Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

12 KÉPÚJSÁG 1978. január 15. ^MAGAZIN... VV MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN j liil MAGAZIN 5Ä' MAGAZIN • MAGAZIN * r MAGAZIN r MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Milyen ütemben szaporodik az emberiség? 1820-ban földünkön 1 mil­liárd ember élt. A Föld né­pességszáma 110 évvel később, 1930-ban érte el a 2 milliár- dot, a 3 milliárdot viszont már mindössze 31 év múlva, 1961-ben, ahhoz pedig, hogy 4 milliárdra növekedjék, már csak további 15 évre volt szükség (1976.). A szak­értők feltételezik, hogy az 5 milliárdos népességszámot már 11 év múlva, 1987-ben érjük el, a századfordulón pedig már 6 milliárdnál több ember fog élni a Földön, 2015-ben pedig a Föld népes­ségszáma a mai kétszeresét éri el. Amíg azonban a fej­lett ipari országokban a né­pességszám stagnál vagy csak lassan növekszik, addig a fejlődő országokban tovább tart a demográfiai robbanás. A prognózisok szerint a la­kosságszám 100 százalékos növekedéséhez például Nagy- Britanniának 693 évre lenne szüksége, Kuvaitnak, Líbiá­nak és Mexikónak viszont csak alig 18—20 évre. Kína lakosainak száma — amit most 850—900 millióra be­csülnek — a következő 41 év alatt feltehetően a kétszere­sére növekszik. Szél az energetika szolgálatában A lehetőség, hogy a leve­gőből villamosságot nyerjünk, igen kézenfekvő, de megvaló­sítani nem túl könnyű. Az új energiaforrások kutatásával foglalkozó svéd bizottság szakértői kiszámították: Svédország villamosenergia­szükségletének teljes fedezé­séhez 13 000 szélerőmű beren­dezés szükséges, 100 méter átmérőjű propellerekkel el­látott 100 méter magas tor­nyok egész serege. Azokban a körzetekben, amelyekben a szél átlagos sebessége nem kevesebb, mint másodpercen­ként 6—7 méter — főképp a partvidéken és a síkságokon — évente 120 milliárd kilo­wattóra villamos energiát le­hetne előállítani. Jelenleg Svédország 85 milliárd kilo­wattórát fogyaszt. A fenti, inkább elméleti jellegű megoldásnak egy reá­lisabb alternatívája, amely nem is emésztene fel olyan óriási költségeket, 3 300 szél­malom építése. A malmok együttesen évente 32 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnének. A program pénzügyileg is megoldható és jóval kevésbé veszélyezteti a környezetet. 154 éves Aforizmák Ez a labdával játszó öreg­úr — saját bevallása szerint 154. születésnapját ünnepel­te a múlt hónapban. A1 Sy- ed Abdul Illani, pakisztáni állampolgár, aki jelenleg az NSZK-ban él, a Himalája egyik völgyében született. (Fotó — DPA — MTI — KS Ha egy férfi szeret egy nőt, sokat beszélget vele róla. Ha már nem szereti, magáról beszélget vele. Goethe A kövérek kevesebbet élnek. De többet esznek. Stenislaw J. Lee Ha megsértődünk azért, amit mondanak rólunk, elismer­jük, hogy arra rászolgáltunk. Tacitus A szavak levelek, a tettek gyümölcsök. Angol mondás Minden új ismeretség olyan mint a cipő: kezdetben jól rásimul a lábra, később magától leesik. Slawomir Wróblewski A pesszimizmus az esélyek elpazarlása, az optimizmus vi­szont visszaélés azokkal. Vincenty Stys Néha légy becsületes és akkor remek alibid lesz. André Prevot Ha valakinek meg akarjuk növelni a rangját, akkor több­nyire ... környezetének szintjét csökkentjük le. L. R. Nowak Akinek sok a pénze — attól bizony nem hajtasz be sokat. Iráni végrehajtók tréfája ígéreteidet biztos helyen tartsd — nehogy valaki kicsi­karja. Georges Elgosy, francia író A reklám ereje A Times című lap egyik munkatársa Londonból Ox- fordba utazván felfigyelt egy plakátra: „Fred nagyszerű útitárs”. Néhány kilométer múlva ismét egy felirat: „Fred kiváló fickó”. Végül, valamivel később az úton egy fiatalember integet a kocsi­nak. A kezében táblát tartott: „Én vagyok Fred”. A lelemé­nyes stoppoló jól számított: nyugaton az emberek csele­kedeteit részben az állandó reklámozón irányítja. 'i , '\i Az utolsó remény Az egyik walesi kávéházban a vendégek az alábbi feliratot olvashatják: „Ha a padló már teljesen tele van csikkel, kérjük, használja a hamutartót.” Ügy látszik, a kávéház tulajdono­sa már csak a humorban bízik, hogy a vendége­ket rávegye a tisztaság megőrzésére. Spanyol erőd romjai A délkelet-ázsiai szigetor­szág, a Fülöp-szigetek Köz­társaság évszázadokon ke­resztül spanyol gyarmat volt. Az egykori gyarmato­sítókra ma már csak az ural­kodó katolikus vallás és a Halált okozó Ebben az évben az egyik svájci falucska parasztjai mindössze néhány kosár ter­mést takarítottak be gyü­mölcsöseikből. A megmaradt sárgabarackot egyszerűen ki kellett dobni, a gyümölcsöt szó szerint elégették a fluór- tartalmú vegyületek. Vien- waldében a méreg hatására lassanként kihal Svájc leg­nagyobb és legrégibb feny­vese. Az előző évhez hason­lóan az erdészeknek 6000 haldokló fát kell kivágniuk. Több tíz kilométer hosszan kipusztultak a mezők és le­gelők a Rhone völgyében. A mérgezéstől nem menekül­hetnek az emberek sem. Az Olaszországgal határos svájci kanton, Valais jelen­tős körzete színtelen és szagtalan méreggel fertőzött. lakosok latinos hangzású ne­vei emlékeztetnek. Képünkön: Madrid uralmának jelképe volt egykor a Santiágo-erőd Mindanao szigetén. (FOTO — ADN — ZB MTI — KS) füst Svájcban Ismét fluór-végyületekről van szó, amelyekből por és gáz formájában három itteni iparvállalat kéményéből ke­rül az atmoszférába évente 450 tonna. Évente 1500 ton­na hasonló mérgező anyag kerül a Rhone-ba. A folyó vizének szennyezettsége öt­szöröse a törvény által meg­engedettnek. 1901-ben Valais kantonban felépítették az első alumíni­umüzemet. Azóta az Alus- wiss multinacionális vállalat két üzeme — a világ egyik legnagyobb alumínium­termelője — és a svájci Gui- lini vállalat üzeme gyakorolt káros hatást a környezetre és az emberekre. A kár követ­kezményeit egyre nehezebb lesz felszámolni. A hét karikatúrája Repülőgép-anyahajók ‘Why, Mr. Forster, While Folks Aren’t Supposed To Be Scared of Ghosts...’ Biko szelleme: „Mondja, Mister Vorster, nem nyomja valami a lelkét? (A Herald Tribune karikatúrája — KS) Napjaink katonai és polgá­ri repülőgépei számára nagy­méretű — 2—3 kilométer hosszú — bonyolult fel- és leszállító berendezéssel ellá­tott repülőterek szükségesek. Felmerül a kérdés, hogyan tudnak fel- és leszállni a re­pülőgépek a repülőgép-anya- hajókon, amelyek akármilyen nagyok, mégsem hasonlítha­tók össze a repülőterek futó­pályáival. A repülőgép-anya­hajó fedélzetének csak egy 80—100 méter hosszú része szolgál felszállásra, ez a szá­razföldi repülőtéri felszálló- pálya hosszának mindössze 3—5 százaléka. A repülőgépek felszállását úgy is elősegítik, hogy a hajó a repülőgépek felszállásakor teljes sebességgel halad elő­re, s ezzel megnő a repülőgép sebessége az őt szállító hajó sebességével. A másik mód az, hogy külön vonóerővel megnövelik a repülőgép gyorsulását és így előbb éri el az emelkedéshez szükséges sebességet. Ennél a katapultá­lásnál a repülőgépre egy von­tatókötelet erősítenek, s ezt nagy erővel hirtelen meghúz­zák. Bonyolultabb művelet a leszállás. A repülőgép leszál­lása közben a hajó a leszáll­ni szándékozó repülőgép ha­ladási irányával megegyező irányban teljes sebességgel halad, ez majdnem felére csökkenti a kifutási út hosz- szát. Ez természetesen önma­gában még kevés, különféle fékezőszerkezetekre is szük­ség van. A legfontosabb ilyen szer­kezet a hajó leszálló-pályá­ján a leszállás irányára me­rőlegesen kifeszített drótkö­tél. Ez a fedélzettől 5—10 centiméter magasságban hú­zódik, végei pedig hidrauli­kus vagy pneumatikus féke­zőhengerben levő dugattyú­hoz csatlakoznak. Miközben a gép megközelíti a fedélze­tet, a repülőgép alján levő horog beleakad a kifeszített drótkötélbe, így a repülőgép lefékeződik. A leszállópályán általában 4—6 fékező drótkö­tél van kifeszítve: ha a re­pülőgép horga nem akadna bele az elsőbe, még találkoz­hat a másodikkal, harmadik­kal. A repülőgép-anyahajót ezenkívül még fékezőhálóval is ellátják. Ez a leszállópálya végén feszül, anyaga vastag nylon. Képünkön: az „Arc Royal" bírt repülőgép-anyahajó. Hossza 258 méter, 60 darab re­pülőgép szállhat le rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom