Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

1977. november 6. “rfÉPÚJSÁG 13 Edzőportrék Sportesemények Versenyzőből kiváló sportvezető TIZENHAT évesen. 1957- ben kezdett kerékpározni Székszárdon. Gyorsan, szinte máról holnapra jöttek a si­kerélmények, ami minden serdülő korú gyermeknél kü­lönösen serkentőleg hat. Va­lamennyi területi versenyen érmes helyezést szerzett, az országos versenyeken azon­ban leszorult a dobogóról. Mindig hiányzott egy-két méter, vagy másodperc, de ezzel együtt az élmezőny tag­jai 'között találtuk a szek­szárdi fiút. Meglehetősen gyenge gépparkkal rendel­kezett ekkor a szakosztály, ami meghatározta a verseny­zők szereplését. Nem volt rendszeres edzés sem, így többnyire Schneider Konrád a munkaidő végeztével egye­dül edzett. Ebben az idő­szakban több tehetséges ver­senyzője volt a szekszárdi szakosztálynak, köztük: Né­meth István, Auth László, Vajda Ferenc, Schmidt Já­nos és Alpár Miklós, akik a jelenlegi körülmények, a rendszeres. felkészülés mel­lett minden bizonnyal lénye­gesen szebb sikereket érhet­tek volna el. 1961-ben katonai szolgá­latra vonult be Nagykanizsá­ra, ahol továbbra is alkalma volt kerékpározni. Több ver­senyen indult kanizsai szí­nekben. Leszerelése után új­ra a Szekszárdi Spartacus egyesületnél kezdte meg az alapozó felkészült, később a versenyzést. 1965-ben Buda­pestre került, előbb a BHSE- hez, majd a Csepel SC-hez igazolt. Már az első évben si­került az első osztályú szint­hez szükséges pontokat meg­szereznie, így 1966-tól első osztályú versenyzőként szere­pelt a Csepel SC csapatában. 1966-ban a csepeliek nyer­ték az országos terep csapat- bajnokságot, de eredménye­sen szerepeltek a különböző kupaversenyeken is. Schnei­der valamennyi versenyen a Csepel első csapatában ver­senyzett. 1966-ban már a ma­gyar válogatott keretének tagja volt. Egy évvel később, továbbra is csepeli színék­ben, a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel az orszá­gos terepbajnokság csapat­versenyének eredményhirde­tésekor, a 100 kilométeres csapatbajnokságon pedig bronzérmet nyert. Egyéves kihagyás után 1969-ben a Pécsi Spartacus Sportkörhöz kérte átigazolását. Két évig szerepelt a pécsi csapatban. 1971-ben tért vissza anya­egyesületébe Szekszárdra, ahol a még meglévő kerék­páros versenyzők kérésére elvállalta az edzések irányí­tását. Már akkor is a ke­mény, fegyelmezett edzés­munka híve volt. Ennék kö­vetkeztében néhányan vissza­vonultak, Vanitsek István és Sallai Antal azonban maradt, belőlük Schneider edző ké­sőbb első osztályú verseny­zőt nevelt. A szakosztály megerősítése érdekében toborzót hirdetett a megyeszékhely iskoláiban. A kiválasztott fiatalokból az­tán olyan sikeres kerekese­ket „faragott”, mint a Halász testvérek, Pálinkás Csaba, Liska Pál. Szúnyogh Nándor és a többiek. Versenyzői kö­zül többen — elsősorban Ha­lász László és Pálinkás Csa­ba — a szekszárdi kerékpár­sport névjegyét országos és nemzetközi versenyek során adták le sikeres szereplésük­kel. A Szekszárdi Spartacus kerékpárosainak hazai és külföldi sikerei az edzőt is reflektorfénybe állították. A Magyar Kerékpáros Szövet­ség Schneider Konrádot 1975- től a magyar ifjúsági váloga­tott vezető edzőjévé nevez­te ki. Jó munkáját igazolja, hogy 1976-ban a Szekszárdi Spar­tacus — az FTC-vel holtver­senyben — 104 olimpiai pont­tal az ország legjobb szak­osztályának bizonyult. Eb­ben az évben 95 ponttal a 2. helyen végzett a Spartacus a szakosztályok rangsorában, de az országúti versenyszá­mokat tékintve változatlanul a hazai élmezőny legjobbja. AZ ATLÉTIKA a sportok királynője és minden sport­ág alapja. E cseppet sem új­keletű megállapítás arany- igazságát, a sportág szerete- tét Bátaszéken, az általános iskolában idős Kalász János testnevelő oltotta belé. Aktív versenyzői pályafutásának krónikája azonban 1954-től íródott. Székszárdon. a Garay Gimnázium tanulójaként ek­kor találkozott először későb­bi mesterével, Mozolai János­sal. Az oly sok kiváló atlétát nevelő testnevelő tanár rö­vid idő után felismerte Sza­bó Miklós tehetségét. A te­hetség önmagában kevés, ha nem párosul kellő szorga­lommal, tulajdonosa legfel­jebb csak ígéret marad. Eny- nyi év távlatából ma már nyugodt lelkiismerettel mond­hatjuk: Szabó Miklóst példás szorgalommal áldotta meg a sors. Az eredmények sem vá­rattak magukra sokáig. Kö­zépiskolásként nyolc ver­senyszámban is elindult egy- 'egy bajnokságon, de szívéhez legközelebb a magasugrás és gátfutás állt. Amikor a Szek­szárdi Dózsa igazolt ver­senyzője lett, 186 centiméte­res eredménnyel lepte mega szakembereket. Ez az ered­mény „szakállas” megyei csúcsnak bizonyult, csak mintegy tíz évvel később döntötte meg Veres. Az érett­ségi után egy évig a Tolna megyei MEK bérelszámolója­ként dolgozott, sportága ed­zésein változatlan szorgalom­mal készült. Megyei ösztöndíjasként ke­rült Pécsre, a Tanárképző Főiskolára. A mateifiatika, kémia és testnevelés szakos hallgató 1959—1963. között a 110 méteres gátfutásban há­romszor nyert országos főis­kolai bajnokságot. Akkor ke­rült vissza Szekszárdra, — a Bezerédj Kereskedelmi Szak- középiskolába tanárként — amikor a Dózsa új pályája fordulópontot eredményezett a szakosztály életében. 1964- ben — a Testnevelési Főis­kola tanári szakának levele­ző hallgatója volt — Prágá­ban, a csehszlovákok elleni viadalon első alkalommal húzhatta magára a magyar válogatott mezét. Makacs sé­rülése gátolta két éven ke­resztül, aztán 1967-ben Kas­sán másodszor szerepelt a fel­nőtt válogatottban. A 110 méteres gátfutásban ekkor Szabó Miklós 14,7 mp-es időeredményt ért el. 1970-ben testnevelő tanár­ként Bomyihádon a Petőfi Giimmózliuimban folytatta pe­dagógusi pályáját. A középis­kolai sport, pontosabban az atlétika fejlesztésén fárado­zott. A bonyhádi „'atlétapa­radicsom ban” végzett edzői munkája eredményeként szá­mos figyelemre méltó ered­ményt értek el tanítványai. Közülük a legbüszkébb az c rszágos középiskolás bajnok­ság összetett pontversenyében kiharcolt hatodik helyezésre. Hat év elmúltával visszatért egykori aktív versenyzői sike­reinek színhelyére, a Szek­szárdi Dózsa sportkörbe. 1975-től a Dózsa atlétikai szakosztályának vezető edző­je, a szekszárdi Sportiskola s zakágvezet ő j e. Hároméves edzői munká­járól az eredmények valla­nak. Nyolc arany jelvényes versenyzőt nevelt, s ugyani csak nyolc tanítványa küzdöt­te fel magát ia válogatott ke­retébe. Közülük Gazdag és Strigens töbhsizör is szerepelt az ifjúsági válogatott nem­zetközi viadalain. Szabó Mik­lós vezető edző szakértelmét, működésének eredményessé­gét bizonyítja továbbá: a Szekszárdi Dózsa utóbbi há­rom évben elfoglalt rangsorá­nak változása. 1975-ben 95 ponttal a 38., 1976-ban 156 ponttal a 28. volt, míg az idén szerzett 250 ponttal (országos bajnokságon szerzett pontok) a 18. az egyesületek abszolút rangsorában. Ez az eredmény elsősorban magas fokú szer­vezés és a jó kollektív munka eredménye. — fekete — Eredményesen dolgozott a szakmaközi bizottság Nyolc sportágban ötszázan indultak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) iA Tamási Nagyközségi Szakmaközi Bizottság régi ha­gyományaihoz híven lismét egybehívta a község üzemei­nek, intézményeinek dolgozó­it, akik ez évben is lelkes ré­szesei voltak annak a küzde­lemsorozatnak, melyet szerve­zetünk 1977. évben rendezett különböző sportágakban — kezdte beszédét Mohai Tibor, a szervezet titkára. Köszön­tötte az elnökséget, a zsűrit és megemlékezett november 7- ről. A szervezetnek az volt a célja — folytatta Mohai Ti­bor —v hogy szakszervezeti tagságunk azon részére bizto­sítson sportolási alkalmat, akik nem hivatásos verseny­zőik, nem aktív játékosok, de kedvelik a sportot, szükségét érzik a mozgásnak, és nincs lehetőségük, hogy sportolási igényeiket egyéb úton elégít­sék ki. A bevezető értékelés után Németh László, a szak­maközi bizottság sportfelelő­se ismertette a nyolc sport­ágban megtartott verseny eredményeit, amelyék a kö­vetkezők : Teremcétlövő-verseny: Fér­fi csapatverseny: 1. Futóvad­lövészek, 2. Járási hivatal II. csapata, 3. Vegyesipari szö­vetkezet I. csapata. Női csa­patverseny: 1. Járási hivatal csapatai, 2. Gabonafelvásárló, 3. Közúti Gépellátó Vállalat csapata. Férfi egyéni: 1. Haj­dics István (Ipari iskola), 2. Markó György (Futóvadlö- vész-klub), 3. Szűcs István (Vegyesipari Szöv.). Női egyé­ni : 1. Serfőző Antalné (Járási hivatalik 2. Szabó Irén (Járási hivatal). 3. Sándor Lászlóné (Gabonafelvásárló). Asztalitenisz. Férfi csapat- verseny: 1. Vegyépszer I., 2. Állami Erdőgazdaság, 3. SZÖVÄL II. Női csapatver­hiváltál, 3. KOP-KA ÁFÉSZ. Sákk. Férfi: 1. All Erdő- gazdaság, 2. KIiOSZ, 3. Járási hivata'l, Természetjáró és tájéko­zódó verseny: '1. Koppány völ­gyi Vízitársulalt, 2. Vegyes- iapri szövetkezet, 3. Gabona- felvásárló. Női kispályás labdarúgó- bajnokság: 1. Tamási Állami Gazdaság. 2. Gimnázium, 3. Orion üzem. Tenisz (férfi): 1. dr. Kovács István i(IVegyesiipari szövetke­zet), 2. Nagy Sándor (KFM kirendeltség), 3. Palotai Jó­zsef (Erdőgazdaság). Halfogó bajnokság. Csapat: 1. Vegyesipari szövetkezet A, 2. Vegyesipari szövetkezet B., 3. Koppányvöilgye Vízgazdál­kodási Társ. Egyéni: 1. Gábor István i(iVegyesipari szövetke­zet), 2. Fodor Károly (Víz- gazd. társ. 3, Radovics László (Vegyesipari szöv.). Kispályás férfi egyéni lab­darúgóbajnokság: 1. Vegyes- ' ipari szövetkezet, 2. Vegyép­szer, 3. Közgép I. Az eredményhirdetés után a jelenlévő csapattok vetélke­dőn vettek részt, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a szákszerve­zetről, irodalomról, sportról, komoly- és könnyűzenéről kaptak kérdéseket. Kiosztot­ták a két sportszerűségi díjat is, amelyet Szabó Antal, a Gabonafelvásárló, és Árvái Ferenc, a Volán Itamási kiren­deltségvezetője kapta. Titkos szavazással döntötték el, a kispályás labdarúgás mérkő­zésein működő bírók közül ki érdemli a legjobb bíró cí­met. Ezt a kitüntető jelzőt és az oklevélét Sebestyén Ká­roly kapta, aki a 48 mérkő­zésből tizenhatot vezetett. SZARVAS ANTAL Fotó: SZEGEDI MIKLÓS seny: 1. Ipari iskola, 2. Járási Ma Székszárdon NB Il-es kosárlabda-mérkőzést lát­hat a közönség: a Dózsa női csapatához a Győri TK együttese látogat. Kezdés: 10 órakor. Bátaszéken, a hely­beli férfi kosárlabdacsapat szabadtéri pályán fogadja a Kandó Műszaki Főiskola együttesét. Kezdés: 11.30- kor. Székszárdon, a Zrínyi utcában folytatódik az út­törőkorú lány kosárlabda­csapatok tornája. A Dózsa sporttelepén 11 órától ün­nepi futóverseny. Ugyancsak a megyeszékhelyen, az MHSZ-lőtéren 10 órától ju­bileumi lövészverseny. Labdarúgásban (a Dózsa Debrecenben mérkőzik) a következő megyebajnoki mérkőzések lesznek: Tenge- lic—Bonyhádi Pannónia, Tolna—Nagydorog, Kisdo- rog—Paks, Bogyiszló—Si- montornya, Zomba—Pince­hely, Nagymányok—Dombó­vári MSC, Tevel—Aparhant, Bonyhádi Vasas—Fadd. Va­lamennyi mérkőzés 13 óra­kor kezdődik. A Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lyának középiskolai sport- bizottsága tizenegy csapat részvételével rendezte a labdarúgótornát. Irányított sorsolással körmérkőzések után a három csoportgyőz­tes ismételten körmérkő­zésekkel döntötte el a vég­ső sorrendet. A döntő ered­ményei : Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézet— Palánki Mezőgazdasági Szak- középiskola 1:7, Palánki Me­zőgazdasági Szakközépisko­la—Dombóvári Gőgös Gim­názium 3:0, Dombóvári Gő­gös Gimnázium—Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézet 2:2. A bajnokság végeredménye: 1. Palánki Mezőgazdasági Szakközépis­kola 4, 2. Dombóvári Gőgös Gimnázium 1, 3. Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézet 1 ponttal. Ezzel az ország legjobb harminchét csapata közé került a me­zőgazdasági szakközépiskola és képviseli Tolna megyét. A Szovjetunió tornászbajnoka Adottságait és technikai felkészültségét tekintve ideális tornász. Sokoldalú, gyenge pontja szinte nincs — mondja a 20 éves Vla­gyimir Markelovról Leonyid Arkajev, a szovjet férfi tor­nászválogatott vezető edző­je. A nagyszerű eredmények­kel büszkélkedhető tornászt színre lépésekor, 1975-ben sorozatos balszerencse üldöz­te. Gyakorlatai túlságosan bonyolultak voltak és bár mutatósán adta őket elő, hiányzott a fő dolog, a sta­bilitás. Talán ezek a keserű tapasztalatok tették igazi tornásszá Markelovot. Jel­szava fiatal 30 éves tréne­rével Vlagyimir Popovval együtt: „Nem behódolni semmilyen tekintélynek”. Ezt a célt sikeresen hajtják végre., A balsikereket köve­tő évben Markelov már „kezdett a legjobb torná­szok sarkára lépni”. 1976- ban az országos versenyen ezüst érmet nyert. Néhány hónap múlva a szovjet ku­pát. Csak egy sérülés aka­dályozta meg abban, hogy az olimpián sikerrel szere­peljen. Gyakorlatai a modern tornászversenyek legmaga­sabb követelményeinek is megfelelnek. A bonyolultsá­gon kívül a szovjet iskola legjobb hagyományait foly­tatja: gyakorlatai elegán­sak, kidolgozottak, magas mozgáskultúráról tanúskod­nak. (APN—KS) Milyen eredmények várhatók ? Tengelic—Bonyhádi Pan­nónia: A magára talált ten- gelici csapat otthon tartja a két pontot a gyengélkedő majosiakkal szemben. Tip­pünk: 1. Tolna—Nagydorog: Az ed­digi mérkőzéseken az újonc Nagydorog lényegesen job­ban szerepelt, mint a tol­nai együttes. Elképzelhető, hogy a nagydorogiak az egyik pontot elviszik Tolná­ról. Tippünk: x, vagy 1. Kisdorog—Paks: Eddig mérsékelten szerepeltek a kisdorogiak és a feljövőben lévő Pakssal szemben ne­héz mérkőzésük lesz. Köny- nyen lehet, hogy a Paks az egyik pontot elviszi Kisdo- rogról. Tippünk: 1, vagy x. Bogyiszló—Simontornya: Két rapszodikus csapat küz­delméből várhatóan a ha­zaiak kerülnek ki győztes­ként, de mivel a simontor- nyaiak kiszámíthatatlanok, az ellenkezője sem lenne meglepetés. Tippünk: 1, 2. Zomba—Pincehely: Az el­múlt években megszoktuk, hogy a zombai csapat az élvonalban tanyázik. Ebben a bajnokságban azonban „gyengélkednek”, pillanat­nyilag a 14. helyen állnak. Ennek ellenére a Pincehely­nek minimális esélyt adunk mégcsak pontszerzésre is. Tippünk: 1. N agymányok—Dombóvári MSC: A listavezető Dombó­várnak szüksége van a nagymányoki két pontra, hogy megtarthassa első he­lyét, mivel várhatóan a bátaszékiek és a bonyhá­diak is nyernek ebben a fordulóban és nagymányoki győzelem esetén a Dombó­vár akár a 3. helyre is visszacsúszhat. Tippünk: 1, vagy x. Tevel—Aparhant: Nagy a rivalizálás a két közeli köz­ség csapata között. Az aparhantiakat elkísérik szurkolóik is Tevelre, ahol izgalmas kilencven percnek lehetnek szemtanúi. Tip­pünk: x, 1. TÁÉV SK—Bátaszék: Er­re a mérkőzésre csak hol­nap kerül sor és egyéb sportesemény híján Báta- székről is sokan átlátogat­nak a megyeszékhelyre. A rossz szériában lévő szek­szárdi csapatnak tíz száza­lék esélye van csak a pont­szerzésre. Tippünk: 2. Bonyhádi Vasas—Fadd: A faddi csapatnak is nagyon kell küzdenie azért, hogy csak két-három gólos ve­reséggel térjen haza Bony- hádról. Nem szabad abban bízni, hogy ami sikerült a Tengelicnek, azt esetleg ők is elérhetik. Tippünk: 1. FELHÍVÁS TUDÓSÍTÓINKHOZ Kérjük tudósítóinkat, hogy a mai, november 6-i 'Labdarúgó-mérkő­zésekről közvetlenül azok befejezése után adjanak tudósítást, mi­vel holnap, 7-én, nem tartunk ügyeletet. Tele­fonszámunk változatla­nul: 12-815. Schneider Konrád Mohai Tibor beszédét mondja Labdarúgás

Next

/
Oldalképek
Tartalom