Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

3:2-es magyar győzelem La Pazban Tizenkét év után ismét a vb-döntőben Magyarország—Bolívia 3:2 (2:1). La Paz, olimpiai stadion, 55 000 néző. V.: Corver (Hollandia). Góllövő: Törő- csik, Halász és Dellano (ön­gól), illetve Aragonez (2), egyet 11-esből. Magyarország: Gujdár — Martos, Kocsis, Kereki, Tóth J. — Halász, Pintér, Zom- bori — Fazekas (Pusztai), Törőcsik, Váradi, (Nagy L. 67. p.). Bolívia: Luis Galarsa — Campos, Villaion, Taritolay, Dellano — Angulo (Espinoza 30. p.), Aragonez, Bastida (Sanchez a szünetben), — Aguilar, Romero, Mezza. Az összeállításokból kitű­nik, hogy mindkét csapat­ban két változás volt a bu­dapesti mérkőzéshez képest. A magyar válogatottból Tö­rök és Nyilasi, a bolíviaiból pedig A. Galarsa és Baldi- vieson hiányzott ez alkalom­mal. A hazaiak óriási lendület­tel kezdtek — hiszen ők megszokták ezt az oxigén­szegény magasságot — és különösen Aguilar és Ara- gones bombázta Gujdár ka­* púját — eredménytelenül. Szögletek jelezték a bolí- ^viaiak fölényét, Gujdár azon- aban mindig a helyén volt, ha nem ő, védőtársai segí­tettek a helyzetek tisztázá­sában. A 12. percben Ko­csis becsúszása után Corver játékvezető sárga lapot mu. tatott fel a magyar védő­játékosnak. A bolíviaiak egy­más után érték el a szög­leteket, ami mezőnyfölényü­ket jelentette. Aragones lőtt mellé 18 m-ről, Mezza fejese szállt a magyar kapu fölé, majd a 18. percben Törő­csik és Angulo csapott ősz. sze, a bolíviai játékos meg­sérült, olyannyira, hogy a 30. percben le kellett cse­rélni. Helyére ekkor Espi­noza került és ő meg is hálálta szakvezetője bizal­mát, mindvégig a hazaiak egyik legjobbja volt. Ahogy múltak a percek, a magyar válogatott mind­inkább belelendült, amikor alkalom kínálkozott, bátran támadott is. Egy nagyon kecsegtető helyzet Törőcsik lesállásán akadt el. A ha­zaiak általában a 4—3—3- as felállást alkalmazták, de gyakran váltottak át a 4— 2—4-re. Legjobbjaik Arago­nes és Aguilar igen sok­szor kísérleteztek távoli lö­vésekkel, ezek azonban pon­tatlanok voltak, vagy pe­dig az erőtlen lövések Guj­dár könnyű zsákmányai let­tek. A magyar védőjátéko­sok mind gyakrabban kezd­tek „előrelopakodni”, főleg Kereki és Zombori és ezzel bonyodalmat okoztak a fel­lazuló bolíviai védelemben. Leginkább Pintér tartotta a helyét, közvetlenül Kocsis mellett „horgonyzott” le, védekezett és indított... Ke­vés eseményt jelentő percek után, a 38. percben a ma­gyar válogatott vezetést szer­zett, megszerezte a Bolívia elleni 7. gólját: Fazekas in. dította a támadást, Halászt játszotta meg, a tatabányai vb „újonc” Törőcsikhez jut­tatta a labdát és az újpesti középcsaráf 10 m-ről, két védő közül kilépve, szédítő nyugalommal, elegánsan he­lyezte a labdát Luis Galasra kapujának jobb oldalába. (1:0). Viharos hazai ellentárma- dások következtek, mégis a 43. percben újabb magyar góllövő került fel az ELEKTROIMPEX hirdető- táblájára: Törőcsik viharzott el a bal oldalon, Villaion mellett, egészen az alapvo­nalig futott, pompásan ítélte meg a helyzetet, beadása a kapus előtt és Villalon mö­gött került a szabadon álló Halász elé, a tatabányai já­tékos kissé meglepődött, de nem sokáig, a kapuba juttat­ta a labdát 6 m-ről. (2:0). Ezután Kereki előrefutásai következtek, és már túlha­ladt az óramutató a 45. percen, amikor a bolíviai válogatott szépített. Dellano nagyszerűen látta meg, Mez­za kiugrásra kész a balösz- szekötő helyén, hozzáküldte a labdát, a csatár kapura tört, és bár hosszan szöktet­te magát, túljutott Gujdá- ron. A magyar kapus két­ségbeesésében elhúzta a bo­líviai játékos lábát, Corver játékvezető 11-est ítélt. Már a 47. percre ugrott az óra­mutató, amikor Aragones óriási erővel bombázta a büntetőt a jobb felső sarok­ba, közvetlenül a léc alá. (2:1). A második félidőt megint a bolíviai válogatott táma­dásai vezették be. Aguilar és Campos próbálkozott tá­voli lövésekkel — sikertele­nül. Ezután érdekes ese­mény következett. A ma­gyar csapat szabadrúgáshoz jutott, Pintér cipőjét fűzö- gette, emiatt Kocsis késle­kedett a labda elrúgásával. Corver játékvezető újabb sárga lapot mutatott a ma­gyar hátvédnek — a máso­dikat. .. ? Nem sokkal ké­sőbb a harmadik figyelmez­tető lap is kiosztásra került, ezt Espinoza kapta. A ma­gyar együttest nem zavarták meg a „szabálytalanságok”, higgadt, okos játékát nyúj­totta továbbra is. Az 55. percben szabadrúgáshoz ju­tott a magyar együttes és bár Váradi az 5-mre fel­álló sorfal között elrúgta a labdát, az fölészállt. A ha­zaiak nem adták fel, egy­másután három szöglet je­lezte mezőnyfölényüket. A 60. percben Kocsis 2 perces ápolásra szorult, de folytat­ta a játékot. A bolíviaiak támadásaik során általában Mezzát keresték a labdával, aki kitűnő, de nem pontos tejelőnek bizonyult, homlo­káról általában fölé- vagy mellément a labda. A 67. percben Baróti Lajos kettős cserét határozott el, lement a két szélső, Fazekas és Vá­radi, helyükre Pusztai és Nagy László állt be. Faze­kastól Pintér vette át a csa­patkapitányi szalagot. Pusz­tai hatalmas partbedobása keltett zavart, amelyre nem számítottak a bolíviai vé­dők, sajnos a magyar csatá­rok sem. A 74. percben Tö­rőcsik leadása után Halász ért el gólt, a partjelző azon­ban lest intett, így nem vál­1977. december 2 tozott az eredmény. Ismét Aguilar és Mezza okozott zavart Gujdár kapuja előtt, majd a 80. percben Törő­csik egyéni játék után, ' a kapu mellé küldte a labdát. A 85. percben 3:l-re alakult az eredmény. Zombori elő- readását Pusztai lefejelte, lefordult védőjéről, majd a kimozduló Luis Galarsa mellett kapura lőtt. A labda Dellano lábáról gurult a bolíviai kapu jobb alsó sar­kába. (öngól, 3:1). Corver játékvezető, csakúgy, mint az első járékrészben, ismét „továbbvezette” a mérkő­zést és a 92. percben szépí­tették az eredményt a ha­zaiak. Mezza játszotta meg a jobbösszekötő helyén Aragonest, aki 8 m-ről talált Gujdár kapujába, amellyel kialakult a 3:2-es magyar győzelmet jelentő végered­mény.-Teke . ............... B efejeződött az IUB III Baranya megyei tekeszövetség elkészítette az NB III délnyugati csoportjában szerepelt verseny­zők átlagát. A szövetség a vidéki, a hazai átlagokat, valamint az összátlagot külön-külön kimutat­ta nyilvántartásában. Mi a TÁÉV SK, valamint a szakcsi verseny­zők összátlagának alapján közöl­jük a helyezéseket. ... 2. Báli László (TAÉV SK) 434,9, 3. Csicsa Pál 427, 4. Szabó István 425, . . .9. Rittervald Jó­zsef 414,1, . . .4. Sziráki János 412,1 (valamennyi TAÉV SK), . . .25. Kállai Ferenc (Szakcs) 383.1, 26. Radó Géza (TAÉV SK) 407, . . .29. Miilei János (TAÉV SK) 408,1, . . .33. Kienle János (TÁÉV SK) 399.8. . . .58. Bozso- nyi Gyula (Szakcs) 394,8, . . .61. Niklai Zoltán (Szakcs) 386,5, . . .67. Benedek János (Szakcs) 390,8, . . .79. Imecs Imre II. (Szakcs) 366,6. . . .81. Imecs Imre I. (Szakcs) 366,6 faátlaggal. A Baranya megyei Tekeszövet­ség a következő tizenkét ver­senyzővel rendezi az NB III. délnyugati csoportjának Tízek bajnokságát. A feltüntetett fa­átlagokat a vidéki eredményeik alapján számította ki a szövet­ség. 1. Báli László (TAÉV SK) 442,7, 2. Csicsa Pál (TAÉV SK) 432.1, 3. Szabó István (TÁÉV SK) 431.8, 4. Schiffer János (P. Kesztyűgyár) 428,9, 5. Bélavári József (K. Vasas) 427.8. 6. Kör- möczi István (P. Kesztyűgyár) 427,4. 7. Sziklai János (Szász­vár) 426,8, 8. Görbe János (P. Spartacus) 422,3, 9. Turbéki Jó­zsef (P. Spartacus) 419,5, 10. Gerőfy László (P. Spartacus) 419,1, 11. Fülöp Sándor (Szent­lőrinci ÁFÉSZ) 417,8, 12. Sziráki János (TAÉV SK) 417,6. faát­laggal. Az NB III végeredménye: 1. P. Keszty. 20 15 1 4 111-49 31 2. P. Spart. 20 15 1 4 104-56 31 3. K. Fáklya 20 13 — 7 102-58 26 4. TAÉV SK 20 12 — 8 92-68 24 5. K. Vasas 20 11 2 7 89-71 24 6. MTE 20 10 2 8 85-75 22 7. Szászvár 20 10 — 10 83-77 20 8. K. Közút 20 9 1 10 74-86 19 9. Sz.-lőrinc 20 8 — 12 59-101 16 10. K. Építők 20 3 1 i<; 49-111 7 11. Szakcs 20 — — 20 32-128 0 Visszatérés Nem mindig azok a percek a legnehezebbek egy sportoló életében, amikor a pályán szembetalálja magát az ellenfe­lével. Tatára készült, a súlyemelő magyar ifjúsági válogatott közös edzésére. Az elutazás előtti napon, miután becso­magolta bőröndjét, néhány apró javítást végzett a P—20- ason. Nagy szenvedélye a mo­torozás. Amikor elkészült a bütyköléssel, nyeregbe szállt. Röviddel ezután Várdomb közelében karambolozott, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Tombolt a nyár, .július >18-a, hétfő volt. Mátrai Gyulával, a Szek­szárdi Dózsa 18 éves súly­emelőjével szirénázva szá­guldott a mentőautó. A kór­ház baleseti sebészetén több­órás operációval kezdődött meg az orvosok harca a fia­tal sportoló életének meg­mentéséért. Két nappal ké­sőbb nyerte vissza eszméle­tét. Ébredés után nyújtóz­kodni akart. Éles fájdalom hasított a hátába, s úgy érez­te, mintha ágyhoz láncolták volna. Csak később eszmélt rá, hogy kórházban van. Meg az ostoba karambol követ­kezményére: mély-hátizma erősen elroncsolódott, súlyos sérülésekor rendkívül sok vért vesztett. Az első műté­tet aztán további kettő kö­vette. Korábban soha sem foglal­koztatták az önmagához visz- szatérő gondolatok. Tanult, majd dolgozott és mindenkor becsületesen készült hazai és nemzetközi versenyeire. A kéthónapos kórházi kezelés gyötrődéssel teli napjaiban aztán többször felidézte sportpályafutása rövid, ám mégis sikergazdag történetét. 1974. október 10-én jelentke­zett a szekszárdi súlyemelők edzésén. Alig töltötte be ti­zenhatodik életévét, amikor sorozatban tizenötször javí­totta meg a serdülő országos csúcsot. A 250 kg-os akkori legjobb eredménye felnőtt első osztályú szintnek felelt meg. Az ifjúságiak korcso­portjában a 260 kilogrammos összteljesítménye jelenti ed­digi legjobb eredményét. A sportág szakvezetői rend­kívüli tehetsége alapján a súlyemelés egyik nagy ígére­tének tartották. 1976-ban az NDK-ban, ez év májusában pedig Lengyelországban sze­repelt nemzetközi versenyen. Mindkét alkalommal győzött, s mindkét versenyen a ma­gyar ifjúsági válogatott csa­patkapitánya volt. A kórházi ágyon visszapergette a tava­lyi szolnoki ifjúsági barátság verseny emlékeit is. A 67,5 kilogrammosok súlycsoport­jában rendkívül erős nem­zetközi mezőny indult. A ve­lük vívott nagy küzdelem vé­gén neki a hatodik helyezés jutott. Az idei IBV-t augusz­tusban Gdanskban rendez­ték, de nélküle. A kórházban csak a rádióból és az újsá­gokból értesült az eredmé­nyekről. Különös érzés kerí­tette hatalmába, amikor meg­tudta, hogy az ő súlycsoport­jában 262,5 kilós teljesít­ménnyel nyerték az arany­érmet. Eszébe jutottak a váloga­tott edzőjének biztató szavai. sáí , & Mátrai Gyula „Mátrai, tőled olyan 267 kg. körüli eredményt várok.” Az­zal pedig már... Milyen szép is lett volna. Felállni a do­bogóra, hallgatni a győztes tiszteletére felhangzó him­nusz akkordjait. Szeptember 3-án hagyta el a kórházat. A következő hé­ten eladta a motorkerékpárt. Egy hónappal később, ver­senyzőtársai nagy örömére ismét edzésbe állt. Azóta re­habilitáló, könnyített edzés­munkát végez. Most minden mozdulat különös figyelmet igényel. December közepén területi bajnokságot rendez­nek Bonyhádon. Hangosan nem mondja, de elszánt te­kintetéből arra következte­tek: indulni szeretne. Mátrai Gyula visszatért a súlyzók birodalmába, egyszer talán újra visszatérhet az ifjúsági válogatottba is. Nem mindig azok a percek a legnehezebbek egy sportoló életében, amikor a pályán szembetalálja magát az ellenfe­lével. FEKETE LÁSZLÓ A Dombóvári VSE NB Il-es férfi kosárlabdacsa­pata jól zárja az idei évet. Igaz, még nincs végered­mény, hisz holnap Zala­egerszegen, az Építők el­len lépnek pályára a dom­bóváriak, de az már biztos, hogy az élmezőnyben vé­geznek. Képünkön a csapat legeredményesebb játékosai közül ketten: balról Illés Péter, középen Tamási Zol­tán, jobbról Erdősi Lajos edző. A megfelelő utánpótlás biz­tosítása érdekében a Nem­zeti Bajnokság három osz­tályában szereplő labdarúgó­szakosztályoknak egyszerre több csapatot is szerepeltetni kell. A rendelkezés értelmé­ben az NB II-es Szekszárdi Dózsa a felnőtt együttes mel­lett további hat csapatot indí­tott a különböző, alacsonyabb osztályú bajnokságokban. A lila-fehérek két-két csapattal szerepelnek az országos ifjú­sági, valamint a megyei ser­dülő-bajnokságban. Egy-egy csapattal képviseltetik magu­kat a Baranya megyei tarta­lék, illetve a megyei ifjúsági bajnokságban. Befejeződött az őszi idény küzdelemsorozata a Baranya megyei szövetség által irá­nyított tartalékbajnokságban. A tízcsapatos mezőnyben az előkelő második helyen vég­zett a Szekszárdi Dózsa tar­talék gárdája. Kilenc mérkő­zésükön nyolc győzelmet sze­reztek, csupán a Pécsi VSK ellen szenvedtek vereséget. A szekszárdiak mérlegén 31 adott és 11 kapott gól és 16 pont szerepel még. Aknai Já­nos edző huszonkét játékost szerepeltetett, közülük La- dos, Bosnyák, Molnár, Frep- pán dr. és Jerabek II. min­den találkozón tagja volt az együttesnek. A Dózsa II. gól­szerzői: Freppán dr. 9, Tóth és Zrínyi 6—16, Bosnyák 3, Kovács 2, Vágó, Molnár, Adorján, Laki és Lados. A legnagyobb arányú győzel­met az október 16-án Szek- szárdon lejátszott Szigetvár elleni mérkőzésen szerezték, amikor 9:2-es győzelmükkel szinte „kiütötték” ellenfelü­ket. A szurkolók még jól emlé­keznek : az előző évi tartalék- bajnokság befejezésekor ezüstérmes volt a szekszárdi együttes. A mostani őszi má­sodik helyezésük ismét dobo­gós helyezést ígér a tavaszi folytatásban. Az élmezőnyben végeznek nincs bajf§ őszi második a Szekszárdi Dózsa II. csapata. Balról Aknai János edző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom