Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 258. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. november 2., szerda Mai számunkból EGY UTASÍTÁS SORSA (3. old.) EREDMÉNYES KÉT ÉVET ZÁRTAK (3. old.) ÖNÖK KÉRDEZTEK — A MEGYE VEZETŐI VÁLASZOLNAK (4. old.) TÁJFUTÓKKAL AZ IMSÖSI ERDŐBEN (6. old.) SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA (5. old.) Forradalmi alkotókedv A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRA­DALOM 60. évfordulójához közeledve egyre több munkasikerről, eredményesen teljesített vállalásról tudósítanak a hírek. A nemzetközi jubileumi munka­versenyt kezdeményező csepeli szocialista brigádok a napokban állították össze „zárszámadásukat” és küld­ték meg azt a párt Központi Bizottságának. A cse­peliek eredményeit a hazai és nemzetközi közvéle­mény egész éven át figyelemmel kísérhette, az össze­sített eredmények most mégis meglepően szép telje­sítményről tanúskodnak: az eredeti éwégi határidő helyett már október végére elkészült az idei szovjet exportra szánt berendezés utolsó darabja. Ezzel Cse­pelen csaknem két és fél hónappal hamarabb végez­tek egy több mint egymilliárd forintos megrendelés elkészítésével. Az év végéig most olyan munkák elvégzésére is gondolhatnak, amelyekre az év elején még úgy tűnt, hogy nem lesz kapacitásuk. Hasonlóan jelentős teljesítmény a kerékpárgyár rekonstrukciójának idei befejezése — az eredeti ha­táridőnél egy évvel korábban. EZEK AZ EREDMÉNYEK, Csepelen, s a hason­lóak szerte az országban — az iparban, mezőgazda­ságban, építőiparban, közlekedésben — a jubileumi munkaverseny szervező, lendítő ereje nélkül aligha születtek volna meg. A nagy értékű csepeli export- szállítmány határidő előtti elindításához, vagy a kerékpárgyár gépi rekonstrukciójának gyorsabb vég­rehajtásához szükség volt például több hazai és szo­cialista országbeli vállalat különösen jó — jubileumi — teljesítményére is. A szocialista brigádok összefo­gása, az ebben rejlő szervezési lendület segítette hozzá a csepelieket — és még sok vállalatot, üzemet, szövetkezetét —, hogy idei munkájuk hatásfoka, eredményessége, ütemessége — a korábbi időszakok átlagánál jobban alakult. Első ízben terjedt ki ilyen szervezetten és intéz­ményesen egy nemzeti keretek között indított munka­verseny a baráti szocialista országok közötti koope­rációra is. Ez az együttműködés különböző országok­ban munkálkodó szocialista és kommunista brigádok összefogásában rejlő hallatlan tartalékokra is —nem­zetközileg — felhívta a figyelmet. A jubileumi munkaverseny hatására széles kör­ben, alig háromnegyed év alatt kimutathatóan szer­vezettebbé vált a munka. Sokfelé (Csepelen is) a vál­lalások nyomán például javult a nagy értékű gépek kihasználása. (Csepelen a nagy értékű berendezések műszakszáma elérte a 2,5-es átlagot.) Mindez a mun- ü kaidő és az eszközök jobb, hasznot hajtóbb kihaszná­lásához — a gazdasági hatásfok javításához vezet. AZ EREDMÉNYEK bizonyítják, hogy a munka­verseny felszította, összpontosította a dolgozók mil­lióinak alkotókedvét, tervszerű, hasznos — nem for­mális — célok szolgálatára. A jubileumi munkaver­seny legnagyobb eredménye alighanem éppen ennek a kezdeményezőkész alkotókedvnek a széles körű ki­bontakoztatása: sok-sok milliárddal felérő, kimerít­hetetlen erőforrás ez. GERENCSÉR FERENC New York Hármas nyugati vétó Az Egyesült Államok, Nagy-Brltannia és Francia- ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfő délutáni ülésén 5 perc alatt három afrikai határozattervezetet vétózott meg, amelyek egye­bek között átfogó és köte­lező érvényű fegyverszállí­tási tilalmat és gazdasági szankciókat sürgettek a pretoriai fajüldöző rezsim ellen. Az NSZK és Kana­da is a három tervezet ellen szavazott. A 15 tagú testü­let további 10 tagja a Be­nin, Líbia és Mauritius által benyújtott javaslatok­ra adta le szavazatát. A Biztonsági Tanács nyu­gati tagjai tehát újból meg­torpedóztak olyan határo­zati javaslatokat, amelyek kimondták volna, hogy az ENSZ alapokmányának 7. cikkelyét szigorúan alkal­mazva, tegyenek hatékony intézkedéseket a fajüldözők ellen. Ezután a Biztonsági Ta­nács egyhangúlag elfogadta a három afrikai ország ál­tal előterjesztett negyedik határozati javaslatot. Ez élesen elítéli a dél-afrikai fajüldöző rezsimet, amiért erőszakot és megtorlást al­kalmaz a lakosság színes­bőrű többsége ellen. Ugyan­akkor felszólítja a pretoriai kormányzatot, szüntesse be a színesbőrű lakossággal és a faji elkülönítés ellenzői­vel szemben alkalmazott erőszakot és elnyomást, bo­csássa szabadon az önké­nyes biztonsági törvények alapján és az apartheiddel való szembehelyezkedésük miatt börtönbe vetett sze­mélyeket, oldja fel szerve­zetek és lapok "betiltását. A szavazás után a BT el­napolta ülését. Helyi idő szerint keddre virradó éjszaka az NSZK és Kanada a dél-afrikával szembeni „határidőhöz nem kötött” kötelező érvényű fegyverszállítási tilalomra vonatkozó „kompromisszu­mos javaslatot” terjesztett elő. Néhány afrikai állam kívánságára, amely először kormányával akar konzul­tálni, a tervezetet még nem bocsátották szavazásra. Párt- és kormányküldöttségitok programja Moszkva, Bajnok Zsolt, Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulójának ünnepségei al­kalmából Moszkvában tar­tózkodó magyar párt- és kor­mányküldöttség — élén Ká­dár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával — kedden délben fölkereste a moszkvai Köz­ponti Lenin Múzeumot. Kül­döttségünket a múzeum be­járatánál Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, az SZKP KB tagjai, továbbá a múzeum vezető munkatár­sai fogadták. Kádár János, Lo6onczi Pál, Lázár György és a többi ma­gyar vendég Olga Krivosejna igazigató 'kalauzolásával meg­tekintette a Lenin életét, har­cait szemléltető gazdag anya­got. Elidőztek azok előtt a tárlók előtt, amelyek a leni­ni forradalmi eszmék terje­déséről számolnak be külön­böző dokumentumokkal, köz­tük a Népszava egykori szá­maival, amelyek az Oroszor­szági Szociáldemokrata Mun­káspárt kongresszusáról és az 1905. évi orosz forradalom eseményeiről adtak hírt. Az egyik teremben rövid doku- mentumfilm-összeállítást ve­títettek le — a régi filmkoc­kákon megelevenedtek 1919. május elsejének eseményei, feltűnt a filmen a moszkvai Vörös téren Lenin társaságá­ban Szamuely Tibor is. Egy másik egykori híradórészle­ten Kun Béla látható, amint a Magyar Tanácsköztársaság győzelmes napjaiban egy tö­meggyűlésen beszédet mond. A múzeum tárlóiban sok olyan becses dokumentum is sorakozik, amely tükrözi, hogy a magyar népben mé­lyen élnek a lenini eszmék és hogy az Októberi Forradalom kitörölhetetlen hatást gyako­rolt Magyarország dolgozó tömegeire. Ezt jelképezi az a vörös selyem zászló is, ame­lyen arannyal hímzett be­tűkkel a Csepel Vas- és Fém­művek neve áll — a lobogót az SZKP XXV. kongresszu­sának küldte ajándékként a csepeli gyáróriás munkáskol­lektívája. Egy másik zászlót a Len in -mú zeum nak küldtek a forradalom nagy vezére születésének 100. évforduló­ján a Lenin nevét viselő ma­gyar üzemek. Látható a ki­állításon az a szoborkompozí­ció is, amellyel az MSZMP köszöntötte a XXV. kongresz- szust: az alkotás a Téli Pa­lota megrohamozására induló munkásokat és katonákat áb­rázolja, szép és beszédes jel­képként. Az egyik teremben kedves jelenet tanúi lehettek a mú­zeum magyar vendégei: ün­neplőbe öltözött apró fiúkés lányok sorakoztak föl, hogy letegyék az úttörőesküt, meg­kapják életük első vörös nyakkendőjét. Fogadalmuk­ban arra tettek ígéretet, hogy méltóak lesznek Lenin em­lékéhez. A látogatás végén Kádár János a következőket írta a múzeum díszes vendégköny­vébe: „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatvanadik évfordulója — közös nagy ünnepünk — alkalmából el­jöttünk e gazdag, nagy mú­zeumba, hogy tisztelegjünk a halhatatlan Lenin emléke előtt.” Az emléksorokat Ká­dár János mellett a magyar delegáció többi tagja is alá­írta. Ezt követően a magyar párt- és kormányküldöttség a Vörös téren a kíséretében lé­vő szovjet személyiségekkel együtt felkereste Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumát. A mauzóleum falán hatalmas vörös rózsakoszorút helyez­tek el, szalagján a magyar és orosz nyelvű felirattal: „A nagy Leninnek — a magyar párt- és kormányküldöttség”. A mauzóleum belsejében, ahol örök álmát alussza a forradalom lánglelkű vezé­re, némán tisztelegtek Lenin emléke előtt. Innen az Ismeretlen kato­na sírjához vezetett a kül­döttség útja. A Kreml falá­nak tövében lévő, nemesen egyszerű emlékmű, amely előtt állandóan ott ég az em­lékezés lángja, a második világháborúban a népek sza­badságáért, a szovjet hazáért életét áldozott sok millió szov­jet katonának állít emléket. „Dicsőség az elesett hősök­nek” — ez a felirat áll a ko­szorún, amelyet Kádár Já­nos és a küldöttség többi tagja gyászzene hangjai köz­ben helyezett el a sírnál. A kegyeletes aktuson részt vett Vlagyimir Szerin altá­bornagy Moszkva város ka­tonai parancsnoka is. (MTI). Akik elindítják a húskombinátot Iskolapadban a jöuii szakemberei „Hát a kombinát... az, az egy nagy üzem már...” — mondta az első padban ülő Samu István. A nem túl precíz megha­tározás, ez esetben még érthető, hisz a fiú, hatvan másik első évessel együtt szakmunkástanuló. És ha három év múlva munkába áll, nyilván bővebben fog majd beszélni első munka­helyéről, a Szekszárdi Hús­kombinátról. Jó egy év alatt kinőtt a sártengerből a betonerdő, aztán már kialakult a jö­vőbeni nagyüzem képe, hisz a technológiai szerelé­sek kezdődnek a napokban. A húskombinát vezetői azonban legalább olyan figyelemmel kísérik a kü­lönböző helyeken tanuló gyerekek eredményeit, mun­káit, mint a beruházás ala­kulását. A lengyeli szakmunkás- képző intézetben összesen százhúsz gyerek tanulja a „húsos” szakmát. így cél­szerűbb emlegetni, hogy hú­sos — hisz a három év alatt megszerezhető elméle­ti és szakmai tudás túlnő a hagyományos hentesmester­ség ismeretein. Nem véletlenül van erre szükség — a százhúsz gye­rek közül csaknem vala­mennyit már most, az is­kolapadban ülve szerződés köti a majdani munkahely­hez — a kombináthoz. Érthető hát, ha az iskola is mindent elkövet, hogy a tananyag minél jobban szolgálja a korszerű nagy­üzem elvárásait azokkal szemben, akik elsők között állnak majd oda a gépek, feldolgozó sorok mellé. Már az első éveseknek biztosítják a szakmai gya­korlatot, ahol természete­sen alapfokon ismerkedhet­nek meg a szakmával. A két első osztály fel­váltva hetenként egy teljes műszakot dolgozik értő mesterek keze alatt a mözsi húsüzemben. Pár hónap ta­pasztalatai alapján az üzem vezetői elégedettek a gye­rekek teljesítményével, leg­többjükön látszik, hogy nem „kényszerpályaként” válasz­tották a szakmát. A negyven másodikosnak, a Dalmandi Á. G. húsüze­me biztosít hasonló körül­ményeket. A húsz végzős azonban — már igazi nagy­üzemben — Kaposváron is­merkedik a közel azonos körülményekkel, módszerek­kel, olyannal, amellyel majd a jövendő munkahely, a kombinát is várja őket. Ez a lépcsőzetesség jó felkészítésnek ígérkezik a gyakorlati ismeretek elsajá­tításához. Az elméleti oktatás meg­teremti azokat az alapokat a gyerekek számára, ame­lyek nélkülözhetetlenek olyan szakmunkásoknál, akik a szakma egyik leg­korszerűbb nagyüzemében indítják majd el a terme­lést. — gyvgy — Fotó: Bakó Jenő Munkavédelmi ismeretek órája az első osztályban Korszerű laboratórium az oktatás szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom