Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

e Képújság 4 1977. november 1. Holnap: jubileumi közgyűlés ÖTVEN ÉVE: 1927. jú­nius 19-én az újdombóvári állomás oktatótermében ke­rült sor az alakuló ülésre. Az alapító tagok ezen a na­pon egyhangú szavazással fogadták el a VOGE — Vasút Országos Gazdasági Egyesület — élőnév felvé­telét. A közgyűlés Csink János főmérnököt válasz­totta az egyesület elnöké­nek. Az újonnan alakult egyesületnek számos ne­hézséggel kellett megküz­denie. Anyagiakban és fel­szerelésekben szegényesen, ezzel szemben gondokban gazdagon kezdte meg mun­káját. 1932-ben az egyesü­let későbbi elnökét, Frö­lich Albertet a sportliga tanácstagjává és a pálya- építők tiszteletbeli tagjá­vá, valamint az MLSZ dél­nyugati elnökségének pót­tagjává választották meg. A labdarúgók sokáig a vasút melletti rétet kellett, hogy igénybe vegyék, mert nem volt pályájuk. Az Eszterházy hercegi iroda 1927-foen nem tartot­ta célszerűnek az urada­lom területére javasolt sportpályaépítést. A VOGE központi elnökségének tá­mogatásával végül is 1929. május elsejére a pályaépí­tés földmunkálatai befeje­zést nyerték. 1930. március 29-én a száznyolcvan sze­mélyes fedett lelátót és a labdarúgópályát átadták. Öltözőnek ékkor még két kiselejtezett kocsiszekrényt használtak. KÁNTOR JENŐ főtitkár 1935. február 6-án tartott közgyűlésen szomorúan ál­lapította meg: „Alábbha­gyott a kezdeti lendület és a vasutasok között is nagy közöny tapasztalható. Ezt bizonyítja, hogy Dombóvá­ron az ezerkétszáz vasutas dolgozó közül a sportkör legnagyobb erőfeszítése el­lenére is csak mintegy negyvenöt fős taglétszámot sikerült elérni.” Az 1935-ös év érintette legsúlyosabban az egyesületet: a gazdasá­gi váltség nem kerülte el a sportot sem. Az egyesü­let vezetősége a sportot szeretők támogatásával azonban ha nehezen is, de átvészelte a nehéz időket. Ács Vilmos szorgalmazta az edzőkérdés megoldá­sát és felajánlotta, hogy az edző fizetésének egy ré­szét a szurkolók magukra vállalják. 1943-ban alap­szabály-módosításra került sor, majd a második vi­lágháború alatt a vasutas­sportkör egyesületi élete egy ideig teljesen szüne­telt. A Dombóvári VSE min­dig örömmel karolt fel minden olyan kezdemé­nyezést, mely a széles tö­megeknek biztosította a sportolást. A hatvanas évektől egyre élérakebbé vált a szakosztályi élet, 1972-ben kiemelt sportkör­ré nyilvánították a felet­tes szervek. AZ ELMÜLT ötven év jelentősebb eseményeiről a távlati tervekről lesz szó holnap délután Dombóvá- rott a városi tanács nagy­termében sorra kerülő ju­bileumi közgyűlésen, ahol kitüntetésekre, jutalmazá­sokra is sor kerül. Kosárlabda NB II Szekszárdi és dombóvári győzelem Fehér mezben a szekszárdi lányok SZ. DÓZSA—KAPOSVÁRI TK 82:39 (54:19) Székiszárd. Vezette: Párád!, Páli. Sz. Dózsa: Harsányi (23), Jiankovics f(7), Palotás (12), Skoda (4), Szilágyiné i(i18). Csere: Nagy i(8), Farkas (4), Gyuncsák (2), Várkonyi (4). Hamar magához ragadta a kezdeményezést a Dózsa, per­cek alatt nagy előnyre tett szert. iNagy kedvvel, lelkesen játszottak, így az eredmé­nyesség sem maradt el: a 8. percben már 18 ponttal ve­zettek (24 36). Ebben az idő­szakban főleg Harsányi tűnt kft, szinte minden megmozdu­lását kosárral fejezte be. A féflidő hátralévő részében sem csökkent a csapat lendü­lete, fokozatosan növelték előnyüket. A 14. perc 42:14. A szerény képességű Kapos­vári TK csalk ritkán ért el kosarat, hiszen a Dózsa csa­pófa védekezésben is felül­múlta ellenfelét, a támadá­sok eredményes befejezésé­ben nem tudták megakadá­lyozni őket. így tetemes előnnyel zárták a félidőt, ami három számjegyű győzelmet sejtetett. A második félidő első két percében még növelték elő­nyüket, de aztán mintha el­felejtettek volna kosárlab­dázni. Elemi hibák, sorozatos labdaeladások következtek, amit az ellenfél részben ki is használt A 6. perc 59:29. Nem is a győzelem forgott veszély­ben, hiszen az előny elegendő volt, hanem a játék volt ki­fejezetten gyenge. Lényegesen kevesebbet mozogtak a Dózsa lányai, sokszor adták ellenfélhez a labdát, ritkáb­ban szereztek kosarat. Sze­rencsére az ellenfél sem tuJ dott újítani, így az előny nem csökkent, A .16. -perc 73:37. Az utolsó három percben a Kaposvár már csak egy kosa­rat szerzett, a Dózsa még kis­sé erősített, így alakult ki a 82:39-es győzelem. 'Csák az első félidő játéka volt kielégítő, annak ellenére, hogy fölényes Dózsa-győze- lem született. A csapat a má­sodik félidőben 26 ponttal do­bott kevesebbet, mint az első félidőben, ami mindent meg­magyaráz. Egy lényegesen jobb ellenfél ellen ez már nem engedhető meg, könnyen kellemetlen meglepetés érhe­ti a 'csapatot Legközelebb vasárnap dél­előtt lép pályára a csapat, is­mét hazai pályán, a Győri TK csapatá't fogadják. ka i(38), Illés '(8), Pakott (14), Tahi (2), Takács (4), Bálin d (2), Bogdán (8), Ács (2), Jós­vai (—). A kaposváriak jól kezdtek, és a második perc végén már 5 22-re vezettek. A dombóvári csapat kezdeti ide­gességét levetve fokozatosan feljavult, és az 5. percben már 14:13-ra vezetett. A 10. Budapest 1Ű0 néző. 'Vezet­te: Horváth, Giily. Bátaszék: Várdá i(6), Gaál (23), Illyés (2), Zágonyi .(—), Tirmger (13). Csere: Horváth 1(8), Grá- ma fő), Kától! (4), Komáromi (—). Mindkét csapat ember­fogással játszott, az első per­cekben távoli dobásokkal a honvéd-csapat kilenc pontos előnyt szerzett. A 4. percben l'l :2-re vezettek a hazaiak. A vasutas-csapat lassan magá­ra talált, 'és Gaál távoli kosa­raival tartani tudta az ered­ményt A 9. percben 19:13-ra állt a találkozó. Ezután a ha­zaiak felgyorsították a játé­kot, és fokozatosan elhúztak. A lő. percben húsz pontra nőtt a Zalka SE előnye, az eredményjelző 'táblán 37:17 szerepelt A hátralévő per­cekben ezt az előnyt megtar­tották a 'hazaiak. Szünet után a Zalka SE továbbra ás fölényben ját­percben már 4 porit volt az előnyük (32 :28), majd a 15. pereben 42335-öt mutatott az eredményjelző tábla. A második félidőt a dom­bóváriak hat pont előnnyel kezdték, de az ötödik percben felzárkózott a Kaposvár 62: 58-ra. A dombóváriak válto­zatlanul íjál! harcoltak, ennek ellenére a kaposváriak 72:71- re megközelítették a vasuta­sokat. A 115. percben azonban már 97:7'6-ra vezetett a Dom­bóvár, és a hátralévő percek­ben az eredmény tartására törekedtek, mély nem okozott nagy gondot. A 'jó képességű kaposvári csapat nehéz feladat elé állí­totta a dombóváriakat. Végig izgalmas és változatos volt a találkozó. A Dombóvár em- berfogásos védekezéssel nem tudta semlegesíteni az építő­ket, ezért a második félidő­iben zónavédekezésre tért át, mely már eredményre is ve­zetett. Különösen Tamási és Ruzicska tűnt ki 'jó játékával, Illést aránylag keveset foglal­koztatták társai, viszont Fa­kót íjátékán meglátszott a sé­rülés miatt kihagyott egy hó­nap kényszerszünet. Szombaton (14 órai kezdet­tel játszik a dombóvári csa­pat — hazai pályán — az utolsó idei szabadtéri mérkő­zését, amikor a (bajnokság 2. helyezettjét, a Kaposvári Táncsics együttesét fogadja. szott. A bátaszék'ieknek csak rövid időszakaik voltak, ami­kor elfogadhatóan játszottak. Gaáira ékkor már jobban vi­gyáztak, így kevésbé tudott eredményes lenni. Ebben az időszakban csak Horváth mák és Tiringernek sikerült pontot szerezni. A következő percek­ben kilenc büntetőből csak egyet értékesített a vasutas csapat. A .pályaválasztó együttes a 18. percben már a századik pontját szerezte, de a 'B'VSG-'nak még volt egy utolsó fellángolása: a hátra­lévő két percben úgy dobott nyolc pontot, (hogy a (hazaiak már inem tudták tovább nö­velni előnyüket (A jő játékerőt képviselő Zalka SE ilyen arányban is megérdemelten nyert. Vasár­nap a 'BátasZé'k'i VSK 11.30- kor a Bp. Kandó Műszaki Főiskola csapatát fogadja. Asztalitenisz NB I Bp. Postás- Tolnai VL 13:12 A tolnai nézők mintha megsejtették volna csapatuk gyengébb szereplését, vi­szonylag kis számban jelen­tek meg a sportszékházban. A tolnai lányok számára em­lékezetes volt a Postás csa­pata, hiszen első NB I-es mérkőzésüket éppen ellenük vívták Budapesten, akkor hatalmas küzdelemben —el­sősorban Dudás remek játé- káyal — 14:11 arányú tolnai győzelem született. Ezúttal a nagy akarás ellenére elma­radt a várt hazai győzelem és a Bp. Statisztika után má­sodszor szenvedett vereséget hazai környezetben a Tolnai VL. Balogh és Bolvári győzel- i mével kezdődött a találkozó, a folytatás azonban elmaradt. Az első forduló után már az ellenfél vezetett 3:2-re. Ek­kor még nem tűnt „komoly­nak” a helyzet. A következő fordulóban azonban már ki­tűnt, hogy ezúttal csak vala­mi különleges teljesítmény mentheti meg a hazai csapa­tot a vereségtől. Ekkor 7:3- ra alakult az eredmény, mindössze Balgoh tudott győzni az ellenfél 4 győzel­mével szemben. A harmadik fordulóban 9:6-ra alakult a mérkőzés állása. A 4. for­dulóban szorosabb lett az eredmény, elsősorban Dudás győzelmével. 9:8-as állásnál Mack Erika megnyert első játszma és 20:17-es második játszmás vezetés után vesz­tett, ami megpecsételte a tolnai csapat sorsát. Az utolsó fordulóban bár szo­rossá vált az eredmény, ez azonban csak a minimális 13:12 arányú vereséget jelen­tette a hazaiaknak. Kétségtelen, hogy a tolnai együttes győzelmet várt és érdemelt volna. A csapat azonban ezúttal „felemás” volt. Bízó és Mack nem tu­dott hasznára válni együtte­sének. Különösen Bízó ját­szott tőle szokatlanul indisz- ponáltan. Mack Erika pedig már nyert állásból vesztett mérkőzéseket. Az egyéni tel­jesítmények élére Balogh és Bolvári szereplése 'kívánko­zik. Mindketten 4-4 mérkő­zést nyeritek és annak elle­nére, hogy nem játszottak csúcsformában, játékuk él­vezetes volt, közönségsikert aratott. Dudás három győ­zelme jó teljesítmény, kár, hogy az elején gyengébb já­téka révén, váratlan veresé­get szenvedett. Bízó és Maok ezúttal mélyen formája alat­ti teljesítményt nyújtott. DOMBÓVÁRI VSE—K. ÉPÍTŐK 97:89 (56:50) Kaposvárott került sor a színeiben a (következők léptek mérkőzésre, ahol a Dombóvár pályára: Tamási (19), Ruzics­ZALKA SE-BATASZÉKI VSK 103:59 (51:30) Kézilabda Sólya és Mayer a „gólkirály” A kézilabda-megyebajnok­ság 192 felnőttmérkőzésén a nők mezőnyében 2473 a fér­fiaknál pedig 4329 gól esett. A góllövőlistára 105 női és 145 férfijátékos iratkozott fel. Közülük a legeredmé­nyesebb játékosnak Sólya Erzsébet (Bonyhádi Botond) és Mayer György (Dombó­vári Kesztyűgyár) bizonyult. Az 1977. évi megyebajnok­ság góllövőlistájának élme­zőnye: Nők: 120 gólos: Sólya E. (Bonyhád). 109: Sólya Zs. (Bonyhád). 105: Apáti E. (Dombóvár) és Győri A. (Szedres). 85: Dékány (Ozo- ra). 80: Pintér (Dalmand). 78: Ivánné (Mözs). 72: Apáti É. (Dombóvár). 70: Szabó (Gyönki Gimnázium). 68: Borbély (Szedres). 62: Mol­nár Zs. I. (Simonitornya). 53: Gyöngyösi (Sz. Spart. II). 50: Liszka (Ozora). Férfiak: 218 gólos: Mayer (Dombóvár). 192: Nándor I. (Hogy ész). 142: Kolossá (Dombóvár). 141: Szeleczky (Mözs). 128: Sebes tyén (Györiki Gimnázium). 105: Cserháti (Paksi SE). 104: Sebestyén (Sz. Spartacus). 100: Prandóczky (Sz. 505. DSK). 89: Gábor (Hőgyész). 85:\ Cziráki (Sz. Spartacus). 79: Szukács (Szedres). 73: Póesi (Szedres) és Korsós (Sz. Spartacus). 70: Túri (Dombóvár). A szövetség az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a legeredményesebb hat-hat játékost tárgyjutalomban részesíti az évadzáró ligaülé­sen. Az utánpótlást neveli Kővári István, aki Dunaföld váron kezdte a labdarúgást majd Paks színeiben a csa­pat erőssége volt, később átvette az edzői munka irányítását. Következetes, kemény munkájával néhány játékos nem értett egyet, ezért megvált az NB III-as csapattól. Azóta Paks „elfoglalta helyét” a megyebajnokságban. Kővári István viszont egy év kihagyás után ismét visszatért a labdarúgáshoz: a serdülőcsapatot edzi. Pakson remé­lik: ezekből a fiatalokból kerülnek ki azok a tehetségek, akik sikerrel szerepelnek majd az egyesület színeiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom