Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. január 18. ^ÉPÜJSÁG 3 Tolna, selyem gyár, l-es pártalapszervezet Az egyéves munka értékelése Megyeszerte megkezdődtek a pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések. A Magyar Selyemipari Vál­lalat tolnai gyárában közel kéthónapos a program, melynek befejezéseként összevont taggyűlésen szá­mol be az alapszervezeteket összefogó üzemi pártve*- zetoség. Elsőként az l-es számú alapszervezet tartotta meg taggyűlését, e pártszervezet tagjainak zöme az új, kor­szerű üzemben, a •fonalterje- delmesítőben dolgozik. A vezetőség alaposan fel­készült a beszámolóra. Elő­vették a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések fel­jegyzéseit, az egy évvel ez. előtt tartott taggyűlés jegy­zőkönyvét, tanácskoztak a pártcsoportok, hogy az éves munkát értékelő-elemző be­számoló minél hűebben tük­rözze a valóságot.' Az egy esztendő alatt végzett mun­kát, elért eredményeket le­küzdött vagy még meglévő gondokat. Meghatározhassa az idei tennivalókat. A jó pártmunka a termeié, si eredményekben realizáló­dik. Az ifj. Szászi Béla tit­kár által elmondott beszá­moló, majd a vita is azt tük­rözte, hogy jól dolgoztak a pártszervezet tagjai. A terje- delmesítő 15 tonnával túltel­jesítette éves előirányzatát; csökkent a hulladék, javult a minőség. „A takarékos gazdái, kodás általános magatartás- formává vált” — állapította meg a beszámoló. A terjedel- mesítőüzem öt szocialista bri­gádja az elsők között csatla­kozott a csepeliek felhívásá­hoz, tett vállalást a 60. év­forduló tiszteletére, és telje­sítette is azt. És ezekből az eredmények, bői nem mechanikusan követ­keztetett a vezetőség a jó pártmunkára. Vegyük csak az iménti megállapítást, amit a beszámoló is kibővített: Az alapszervezet tagjainak túl­nyomó többsége szocialista brigádban dolgozik, ök kez­deményeztek, menet közben ők győzték meg munkatársai­kat a takarékos gazdálkodás szükségességéről, ők figyel­Az én szakmám Ajánlás: Szakmát könnyű, de egy életre szóló hivatást csak kö­rültekintően szabad vá­lasztani. Sokan irigylik a pincére­ket. A legendás borravalók az embernek csak a jót jut­tatják eszébe. Az, hogy egy felszolgálónak naponta hány kilométert kell gyalogolnia, hány kilogramm ételt, vagy italt visz ki a vendégnek, már egyre kevesebbnek jut eszébe. Arról nem is be­szélve, hogy az állandó ké­szenlét, a kötelező jókedv, előzékenység adott esetben mennyire fárasztó lehet. En­nek ellenére a pincérek ál­talában hűek választott szak­májukhoz. A szakmai be­tegség, a kevés alapfizetés ellenére, a visszerek tompán fájó, de állandóan gyötrő kínzásának ellenállva. Ezt választották, ezt szeretik. Borbély - Erzsébet szülei tímárok a Simontornyai Bőr­gyárban, jól keresnek, meg­becsült dolgozói a gyárnak. Ennek ellenére gyermekeik meztettek „felfelé” és „lefe­lé” és ha úgy tetszik, „oldal­irányba” is, ha fennakadást, hibát láttak. Az alapszervezet vezetősége rendszeresen ellenőrizte a ter­melést, ám nemcsak szokvá­nyos „beszámoltatásokat” tar­tott, általában beszélve a ter­vekről, eredményekről. Ahol szükségét látta, „kiemelten” foglalkozott egyes fontos problémákkal. Ilyen volt pél­dául a terjedelmesítőben a tőkés importból származó al­katrészek egy részének —• amire lehetőség van — hazai­val való helyettesítése, vagy akár a gyári műhelyben való elkészítése. A- pártszervezet kezdeményezésére valósult meg a fonal felhasználó gyá­raktól tájékozódás, milyenek a tolnai gyártmányok, milyen problémák vannak a Tolnán terjedelmesített fonallal. A tapasztalatokat megbeszélték, és ahol hiba volt, a szakmai vezetés intézkedéseket tett. Üjrendszerű normaelszá­molásra készültek tavaly — az idén kerül bevezetésre — a pártszervezet felkészítette erre tagjait és a pártonkívü- lieket. Bevezették a gyártás­közi ellenőrzést, rendszeresí­tették a visszajelző lapokat. Az intézkedés szükségességé­ről először a párttagságot in­formálta a vezetés. A hulla­dékcsökkenés, a minőségjavu­lás tehát nemcsak a szakmai vezetés intézkedéseinek gyü­mölcse, hanem a párttagság felvilágosító munkájának is. Az alapszervezet vezetősége foglalkozott a DH-mozgalom bevezetésének tennivalóival. A módszer már „sínen van”. Hasonlóan felkészítették a párttagságot az idén elkezdő, dő beruházásra, az új terje- delmesítő üzem és a festöde építésére is, az ezzel járó ne­hézségekre, gondokra. nem követik őket ebben a szakmában. A nagyobbik lány női szabó, a kisebbik harmadéves felszolgáló ta­nuló. „Szüleim ajánlották a szűcsmesterséget, de ne­kem nem tetszett. A nővér férjének családjában sok a pincér, ők meséltek a szak­máról és így a nyolcadikos leány látatlanban is meg­szerette azt. — Kicsi koromtól vonzott már ez a pálya. Igazán csak A taggyűlés természetesen nemcsak a termelés eredmé­nyeivel, a kommunisták ter­melést segítő munkájával fog­lalkozott, hanem az alapszer­vezet belső életével is. A ki. lene felmentett kivételével mindenkinek van pártmegbí­zatása. A szocialista brigád­vezetőtől, vagy brigádtagtól (mert ez is pártmegbízatás) a járási pártbizottsági tagon, ifjúgárda-parancsnokon ke­resztül a szakszervezeti kb- tagig. Hiányolta az egyik fel­szólaló: rendben van, ha így felsoroljuk, kinek mi a párt­megbízatása, ám jó lenne a vezetőség véleményét tudni, ki hogyan látja ezt el. A vá­lasz: legközelebb erre is sort kerítenek. Ám, lévén megle­hetősen nagy létszámú az alapszervezet, az egyénenkén­ti értékelést célszerűbb párt­csoportokon belül elvégezni. Egy év alatt négy új taggal gyarapodott az alapszervezet (ketten e taggyűlésen kapták meg a piros könyvecskét). Ez szép, ám javítanivaló is van a tagfelvételi munkában: ala­posabb legyen a felkészítés, és már a felvétel előtt lássák el huzamosabb időre párt­megbízatással a számításba jövőket. A KISZ-szervezet_ ben akadozott a mozgalmi munka. Több felszólalás: a vezetőség törődjék a jövőben többet a KlSZ-alapszervezet­tel. Huszonegyen vesznek részt a pártoktatásban. A két tanfolyam eredményesen mű­ködik, de nem sikerül min­den résztvevőt aktivizálni a foglalkozásokon. Egy véle­mény: egyszer s mindenkor­ra száműzni kell azt a felfo­gást, hogy „hallgatva is lehet tanulni”. Vizsgálja meg a ve­zetőség, mi az oka a passzi­vitásnak, segítse a propagan­distát, ellenőrzésekkel, taná­csokkal. „Az oktatásban a pártdemokráciára is neve­lünk”, jegyezte meg az egyik felszólaló. Eredményesnek ítélte meg az alapszervezet tevékenysé­gét az üzemi pártvezetőség — melynek minősítését Stóbl József ismertette, de felhívta a figyelmet a még meglévő hibákra, a mozgalmi munka javítását szolgáló tennivalók­ra. nyolcadikban határoztam el magam. A család beleegye­zett. Hogy miért szeretem? Mindig szerettem volna em­berekkel foglalkozni, embe­rek között lenni. Kedvelem a nyüzsgést, ebben a szak­mában pedig ez kell. Közeleg a szakmunkás- vizsga. A felszolgálási sze­rinte nagyon jó szakma. A vendégek sok mindent el­mondanak, a munkával kap­csolatban pedig mindig ki­fejezik elismerésüket, vagy elégedetlenségüket. Ez sokat számít. Szeret szépen meg­teríteni, kiszolgálni. — Akinek a lába bírja, dolgozhat pincérként, de el­lenkező esetben nem szabad jelentkezni. Sokan a borra­valót irigylik tőlünk. Pedig én inkább azt szeretném, ha az alapfizetéseket — ami 6—800 forint között van — emelnék fel és akkor nem lennénk ennyire kiszolgáltat­va. Nem a borravaló éllen vagyok, mert jó érzés, ami­kor a munkámat honorál­ják, de mégis az a pénz nem biztos, arra nem lehet építeni... Borbély Erzsébet olyan szakmát tanul, amit gyerek­korában választott. A szak­munkásvizsga után Simon- tornyán szeretne dolgozni. hj—mgy Felszolgáló Dunaföidvár Óvoda fel újítás Egy korábbi vb-határozat kezd megvalósulni Dunaföld. várom- A gyermekintézmé­nyek korszerűsítését, bővíté­sét tervezte el a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Első lépcsőként tavaly szep­temberben elkészült a Kos­suth Hajas utcában egy 75 gyermeknek otthont adó óvo­da. Hétfőn, pedig a József téren adtak át egy szintén 75 személyes óvodát. Ez utóbbi pillanatnyilag nem jelent lét­számbővítést, mert a Kos­suth térről, egy százéves épü­letből költözött az óvoda új helyre. Tavasszal kezdődnek az épület bővítésének mun­kálatai és így itt a jelenlegi három csoport ötre bővül. A több mint 300 négyzetméter alapterületű faházat két év­vel ezelőtti építésekor (ere­detileg irodaháznak készült) már úgy képezték ki, hogy könnyen átalakítható legyen. Most az OVIT-től (Országos Villamos Távvezeték Építő Vállalat) 700 ezer forintért megvásárolták és 600 ezer fo­rintért alakították át. Jelen­tős társadalmi munkával is segítették a nagyközség szö­vetkezetei, vállalatai az óvo­da kialakítását. Már megkezdődött a köz­ségben egy 300 adagos — a gyermekintézményeket ellátó — konyha építése. Az egy­millió-nyolcszázezer forintos beruházás kivitelezője a nagyközségi tanács költség- vetési üzeme. Még ebben az ötéves terv­ben megkezdődik és a tervek szerint be is fejeződik egy újabb 75 személyes óvoda építése, melynek pénzügyi feltételei részben már adot­tak. Folyamatban van az épü­let tervezése és a terület sza­nálása. Épül a háromszáz adagos konyha Építőipari gyorsjelentés Az építőipari vállalatok je­lenleg mintegy 51 000 lakás építésén dolgoznak. Ezt a munkát még a múlt évben kezdtek, hogy előkészítsék az átmenetet 1978-na, s ennek révén 48 800 új otthon idei átadását. A múlt évi építési-szerelési munkákról most készült el az ÉVM gyorsjelentése, amely szerint összehasonlítható ára­kon — a kivitelező építőipar termelése majdnem 6 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A legdinamikusabban az ÉVM-vállalatok dolgozói bő­vítették a termelést: 7,3 szá­zalékkal, amit a termelékeny­ség 8,6 százalékos emelésével alapoztak meg. Az ÉVM-vállalatok 36 682 új otthont adtak át a múlt évben 489-cel többet az előző évinél és 182-vel többet a tervezettnél. Elsősorban a megyei ÉVM-vállalatok je­leskedtek a terv túlteljesíté­sében, sőt jó néhány megyei vállalat még a fővárosi test­vérvállaiatoknak is segítsé­get nyújtott, főként a lakóle lepekhez ikapcsolódó létesít­mények építésével. Budapes­ten rendkívül nagy erőfeszí­téseket tettek az ÉVM-válla­latok dolgozói, s nem rajtuk múlott, hogy nem pótolták azt a tetemes késedelmet, ami főként a lakásberuházá­sok, az új építési területek előkészítésében keletkezett, így a 43-as Építőipari Válla­lat dolgozói — bár több új otthont adtak át, minit a Ti­szántúlon a megyei ÉVM- vállalatok együttvéve — még­is adósak maradtak mintegy 1800 lakás befejezésével. Az idén tehát különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni a tartozás pótlásáért és az éves előirányzat teljesítésért egya­ránt. Pótolniuk kell a múlt évi elmaradást a tanácsi vállala­toknak is, amelyek lakásáta- dási tervüknek csupán 86,6 százalékát teljesítették. Ennél is nagyobb arányban, a múlt évi előirányzat mintegy 25 százalékával adósak még az építőipari szövetkezetek, 18 százalékkal pedig a termelő- szövetkezetek építőipari kö­zös ■ vállalkozásai. Az építés­ügyi ágazat kivitelező szer­vezetei végeredményben ta­valy 46 222 új otthont adtak át, holott a népgazdasági terv 49 000-et írt elő számukra. MagánJkivitelezésben viszont a vártnál is több új otthon épült, s mindent együttvéve országosan számított 88 ezer­nél több új lakással gazda­godtunk. A kivitelező szerve­zeteknek az idén pótolniuk kell a múlt évi tartozást, — befejezni mintegy 2800 lakás építését, — s természetesen az 1978. évi előirányzatot is tel­jesíteni kell de az eddiginél szervezettebben, ütemesebben Fontos cél, hogy az első fél­évben legalább az éves terv 40—45 százalékát váltsák valóra. (MTI). Jobb körülmények között, az új óvodában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom