Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam 306. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. december 30., péntek 9C£ • rdHT de V. u* 3* Mai számunkból KISREGÉNY, VIZREGÉNY (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) SZŐNYEGEK AZERBAJDZSÁNBÓL (4. old.) NOTESZLAPOK EGY UTAZÁSRÓL (5. old.) TÉLI GÉPJAVÍTÁS (3. old.) A kooperálok fegyelme ALLERGIKUS PONTJAI gazdaságunknak a beru­házások. Nemcsak azért, mert az idén például a terve­zettnél három-három és félszer nagyobb összeget fordí­tottak a vállalatok új építkezések, fejlesztések megindí­tására — s ezzel tovább élezték a kivitelezői lehetősé­gek feszültségeit —, hanem azért is, mert e tevékenység produkálja a legnagyobb kooperációs zűrzavart. Nem túlzás ez a minősítés? Aligha. Elegendő lenne ennek bizonyítására csupán az időről időre megjelenő bírósági híreket citálni. Amelyekből kiderül például, hogy a nem szerződésszerű teljesítés, a nyílt és burkolt viták napirenden vannak, s az a rendkívüli eset, ha minden úgy halad, ahogy azt előre elterveztek. A kooperációs lánc mind gyakoribb szakadásai nem csupán a beruházások gondjaira vetnek fényt. Az állami építőipar súlyos problémáinak egyik forrása az, hogy még saját kereteiben sem sikerült az együttmű­ködést, a különböző munkafolyamatokat végző egysé­gek munkáját kifogástalanul megszerveznie. A lakás­építés, amely az idén jobb eredményeket ért el, mint tavaly, változatlanul azért marad el még mindig a kí­vánt ütemtől, mert a különböző szakiparosok nem hasz­nálják ki jól az időt, különféle okok miatt rossz közöt­tük az összhang, illetve ne legyünk túl szigorúak: még mindig nem olyan, mint amilyen lehetne. KÖZISMERT, hogy az előregyártott elemekből épü­lő házak, lakások sorsa két, egymástól meglehetősen különböző időszakot ölel föl. Az első a gyors, iparsze- rűen szervezett, sorozatgyártás igényeit kielégítő elem — előregyártás és szerelés fázisa, a második az úgy­nevezett szakipari tennivalóké. Az utóbbiról — bár az építőipar mind nagyobb erőfeszítéseket tesz a gépesí­téstől a munkafegyelem megszilárdításáig — nem mond­ható el, sem azt, hogy iparszerű, sem azt, hogy akár­csak hasonlítható lenne hatékonyságban az első sza­kaszhoz. Mert a házgyárakban, a vasúton beérkező alapanya­gokból több műszakban, szigorú normák követelményei szerint a szó szoros értelmében gyártják a lakások ele­meit. Ezt — több-kevesebb várakozás után — menet­rendszerűen kiszállítják a helyszínre, ahol az alapokra rövid napok, hetek alatt fölszerelik a házat. A beton­szerelő brigádok látványos gyorsasággal rakják egy­másra, egymás fölé az elemeket; az ellenőrzés egyszerű, s ha valamiért áll a munka, az ok azonnal kiderül. Csakhamar zöld ág kerülhet — régi építős hagyomány szerint — a tetőre. Ezt követően a brigád már szedi is sátorfáját, azaz daruját, s eggyel tovább áll. Ez a mun­ka korszerű, valamennyi eleme jól szervezhető, még egyszer érdemes hangsúlyozni — ellenőrizhető, az ese­tek messze túlnyomó többségében ez az építőipari sza­kasz megy a legjobban. AZTÁN OTT ÁLL A HÁZ — nem is tudnám meg­mondani hirtelenjében, milyen készültségi fokban. De ott van, sokszor felkiáltójelként! Mert előfordul, hogy falainak felhúzása, elemeinek összeszerelése csak töre­dékét jelentette annak az időnek, amelynek el kell tel­nie, hogy lassan-lassan megjelenjenek a szakiparosok: a víz-, gázszerelők, a tapétázók, megérkezzenek a szük­séges tárgyak — a villanykapcsolótól a gáztűzhelyekig. Ki vonná kétségbe, hogy a szakipari tevékenység több­féle szakma együttes, jól szervezett kooperációját kö­veteli meg? Ki kételkedik abban, hogy az alkatrész- és anyagellátás nem tartozik a könnyű feladatok közé, nem különben az esetleges módosítások kivitelezése? De hát éppen itt a lényeg: e több szereplős bonyolult koreográfia szerinti mozgást igénylő tevékenység az építő vállalatoknak ma is leggyengébb pontja. A kis és nagy munkák egyeztetése, a folyamatok szervezése, a szükséges munkaerő és anyag határidőre való „előállí­tása”. Még akkor is, ha a feltételek egyébként kedve­zőek, — ha akad munkaerő, anyag, szállítóeszköz — nos, akkor is nagy a hibaszázalék. Mert vagy nem meg­felelő a kooperáció terve, vagy a szervezésben vétenek rendre hibát. Mindez esetleg tükrözője a minden te­vékenységre kiterjedő fegyelem hiányának is. Márpedig az eredményes munkamegosztás nélkü­lözhetetlen tartozéka a fegyelmezett együttműködés. Ahogy azt a követelmények megfogalmazzák: a szer­vezett, tervszerű kooperáció. És ha bármelyik vonat­kozásban támad rövidzárlat — akkor a kooperációs lánc azonnal elszakad, ez pedig az össztevékenységet bénítja meg szükségszerűen. Érdemes fölidézni a Köz­ponti (Bizottság decemberi határozatát, amely — meg­állapítván, hogy az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt — azt is hangsúlyozza: „A be­ruházások jelentős részénél — döntően az előkészítési és szervezési hibák miatt —, a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet.” ALIGHA KÉTSÉGES — e passzus, a kooperáció kritikája is. Ezt a kritikát, éppen úgy, mint tapasztala­tainkat a szervezés állapotáról, a jövő esztendő tenni­valóinak végrehajtása érdekében szükséges mindenütt megfontolni. MATKÓ ISTVÁN ________________________________________________ illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács munka- programot fogadott el a hosszú távú külgazdasági po­litika és a termelési szerke­zet fejlesztésének irányelvei­ről szóló központi bizottsági határozat végrehajtására. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XIII. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a lakosság egész­ségügyi ellátásáról, valamint a fejlesztést szolgáló felada­tok végrehajtásának helyze­téről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter beszámolóját a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját, 1978 el­ső félévére szóló munkater­vét, ellenőrzési tervét, bizott­ságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1978 első félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Jászberényi Hűtőgépgyár — az eddigi felmérések szerint — idei tőkésexporttervét mintegy 110 száza­lékra teljesíti. Képünkön: szalagon szerelik a közismert Lehel hűtőszekrényeket. Export terven felül 1977 mérlege — 1978 kilátásai Waldheim Üzenete — Az 1978-as év új korsza­kot nyithat az emberiség tör­ténetében — jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár a világ országaihoz intézett újévi üzenetében. „Ritkán fordul elő, hogy az új esztendő ilyen világos fordulópontot jelez, — hang­zik — az üzenet. Uj szellem alakult ki, egyre inkább fel­ismerik, hogy az emberi lé­nyek sorsa a világ vala­mennyi részében elválasztha­tatlanul összefonódott. Nö­vekszik az a felismerés is, hogy a jobb világ megterem­tése felé jobb együttműkö­déssel kell haladni, nem pe­dig a konfrontáció útján” — mondotta. A tavalyi év eseményeit és a továbbra is meglévő, világ­égéssel fenyegető problémá­kat elemezve Waldheim ki­fejezte azt a reményét, hogy bár a közel-keleti térség vál­tozatlanul robbanásveszélyes, mégis reméli, hogy az elmúlt „drámai események” nyomán az érdekeltek minden lehet­séges erőfeszítést megtesznek majd az átfogó rendezés ér­dekében. A másik, robbanással fe­nyegető térség Afrika déli ré­sze, ahol a faji megkülönböz­tetés, az alapvető emberi jo­gok megsértése és a gyarma­ti uralom maradványai szen­vedélyes ellenállást és harcot váltottak ki. E terület sorsát illetően is némi derűlátásról tett tanúbizonyságot az ENSZ- főtitkár: véleménye szerint elképzelhető, hogy jövőre rendezik a rhodesiai és a na- míbiai problémát. Mint üzenetében leszögezi, a leszerelés területén is előre kell lépni: nemcsak a nem­zetközi béke és biztonság ér­dekében, hanem azért is, hogy sikerüljön gátat vetni az anyagi és pénzügyi forrá­sok féktelen pazarlásának. Továbbra is megoldandó kérdések napirendjén szere­pel a szegénység, a gazdásági javak hiánya, az élelmiszer- hiány, a tenger kincseiért folyó versengés, az eladóso­dás, az infláció és a munka- nélküliség. E kérdéseket a gazdag és a szegény orszá­gok közötti tárgyalásokon kell megvitatni — hangzik az üze­net. Ismét véget ér egy eszten­dő. S miként ez legtöbb he­lyen szokás, a tizenkét hó­nap elmúltával valamiféle számadást, mérleget vagy mondhatjuk, leltárt készíte­nek a megye legtöbb telepü­lésének vezetői is. összevetik a terveket az eredményekkel, s összegezik, mennyire gya­rapodott a község, a város az elmúlt esztendő során. Gyönkön együtt készítettük el Hóf Ádám tanácselnökkel ezt a nem hivatalos szám­adást. A mérleg egyértelmű­en pozitív volt. A hét telepü­lés, Gyönk, és a társközsé­gek, Diósberény, Miszla, Sza­kádét, Szárazd, Udvari és Varsád gazdái szép eredmé­nyekről számolhattak be. Bár szenzációs, nagy dolgok nem történtek, mindenütt léptek előre egy kicsit. A hét község bővült, szépült, gaz­dagabb lett az év során. Gyönkkel, a volt járási székhellyel kezdve a sort: Itt tavaly alakult meg a lakás- szövetkezet, s a terv az volt, az évtized végéig húsz lakás készüljön el. A közművesí­tett területen idén kész lett az első négylakásos tömb, állnak a falai a következő­nek is, és túljutottak az ala­pozáson másik kettőnél is. Minden remény megvan, hogy a tervezett időre el­készül az ifjúsági lakótelepe^ az OTP-Iakások folytatása­ként épülő ötször négy lakás. A gyönki iskolának idén készült el a tornaterme, az öltözőkkel, vizesblokkal együtt. Most készítik a Tol­na megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál a mellette lévő sportudvar terveit. Ez nem akármilyen, sportolásra al­kalmas terület lesz. A hagyo­mányos tornapályák mellett épül itt egy 8-szor 18 méte­res úszómedence, ahol az óvodások és az iskolások ta­nulhatják majd az úszást. Folytatódik az iskola építése is. December 1-ig elkészül újabb nyolc tanterem, vala­mint konyha és étterem öt­száz kisdiák részére. A hat társközségben a la­kosság kérése, igénye alap­ján határozták meg az idei feladatokat. Ezek teljesítése során elkészült Diósberény- ben négyszáz méternyi új járda. Ugyanitt a moziüzemi vállalattal és a Rákóczi Téesz-szel közösen felújítot­ták a művelődési házat. Szárazdon a régi, elavult óvoda felújítása történt meg az esztendőben. A korábban Belecskához tartozott gyer­mekintézmény ugyancsak elhanyagolt állapotban volt. s most negyedmillió forintért újjá varázsolták. Járda is épült a községben. Az idén elkészített kétszáz méternyi járdával szinte teljesen befe­jeződött itt ez a sok éves munka. Mivel a KPM Szek­szárdi Közúti Igazgatóság dolgozói a bekötő utat is helyrehozták, néhány évig nem okoz gondot a közleke­dés a gyalogosok és a jár­művel haladók számára itt. Miszla új postával gazda­godott 1977-ben. A Pécsi Postaigazgatóság beruházása­ként készített új postahiva­talt a tanács építőbrigádja készítette. S ebben a faluban is épül járda, valamint kija­vították a hidat. Udvariban az emberek ré­gi kérése volt, hogy a nyári óvoda szezonális jellege meg­szűnjön. Ennek megvalósítá­sa érdekében átépítették a konyhát, s a korszerűsített óvoda egész évben otthont ad nappal a legfiatalabb kor­osztálynak. Szakadát és Varsád számít­hatna mostohagyereknek. Ám itt az előző években végez­tek jelentősebb korszerűsí­tést, építést, s a tanács anya­gi lehetőségeit is figyelembe véve döntöttek a két telepü­lés lakosaival úgy a tanács vezetői, hogy ezen a két he­lyen idén nem végeznek na­gyobb fejlesztést. — sz l — Uj, emeletes házak sorakoznak Gyünkön a domboldalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom