Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

Kairóban megkezdődtek 2 KÉPÚJSÁG_______________________________ Waldheim interjúja az egyiptomi-izraeli tárgyalások Kairóban megkezdődött a tanácskozás a Közel-Keletről. Képünk a tanácskozás szín­helyén készült. (Képtávírónkon érkezett.) Szerdán délelőtt a Nena House Hotelben megkezdőd­tek az egyiptomi és az iz­raeli küldöttség tárgyalásai. A tárgyalásokon, mint isme­retes, megfigyelői minőség­ben részt vesz az Egyesült Államok és az ENSZ képvi­selője. A helyszínen lévő újság­írók megjegyzik, hogy a megnyitás félórás késést szenvedett, hogy a fotóripor­terek megörökíthessék az egyiptomi és az izraeli részt­vevők mosolyát. A két kül- ■ döttség tagjai tüntető nyá­jassággal rázták egymás ke­zét, és egymásra mosolyogva lépték át a konferenciaterem küszöbét. — Kairóban olyan benyo­mást igyekeznek kelteni, mintha Egyiptom nem akar­na különbékét kötni Izrael­lel, hanem a közel-keleti kérdés általános rendezésé-. re törekednék. Az egyipto­mi vezetés úgy tesz, mintha nem értené, miért volt el­ítélő visszhangja Sz'adat el­nök magatartásának az arab államok többségében — írta szerdán a Pravda kairói tu­dósítója, a most kezdődő egyiptomi-izraeli tárgyalá­sokat kommentálva. A lap rámutat: a találkozó az Egyesült Államok kezdemé­nyezésére, Washington áldá­sával jött létre. — Izrael képviselői azért jöttek Kairóba, hogy előké­szítsék az amerikai-cionista jellegű „békét”. Elképzelésük szerint ennek kell biztosíta­nia Izrael és az Egyesült Államok katonai, politikai és gazdasági uralmát a Kö­zel-Keleten — szögezi le a lap. Az egyiptomi propaganda mo^t azt hangoztatja, hogy a rendezés kulcsa az Egye­sült Államok kezében van. „Ennek az állításnak megvan a maga sajátos logikája, hi­szen éppen az Egyesült Ál­lamok rendezte el, hogy Egyiptom és Izrael leüljön a különutas tárgyalások asz­talához” — hangoztatja a szovjet lap. A Pravda álláspontját tá­masztja alá két további je­lentés a közel-kelet^ ese­ményekkel kapcsolatosan. Az egyik, hogy Menahem Begin, izraeli kormányfő a héten váratlanul ismét az Egyesült Államokba érkezik, hogy az amerikai kormány egyetértését és támogatását kérje az Egyiptommal köten­dő megállapodásához. A CBS-hálózat értesülése szerint Begin az egyiptomi— izraeli békeszerződés terve­zetét terjeszti majd Carter elnök elé pénteken, Wa­shingtonban. A másik jelentést az UPI adta ki. Eszerint Cyrus Van­ce amerikai külügyminiszter szerdán közel-keleti kőrútjá­nak utolsó állomására, a szaúd-arábiai Rijadba érke­zett. Általános vélemény sze­rint rijadi látogatásának az a célja, hogy megszerezze Khaled király támogatását a kairói értekezlethez. Van­ce — írják a hírügynöksé­gek — arra fogja kérni a szaudi uralkodót, próbáljon meg rávenni más arab or­szágokat arra, hogy akár egy későbbi időpontban csat­lakozzanak a kairói tanács­kozáshoz. New York, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Nemzetek ■Szervezetének főtitkára az MTI tudósítójának adott nyi- lakozatában ismét állást foglalt amellett, hogy a kö­zel-keleti viszályt valameny- nyi érdekelt fél bevonásával tárgyalásokon rendezzék az ENSZ védnökségével. A főtitkár hangoztatta: „meggyőződésem, hogy csak alkkor oldhatjuk meg a kö­zel-keleti problémákat, ha a tárgyalási folyamatba vala­mennyi érdekelt felet bevon­juk. Üdvözlök minden, a bé­ke felé vezető lépést” — mon­dotta. Waldheim nem utasí­totta el ugyan az egyiptomi —izraeli különtárgyalásokat, de hangsúlyozta: — „mindig tudatában kell lennünk, hogy átfogó, globális rendezés csak minden fél részvételével lehetséges.” Megismételte javaslatát, hogy a közel-keleti kérdésről tartsanak esetleg új, széles körű tanácskozást akár az ENSZ székhelyén, New York­ban, akár bármely más vá­rosban, feltéve, ha ebben az érdekelt felek megállapod­nak. A főtitkár szükségesnek tartotta hangsúlyozni: Kairó­ba küldött megbízottjának, Siilasvuo tábornoknak csupán az a feladata, hogy figyelem­mel kísérje a fejleményeket és tájékoztassa őt a történ­tekről. Kurt Waldheim lényegében derűlátóan ítélte meg a nem­zetközi helyzetet és a távla­tokat. A főtitkár az Afrika déli részén kialakult helyzetről és az ENSZ szerepéről szólva „a helyes irányba tett lépés­nek” nevezte a világszerve­zetben a dél-afrikai rend­szerrel szemben elrendelt fegyverszállítási tilalmat. Kurt Waldheim hangoztat­ta, hogy nagyra értékeli a magyar kormány építő hoz­zájárulását az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájához, és méltatta a magyar ENSZ-küldöttség sze­repét a nemzetközi megértés, az együttműködés elmélyí­tésében. Lisszabon Tovább tart a kormányválság A portugál politikai pártok vezető szervei — a Demokra­ta Szociális Centrum párt kivételével, amelynek veze­tősége csak szerdán ül össze — kedden jóváhagyták a kormányválság megoldására kidolgozott álláspontjukat, amelyet Antonio Ramalho Eanes elnök felhívására ké­szítettek. E dokumentumok, értesülések szerint nem tar­talmaznak változást a pár­tok már ismert álláspontjá­ban, így a válság megoldása továbbra is nehéznek és hosszadalmasnak ígérkezik. A szocialista párt az elnök számára készített dokumen­tumon kívül jóváhagyta a pártok közötti egyetértés alapjául javasolt program­platform tervezetet is, és re­méli, ho1— erről külön-külön közvetlen tárgyalásokat kezdhet a többi politikai párttal. A Portugál Kommunista Párt már pozitívan válaszolt a szocialisták tárgyalási kez­deményezésére és szocialista források szerint a szociálde­mokraták sem utasították el a megbeszélést. A Demokrata Szociális Centrum párt még nem fog­lalt állást a szocialista párt javaslatával kapcsolatosan. Általános vélemények sze­rint a jobboldal által kirob­bantott válság megoldásában nem lehet figyelmen* kívül hagyni a szocialista pártot, és nem lehet szilárd és tartós megoldás a kommunisták el­lenére. (MTI). Finis a munkabizottságokban (Folytatás az 1. oldalról) lentősen előrehaladt a javas­latokról folytatott vita alap­ján készítendő jelentésének megszerkesztésében. A humanitárius és egyéb területeken megvalósítandó együttműködés témakörét elemző 3. számú bizottságban nyújtottak be legtöbb ja­vaslatot: szám szerint 30-at. Ezek értékelése hosszabb időt igényelt. Emellett ez a bizott­ság volt az ideológiai harc M színtere, ahol az Egyesült Ál­lamok képviselői az emberi jogok ürügyén többször is megpróbáltak beavatkozni néhány szocialista ország belügyeibe. A Szovjetunió és a szocialista országok delegá­tusai erre méltó választ ad­tak. Ezek a viták azonban késleltették a bizottság szer­kesztői munkájának megkez­dését. A földközi-tengeri térség együttműködését vizsgáló 4. számú bizottság figyelme ar­ra összpontosult, hogy a mál­tai és más küldöttségek ja­vaslatai alapján elősegítse a térség országai együttműkö­désének erősödését, továbbá az európai államok kapcso­latainak bővítését a nem eu­rópai mediterrán országokkal A bizottság véleménye sze­rint az együttműködésben ; belgrádi találkozón képvisel összes államnak részt kel vennie, s kapcsolataiknak £ helsinki záróokmány alap elvein kell nyugodniuk. A belgrádi találkozót köve tő intézkedésekről tanácsko zó 5. számú bizottságban i legutóbbi napokban méí újabb javaslatokat terjesz tettek be megvitatás« LAPZÁRTA PÁRTVEZETŐK LÁTOGATÁSA A második világháború vé­ge felé megerősödtek az arab világ egységtörekvései. -Né­hány arab állam elhatározta, hogy kapcsolataik erősítése és politikai tevékenységük összehangolása érdekében létrehozzák az Arab Ligát. Az alapokmány aláírására 1945. március 25-én Kairóban került sor. Az Arab Ligát — noha létrehozói túlnyomó- részt reakciós monarchiák voltak — már kezdettől fog­va némi imperialistaellenes- ség jellemezte. A szervezet céljának tekinti az együtt­működést gazdasági, szállítá­si, közlekedési, stb. kérdé­sekben, a tagállamok közti viszályok rendezését, és egyi­kük megtámadása esetén a szükséges védelmi lépések megtételét. Ezért 1950 júniu­sában megállapodás született az Arab Védelmi Tanács lét­rehozásáról (megalakult 1961-ben). 1958 márciusában Egyip­tom és Szíria — Egyesült Arab Köztársaság néven — egyesült. Még ez évben hatá­rozatot fogad el a liga az algériai szabadságharc anya­gi támogatásáról, és Omán segítéséről a brit agresszió visszaverése érdekében. Igyekeztek közös álláspon­tot kialakítani a világpoliti­ka főbb kérdéseiben. Ugyan­akkor azonban az arab világ belső politikai törésvonalai is lemérhetők a szervezet tevé­kenységében. Nem tudtak egységesen fellépni sem az egyiptomi—szudáni, sem az algériai—marokkói határ­viszályok, sem a libanoni pol­gárháború kérdésében. 1961. október 28. Szíria ki­lépett az Egyiptommal együtt létrehozott államszövetségből. 1964-ben elhatározták az Arab Egyesített Katonai Pa­rancsnokság felállítását. Az Arab Ligában azonban las­san érlelődött a két táborra szakadás veszélye. Egyiptom (1954), Algéria (1962), Szíria (1963), Szudán (1964), Irak (1968), Líbia (1969), Szomá­lia (1969), Demokratikus Je­men (1969) fémjelzik a bal­oldali fordulat folyamatát, a néptömegek aktivizálódásá­nak megújulását. Ezen pozi­tív irányba lépett országok (melyek közül többen azóta megtorpantak a választott úton való továbblépéstől) al­kották az imperialistaellenes frontot, szemben a többi tag nyugatbarát monarchiáival. Az arab egységtörekvések egyik kiemelkedő eseménye a Nasszer által elképzelt Arab Köztársaságok Szövetségének megalakulása 1971. szeptem­ber 3-án. Egyiptom, Líbia és Szíria által létrehozott ál­lamszövetség összterülete 2 946 720 km3, lakossága 42 millió 148 ezer fő (1970) volt. Célja az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sa, a haladó arab politika összehangolása, a szövetség mint egység politikai súlyá­nak megteremtése volt. Szó volt Szudánnak e szövetségbe való felvételéről is. Később napirendre keríjlt Egyiptom és Líbia teljes uniója is (1972). A haladó nasszeri irány­vonaltól azonban utóda, Szá­dat fokozatosan kezdett el­térni.’ A Nyugat felé nyitás jegyében az egyiptomi poli­tika egyre jobbra fordult. Az 1973-as arab—izraeli háború­ban megmutatkozó hiányos­ságokat szovjetellenes légkör megteremtésére használták fel Egyiptomban. Az újra és újra kiújuló gaz­dasági válságok láttán, a nyugati tőke beáramlása ér­dekében Szadat szakított a Szovjetunióval (1975), és szembe helyezkedett a vele unióban levő — nasszerista vonalat követő — Líbiával. Az ez év nyarán lezajlott vé­res határincidensek már elő­revetítették az államszövet­ség felbomlásának veszélyét. A szakítás folyamatát be­tetőzte Szadat Izraelben tett látogatása, amely alapjában mond ellent az összarab ér­dekeknek és nyílt elárulása az arab ügynek, a palesztin népnek, s nem utolsósorban az egyiptomi népnek. Ez derült ki a szadati poli­tikát megbélyegző „pánarab / ellenállási front” országai (Líbia, Algéria, Szíria, De­mokratikus Jemen, valamint a Palesztinái Felszabádítási Szervezet) által Tripoliban december 5-én tartott érte­kezleten, amelyen elítélték Szadat politikáját. Úgy dön­töttek, hogy befagyasztják az egyiptomi kormányhoz fűző­dő politikai és diplomáciai kapcsolataikat. Szíria és Lí­bia tárgyalt Egyiptomnak az AKSZ-ből történő kizárásáról is. December 6-án Egyiptom válaszként megszakította a tripoli csúcson részt vett or­szágokkal a diplomáciai kap­csolatokat. — TERRA — Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Bu­dapest XIV. kerületébe láto­gatott. Beszélgetést folytatott a kerület párt- és állami ve­zetőivel, társadalmi aktivis­tákkal. Ezt követően részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Salgótarjánba látoga­tott. Németh Károly részt vett és felszólalt az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak kibővített ülésén. Ezt kö­MOSZKVA vetően Nógrád megye pár és állami vezetőivel folytató eszmecserét az időszerű pol tikai és gazdasági kérdéseb ről. Szerdán Győrbe látogató Fock Jenő, az MSZMP Pol tikai Bizottságának tagj Fock Jenő részt vett és fe szólalt a Győr-Sopron megy« pártbizottság kibővített üli sén. Szerdán tartotta ülés Veszprémben is a megy pártbizottság. Az ülésen rés vett és felszólalt Borbé Sándor, az MSZMP Közpoi ti ‘Bizottságának titkára. Moszkvában, a Nagy Kreml Palotában szerdán déleié megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idej utol: ülésszaka. Az ülésszak napirendjén a jövő évi népgazdasá és szociális terv, a költségvetés, valamint az 1976. évi köl ségvetés teljesítéséről szóló beszámoló szerepel. A taná megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tagja mert a bíróság mandátuma lejárt. A szovjet parlament k házának, a szövetségi tanácsnak és a nemzetiségi tanácsn; együttes megnyitó ülésén jelen voltak az SZKP és a szovj kormány vezetői. Az ülésen új tagokat választottak a Legfelsőbb Taná elnökségébe. Az SZKP Központi Bizottságának javasla alapján, amelyet Mihail Szuszlov, a Politikai Bizottság tag terjesztett elő, a tanács elnökségének tagja lett Alekszej £ bajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának ein ke, Borisz Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságán; első titkára és Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szovj békevédelmi bizottság elnökhelyettese. A Szovjetunió 1978. évi népgazdasági és társadalor politikai tervéről Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács < nökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke adott isme tetést. Arab egység - kudarcokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom