Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

1977. december 31.

“Képújság 3

Milyen a rugalmas munkaidő-rendszer ?

Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a nép- dazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres a munkaereőhiány. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerő-kínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő-gazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidőrendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő-kihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerő- igény és csökken az alkalmazotti létszám is.

Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munkaidő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidőkezdés és -befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden

munkanap egy meghatározott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát -és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértéket a kollektív szerződés szabályozza.

A rugalmas munkaidő- rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országokban, Kanadában, az USÁ-ban, Japánban, még Dél-Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében például aligha valósítható meg.

Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidőrendszert 60—70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. A Munkaügyi Minisztérium további vállalatoknál segíti bevezetését, melyre programot dologozott ki.

BÍRÓ ZOLTÁN

wr

Tervek Ocsényben

Több műtrágya - nagyobb állatállomány

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Öcsényben a Kossuth Termelőszövetkezet szakemberei két évre kidolgozták a vetésváltást, ez határozza meg az 1978—79-es és a következő esztendők gazdálkodását. Az állattenyésztés fejlesztési tervéből kiindulva, figyelembe véve a népgazdasági igényeket, elkészítették az 1978-as év állattenyésztési tervét, amelynek alapján 27-tel növelik a tehénlétszámot. Ez azt jelenti, a szarvasmarhaprogram keretén belül, hogy a tehénlétszámot 1980-ig 250-re

emeljük. A szarvasmarhaállomány növekedésével emelkedik a tejtermelés összmennyisége. A cselekvési programban meghatározott 3090 liter tehenen- kénti tejtermelést az év végére 3600 literre fogjuk teljesíteni.

Az állattenyésztési tervünkben különös gondot fordítunk a juhállomány növelésére, ezen keresztül a hízóanyag, valamint ennek értékesítésére. A juhállomány növekedésével emelkedik a hízóbárány-értékesítés (export), ami szövetkezetünknek biztos bevételt jelent. Ahhoz, hogy az állat- tenyésztés eredményes legyen, nagy gondot kell fordítanunk a rét- és legelő- gazdálkodásra. Ennek érdekében az AGROTRÖSZT által kezdeményezett és meghirdetett kedvezményes műtrágyavásárlási akció keretén belül szövetkezetünk 1800 mázsa mészammon- salétromot vásárolt, amit gyepes területeink fűhozamának növelésére használunk fel.

Növénytermesztésünk az 1977-es évben jó eredményeket ért el, ezt az 1978- as év tervkészítésénél figyelembe véve a termelést fokozni kívánjuk. Ennek érdekében az egy hektárra jutó vegyes műtrágya hatóanyagot a bázishoz -képest mintegy 20 százalékkal növelni kívánjuk. A felhasználandó műtrágya hatóanyag önmagában még nem biztosítja a termés növekedését. csak abban az esetben realizálódik a megnövelt hatóanyag, ha az okszerű vetésváltással és kiváló talajmunkával párosul.

Természetesen ehhez hozzá tartozik, hogy talajaink béltartalmát rendszeresen vizsgáltassuk, és így táblára .bontva határozzuk meg a műtrágyadózisokat. Elengedhetetlen feltétele a fentieken kívül az okszerű növényvédelem.

Szövetkezetünk vezetősége a koordinációs bizottság előtt vállalta az ipari növények vetésterületének az eddigi szinten tartása mellett a kukorica vetésterületének növelését. Az előző évektől eltérően az 1978-as gazdasági tervünkben mintegy 170 hektár másod- és tarlóvetést irányoztunk elő.

VARGA ISTVÁNNÉ

Megyei HIED-iíles

Tegnap megtartotta ez évi utolsó ülését a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaerőgazdálkodásáról készített jelentést vitatták meg.

A jelentés alapjául tíz mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a lengyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben, valamint a megyei tanács szakigazgatási szerveinél folytatott vizsgálat szolgált.

Első találkozás

„Sok jó ember kis helyen is elfér”(?)

I.

— Ez egy „ezermester” társaság, — hallottam Simon- tornyán Nagy Sándor szak- szervezeti titkártól. A szóban forgó szocialista brigád a bőrés szőrmeipari vállalatnál dolgozik. Az, hogy hol tevékenykedik a csoport, nem lényeges. Nem lényeges, hiszen az alábbi történet sok helyen előfordulhat, sőt, vé" leményem szerint majd minden üzemnél így van.

Először nézzük milyen feladata van egy tmk-s csapatnak: A munkaeszközök, berendezések zavartalan üzemeltetését biztosítják, hosszú időre előre megtervezik, a berendezéséken folyamatosan vizsgálatokat, javításokat végeznek, alkatrészeket cserélnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a váratlan hibákat, hosszabb gépállásokat, a berendezések nagyobb arányú megrongálódását. Kiterjed a vállalat valameny- nyi gépére, eszközére. (Részlet a közgazdasági kislexikonból).

Ez lenne a feladata a tmk- nak, ezeket sajnos nemcsak Simontornyán nem tartják be, hanem számtalan helyen még. Akkor miért a szőrmésekről írok? Itt őszinte munkásokkal és vezetőkkel találkoztam. Olyanokkal, akik ismerik az üzem gazdasági helyzetét és nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is.

Hát akkor ismerkedjünk

meg a brigáddal. A vezetők csak jót mondanak róluk. Mondhatnak is, hiszen ebben az évben csak az egyik üzemcsarnok felépítésével közel egymillió forintot takarítotCsontos Pál bemutatja az újítást

tak meg a vállalatnak. Ezen felül nem lehet olyan feladattal megbízni őket, melyet nem csinálnak meg. Ezért kaphatták meg az ezüstkoszorút is. A létszám 34 fő, vezetőjük Végh István esztergályos. Az iparban létező minden szakmában dolgoznak. Tényleg ezermestertársaság.

Ennyi jó után az ember, főleg az újságíró szeretne megismerkedni az emberekkel. Nagyon jó, összeforrott kollektívát nem lehet mindennap találni. Nagy Sándor szakszervezeti titkár, Szebé- nyi Imréné munkaverseny- felelőst kérte meg: legyen.a kísérő. Bejártuk az egész üzemet. Mindenhol szorgos munkásembereket találtunk. Látszott, hogy a vállalat fejlesztése folyamatban van, itt-ott építőanyagok, az építéssel kapcsolatos törmelékek. A labdaüzem mellett a kerítés tövében egy féltetős építmény környékén már látni lehetett a tmk-sbk jelenlétét. Gépek, alkatrészek mindenütt. A helyhiány nagyon rendezetlennek mutatja a terepet. A szín alatt az egyik asztalnál hegesztenek. Kovács János lakatossal ismerkedünk meg először.

Már a műhely környéke is zsúfolt, rendezetlen

— Sok jót hallottam magukról, szeretnék megismerkedni a brigáddal, — szólítom meg. Elzárja a berendezés csapját, rendelkezésünkre áll.

— Nézzen csak körül nálunk — mondja. — Nekünk minden szakmában dolgoznunk kell, de a feltételek... Itt hirtelen elharapja a szót, beljebb tessékel.

Bent a műhelyben zsúfoltság. Két öreg eszterga, egy marógép, mellette álványos köszörű, szerelőaszalok, szerszámos szekrények, egy lavór, egy kisasztal papírral letakarva, rajta ételmaradék. Mindenütt, ahol egy kis szabad hely akad, alkatrészek. Itt dolgozik 34 ember?

Csontos Pál az egyik esztergagéphez kalauzol. Újítást mutat.

— Sok gond és probléma volt a nyírógépek késeinek élezésével. Tulajdonképpen ha elkopott, akkor kidobtuk. Egynek az értéke közel 3000 forint. Ez pazarlás. Ezért csináltuk, illetve kezdtünk neki az élezésnek. Az esztergára felszereltük a lapot és egy szuperköszörűvel szépen megélezzük. Ezt a műveletet sokszor meg lehet csinálni. Sok pénzt tudnánk megtakarítani vele. Már két hónapja beadtuk az újítást, de még semmi hír felőle. Közben a többiek is megérkeznek. Csak ömlik belőlük az elkeseredés. Ilyen körülmények között kell nekik pontos és jó munkát végezni.

Az első találkozás október végén történt. Akkor a vállalat szocialista brigádjairól írtam. Büszkén mondhatták a vezetők, hogy itt jó kollektívák dolgoznak. Ezt a bőr- és szőrme vállalat eredményei is bizonyítják. A brigáddal akkor abban egyeztünk meg, hogy még 1977-ben újból felkeresem őket és írok a tmk Kandó szocialista brigádjának problémájáról is.

(A riport befejező részét holnapi számunkban közöljük).

HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY és MÜLLER GYÖRGY