Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

6 ^PÚJSÁG 1977. november 9. Kosárlabda NB II Szilágy iné a labdával, jobbról: Harsány! SZ. DÓZSA—GYÚR! TK 105:51 (50:29). Nem úgy kezdődött a mérkőzés, hogy ilyen fölé­nyes, nagyarányú győzelem születik. Hogy mégis bekö­vetkezett, a Dózsa-lányok nagy játékkedve, jó véde­kezése és eredményessége DOMBÓVÁR—K. TÁNCSICS 93:86 (46:42). A dombóvári csapat ha­zai pályán játszotta az idei utolsó szabadtéri mérkőzé­sét. Az ellenfél, a Kapos­vári Táncsics a bajnoki táblázaton a 3., míg a dom­bóváriak a 4. helyet foglal­ták el. A hazaiaknál a kö­vetkezők játszottak: Pakot (25), Tamási (19), Tahi (4), /Illés (29), Bogdán (2), Jós­vai (10), Bálind (2), Ács (2), Takács (—), dr. Rado- chay (—). Már a mérkőzés első perceiben meglátszott, hogy nagy a tét: mindkét együttes idegesen, kapkodva játszott. Az 5. percben a Dombóvár vezetett 10:8-ra, de a következő időszakban a kaposváriak voltak ered­ményesebbek és 21:14-es vezetést szereztek a 10. percig. A 15. percben még mindig Kaposvár vezetett BÁTASZÉK—BP. KANDÓ FŐISKOLA 57:52 (30:28). az oka. Az egész csapat di­cséretet érdemel, jó előjel volt a szombati Soproni Postás elleni, Sopronban sorra kerülő mérkőzés előtt ez az eredmény. egy ponttal (29:28), de a félidő végéig a dombóvá­riak négypontos előnyhöz jutottak. A második félidő 5. percében 58:52-re veze­tett a Dombóvár, de a ka­posváriak ismét erősíteni tudtak és a 10. percben ők vezettek egy ponttal. A 15. percben még 81:78 volt az eredmény a Kaposvár ja­vára. Befejezés előtt három perccel átvette a Dombóvár a vezetést és végül meg­érdemelt hétpontos vezetést, illetve győzelmet szerzett. A Dombóvár elsősorban lelkesedésének, nagy küzde­ni akarásának köszönheti a győzelmet. Különösen Pa­kot, Tamási és Illés tűnt ki eredményes, jó játékával. Vasárnap a dombóváriak Sopronban, a SOTEX ellen lépnek pályára 9.30-kor. Budapesten, a Nép­stadion sajtó-különter­mében dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke adott át kitünte­téseket a legjobb sport­vezetőknek, aktivisták­nak. Megyénkből ketten kapták meg a Magyar Népköztársasági Sport­érdemérem bronz foko­zatát : Schneider Kon- rád, a Szekszárdi Spar­tacus kerékpáros szak­osztályának edzője, va­lamint Szabó Miklós, a Szekszárdi Dózsa atléti­kai szakosztályának ve­zető edzője. Gratulálunk a magas kitüntetéshez és továb­bi sikereket kívánunk! Cselgáncs A Szekszárdi Dózsa csel- gáncsozói Kecskeméten, az országos rangsorversenyen szerepelitek. iA népes mezőny­ben a szekszárdiak jól helyt­álltak. Az ifjúságiak nehéz­súlyú kategóriájában Szenyán Ferenc ezüst, míg a 62 kilo­grammosok súlycsoportjában Stier József bronzérmet szer­zett. A hét végén Pécsett kerül megrendezésre az országos serdülőbaijnoikság, melyen Tóth László, Szabó Kálmán és Császár József képviseli a Szekszárdi Dózsa színeit. Szekszárd, vezette: T. Geng, Szamos. Sz. Dózsa: Harsányi (23), Palotás (10), Skoda (34), Szilágyiné (12), Várkonyi (2). Csere: Janko- vics (2), Nagy (10), Farkas (1), Varga (11), Gyurcsák (—). Nehezen lendült já­tékba a Dózsa, csak a 2. percben szerezték első pont­jukat, s azt is büntetőből. Még ugyanebben a percben egyenlített is a Győr. Az 5. percben 10:4-re elhúzott a Dózsa, de két perc alatt újra csak kétpontos előnyü­ket mutatta az eredmény- jelző. Ebben az időszakban nem volt meggyőző a já­ték, sokat hibáztak, nem tudtak lényeges előnyre szert tenni. A 8. perctől az­tán fordult a kocka. Harsá­nyi és Skoda vezérletével fokozatosan elhúztak. 10. perc 18:10. A 11. percben mégegyszer felzárkózott a Győr, 22:18-ra, de ezután újra erősített a Dózsa. 13. perc 30:18. Továbbra is a Dózsa játszott fölényben, előnyét fokozatosan növelte. 16. prc 40:22. A félidő vé­géig ezt a már tetemes előnyt jó játékkal még nö­velték, így 21 pontos veze­téssel fordultak. A második félidőt is a Dózsa kezdte jobban. A 2. percben már 23 ponttal ve­zettek (54:31). Ezután a Győr is kissé magára talált, de csak az eredményt tud­ta tartani, a Dózsa előnye nem csökkent. 4. perc 58:35. És itt következet a for­dulópont. A Dózsa olyan hat percet produkált, amire régen volt példa mérkőzé­seik folyamán. Az ellenfelet szinte lesöpörték a pályá­ról. A 7. percben például Skoda kétszer, Szilágyiné egyszer talált a kosárba, majd a 8. percben újból Skoda, illetve Palotás ko­sarával már 71:34-re vezet­tek. 9. perc 72:41, 10. perc 80:41. Egy perc alatt 8 pont, ritka teljesítmény. Ek­korra, már az ellenfél el­készült erejével, nagyon ke­vés ellenállást tudott kifej­teni. 14. perc 90:49. A játé­kosok játékkedvét látva ek­kor már biztos volt a há­rom számjegyű győzelem. A csereként beállt Nagy tá­voli dobásai is rendre be- jötek, és ő szerezte bünte­tőből a 100. pontot a 18. percben. Az utolsó két perc­ben még Palotás és Nagy szerzett kosarat, melyre a Győr még egy kosárral vá­laszolt, így alakult ki a fö­lényes Dózsa-győzelem. Bátaszék, 200 néző. Ve­zette: Tárnok, Elmauer. Bá- taszéki VSK: Zágonyi (12) — Gaál (16), Várda (6), Illyés (8), Tiringer (9). Cse­re: Horváth (2), Komáromi (4), Gráma (—). Jól kez­dett a hazai csapat és a 4. percben már nyolcpontos előnyt szerzett. Ezután erő­sített a fővárosi együttes és a 12. percben 16:16-ra egyenlített. A következő percekben jelentősebb előnyt egyik csapatnak sem sikerült szereznie. Sok át­adási és technikai hiba jel­lemezte a játékot. A félidőt végül is minimális, kétpon­tos előnnyel zárta a vas­utascsapat. Szünet után ismét rá­kapcsolt a Bátaszék és négy perc alatt 11 ponttal elhú­zott. Ekkor az ellenfél az emberfogásból zónázásra tért át. Ennek ellenszerét viszont a hazaiak nem ta­lálták meg mintegy 5—6 percen keresztül, így a fő­iskolás együttes 46—45-re feljött. A 15. percben már 47:47-et mutatott az ered­ményjelző tábla. A 16. percben Gaál két kosarával 51:48-ra alakult a mérkő­zés állása, sőt, Zágonyi büntetőből szerzett újabb két pontot. Az ötpontos előnyt szoros küzdelemben sikerült végig megőriznie a hazaiaknak. A szépszámú közönség lelkes biztatása nem volt hiábavaló: a BVSK nagy küzdelem után igen értékes győzelmet szerzett, kiesés szempontjából. A bátaszé- kiek vasárnap Budapesten, az ÁSE ellen szerepelnek 11 órakor. Asztalitenisz NB I Tolnai VL—Bp. VM KÖZÉRT 13:12 Az őszi idény második for­dulójából elhalasztott mérkő­zést játszotta a tolnai csapat Budapesten. Az időpont rend­kívül szerencsétlen volt, mi­után a háromnapos Asztalos emlékverseny (köziben kellett a mérkőzést lejátszaniuk. A reggel 8 órákor kezdődő talál­kozón a lányok az előző napi verseny fáradalmaival' bizony nehezen lendültek játékba. Különösen Bolvári Ildikón és Bízó Márián ütköztek ki a fáradtság jelei. A fővárosi csapat az első fordulóban vá­ratlan győzelmeket szerzett, és 3:2 arányú vezetéshez ju­ta, tot)t. A második fordulóban sem változott a helyzet, ma­radt a kétpontos vezetés, 6:4 volt ekkor a találkozó állása. A harmadik fordulóban egy pont különbségre, '8:7-re kö­zelítették meg ellenfelüket a tolnaiak. Ez a különbség azonban a negyedik forduló­ban ismét kettőre növekedett, amikor 11:9-re vezetett a VM KÖZÉRT. Az utolsó forduló­ban aztán sikerült „összeszed­ni” a maradék energiát és 12: 12 után Bízó Mária első győ­zelmét aratva, megszerezte a csapat a végső győzelmet is. Ebben az esetben nehéz a csapat teljesítményét a meg­szokott módon értékelni. Ezen a hétvégén ugyanis a .ver­senyzők egészen más — és igen fontos — feladatot kel­lett, hogy megoldjanak. Ne­vezetesen : eredményesen sze­repelni a három napos orszá­gos ranglistaversenyen. Eb­ből a sorozatból kiszakadva, néhány óra alatt egy nagy megterhelésű mérkőzést is játszani, csak kevesen tudják jól megoldani. Felmerülhet az is, hogy miért ebben az időpontban került sor erre a mérkőzésre. Sajnos, a sportág rendkívül zsúfolt programja más tehetőséget nem biztosít. Az egyéni teljesítmények közül Balogh és iDudás ered­ményessége érdemel dicsére­tet. Balogh 15, Dudás 4 mér­kőzést nyert, ők ketten kitűnő fizikai adottságaik révén job­ban bírták a nagy megterhe­lést. Bolvári Ildikó rendkívül fáradt versenyző benyomását keltette, hasonlóképpen Bízó ts. Győztesek: Balogh 5, Du­dás 4, Bolvári 2, Bízó 1, Mack .1, illetve Magyarné 4, Zacher 3, Vargáné 3, Magyar É. 2. * Az Asztalos János emlék- versenyen a serdülő leány egyesben Bolvári Ildikó 2. he­lyen végzett. Az ifjúságiak le­ány egyes számában Bolvári Ildikó ezüst, míg Balogh és Biizkó egyaránt bronzérmet nyert. — L — Titokban reménykednek a csehszlovákok A Bolívia elleni 6:0 meg­tette a hatását a csehszlo­vák fővárosban is. A szer­dai 34. Csehszlovákia—Ma­gyarország labdarúgó-mér­kőzés előtt mindenki egy­értelműen a Bolíviát tönk­reverő sikerét várja. A nagy nemzetközi ta­pasztalattal, Hollandiában évekig edzősködött Vaclav Jezek szövetségi kapitány így nyilatkozott: — Láttám a felejthetetlen első 45 percet Bolívia el­len, annak alapján nem le­hetnek vérmes reményeink. Egyértelműen jobb, és fő­leg összedolgozottabb az a magyar válogatott, amely már a világbajnoki döntő­ben van. A hóvégi bolíviai visszavágótól függetlenül. A csehszlovák szövetségi kapitány végleges összeállí­tást még nem tudott adni. Jelöltjei közül Jurkemiket haza kellett küldeni a tá­borból sérülés miatt, ha­sonló okból Pauik oda sem ment. Annyi bizonyos, hogy a vb-döntőbe jutás remé­nyét elvesztett csehszlová­kok új összetételű csapatot próbálnak ki. A kapuba a 30 éves, de csak először vá­logatott pilseni Caloun áll, a 9-es számú trikót pedig a „rehabilitált” brnói Krou- pa kapja, aki több mint másfél éve szerepelt utol­jára a válogatottban, akkor kiábrándultak belőle, most meg bombagóljaival — 10 góllal jelenleg a bajnokság legeredményesebb játékosa — visszaverekedte magát. A nap áttörte a ködfüggönyt Csak időnként lehetett látni a Duna túlsó partját, a halászcsárda erkélyéről. Néha percekre ellepett a köd mindent, hogy is­mét átvegye birodalmát a nap. A fizetőpin­cér első kérdése ez volt: — Az öregfiúk-mérkőzésre jöttek? Ez a mérkőzés megérdemli, hogy riport jelenjen meg róla. Az összes bevétel az óvodáké. Kü­lönben a halászcsárda is képviselteti magát: egyik dolgozónk, Péter János is játszik. Az egész Paks tudott a mérkőzésről. Kö­zel kétszáz jegyet adtak el elővételben. A pályán, a bejáratnál Peresztegi József és Pákozdi Mihály, a két válogatott edzője türelmetlenül toporgott. Peresztegi a kon­zervgyár, míg Pákozdi a városi bajnokságon szereplő csapatokból összeállított válogatott edzői tisztségét vállalta e délutánra. Jutott idő beszélgetére, még messze volt a kez­dés. Peresztegi örömmel újságolta, hogy milyen jó serdülőcsapat van Pakson. Mun­kamódszerük a következő: a legjobbakból állítják össze a tizenhatos keretet, mellyel Kővári Pista foglalkozik. Az ő csapatának van vagy 20—25 tagja, mely biztosítja Kő­vári csapatának, illetve keretének a folya­matos utánpótlást. Néhány év, és gyökeres változás áll be Pakson, nem lesz szükség vidéki játékosokra. Pákozdi Mihály aktatáskájából néhány köteg jegyet vett elő, és vitte az időközben megérkezett pénztárosnak, hogy megkez­dődjön az árusítás. Mindenki lelkiismereti kérdést csinált abból, hogy minél több le­gyen a bevétel. Megkezdődött a serdülőcsapatok előmér- kőzése, közben érkeztek a játékosok. Meny­nyi ismerős arc: Vilmányi, Sípos, Kródi, Bettes, Tarr, Kajári, Strich, Sallai, Kővári, Péter, dr. Lencse, Lőrincz... — Mi lesz az eredmény? — kérdeztük Sípos Józseftől, aki az utóbbi években Bölcske színeiben játszott, de szíve tovább­ra is a Kinizsié maradt. — Teljesen mindegy, hogy melyik csapat győz. Ami a fontos: minél több legyen a bevétel, és a közönség jó mérkőzést láthas­son. Ahogy elnézem, tiszteletünkre még a nap is kisüt. A konzervgyár öregfiúk-csapatának győ­zelmét várta a közönség, de ez elmaradt. Az első félidőben Hajdók először a kapufa tövét, majd negyedóra múlva a „vinklit” ta­lálta el a labdával. Két biztos helyzet volt, csak éppen a gól maradt el... A közönség láthatott mindkét részről néhány szép ak­ciót — különösen az első félidőben. Aztán, ahogy haladt az óramutató, teltek a percek, úgy csökkent az iram, fogyott az erő. A mérkőzés nem hozott gólt, így 0:0-ás ered­ménnyel fejeződött be a találkozó. Mind­össze egy-két néző akadt, aki elégedetlenke­dett: — Hosszabbítást kérünk, gólt akarunk látni. Egyszerre többen is válaszoltaku — Nem látjátok, szegények alig vonszol­ják magukat, minek ide a hosszabbítás. Sípos Józsefnek igaza lett: végig ragyogó­an sütött a nap, áttörte magát a ködfüggö­nyön. Egy ilyen alkalomra meg is érdemel­ték a kellemes őszi napsütést a játékosok — de még a nézők is. Még egyszer az eredményről: igaz, a pá­lyán nem esett gól, döntetlen lett a találko­zó, viszont a szervező bizottság 3 ezer forin­tot vitt el, melyet átutalnak a község óvo­dáinak egyszámlájára. — kas —

Next

/
Oldalképek
Tartalom