Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január 1. ^PÜJSÁG 13 A cél: növelni a testkultúra szerepét a szocialista társadalomban írta: Hereiig Gábor, a megyei testnevelési és sporthivatal vezetője A testnevelés olyan komplex társadalmi tevé­kenység, amely az ember sokoldalú fejlődésének egyik fontos tényezője. A testkultúra a társadalom kulturális oldalának szerves tartozéka és jelentős szerepet tölt be a társadalom fejlődésében. A test­nevelés és sport a kulturális felépítmény más terü­leteivel is kölcsönhatásban van. A nevelés és az egészségügy, színvonala jelentősen befolyásolja a testnevelés és a sport színvonalát és megfordítva: a testnevelés és a sport is hat a nevelés, az egész­ségügy helyzetére. Ebben rejlik a testnevelés és a sport társadalmi jelentősége. Kevés az alapszintű verseny A történelemben először a szocialista termelési és tár­sadalmi viszonyok teszik le­hetővé, hogy a társadalom minden tagja sokoldalúan kibontakoztassa emberi ké­pességeit. E lehetőség reali­zálásához szükséges, hogy a lakosság növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egy­re jobban ki lehessen élégí- teni. Ezt pedig a termelés ál­landó fokozásával és tökéle­tesítésével lehetett megvaló­sítani, amelynek viszont egyik legfontosabb feltétele, hogy minden állampolgár maximálisan kifejlessze tes­ti és szellemi képességeit. Ehhez a kifejlődéshez ad se­gítséget — a maga sajátos eszközeivel — a szocialista testnevelési és sportmozga­lom. A testkultúra társadalmi szerepét a fejlett szocialista társadalomban az alábbiak­ban foglalhatjuk össze. Első­sorban az egészség megőrzé­sét szolgálja, amely egyre automatizáltabb, mozgássze- gényebb századunkban rend­kívül fontos. A szocialista társadalom számára rendkí­vül lényeges, hogy a dolgo­zók munkájuk végzéséhez magas fokú testi és szelle­mi képességekkel rendelkez­zenek. A testi képességek fejlesztése kihat az életkor meghosszabbítására, védel­met nyújt a betegségek el­len, növeli a termelékenysé­get, életkedvet ad. A testkultúra másik fon­tos szerepe: az ország védel­mére való felkészítés. A test­kultúra katonai jelentősége minden korszakban az első helyen állt. A modern hadi- technika nem szorítja hát­Megyénkben a sporttal kapcsolatos feladatokat a párt- és állami vezetés meg­határozta. Ennek megfelelő­en készítettük el az V. öt­éves sportfejlesztési tervün­ket. Elemezve a célkitűzése­ket és feladatokat, eredmé­nyeinkről az alábbiakban számolhatunk be: Tömeg­sport-mozgalmunk kiszélesí­tése érdekében a célkitűzé­sek irányába haladunk. En­nek érdekében nagyobb mértékben sikerült ellensú­lyozni a munkaártalmakból és a technikai fejlődésből adódó mozgásszegénységet. Egységesebb rendszerben tudtuk biztosítani a tömeg­sport-foglalkozást. Alkalmas­sá tettük az úttörő- és KISZ-tábort arra, hogy a testnevelés és a sport leg­egyszerűbb mozgásait az ott élők rendszeresen végezhes­sék. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1976. december 16-i, a Minisztertanács 1015 1976. (V. 15.) számú ha­tározatai megjelölik a dolgo­zók és az ifjúság testnevelé­se és tömegsportja fejleszté­sének irányelveit. Az irány­térbe a testi képességet, a magas fokú fizikai, ideg- rendszeri adottságok nélkü­lözhetetlenek ma is. Beszél­nünk kell végül a testkultú­ra szerepéről a sokoldalúan képzett szocialista ember ne­velésével kapcsolatban. A testnevelés és a sport össze­függésben. kölcsönhatásban áll a nevelés összes területé­vel, növeli azok hatékonysá­gát, helyes céltudatos edzői munkával hozzájárulhatunk a sporttal is a fizikailag és szellemileg fejlett ember kialakításához. A testkultúra szerepét helytelenül megítélő felfogás egyik modellje az, amikor valamelyik funkcióját abszo­lutizálják, és ezzel leszűkítik ezt a komplex társadalmi je­lenséget. Egyesek szerint a testkultúra csupán a szerve­zet egészségének megőrzését hivatott szolgálni, elítélik a versenysportot, és nem lát­ják a testnevelés és a sport- mozgalom sok színű nevelő­hatását. Többen csak a mun­kaképességet fejlesztő, rege­neráló szerepét tartják lé­nyegesnek, mások viszont — ezzel szemben — csupán szórakozást, „céltalan játé­kot” látnak a sportban. Társadalmunkban még a fentieken kívül is sok téves nézet él a sport szociális szerepét illetően. Alig tisztá­zott például a testnevelés és a sport fogalma és összefüg­gése. Sokan leszűkítik a sport fogalmát egy-egy test­gyakorlati ágra (pl. labda­rúgás) és sportolónak csak a rendszeresen versenyzőket tekintik, elfeledkezve arról, hogy a sport széles tömege­ket átfogó mozgalom is. elvek megyei szintű, széles körű megvalósítása az el­múlt két év időszakában sok ember egyetértésével talál­kozott. Az V. ötéves terv irányel­veiben megjelölt munkahe­lyi testnevelésre vonatkozó célkitűzések az elmúlt két év során nem minden vonat­kozásban váltak valóra. A megfelelő, s körültekintő előkészítést nem követte a minden területre kiterjedő bevezetés. Jelenleg hét üzemben foglalkoznak e te­vékenységgel. Megindult a társadalmi méretű összefogás az új sportolásra alkalmas terüle­tek kialakítására is. A SZOT testnevelési és sportosztálya által meghirdetett társadal­mi pályaépítési akcióra nyolc munkahelyről érkezett jelen­tés. A nevezett munkahelyek kollektívái — szocialista brigádjai — sok ezer társa­dalmi munkaórát végeztek: például Dombóvár Láng Gépgyár 620 ezer forint ér­tékben, a szekszárdi bőrdísz­mű, KPM vasúti igazgató­ság, Paksi Állami Gazdaság 130 ezer forint (összesen mintegy 4 millió forint). Egyre több iskolai udvar vált alkalmassá társadalmi összefogással sportolásra (Sióagárd, Kölesd, őcsény, Madocsa, Szekszárd egész­ségügyi szakiskola, tamási gimnázium). A munkahelyi és falusi spartakiádokon az elmúlt időszakban visszaesés ta­pasztalható. Az alapszintű versenyek háttérbe szorul­tak. Negatív jelenségként érvé­nyesül a sportegyesületek egy részének a bevonása a mozgalomhoz. A mozgalom­ban a mozgósítást nem érzik magukénak, csupán tárgyi feltételeiket biztosítják. A mozgalom keret jellege biz­tosította a társszervek kü­lönböző sportakcióinak ösz- szefogását is. A társszervek létszámban biztosították a terveknek megfelelő részvé­telt, habár a versenyeikre való mozgósítás nem minden esetben volt megfelelő. Az alapszintű versenyek rende­zésére e területen is kevés gondot fordítottak. Nagy fokú előrelépés ta­pasztalható az úszásoktatás területén. Kívánt eredmény­nyel zárult a nyári úszások­tatás, elsősorban Dombóvá­ron, Tamásiban és Szekszárd városában, ahol több száz fiatal sajátította el az úszás alapelemeit. A természetjá­rás területén mennyiségi elő­relépés tapasztalható az el­múlt időszakban. Ugyanak­kor e terület rendezvényeire, túráira a spontaneitás volt jellemző, nem volt biztosított a rendszeres foglalkoztatás. A kitűzött célok elérésé­ben az alábbiakat sikerült megvalósítani: A szakosztá­lyok számának növelésében minimális lemaradás tapasz­talható a tervezetthez viszo­nyítottan. Okát elsősorban a tárgyi és személyi feltételek mennyisége hiányában lát­juk. Az igazolt sportolók száma csak relatíve csök­kent, amely véleményünk szerint az általános tag- könyvcserének tulajdonítha­tó. Előre lépés tapasztalható a minősített sportolók szá­mának növelésében. A ter­vezett 4—5 százalékos növe­kedést túlteljesítettük. Az utánpótlás nevelésében a sportiskolái évfolyamrend­szerben működő szakosztá­lyok számát hárommal nö­A tlétika. A széles alapok megteremtésében, a tehetsé­gek felfelé áramlásában a szemléletbeli problémák mérséklődtek, de nem szűn­tek meg. Problémák adód­nak az iskola és sportegye­sületi szakosztályok között a tanulók, versenyzők elfog­laltságát illetően, valamint az együttműködésben. A szakmai munka színvonala a „C” és „B” kategóriás szakosztályokban emelkedett. Az utóbbi helyen a vezető­edző beállításával és a sza­kosított képzés bevezetésével sikerült ezt elsősorban elér­ni. Az olimpiai pontok és a minősítések mennyiségét a tervezettnél nagyobb arány­ban teljesítette a sportág. A válogatott kerettagok száma megfelel a terv részarányos elvárásainak. Labdarúgás. A szakosztá­lyok száma az elvárásoknak megfelelően alakult, de nem kedvező az utánpótlás-neve­lés. A szakmai munka szín­vonalában elmaradás tapasz­talható, mivel az edzők zö­A tömegsport-feladatok népszerűsítésében lényeges előrelépést jelentett a KISZ által kezdeményezett Edzett ifjúságért mozgalom beveze­tése. A mozgalom elindítása a megye területén megala­pozott volt. A rendezvények hat-nyolc sportágban külön­böző korosztályokban voltak. Nagyközségi szinten átlag­ban 250—300 fő vett részt a mozgalom indításában. A sa­ját területünkön mozgósított fiatalok száma meghaladja a tizenhétezret. véltük (Sz. VSI: labdarúgás, Dombóvári VSI: atlétika, úszás). Sikerült megkezdeni a tehetséges sportolók felfe­lé áramlását is, elsősorban atlétika, súlyemelés, asztali- tenisz, labdarúgás sportágak­ban. Megvalósult az a célki­tűzésünk is, hogy a nyári megyei serdülő kiválasztó, illetve továbbképző táborok­ban jórészt az olimpiai sportágak versenyzői tábo­roznak. A feladatok végrehajtásá­ban: A felkészítés színvona­lának emelkedését segítette az edzők szemléletváltozása, amely során — az I. kategó­riás szakosztályokban az ed­zők nagyobb hányada — a II. kategóriás sportágakban csak néhányan — a mini­mum heti 5—7 edzés tényle­ges megtartásáig eljutottak. Az utánpótlás jobb és foko­zatosabb felkészítése során az élenjáró szakosztályoknál megvalósult az életkornak megfelelő, tervszerű munka. A kiemelkedően tehetséges sportolóknál sem sikerült megvalósítani a sportorvosok bevonását a versenyzők fel­készítésébe. Az edzők szakmai tudását elsősorban a középfokú ed­zőképző tanfolyam beindítá­sával tudtuk kedvező irány­ba befolyásolni. Mérsékel­tebb az előrelépés a főfoglal­kozású edzők számának vál­tozásában. Szekszárdon kívül Tolnán, Dombóváron sike­rült néhány edzőt ilyen for­mában foglalkoztatni. Az ed­zésszám optimális növelésé­nek valamennyi sportágra történő kiterjesztését a fel­készítés tárgyi feltételei hiá­nya, illetve a meglévő léte­sítmények korszerűtlensége akadályozza. Az utánpótlás­sal foglalkozó szakemberek ösztönzését — a központi szabályozók korszerűtlensé­ge miatt — nem tudtuk jól megoldani. me nem ismeri a korszerű felkészítés elméletét, mód­szereit. Az egyetlen „B” ka­tegóriás szakosztálynál is a legtöbb probléma az emlí­tettek hiányából fakadt. A fenti hiányosságokra vezet­hető vissza a megyeváloga­tott eredménytelensége is. Úszás. Az egyetlen szak­osztály a sportági alapokat megteremtette. Minőségi fej­lődése a terv részarányának megfelel. Az állásfoglalás végrehajtását megyénkben — létesítményhiány miatt — csak a nyári úszásoktatás in­tenzív alkalmazásával tud­tuk segíteni. Torna. Teljes lemaradás tapasztalható az V. ötéves terv részarányos feladatainak megvalósításában. A tervezés nem volt megalapozott, elő­relátó. Cselgáncs. A szakosztály számának növelése megkez­dődött (Bonyhád). A szak­mai munka színvonalának emelkedése nem felel meg az elgondolásoknak. Főállású edző beállítása megtörtént, de a jól képzett edző kevés a sportágban. Alacsony a minősítettek száma is, és csak egy a válogatott keret­tag. Kajak-kenu. Az utánpót­lás nevelés kialakítása meg­felel. A minősítettek számá­ban — részben a korábbi utánpótlás hiánya miatt — átmeneti lemaradás. A válo­gatott kerettagok (2) számá­ban a célkitűzés szerinti tel­jesítés tapasztalható. Kerékpár. A szakosztály valamennyi eredménye ma­gasan a tervezett felett van. Olimpiai pontjaik, a váloga­tott kerettagok, valamint az I. osztályú és aranyjelvényes sportolóik száma kiemelkedő megyénk versenysportjában. Ökölvívás. A szakosztá­lyok számának növelése — mint részfeladat — nem tör­tént meg. A kiemelkedő adottságú versenyzők szak­mai felkészítése is elmaradt. Részben az egyesület — is­kola együttműködés hiánya miatt, másrészt az edzéslá­togatás, és az edzői munka szintje miatt. Súlyemelés. A feltételek biztosítása rövid időn belül megtörténik, de lemaradás tapasztalható a járási szak­osztályokban (Bátaszék, Bonyhád, Tolna). Az olim­piai pontok ez évi teljesítése Megyénkben 284 szakosz­tály biztosítja a fiataloknak a sportolást. Az OTSH baj­noki pontozása alapján 186 az idei „ponttermés”. Ennek a megoszlása a következő: atlétika 63 pont (Dózsa és Sportiskola: 48, Dombóvári KSK: 7, Bonyhádi Sparta­cus: 8), cselgáncs 10 pont (Sz. Dózsa), kerékpár 95 pont (Szekszárdi Szöv. SE), ökölvívás 17 pont (Sz. Dó­zsa 13, Paksi SE: 4), súly­emelés 1 pont (Sz. Dózsa). Megjegyzés: A Szekszárdi Dózsa, illetve a Sportiskola súlyemelői 13 ponttal hoztak kevesebbet, mint tavaly. A tolnai, dunaföldvári atléták tovább tanulás miatt már nem megyénknek szerezték az idén az olimpiai pontokat. A válogatott kerettagok száma összesen 36. Sport­áganként! megoszlás: Atlé­tika 11 (Sz. Dózsa és Sí), asztalitenisz 2 (Tolnai VL), cselgáncs 1 (Sz. Dózsa), ka­jak-kenu 2 (Szekszárdi Szöv. SE), kerékpár 5 (Sz. Szöv. SE), kosárlabda 1 (Sz. Dó­zsa), labdarúgás 8 (Sz. Dó­zsa — Sí), ökölvívás 3 (Sz. Dózsa — Sí), súlyemelés 3 (Sz. Dózsa — Sí). A váloga­tott kerettagok számánál a tavalyi évhez viszonyítva 28 százalékos a növekedés. Az I. osztályú sportolók száma 26. Megoszlás: aszta­litenisz 2 (Tolnai VL). kerék­pár 4 (Szekszárdi Szöv. SE), ökölvívás 1 (Sz. Dózsa), súlyemelés 2 (Sz. Dózsa 1, Bonyhádi Botond 1), rádió­amatőr 4, sportrepülés 1, te­ke 3, sakk 9. elmaradt. A szakosztályok, válogatott kerettagok, vala­mint a minősítettek száma a tervezettek szerint alakult. Asztalitenisz. A sportág­ban az eredmények kedvező­en alakultak. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Tol­nai Vörös Lobogó, amelynek eredményeivel az asztalite­nisz sportág a tervezett cél­kitűzéseket túlteljesítette. Kosárlabda. A DSK szak­osztályok számát nem sike­rült növelni. Az NB I-be visszajutott szakosztályban a szakmai munka színvonal- emelése elmaradt a tervezet­től. A nem említett sportágak mennyiségi, minőségi szín­vonala a tervben foglaltak­nak megfelelnek. Az aranyjelvényes sporto­lók száma 45. Megoszlás: asztalitenisz 9 (Tolnai VL), atlétika 8 (Sz. Dózsa — Sí 7, Dombóvári KSK 1), birkó­zás 2 (Dombóvári VSE), ka­jak-kenu 3 (Szekszárdi Szöv. SE), kerékpár 6 (Szekszárdi Szöv. SE), úszás 2 (Dombó­vári Spartacus), súlyemelés 2 (Sz. Dózsa — Sí), ökölví­vás 1 (Sz. Dózsa — Sí), ví­vás 2 (Sz. Kórház), teke 5, sportlövészet 4, sportrepülés I. Az elmúlt évhez viszo­nyítva nagyobb az eltolódás az aranyjelvényesek javára. Ezt az irányzatot tovább kell tartani az utánpótlással va­ló még jobb munkával. Az igazolt sportolók száma meghaladja a 8 ezret. Ebből a minősítettek száma 740. Mindkét szám megfelel az ötéves terv második évének végére előirányzottnak. Ti­zenhat szakosztály működik NB-ben. Ennek megoszlása: NB I: Szekszárdi Dózsa női kosárlabda, Tolnai Vörös Lobogó női asztalitenisz. NB II. Sz. Dózsa labdarúgás, Bonyhádi Botond női kosár­labda, Szekszárdi Szövetke­zet női asztalitenisz, Dombó­vári Szövetkezet férfi kézi­labda, TÁÉV SK női teke, Bátaszéki, valamint a Dom­bóvári VSK férfi kosárlab­da, Dombóvári Szövetkezet férfi teke, Szekszárdi Szövet­kezet női kézilabda. Az NB III. Tolnai Vörös Lobogó, Szekszárdi Szövetkezet, Du­naföldvári Szövetkezet, Si- montornyai BTC férfi aszta­litenisz, valamint a TÁÉV SK férfi tekecsapata. összefoglalva megállapítható: Tolna megye test­nevelése és sportja a lehetőségeiken belül -- ön­magához viszonyítva — fejlődött. Vannak még ki nem aknázott tartalékok, melyek a megye sportjá­nak dinamikusabb fejlődését lényegesen befolyá­solhatják. Ezek közül elsőként kell említeni a társ­szervekkel való jobb együttműködést, a káderek tudatosabb, jobb kiválasztását. Amennyiben követ­kezetesebben és tervszerűbben oldjuk meg ezeket, fejlődésünk minőségi téren is nagyobb arányban, fokozottabb lesz. Feladataink meghatározottak Sportági feladatok terén: A kerékpár és az atlétika az élen t n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom