Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

Szekszárdi 71ol • Sgyetcmi Könyv tv.

XXVIII. évfolyam, 16. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. január 19., csütörtök

Mai számunkból

IDŐNK MÁR VAN, RENGETEG (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.)

XI. VILÄGIF JÜSÁGI TALÁLKOZÓ (5. old.)

FEJLŐDÉS

VAGY VISSZAESÉS? (7. old.)

MINI TÁRLAT (5. old.)

Erőforrás : a kezdeményezőkészség

A KÖZHELLYÉ koptatott okos mondás tartalma mit sem veszít gyakorlati értékéből, s ezért — ha tények tanúsítják, akkor — igaz: aki keres, az talál. Megoldást például a gyártás közben felmerült műszaki akadályokra, lehetőséget az eladások bővítésére, szellemianyagi forrást újdonságok előállítására, s így tovább. Ha keresi mindezt a termelőhely vezetője, közössége, akkor rálel, csakhogy — a nyelvtani szabályoktól eltérően, de a gazdasági valósággal egyezően — ebben a mondatban a „ha” szócska válik hangsúlyossá. Napi tapasztalatok okán, meg azért is, mert a Gazdaságkutató Intézet — egy a közelmúltban végzett — tájékozódó fölmérése szerint a cégeknek csak kisebb része kívánja jövőjét lényegesebb kezdeményezésekkel megalapozni. A többség a járt út egyszerű meghosszabbításaként fogja fel a holnapot, a termelés növekedéséhez a létszám bővítését, az eszközállomány gyarapítását társítja következetesen és arányosan, úgy riadozva mindenféle más lépéstől, mint korcsolyával először jégre lépő, a kezdő méterektől. Csakhogy: korcsolyázni nem kötelező, ám arra a képletes jégre a cégeknek ki kell menniök, mivel korántsem kezdők, azaz elvárható, hogy biztonságosan megálljának a lábukon.

Mindenfajta gazdasági tevékenységnél döntő erőforrás a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változások apró jeleinek érzékelése. Ez bizonyos értelemben egyéni tulajdonság, képesség, adottság, más tekintetben viszont kialakítható magatartás, módszer, irányítási stílus, s ezek összegeződéseként a kezdeményezőkészség állandó jellemzőjévé válhat egy termelői szervezetnek. A hazai tapasztalatok azt mutatják, általában ez még nem jellemzője a vállalati tevékenységnek. A szabályt erősítő kivételek száma ugyan örvendetesen növekszik, de a szükségesnél nagyobb a rutin szerepe, a megszokottat szinte kincsként, makacsul őrzik a legtöbb helyen, s leintik azt, aki a jól bevált sablonoktól eltérővel rukkol elő. A józan óvatosság nem azonosítható a bénító félelemmel, a kimért léptű haladás az araszoló előbbre jutással. Közöttük nem mennyiségi, hanem minőségi a különbség, s ez az eltérés magyarázza, de persze nem menti a veszni hagyott lehetőségek sokaságát, adottságaink és eredményeink meg nem lelt párhuzamosságát.

Jogos társadalmi igényként fogalmazódott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában: „A termelési szerkezet fejlesztése és külgazdasági céljaink megvalósítása csak tervszerűen és szervezetten lehetséges. Feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenységre van szükség, mint a központi és az ágazati irányításban, mind pedig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában.

EZ A KÖZPONTI irányítás hatékonyságának javítása mellett megköveteli a vállalatok önállóságának, kezdeményezőkészségének és felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését.” A megnehezedett külgazdasági feltételek közepette is — vagy éppen azok miatt még inkább — félreérthetetlenül bebizonyosodott, mit ér — rubel- és dollármilliókat — a kezdeményezőkészség, az egészséges mértékű kockázat bátor vállalása, az örökösen ismétlődő útkeresés gyártásban és gyártmányban, értékesítési formákban, nemzetközi együttműködésben, kutatásban és kivitelezésben, azaz a termelőtevékenység egészében.

Több nehézipari, gépipari cég — így a szervesvegyiparban, az energetikai gépgyártásban, a fényforrások termelésében, a közlekedési eszköz iparban — igazolja most már évről évre, hogy a haladás legfőbb forrása az agy szürkeállományának folytonos mozgósítása, azaz az alkotó gondolat, a meglévőt tökéletesítő, vagy azt helyettesítő elképzelés. Nehogy az illúziók vádja érjen bennünket, leírjuk a kézenfekvő összefüggést: a kezdeményezőkészség gyakorlati átültetése sűrűn tetemes kiadásokkal — beruházásokkal, más ráfordításokkal — jár, ám akkor sem kétséges, a kezdőpont az agysejtek megdolgoztatása, s minden más csak ezután következhet. Mégis, a termelőhelyek egy részén fordított a sorrend, a kezdeményezőkészség abból áll, hogy költik a fejlesztési alapot, s utána kínlódnak, csináljanak is valamit a megszerzett eszközökkel, termelik az árut, s utána erőlködnek, vevőt találjanak rá.

Vékonyka gondolatlánc volt az az első pillanatban, ami ma üzleti siker, ami bel- és külföldön az átlagos nyereség két-, háromszorosát hozza, csakhogy ezt a vékonyka gondolatláncot a kezdeményezőkészség kovácsolta azután tovább, erőssé, szerteágazóvá, sok mindent összekötővé. Ma a jelenlegi negyedét, tizedét sem érné el — például — a közúti járművek főegységeinek, a gyorsfagyasztott zöldféléknek, gyümölcsöknek, a villamos fogyasztásmérőknek, a komplett oktatástechnikai laboratóriumoknak, a kábelgépeknek értékesítése, ha a gondolat megfogalmazásakor, az első lépések megtételekor hiányzott volna a kezdeményezőkészség. Szerencsére megvolt, s megvan ma is több helyen, de általánossá tétele, jellemzővé változtatása halad lassan, a kívánatostól elmaradva. Pedig ez a legolcsóbb befektetés a jövő gazdagításához, mert azt használja fel, ami már megvan: az emberekben szunnyadó képességeket, tehetséget, hozzáértést.

AZ EGYÉNI és a közös kezdeményezőkészség: társadalmi érték, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy tőke. Megvan, rendelkezésünkre áll. Kamatoztatása nemcsak lehetőségünk, hanem érdekünk, s mert társadalmi méretű érdek, személyes kötelezettségeket ró ránk a cselekvésben. MÉSZÁROS OTTÓ

Aktívaértekezlet Szekszárdon

<? ;— ---------------------------------------------------— fiyenes András látogatása megyénkben

Kedden kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Gye. nes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Megyénk magas rangú vendégét a megyehatáron K. Papp Jó_ zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára fogadta. Kíséretükben Gyenes András megtekintette a paksi atomerőmű lakótelepét, majd látogatást tett a paksi atomerőmű-beruházás terüle_ tén, ahol Hegedűs György, az atomerőmű-építkezés pártvezetőségének titkára köszön, tötte a vendégeket. Ezt követően Szabó Benjamin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója adott tájékoztatót az erőműépítkezés helyzetéről, az atomenergia-felhasználás

előttük álló feladatokról, a bővítés lehetőségeiről.

Szabó Benjamin elmondot. ta: az atomerőmű-építkezés történetében az idei döntő év lesz. Ebben az esztendőben olyan ütemű építkezést kell folytatni, hogy év végére a helyére tehessék azt a különleges darut, amelynek segítségével a jövő év első negye, dében megkezdhetik a reaktor beszerelését.

A paksi atomerőmű építkezése az idén felgyorsul. Ehhez viszont még összehangoltabb munkára van szükség — mondta Szabó Benjamin.

A rövid tájékoztató után Gyenes András és kísérete megtekintette az épülő 1-es számú reaktor blokkját, amelyre nemcsak a hatalmas méret, hanem a hallatlan nagy precizitást követelő /munka is jellemző. A reakGyenes Andrást, az atomerőmű turbinagépházában tájé. koztatja Szabó Benjamin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója az építkezés helyzetéről

Gyenes András, a Központi Bizottság titkára külpolitikai tájékoztatót tartott az oktatási igazgatóság nagjfcrmében

cellák felrakása. Ezt így leírni egyszerű. Viszont a munka ennél lényegesen bonyolul. tabb. Ahhoz, hogy minden cella a helyén legyen és megfeleljen a szigorú biztonsági követelményeknek, mintegy 15 kilométernyi, sehol másutt nem követelt minőségű hegesztésre van szükség. Ügy hegesztik össze a rozsdamentes lemezeket, hogy szinte nem is látni a hegesztés helyét. Gyenes elvtárs elismerő, en nézte ezt a precíz, nagy szaktudást követelő munkát.

— Nagyon szép munkát végeznek a hegesztők — mondta Szabó Benjamin. — Több épülő és kész atomerőműben voltam már, de ilyen szép munkát sehol sem láttam. Elégedettek vagyunk a munkájukkal.

A vendégeket szállító autó. busz ezután az épülő turbinacsarnoknál, majd a vízkivételi műnél állt meg. Gyenes elvtárs itt is nagy elismeréssel szólt az elért eredményekről, az emberek munkájáról.

Az atomerőmű-építkezésen tett látogatás után Gyenes András és kísérete Szekszárd- ra érkezett, ahol a megyei

pártbizottság épületében K, Papp József, a megyei párt. bizottság első titkára tájékoztatta megyénk politikai, gazdasági és kulturális életéről, eredményeinkről és az előttünk álló feladatokról. A megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai: dr. Gyugyi János, Horváth József és dr. Király Ernő.

Délután az oktatási igazgatóság nagytermében aktíva, értekezlet volt, amelyen Gyenes András, a Központi Bizottság titkára aktuális külpolitikai kérdésekről tájékoztatta megyénk politikai, társadalmi életének vezetőit és válaszolt a feltett kérdések- re.

Az aktívaértekezletet követően Gyenes András, K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának, dr. Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titkárának és dr. Rúzsa Jánosnak, a szekszárdi városi pártbizottság első titkárának kíséretében ismerkedett Szekszárd nevezetességeivel, ellátogatott a Babits Mihály Megyei Művelődési Központba, részt vett a Tolna megyéről készült film vetítésén.

Ülést tartott

a Tolna megyei Tanács V. B.

Kambodzsa folytatja támadásait

Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az ügyrendnek megfelelően előterjesztett jelentések és tájékoztatások megtárgyalása után foglalkozott a fogyasztói érdekvédelem helyzetével, továbbá a kereskedelem társadalmi ellenőrzésének tapasztalataival. A beszámolót e tárgyban Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Deli Sándor, a Szakszervezetek Tolna rpegyei Tanácsának titkára készítették el, kiegészítve azt a megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának megállapításaival, javaslataival.* A Belkereskedelmi Minisztériumot az ülésen dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője képviselte.

Ülésének harmadik napirendjeként tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Varjas János ifjúsági titkár jelentése alapján az ifjúságpolitikai alap képzésének és felhasználásának megyei tapasztalatait. A tanácskozásnak e vitájában részt vett az Állami Ifjúsági Bizottság munkatársa, Korboly Jenőné is.

A fogyasztói érdekvédelem helyzetének ismertetésére és a kereskedelem társadalmi ellenőrzésének tapasztalataira lapunk későbbi számában térünk vissza.

A kambodzsai fegyveres erők az elmúlt napokban tovább folytatták provokációikat, a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen — jelentették be szerdán Hanoiban. Kambodzsai alakulatok január 9-e és 17-e között a határtartományok egész sorában hajtottak végre további kisebb. nagyobb tüzérségi és gyalogsági támadásokat.

A hivatalos közlemény több súlyos incidenst sorol fel. Január 9-én egy kambodzsai zászlóalj Gia Lai-Contum vietnami tartomány 21. számú határőrposztja ellen kísérelt meg támadást. Január 11-én Dong Thap tartomány egyik körzetére támadott rá zászló- aljnyi kambodzsai erő. Ugyanezen a napon Giang

tartomány Tinh Bien járását is támadás érte és ennek következtében 23 helyi lakos meghalt, illetve megsebesült. A vietnami fegyveres erők — hangoztatja a Hanoiban kiadott közlemény — erélyes válaszban részesítették a betolakodókat: 215 támadó katonát ártalmatlanná tettek.

Long An tartomány határ menti falvai ellen több zászlóaljnyi erővel végrehajtott kambodzsai akcióra .került sor. A kambodzsai egy. ségek több kilométer mélységben behatoltak Vietnam területére. Mint a közlemény megállapítja, különböző vietnami körzetekben továbbra is tartózkodnak kambodzsai erők.