Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

1978. január 20. ÍÍÉPÚJSAG 3 Szakszervezeti aktívaülés Szekszárdon Hústermelés nagyban (Folytatás az 1. oldalról! Az aktívaülés, Deli Sán­dor előterjesztése alapján, felhívást fogadott el a me­gye dolgozóihoz, csatlakozás­ra szólítva őket a Láng Gépgyár munkaverseny, felhívásához. Felhívás a megye dolgozóihoz Az SZMT, ismerve az 1978-as gazdasági év döntő jelentőségét, fontosságát az V. ötéves terv teljesítésében és az 1978. évi életszínvonal­politikai célok megvalósítá­sában, felhívással fordul a megye minden dolgozójá­hoz, munkáskollektívájá­hoz és szocialista brigádjá­hoz. hogy csatlakozzanak a Láng gépgyári felhíváshoz. Tegyenek vállalásokat szo­cialista céljaink sikeres megvalósítása érdekében. Munkájukat olyan felelős­séggel és kötelességtudással végezzék, mely tovább nö­veli a magyar dolgozók irán­ti megbecsülést. A munka- verseny-vállalások teljesí­tése során őrizzék meg azt a lendületet, amellyel kivív­ták minden szocializmust építő, a szocialzmus ügyé­hez hű dolgozó nagyrabe­csülését, és amely kifejezte a Szovjetunió népeihez fű­ződő testvéri barátságunkat, tiszteletünket a Nagy Októ­ber eszméje iránt. Kezdeményezéseik, válla, lásaik a KISZ KB—SZOT közös állásfoglalásában ja­vasoltak szerint, az alábbi fő feladatokra épüljenek: Az 1978. évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását első. sorban a termelés, a gaz­dálkodás hatékonyságának fokozásával és a termékek, szolgáltatások minőségének javítását előmozdító munka­akciókkal segítsék. A munkaverseny-mozga- lom legyen hatásos támoga­tója az új gyártmányok és technológiák bevezetésének, a gazdaságos export növelé­sének. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gya­rapításának, a munkások és műszaki dolgozók összefogá­sának, az újítók és feltalá­lók tevékenységének. A vállalások irányuljanak a munkaidővel, a munkaerő­vel, az energiával és az anyaggal — főképpen az importanyaggal — való, ésszerű, takarékos gazdálko­dásra, a termelőberendezé­sek gondos karbantartására és jobb kihasználására. Fokozott figyelmet érde­melnek a munkaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget javító, a terme­lési és munkaidő-vesztesége­ket csökkentő intézkedések, a gépek hatásfokát növelő újítások, a brigádok, üze­mek közötti együttműködési megállapodások. A vállalatok segítsék a beruházások tervszerű, jó minőségű, szervezett megva­lósítását. A szerződések tel­jesítése váljék becsületbeli üggyé! A dolgozók, a szocialista brigádok közvetlen környe­zetükben és vállalati mére­tekben is erősítsék a? tulaj­donosi gondolkodást, maga­tartást. Növeljék a felelős­ségérzetet a technológiai fe­gyelem betartásáért, a mun­kakörülmények javításáért, a munkafegyelem megszilár­dításáért. Vállaljanak aktív szerepet a vállalati közélet­ben, az üzemi demokrácia fórumain. Felhívjuk az üzemekben dolgozó kommunistákat, hogy személyes példamuta­tásukkal is járuljanak hoz­zá az 1978. évi munkaver- seny-mozgalom sikeréhez. Bízunk abban, hogy az elő­ző évekhez hasonlóan a szakszervezeti mozgalom ak­tivistái, tisztségviselői, ez évben is legfőbb kezdemé­nyezői lesznek a munkaver. seny-mozgalom szervezésé­nek és a vállalt feladatok teljesítésének. Felkérjük a gazdasági egységek vezetőit, hogy — érezve felelősségüket — nyújtsanak segítséget a munkaverseny fő feladatai­nak meghatározásához. Te­remtsék meg a munkaver- seny-mozgalom fejlesztésé­nek. a vállalt kötelezettsé­gek teljesítésének legjobb feltételeit. Fordítsanak ki­emelt figyelmet az újító­mozgalom fejlesztésére, ösz­tönözzék az ily módon fel­tárható tartalékok realizálá­sát. Az anyagi és erkölcsi ösz­tönzés módszereivel segítsék a munkaverseny lendületé­nek megtartását, fokozását. Év eleje az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál Biztonságos alapról kezd­ték az 'évet >az Óra- és Ékszer­ipari Vállalat szekszárdi gyá­rában. Az eddigi munka síké. re az, hogy ebben az eszten­dőben a gyorsan változó, al­kalmi divatcikkeket előállító üzem nem küzd értékesítési 1 gondokkal. Sőt. * Az 1978-a.s tervek szerint a vállalat az össztermelésének több mint 60 százalékát ex­portálni fogja. A teljes éves terv külföldi és belföldi piac­ra egyaránt biztosított. Gondok azért akadnak. Az év eleji karban tartási és mű­szaki vizsgálatok során meg­állapították, hogy az üzem „érrendszerét” biztosító cső­vezetékekben hallatlanul fel­gyorsultak és aktivizálódtak a korróziós folyamatok és a meghibásodás kijavítása ugyancsak igénybe veszi a gyár műszaki kollektíváját. Keresték a hirtelen agresz- szívvá vált korrózió okát, fel­tételezve. hogy a galvanizáló- üzemből, amely nagyfeszült­ségű árammal dolgozik, kisza. badult kóbor áramok idézik elő a nagymérvű korrodáló- dást. Mindez azonban szeren­csére nem így van, ezért a legfontosabb teendő a meg­hibásodott részek mielőbbi kijavítása. Nagyobb tehénállomány 1978-ban Az élmúlt két évben az ágazat fejlesztésére hozott intézkedések nyomán több mintT 480 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Ta­valy a tehenek átlagos „telje­sítménye” meghaladta a há­romezer litert, az állami gaz­daságokban pedig négyezer liternél több tejet fejtek egy- egy „tehéntől. Az 1978. évi tervek az ága­zat további dinamikus fejlő­désével számolnak; az egy te­hénre jutó teljesítmény 3200 literre fokozódik. Mindent egybevetve a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők idén 7—8 százálékkal több tejet adnak mint 1977-ben. Idén tovább növékszik a tehénállomány, mipitegy tíz­ezerrel több állatot tartanak majd a gazdaságokban spe­ciálisan tejtermelési célra. Az úgynevezett húshasznú tehén­állomány szintén tízezerrel gyarapodik, és elérj a 75 ez­ret. Az állattenyésztők 1978- ban a takarmányozás színvo­nalának javításával is igye­keznek fokozni a tejterme­lést. Az állatok fehérjeigényé- nék kielégítésére a tavalyinál mintegy 30 százalékkal na­gyobb mennyiségű karba- midanyagot használnak fel. Az elmúlt évben félére csök­kent a borjak felnevelési vesztesége, a terv szerint ezen az arányon tovább javítanak és 1978-ban ugyanilyen mér­tékben csökkentik az elhul­lást. (MTI) A Paksi Áiiami Gaz­daság biritói sertéstele­pének nem az a neve, hogy sertéstelep. Itt ez a kifejezés kevés, so­vány, korszerűtlen. A biritói létesítmény: ser­téshústermelő üzem. Olyan nagy üzem, hogy a mellette lévő raktá­rakkal, takarmányke­verővel és szárítóval együtt a gazdaságon be­lül egész kerületet al­kot. A négyes számú ke­rület. Biritóról tömérdek húst el­szállítanak, élő sertésként és tőkehúsként egyaránt. Éven­te tizennyolcezer hízott ser­tés kerül ki innen és az úgy_ nevezett technológiai selejt, ami azt jelenti, hogy az ideá­lis súlyú (95—110 kiló között) jószágnál könnyebb vagy ne­hezebb. A technológiai selej- tet levágják a gazdaságban és viszik a húst hetenként két­szer a Budapesti Húsnagyke­reskedelmi Vállalatnak és rendszeresen viszik Székesfe­hérvárra, a VIDEOTON áru­házba, továbbá a paksi és a dunakömlődi halászcsárdába és három paksi üzletbe. Paks tavaly hat vagon tőkehúst kapott Biritóról. Az ideális súlyú, vagyis kel­lőképpen kifejlődött, de nem kövér sertéseket 90 százalék­ban a pápai vágóhíd veszi meg a Paksi Állami Gazda­ságtól. Finom dobozolt sonka és egyéb termék, javarészt exportcikk lesz belőlük. Vigh József kerületi igazgató azt mondja, tavaly sok élő sertést eladtak exportra is, de a leg­különbözőbb súlyokban. Mindegyik vevőnek más volt az igénye, más a szovjet, a lengyel, az osztrák és a jugo­szláv vállalati szakemberek­nek, cégeknek. Egyedül az osztrák cég veszi úgy a ser­tést, ahogyan mi a legjobbnak tartjuk a minőségét. Rengeteg érdekes dolgot tud meg az érdeklődő egy sertéshústermelő üzem veze­tőjétől, de még a dolgozóitól is. Beszélgettünk a fiaztatónál Nosztics Józsefnével, ő egye. dűl dolgozik nappal a kisma­lacok mellett. Babusgatja őket, hogy a leggyöngébb is tudjon szopni,, megmaradjon, így mondja Noszticsné: sok­szor fél napig is kupercolok mellettük — vagyis guggol, dédelget, igazságot tesz a szoptatásnál. Mindenképpen érdekes tény, hogy az elletős gondozók kö­zött egy férfi sincs. Nosztics­né megerősíti a kerületi igaz­gató véleményét: jobb az eredmény, amióta nők dolgoz­nak itt. Az asszony szocialista brigádvezető, Paksról jár ki Biritóra, fél nyolctól délután négyig dolgozik. Három év óta végzi ezt a türelmes és az egész üzem szempontjából lét- fontosságú , munkát. Egyálta­lán nem mindegy, hány malac marad meg, hiszen itt nagyon sokra van szükség, olyan nagy tömegre, hogy amikor be­megy az idegen — persze fe­hér köpenyben — valamelyik hizlaldába, megdöbben. Kétféle hizlalda van az üzemben: elő- és utóhizlalda. A malacokat huszonegy na­pos korukban választják, el­viszik őket úgynevezett baté- riába, nevelőketrecbe és ami­kor elérik a 21—25 kilós súlyt, bekerülnek az előhizlal. dába. Vasketrec ez is, de na­gyobb és erősebb, mint a ba- téria. Az döbbenti meg az idegent, hogyan lehet együtt annyi jószág. A hosszú épü­let rengeteg ketrecében, kut- ricájában, kétoldalt nagy mozgás támad, amikor belé­pünk és felfokozódik a hang­erő is. Középen, a ketrecso­rok között elég keskeny a tá­volság, ezért vigyáznia kell az embernek, ne kerüljön túl közel a rácshoz, mert külön­ben megcsócsárolják a nad­rágját a szépen fejlett süldők. Pedig kapnak enni eleget, sőt annyit, hogy annál több már vagy nem férne beléjük, vagy nem lenne kívánatos. Az elő- hizlaldában önetető berende­zés van és dercés takarmányt kapnak az állatok, az utóhiz- laldában pedig, ahol termé­szetesen kevesebb a sertés egy-egy kutricában, mert na. gyobbak és rohamosan nő­nek, itt a padlóról eszik föl a granulált tápot. A kerületi igazgató nagyon dicséri a gondozókat. A hiz. lalóágazatban, ahol az átla­gos jószáglétszám tízezer, mindössze 12 ember dolgozik, ők végzik a szállításokat is. A 12-ből hárman karbantartók, elektromos, lakatos és hegesz­tő szakmában. Az összes gon­dozó fiatal és törzsgárdatag, tehát itt van hat év óta, az üzem felépítésétől kezdve, csak katonának mentek el közülük. Szorgalmasak és na­gyon ügyesek ezek a fiatal­emberek, jól osztják be az idejüket a szállításhoz. Télen reggel hattól délután három óráig dolgoznak, illetve a má­sik műszak déli egy órától kilencig. Nyáron azonban más a helyzet: hajnali háromra jönnek, megetetik a jószágot még éjjel és reggel hat-hét órára már az utolsó szállít, mány hízott sertést is fölrak­ják a kocsikra. De hozzáteszi a'dicsérethez Vigh József: az ellenőrzésre azért szükség van, mert a technológiai be­rendezés nem tűr semmiféle lazaságot. A takarmányada­goló dobozokat mindig be kell állítani méretre, hogy az elő­írásnak megfelelő mennyisé­gű takarmányhoz jusson a jószág. Ezek a dobozok ott vannak felfüggesztve a kutri- cák fölött és lepottyan belő­lük az eledel a padlóra. A takarmány egyébként a szomszédból érkezik, a hizlal­dák végénél lévő nagy tartá­lyokba, tornyokba, onnan ka­nalas szalagon jut tovább a jószághoz. Fizikailag nehéz munkát sehol nem végeznek a dolgozók. A kitrágyázás úgy történik, hogy vízsugár­ral kimossák a sertések alatt a padlót és a trágyás víz el­folyik a telep alatt kiépített csatornarendszeren a gyűjtő­helyre. Különös látvány té­len: működik az öntözőberen­dezés az üzem közelében, a mesterséges legelőn illetve kaszálón így itatják bele a földbe a hígított trágyát. Nosztics Józsefné Mindenképpen kell írni né­hány sort a tenyésztésről is. A kocasüldőket Lajosmajor- ból viszik Biritóra (ez a ma­jor Fadd és Gerjen között van) és a termékenyítés már itt történik az üzemben. Két inszeminátor, egy kangondo­zó és egy felcser tevékenyke­dik. A keresztezés holland la­pály, illetce duroc fajta ka­nokkal történik, az alap: nagy fehér fajta. Megfigyelhet­tük, hogy az utódok közül soknak a feje hasonlít a du_ rocéhoz, vagyis vaddisznósze­rű, és ez különösen érdekes látvány, mert fehér a süldő színe. A duroc amerikai faj­ta, vöröses színű és nagy a sörtéje, ebben a már régen nem tartott mangalicára em­lékeztet. A tényékhez tartozik to­vábbá : a hizlaldában nemcsak a Biritón előállított alapanya­got nevelik, hizlalják, hanem a külső telepekről is sokat ideszállítanak, főként Hard- ról. így válik érthetővé, hogy a Paksi Állami tíazdaság évente csaknem 40 ezer hízott sertést értékesít összesen, élő­ben és levágva. Igen jelenté, kényén hozzájárul az ország húsellátásához. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Egy kutrica lakói az utóhizialdában A vaddisznószerű duroc kan szelíden beáll fotómodellnek A telep egy kis csücske, középen a szárító, jobbra pedig terménytárolók

Next

/
Oldalképek
Tartalom