép építményt, ahova olyan szerkezetek, berendezések érkeznek majd hajóval, amilyeneket nem tudnának Paksra szállítani vasúton vagy közúton, a legnagyobb kocsival, tengellyel sem. Fotó: GOTTVALD
