Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

1977. december 9. /'T<Xna\ Képújság Hol tartanak a munkával ? Beszélgetés Szűcs Lajossal, a megyei földhivatal vezetőjével Indiai mokasszin A Duna Cipőgyár 1977-ben a tervek szerint — 4 millió 900 ezer pár cipőt gyárt. Termékeiknek 39 százaléka ex­portra készül; a gyár december 20-ig teljesíti szovjet ex­portkötelezettségét, 1 millió 300 ezer pár cipőt. Képünkön legújabb termékük; az indiai kooperációban a gyárba szállított mokasszinfelsőrészekre ráragasztják a talpat.' Tárolókban a takarmányok Folyamatos téli ellátásra számíthatnak a kistermelők Kormányhatározat, tör­vényerejű rendelet írja elő: az állami földnyilvántartás és telekkönyv adatai, tér­képek és az így nyert ada­tok összehasonlítása alapján, a különböző eltérések ren­dezésével új ingatlan-nyil­vántartást kell készíteni. E nagyarányú munka Tolna megyében 1973. második fél­évében kezdődött. — És hol tart ma — kérdeztük Szűcs Lajost, a megyei földhivatal vezetőjét. — A földhivatali dolgozók a községi tanácsok szakem­bereinek segítségével ez év végéig 61 településen fejezik be ezt a nagy munkát. Dom­bóvár városban és Paks köz­ségben e munkával 60, illet­ve 50 százalékban végeznek és jövőre fejezik be teljesen a szerkesztési munkákat, természetesen az állampol­gárok meghallgatásával. Negyvenkét községben már forgalomba adtuk a tulaj­doni lapokat. E helyeken már nem telekkönyvet ve­zetnek, hanem tulajdoni la. pokat. Itt, ha kérnek az ál­lampolgárok — a régiek sze­rint telekkönyvi szemlét — már a tulajdoni lapok má­solatait szolgáltatják ki a földhivatalok. — A munka során ahhoz, hogy tisztázni tudják az in­gatlanokhoz fűződő jogokat, a földhivatal dolgozóinak sok embert kellett meghall­gatniuk. Hány emberrel be­szélgettek eddig és mi a ta­pasztalatuk: a tulajdonosok a köz és saját érdekükben megjelentek ezeken a meg­beszéléseken ? Az iparágak közül az em­bereket legérzékenyebben, közvetlenül érintő ágazat, a textil-ruházati ipar. Az em­lített iparág a könnyű­ipar termelésének mint­egy 60—70 százalékát adja. Az iparágban foglalkozta­tottak száma több mint 280 ezer fő. A textil-ruházati ipar ter­melése több mint kétszerese a a belföldi fogyasztásnak. Ezért a termékek 25 százalé­ka a szocialista, 25 százaléka pedig tőkés piacokon talál vevőt. A negyedik ötéves tervben a korábbi időszakhoz viszo­nyítva jelentős hazai és ex­portforgalom-növekedfssel kellett számolni. Ez a termé­kek és a termékstruktúrák fejlesztése nélkül elképzelhe­tetlen lett volna. Ezért a kor­mány 1970-ben elrendelte a textil-ruházati ipar nagyará­nyú rekonstrukcióját és kije­lölte a végrehajtás ütemét, irányait. A KÖNNYŰIPAR NEHÉZ GONDJA Általában a könnyűipar, ezen belül is az említett ipar­ág az, amely évtizedek óta a legnagyobb munkaerőhiány­nyal küzd. A rekonstrukció során tehát már az előző öt­éves terviben és a jelenlegi tervidőszakban is a munka­erőt kiváltó beruházásokra kellett koncentrálni. Ily mó­don lehetett a növekvő szük­ségleteket állandóan csökke­nő létszám mellett kielégíte­ni. Az iparág az előző ötéves tervben 16 milliárd forintot költött fejlesztésre. Ez az ösz- szeg az azt megelőző időszak fejlesztési költségeinek több mint kétszerese volt. Nagyobb része vállalati fejlesztésként valósult meg. A tervidőszak egyetlen nagy állami beruhá­zása a Győri Graboplast Műbőrgyár fejlesztése volt. A gazdálkodó vállalatok kicse­rélték a fonó- és orsógépek jelentős hányadát, a konfek­cióiparban jelentősen nőtt a speciális varrógépek száma. A bőriparban mechanizálták a vegyi folyamatokat. Ezen túl­menően a vállalatok jelentős összegeket — öt év alatt 1,5 — Az állampolgárok leg. nagyobb része a meghívá­soknak eleget tett és re­méljük a jövőben is eleget tesz. Eddig 63 ezer embert hallgattunk meg. Mindany- nyian bemutatták az ingat­lannal kapcsolatos iratokat és így tisztázni, pontosítani lehetett az ingatlan tulajdo­nosait, a hasznonélvezeti és egyéb jogokat, tényeket, Sajnos, a meghívottak 11,9 százaléka, főleg a távol, más községekben lakók, nem je­lentek meg az egyeztető tár­gyalásokon. Tapasztalatunk az is, hogy a meg nem je­lentek később, egyéb ügy kapcsán fellebbeznek, pa­paszt tesznek. Ki ilyen, ki olyan útját választja jogos vagy vélt sérelmei orvoslá­milliárd forintot — költöttek az élet- és munkakörülmé­nyeket javító szociális, kom­munális beruházásokra. GYORSABBAN ÉS LASSABBAN A beruházások hatékonysá­gát mutatja., hogy a tervidő­szakban. a ruházati ágazat termelése 60 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves tervben tovább folytatódik a létkér­déssé vált rekonstrukció. Be­ruházásokra 17,5 millió forin­tot irányoztak elő. Ebből tör­ténik majd a három nagy be­ruházás: a Budapesti Finom­kötöttárugyár debreceni és mátészalkai új üzemegységé­nek, a Halasi Kötöttárugyár­nak és a Simontornyai Bőr­gyárnak a fejlesztése. Üzem­be állításuk után ezek a ter­melőegységek mintegy 500— 550 tonna áru előállítására sának. Természetesen a föld­hivatal dolgozói ezeket az ügyeket is igyekeznek el­intézni az előírt határidőre, de esetenként mégsem olyan gyorsan sikerül ez, amint azt az érdekelt állampolgá­rok elvárják, vagy elgondol­ják. Ennek oka: a legtöbb esetben több évtizedes, bo­nyolult, régi ügyekről van szó. Ezek tisztázása pedig hosszabb időt vesz igénybe. — A tárgyalások során a földrészletekhez viszonyítva sok adat-, jog- és tényvál- tozást kellett rendezni? — Elég sokat. A föld­részletekhez viszonyítva 10,1 százalék adatváltozást, 7,3 százalék jog- és tényválto- zást kellett rendeznünk. Szá­zalékban ki sem fejezhető, mindössze 136 földrészlet maradt eddig rendezetlen. Ennek okai: a tényleges tulajdonosok elzárkóztak a tulajdonjog rendezésétől, a tényleges birtoklással törté­nő tulajdonszerzés feltételei nem voltak meg és több esetben nem volt jogszabályi lehetőség a rendezés végre­hajtására. — A hagyatéki ügyek nem hátráltatták a munkát? — De igen! Igen nagy a hagyatéki ügyek száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elhalálozások esetén a hagyatékkal kapcsolatos ügyek rendezése elmarad. A tárgyalásokon derül ki, hogy hagyatéki ügyben nem volt intézkedés. Mindezt pótlólag kell végrehajtani és csak ezt követően lehet a napra­készséget az ilyen ügyekben biztosítani. lesznek alkalmasak. A két kötöttárugyár a tervezettnél gyorsaibban, a bőrgyár, vala­mivel lassabb ütemben készül. Az állami nagy beru­házásokon kívül a gazdálkodó egységeknél nyolcvan jelen­tősebb — nyolcvanmillió fo­rinttól félmilliárd forintig / terjedő értékű — beruházás van folyamatban. Folytató­dik a berendezések, technoló­giák korszerűsítése is. ELMENT ÖTEZER EMBER A szakemberek a tervidő­szakban körülbelül tízezres létszámcsökkenéssel számol­tak. Az első évben azonban már mintegy ötezer ember hagyta ott az iparágat. A lét­számcsökkenést némileg las­sította az az intézkedés, mely az alapbéreket és a műszak- pólékokat rendezte. A súlyos — A törvényerejű rende­let és végrehajtási rendelete, a korábbi szabályozástól el­térően, ingatlan-nyilvántar­tási (telekkönyvi) ügyekben bejegyzési kényszert ír elő. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — A módosított 1972. évi 31. tvr. és végrehajtási ren­delete valóban előírja a kérdésben említett kény­szert. Ez így zajlik le a gyakorlatban: a földhivatal határozattal felszólítja azo­kat a személyeket, akik, illetve amelyek korábban tulajdonjogot, vagy egyéb jo­got szereztek, de annak be­jegyeztetéséről nem gondos­kodtak. Eredménytelen fel­szólítás esetén 5 ezer forin­tig terjedő végrehajtási bír­sággal lehet sújtani a mu­lasztókat. Az állampolgárok, a társadalmi és gazdasági szervek vezetői kötelesek az ingatlanukkal kapcsolatos változásokat a földhivatal­nak bejelenteni. Ezt diktál­ja a saját érdekük, de ezt követeli meg az is, hogy a nemzeti leltár naprakész le­gyen. — Végezetül ismét egy rövid kérdés: Mikorra feje­zik be a munkát? — A kormányhatározatban előírtak szerint az új ingat­lan-nyilvántartás létrehozá­sát 1980-ig bezárólag kell végrehajtani. Minden re­mény megvan arra, hogy ezt a feladatot — az egyéb la­kossági igények kielégítése mellett — 'előrelátással, jó szervezéssel végre tudja hajtani szorgalmas, hivatását szerető kollektívánk. Sz. J. munkaerőgondok egyik, s ta­lán alapvető oka az, hogy a textil-ruházati ipar berende­zéseinek jó része három mű­szakban termel. Az ipar átla­gában a gépek kihasználási mutatója 1,2, míg a textil-ru­házati iparban 2,6. Gondban van az iparág azért is, mert termékei alap­anyagának jó részét impor­tálja, valamint a ruhaipar termékszerkezete az összes iparág közül szinte a legbo­nyolultabb. A belföldi fo­gyasztás egy idő óta stagnál, a szovjet piac meghatározott választékban kéri az árut, míg a tőkés piac az állandó és folyamatos termékkorszerűsí­tést követeli meg. Ezért a textil-ruházati ipar a növek­vő igényeknek csak a re­konstrukció révén tud meg­felelni. Tárolókban van a kuko­ricatermés, az egyéb takar­mányféléket is elraktározták, — a gabonaipar kiegyensú­lyozott takarmányellátást biztosít a téli hónapokra. Az ipar vállalatai egy év alatt negyedmillió tonnával bővítették a rakteret; kor­szerű vasbetonsilók és köny- nyűszerkezetes csarnoktáro­lók épültek, s ezeket az el­múlt hetekben, hónapokban feltöltötték. A bővítési prog­ramba a mezőgazdasági üze­mek is bekapcsolódtak, hoz­závetőleg százezer tonna bú­za és kukorica befogadására emeltek raktárakat. Ennek ellenére még mindig nem jut minden szállítmány központi átvevőhelyre, mert bár a tervidőszakban folyamatos beruházásokat hajtanak vég­re, a termés egy részét egye­lőre még kénytelenek a ter­melőüzemeknél bértárolás­ban tartani. Idén mintegy 700—800 ezer tonna kukorica huzamosabb ideig a mező- gazdasági üzemek tárolóiban marad, addig, amíg elfogy a központi készlet. Az ipar ideiglenes tárolásra is fel­készült, összesen egymillió tonna abrakfélét tartanak szerfás, fedett épületekben, de olyan körülmények kö­zött, hogy a takarmány mi­nőségét szavatolni tudják. December elején mindössze 40—45 ezer tonna kukorica van zsákokban, ponyvákkal Növekszik a tejtermelés, az ipar jövőre is minden meny- nyiségben fogadja a terme­lők kínálatát, — jelentette be Simka István, a Tejipari Vál- lalaltok Trösztjének vezér- igazgatója csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. Az ipar az elmúlt évinél idén várhatóan 14,5 százalékkal több tejet vesz át a termelőktől, arra számítanak, hogy jövőre a felvásárlás az ideihez képest 9—10 százalékkal fokozódik, összesen kétmilliárd liter te­jet kap majd az ipar, amely­nek fogadására és a feldol­gozásra felkészültek. A növekvő tejtermelés nyomán javult a lakossági Ez év december 24-e és 31-e szombatra esik. Ezért e na­pokon a kollektív szerződés­ben — vagy az azt helyette­sítő rendelkezésben — az adott szombati napra előírt munkarendet kell alkalmaz­ni. Figyelembe véve a hagyo­mányokat és a közlekedés rendjét, a több műszakos vállalatoknál a második, il­letve a harmadik műszak el­hagyható. A műszakelmara­dás miatt kieső időre munka­bér nem jár. A dolgozók ke­resetcsökkenése és a terme­léskiesés elkerülése érdeké­lefedett átmeneti raktárak­ban, ezt a készletet a takar­mánykeverő üzemek környé­kén helyezték el és december 15-ig folyamatosan fel is dolgozzák. A jól sikerült raktározás után a mezőgazdasági terme­lők — ide számítva a kister­melőket is —, zavartalan téli takarmányellátásra számít­hatnak. Idén a tavalyihoz képest már eddig is 10—12 százalékkal nőtt a takar­mányboltok forgalma, az el­adott tételek 37—38 százalé­kát a kistermelők vásárolták meg. A háztájiban tartott állatállomány eddig mintegy 10 százalékkal több, központi készletből származó takar­mányt fogyasztott el, mint tavaly. A téli hónapokban több mint 5100 takarmánybolt tart nyitva. A legtöbb elárusító- helyen a takarmányok tel­jes választékát biztosítják. Nemcsak egy-egy állatfajnak tartalékoltak elegendő gabo­nafélét, takarmánykeveréket és más tápszereket, hanem az állatfajokon belül a kü­lönböző korcsoportok számá­ra is változatos összetételű tápokat biztosítottak. A ga­bonaipar megfelelő fedezettel rendelkezik a következő hó­napokra, s így a kisterme­lőknek sem okoz majd gon­dot az állatok tartása, felne­velése. (MTI) ellátás, sőt néhány tejter­mékből exportra is jut. Bel­földön idén újabb 500 hely­ség, mintegy 1500 üzletét kapcsolták be a rendszeres napi tej- és tejtermékellátás­ba. A lakosság 98 százaléka vásárolhat pasztőrözött tejet, jövőre teljes lesz a szolgál­tatás. Növelték a szállítások gyakoriságát; jelenleg mint­egy kétezer bolt naponta két- háromszor, 14 ezer üzlet pe­dig naponta kap tejet és tej­terméket. Az ipar a szállítá­sok további sűrítése érdeké­ben fejleszti a hűtőláncot, idén száz termosz gépjármű­vet helyeztek forgalomba, és ezt a programot jövőre foly­tatják. ben célszerű, ha a kieső mun­kaidőt előzetesen ledolgozzák. A munkarend-változtatás nem érinti a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő válla­latoknál, illetőleg az ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarendjét. A kereskedelem és közlekedés területén dolgozók munka­rendjét — a szolgáltatások zavartalanságának biztosítá­sát szem előtt tartva — a belkereskedelmi, illetve a közlekedés- és postaügyi mi­niszter állapítja meg. (MTI). DOGASSY KATALIN A textilipari rekonstrukció részeként a PATEX tolnai gyárát is korszerűsítik. Tel­jesen új, a legkorszerűbb igényeknek is megfelelő festőüzemet építettek. A szövődének szükséges fonalat helyben tudják festeni, sőt más gyáraknak is vállalnak bérfestést. Képünket az új festődében készítettük. Létkérdés: a rekonstrukció Az év két utolsó szombatjának munkarendje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom