Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

' 2L\'

Mai számunkból

XXVIII. évfolyam, 1. szám

ARA: 1,— Ft

aí7io. jauuar

ÜJ REPÜLŐGÉPEK A MEZŐK FÖLÖTT (9. old.)

SZOBROK ÁLLATBÖRBEN (15. old.)

A béke aranypoharából

Az elmúlt éjjel, tavaly és tavalyelőtt; és valahányszor, amikor szilveszter éjszakáján összecsengnek a poharak, föléled bennem egy emlék. Tél volt, odakint térdig érő hó, s a szász-svájci hegyek között meghúzódó erdei házban esztendőt búcsúztatni-köszönteni készült százhúsz ember. Németek voltak, oroszok és lengyelek, magyarok, románok és bolgárok, jugoszlávok és sokan a nyugati féltekéről valók. A csiszolt üvegkelyhekbe áttetsző, aranyszínű bort töltöttek, s amikor meg- kondult az óra, azt mondta az idegenvezető: „Most pedig igyunk együtt — a béke aranypoharából”. Nem tudom elfelejteni a pillanatot. Szép gondolat volt; igaz, és érzelmet indító.

Küszöböt lép át az ember az évek fordulóján. Hátrapillant számba venni, hogy meddig jutott, s előre néz, mert biztonsággal akar menni tovább. Szilveszter éjszakáján, jókívánságokkal halmoztuk el egymást. Tiszta szívvel tehettük a legkisebb sejtben, a családban és azon kívül is, hiszen ismét feljebb léptünk az emberség, az életszínvonal, a társadalomépítés lépcsősorán.

Nem tudok — és nem is akarok — részletes leltárt készíteni a múlt év eseményeiről. Amúgy is az volna a jobb, a rokonszenvesebb, ha ki-ki önmagával vetne számot. Mit és miért dologozott? Csak a fizetéséért, vagy a szakmája-hivatása iránti elkötelezettségből? Mi jót tett a családjával, gyermekeivel, a közösséggel, amelyben él, és mit vétett ellene? A szószátyárkodás, a tévedés, a felületesség, a fegyelmezetlenség volt jellemző rá, vagy az, ami meghatározza életünket: a fegyelmezett, értékalkotó munka? Az össztársadalmi „elszámolást” megtette a Központi Bizottság legutóbbi ülésén. Lelkesítő eredményekről adhatott számot. S az egyén, a társadalom minden tagja most akkor cselekszik helyesen, ha „belülről” vizsgálja önmagát.

Bonyolult helyzetben él az emberiség, de meg- nyugtató, hogy október és a békés egymás mellett élés szelleme öt földrész népeinek életében és gondolkodásában vert tanyát. A nemzetközi kommunista mozgalom hatása „új” országokban edzi az emberek cselekvőkészségét, s a Helsinkit követő belgrádi tanácskozás, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásáról folyó eszmecsere, az ez évre összehívott ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszaka biztonságot, bizalmat és ösztönzést ad. Miért ne örülnénk Vietnam ENSZ-tagságának? És miért ne lehetnénk büszkék arra, hogy az új típusú tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának tilalmáról szóló javaslatot éppen a Szovjetunió, hazánk és az NDK képviselői terjesztették az ENSZ-közgyűlés elé? Nemzetközi diplomáciánk ezernyi tette szül bizakodást és egyetértést. Mi mást bizonyít ez, mint hogy hazánkban, a. szocialista közösségben a politika lényege: „Olyan társadalmi létezést formálni, melyben az ember önmaga lehet”.

Törvények születtek idehaza, életünket jobbító tettek és rendelkezések. „Felnőtté” érve felszámoltuk az „álmodozások korát”; a földön járunk: a meggyőződés és az akarat, az előrelátás és a tervszerűség, a megfontoltság, a józan mértéktartás, a következetesség és a cselekvőkészség korát éljük. Vannak gondjaink. Jól érzékeli minden ember, hiszen részbe dolgos hétköznapjainknak. Ezért hát ne kívánjunk többet egymásnak, önmagunknak, mint amennyiért cselekedni is képesek vagyunk.

Magunk mögött hagytuk a „kívánságok éjszakáját”. Holnaptól a tetteké a szó. Boldog új évet kívántunk? Nem csöppen az égből, tennünk kell érte. Nem hivatalból és nem parancsszóra, hanem belső indítástól vezérelve, hittel, meggyőződéssel, akarással.

Úgy hiszem: az új esztendő első napján megérdemelten hörpinthetünk egy kortyot a béke aranypoharából. Mert minden önmagunkért való szocialista tett legfőbb eredménye az, hogy békében munkálkodhattunk, s ezt a nyugodt, alkotó légkört készítettük elő 1978-ra is.

JÁVORI BÉLA

MIT KIVAN 1978-BAN? (3. old.)

A DIREKTOR MINDENT TUDNI AKAR (4. old.)

EGY GAVALLÉR PESTEN (10. old.)

EGY ELÉGEDETLEN BRIGÁD (4. old.)

GYERMEKEK BÁRSONYSZÉKBEN (5. old.)

RAKONCÁTLAN GRAFIKÁK (11. old.)

KÖNYVÁRVERÉS

(11. old.)

ÁLLATOK AZ EMBEREKÉRT (12. old.)

FELJEGYZÉS A KOSSUTH-BANKÖN (12. old.)

MUNKATÁRSAINK KÜLFÖLDÖN (7. old.)

A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGÁNAK DINAMIZMUSA (8. old.)

MAGYAR ÉPÍTŐK UKRAJNÁBAN (9. old.)

KÉTSZÁZ ÉVES A HOLLÖHÁZI PORCELÁN GYÁR (14. old.)

FOGLALKOZÁSA MANEKEN (15. old.)

Carter Varsóban

Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, pénteken este vacsorát adott a hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodó Carter amerikai elnök tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el.

— Az enyhülési folyamat kulcsfontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta ebben Edward Gierek, — az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat.

A két nagyhatalom párbeszédétől függ napjainkban a nemzetközi kapcsolatok általános légköre, és az, hogy az emberiség megmenekülhet-e a nukleáris háború katasztrófájától?

— Lengyelország szocialista szövetségeseivel és barátaival mindent elkövet annak érdekében, hogy elmélyítse és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülési folyamatot, mert ez korunk egyetlen alternatívája — mondotta.

Az amerikai elnök válaszbeszédében kitért Lengyelország második világháborús szenvedéseire. — Mint mondotta, személyesen győződhetett meg róla, hogy milyen szeretettel ápolják a háború elesett hőseinek emlékét. Hozzáfűzte: talán a világ egyetlen népe sem viselt el annyi szenvedést a második Világháború alatt, mint Lengyel- ország 6 millió polgára elpusztulásával.

— Ezekből a tragikus eseményekből fontos következtetés vonható le — folytatta —, a Nyugat időnkint nem

bízik a Keletben. Lehetséges, hogy időnkint Önök nem hisznek a mi szándékainknak, vagy értékeléseinknek. Előfordul, hogy mi, mint NATO- szövetségeseink is szemben állva a Varsói Szerződés országaival, — azt hisszük, hogy önök nagyon fenyegetnek bennünket. Most azonban mindennél jobban meggyőződhettem róla, hogy az olyan népek, mint a lengyel és a szovjet nép, elsőnek soha sem kezdené a háborút, hacsak valamilyen súlyos provokáció vagy az érintkezések hiánya miatti'értetlenség azt ki nem robbantja.

Mi szintén békét akarunk és soha sem kezdenénk háborút, ha csak valamilyen hiba folytán nem, ami abból fakadhat, hogy nem értettük meg potenciális ellenfeleink szándékát — jelentette ki Carter.

Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros ÍFoiytatás az 1. oldalról)

Minden Kedves Olvasónknak boldog, eredményekben gazdag on évet kívánunk I

(Képriportunk a kéményseprők brigádmunkájá ról az 5. oldalon.)