Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

1977. november 6. Képújság 3 Díszünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából Losonczi Pél mondott ünnepi beszédet A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Miniszter- tanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton díszün­nepséget rendezett az Erkel Színházban. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál, az MSZMP PoIT- tikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elv­társak! Vdlágitörténelmi jelentőségű esemény, a (Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepeljük. Kösz öntjük a forradalmat, amely megrázta, fel rázta, új- játeremtette a világot, és új távlaitofcalt nyitott az emberi­ség előtt. 'Két emberöltő telt el a di­cső nap ótat, melyen — a köl­tő szavaival élve — „Az új kor kapuját a nép (kinyitot­ta”. Alig van forradalom, amely elmondhatja magáról, hogy már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentősé­gének lényegét. Az Októberi Forradalom ilyen forradalom volt Szüle­tésnapja úgy íródott be az emberiség tudatába, úgy vo­nult be a történelembe, mint a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet kezdete, amely megtörte a kizsákmá­nyoló rendszer addig érinthe­tetlennek, örökösnek vélt egyeduralmát. Október új világ hajnalha­sadását jelezte nemcsak a cá­ri Oroszországban, hanem a világban is. Egy pillanatra sem alkart bezárkózni a nem­zeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály úgy úgy tekintette magát, mint a nemzetközi munkássereg egy csapatát. Ahogy Lenin mond­ta: „Mi nemcsak az orosz ka­pitalizmus ellen harcolunk. Mi valamennyi ország kapita­lizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért”. For­radalmát ezért tekintette úgy, mint a világforradalom részét és lángot gyújtó szikráját. Osztály testvéreinek segítséget és támogatást ígért, adott, és viszonzásul ugyanezt kapta tőlük. Most, amikor hat évtized mérlegét vonjuk meg az ün­nep fényében', a mára lett nagyszerű eredmény nem ta­karhatja el szemünk elől, nem homályosíthatja el em­lékezetünkben a forradalom katonáinak dicsőségét Áldo­zat és hősiesség, önfeláldozás és lemondás, bizonyosság és útkeresés., roham és megtor­panás, veszteség és győzelem árán tört előre Október. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szov­jetunió kemény küzdelmek útján formálta önmagát. Nemcsak a régit rombolta le, hanem új társadalmat épített. Keresett, kutatott, és minden nehézséget és ellen­állást leküzdve halad rendü­letlenül előre. A szocialista forradalom győzelme, a hét­köznapok gyakorlati felada­tainak ímegoldásia, a szocializ­mus éDÍtésének megkezdése nem kevesebb, Inkább több égető kérdésre sürgette a vá­laszt — mondotta Losonczi elvtársi, majd így folytatta: Példátlan méretű és mély­ségű átalakulás zajlott le az országban! Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió, az elmúlt 60 évben a gazdaság kiépítése, a termelőerők fej­lesztése. a társadalmi viszo­nyok átalakítása terén. A megjárt út távolságát és ívét szemléletesen példázza múlt és jelen: a faekék vilá­gából a csillagos égig jutott el a szovjet ember. E fejlő­dés eredményeit összegezi a törvény tömörségével a Szov­jetunió új alkotmánya. Az új alkotmány jelentősége mesz- sze túlnő a Szovjetunió ha­tárain: a példa erejével hat, tovább növeli a szocializmus vonzóerejét, befolyását és te­kintélyét. Rendkívül szerteágazók az Október talaján gyökerező eredmények. Mind mögött azonban ott érzünk egyet. Ahogy Majakovszkij egyetlen mondatának rövid öt sorában kifejezte: „Osztályunk agya, (osztályunk ügye), osztályunk ereje, (osztályunk becsülete —) igen, ez a párt!” A győzelmek kovácsoló ja a kommunista párt volt és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a munikás- a paraiszttömegeket a harc­ban és a szocialista építő­munkában. Ezért a Nagy Ok­tóber pvőzelme a leninizmus győzelme, a kommunista párt győzelme is. A Szovjetunió Kommunista Pártját méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta-tudja mozgósíta­ni, maga mögé állítani a tö­megeket: ezért lehetett — le­het igazi élcsapat a szovjet társadalomnak — az alkot­mányban is rögzített — veze­tő ereje. A Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban a fasiz­mus felett aratott nagy győ­zelmét követően gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok a szocializmus javára. Elmélyült a kapita­lizmus általános válsága, amelynek egyik legszembe- szököbb megnyilvánulása az új forradalmi hullám fel­erősödése volt. Az országok egész sorában diadalmasko­dott a szocializmus. Kiala­kult a szocialista világrend­szer. Ezzel új szakasz kezdő­dött a szocializmus fejlődésé­ben. A volt gyarmatok leráz­ták magukról az igát, szét­esett az imperializmus gyar­mati rendszere. Számos új független állam jött létre. Fellendült és hatalmas befo­lyásra tett szert a nemzetközi kommunista mozgalom. A kapitalista országúkban egy­re növekszik a kommunista pártok társadalmi súlya és befolyása. A nemzetközi kommunista mozgalom soha nem látott eredményeket mu­tat fel. Így vált századunk mindent meghatározó eseményévé, nemzetközi mércéjévé a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. Tisztelt ünnepi gyűlés! A magyar népet kezdettől fogva szoros szálak fűzik a világ első munkásállamához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követőn nagy nemzetközi forradalmi fel­lendülés fontos része volt a mi dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaságunk. A Ma­gyar Tanácsköztársaság lét­rejötte a gyakorlatban is bi­zonyította az Októberi For­radalom alapvető vonásainak egyetemes érvényét. A ta­nácsköztársaság leverése után, a két világháború kö­zött a szovjet nép a munkás nemzetköziség és szolidaritás ezernyi jelét adta: oltalmat nyújtott az . üldözötteknek, ösztönzést, bátorítást adott a harchoz. A szoviet hadsereg felsza­badító harca következtében 1945. április 4-én nemzeti tör­ténelmünk nagy fordulóján, hazánk visszanyerte szabad­ságát, függetlenségét. Októ­ber eszméinek harcosai, a nagy szovjet nép hős fiai kiűzve hazánkból a fasiszta csapatokat, összezúzták a horthysta államgépezetet. Né­pünk számára megnyílt jö­vőnk szabad építésének lehe­tősége. Ezért gondolunk soha el nem múló, örök hálával a dicső szovjet népre, mely a legtöbbet áldozta a fasizmus elleni harc oltárán. Ezért hajtjuk meg a kegyelet zász­laját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az éle­tüket áldozták népünk sza­badságáért. Ez a nagy történelmi sors­forduló mint második hon­foglalás vonult be a nemzeti köztudatba. A magyar nép — pártunk vezetésével — újjá­építette az országot. Hazánk agráripari országból szocia­lista nagyiparral és nagy­üzemi mezőgazdasággal ren­delkező, gazdaságilag közepe­sen fejlett ipari-agrár ország­gá lett. Iparunk ma egy hó­nap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egész évben. Mezőgazdaságunk az egy­korinál kisebb területen, fél­annyi emberkézzel mintegy kétszeresét adja az utolsó békeév termésmennyiségé- nék. Gazdasági fejlettségünk szintje mintegy öt és félsze­rese a háború előttinek. Gyökeresen megváltoztak népünk életkörülményei: lét- biztonságban él dolgozó né­pünk. Az egy főre jutó fo­gyasztás háromszorosára nőtt a felszabadulás óta eltelt időben1 Kedves elvtársak! A XI. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásán. V. ötéves tervünk teljesítésén munkálkodunk. Szocialista építőmunkánk jó ütemben halad. Jelentős eredményeket értünk el ötéves tervünk ed­digi csaknem két esztendejé­ben. Bár tavaly nem sikerült maradéktalanul teljesítenünk terveinket, az idén meggyor­sult gazdasági fejlődésünk üteme, és jórészt behoztuk a lemaradásokat. Ebben jelen­tős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére Csepelről indult és országunk egészére kiterjedő m unkaverseny-mozgalom. De látnunk kell, hogy ne­héz külső- és belső feltételek közt dolgozunk. A gazdasági hatékonyság eddigi fejlődési üteme nem biztosítja a szük­séges előrehaladást. Népgaz­daságunk csak úgy tud meg­felelni az új és magasabb kö­vetelményeiknek — úgy tud­juk megoldani a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek soron lévő feladatait, javítani a lakosság életkörül­ményeit —, ha megteremtjük az eddiginél dinamikusabb fejlődés feltételeit, ha nö­veljük a társadalmi munka hatékonyságát. Ez irányú erőfeszítéseink kezdeti ered­ményei mutatkoznak az idei évben. Népünk bizakodva néz a jövőbe. A pártunk XI. kong­resszusán elfogadott- prog­ramnyilatkozat hosszú távra megszabja fejlődésünk fő irányát. „A következő tizen­öt—húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább ha­ladjunk a szocializmus épí­tésének útján, fejlett szocia­lista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunk­hoz, a kommunizmushoz”. — mondotta Losonczi Pál, majd így folytatta: Az előttiünk álló nagy fel­adatok megoldásában bizton számíthatunk népünk szor­galmas munkájára', a létreho­zott jelentős anyagi-iműszaki 'alapokra, szocialista tervgaz­daságunkra, népgazdaságunk irányítási rendszerére és nem utolsósorban arra a bizalom­ra, alkotó légkörre, amely át­hatja mindennapi életünket. Továbbfejlődésünk kiapad­hatatlan nagy erőforrása a szocialista közösség országai­nak szoros együttműködése, legfőként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcso­latunk. Számunkra ez az együttműködés — a szocia­lista közösséghez, és legfőként a Szovjetunióhoz való viszony — elvi kérdés, de egyben minden-napi életünk gyakorla" tának valósága is. Mi ebben a szellemben ala­kítjuk politikai, gazdasági, kulturális, diplomáciai és ka­tonai együttműködésünket a szocialista közösség országai­val, különösképpen pedig a Szovjetunióval. Együttműkö­désünk alapja: országaink, népeink érdekeinek azonos­sága, céljaink közössége. Né­peink sonsia és jövője elvá­laszthatatlan Október esz­méitől, a szocializmustól, a kommunizmustól. Politikai kapcsolatainkat a legteljesebb egyetértés jellemzi. Gazdasági együttműködésünkben a köl­csönös előnyök és érdekék ér­vényesülnek. Politikai együtit- működésünknék a (Varsói Szerződés, gazdasági tevé­kenységünknek a KGST nyújt alkalmas keretet. A magyar—szovjet gazdasá­gi együttműködés mindinkább átlépi a hagyományos áru­csere kereteit. A tartós ter­melési-műszaki kapcsolatokra építve fejlődnek a nemzetkö­zi munkamegosztásban leg­inkább érdekelt hazai ipar­ágak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk, a hosszú távú megállapodások biztonságot adó szerepe a jö­vőben tovább növekszik nép­gazdaságunkban — mondotta többek között, majd a békés egymás mellett élés elvéről szólva hangoztatta: A békés egymás mellett élés elvét a szovjet állam megala- pítójai, Lenin fogalmazta meg. A ,,'Békedek rétum”-tól' ered a szovjet ibékepolitika, melynek zászlaja alatt (küzd a Szovjet­unió — együtt a szocialista közösség, a Varsói Szerződés tagállamaival — a békés egymás mellett élés kiterjesz­téséért tartóssá tételéért, a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáért, a leszerelésért, a mindent elpusztító világhá­ború veszélyének elhárításá­ért. Tisztelt ünnepi gyűlés! Elvtársak, elvtársnök! Korunk 'történetének leg­nagyobb sorsfordulójára, a Nagy Októberre emlékezünk, a szocializmus győzelmét kö­szöntjük. Ahogy köszöntik szerte a világon. A moszkvai nagy ünnepségen pártunkat és kormányunkat küldöttség képviselte, Kádár elvtárs ve­zetésével. Ezen a jubileumi ülésen a világ öt földrészé­nek képviselői méltatták a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét, üdvözölték a hat évtizedes forradalom eredmé­nyeit, és annak az egész em­beriség jövőjére gyakorolt hatását. Pártunk és népünk őszinte jókívánságait Kádár elv társ adta át a Kongresszu­si Palotában tartott ünnepsé­gen. Engem, mint a küldöttség egyik tagját azzal bíztak meg Moszkvában, hogy adjam át ezen az ünnepi gyűlésen, gyűlésünk minden résztvevő­jének, pártunk tagságának, az egész magyar népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártj^Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa, Minisztertanácsa és sze­mélyesen Brezsnyev elvtárs legforróbb üdvözletét és jókí­vánságait. A testvéri Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és kormányának vezetői további sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánnak né­pünknek a szocializmus épí­téséhez. Az évforduló alkalmából forró üdvözletünket küldjük innen is szövetséges üniknek és barátunknak, a Szovjetunió­nak, a nagy szovjet népnek, a SzóVjetunió Kommunista Pártjának, Központi Bi­zottságának és kiváló ve­zetőjének, a magyar nép őszinte barátjának, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a kommuniz­mus építésiében, :a békéért ví­vott harcban! Éljen a 60 éves Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! Éljen és virágozzék Októ­ber szülötte, a Szovjetunió, a szovjet népek nagy családja! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Díszünnepség Szekszárdon A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jára emlékezve tegnap Szék- szárdon, a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ színháztermében díszünnep­séget rendezett a városi párt- bizottság. Az ünnepi nagygyűlés a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött, majd dr. Rúzsa Jánosnak, a váro­si pártbizottság első titkárá­nak üdvözlő szavai után dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára emelkedett szólásra. Dr. Király Ernő beszéde be­vezető részében emlékeztetett arra, hogy a jubileum évében az egész világon, példa nélkül álló méretekben és ünnepé­lyességgel emlékeznek meg a győzelmes szocializmus or­szágáról és az orosz föld szü­löttjéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezé­réről, Vlagyimir Iljics Lenin­ről, a Szovjetunió és Kom­munista Pártjának megalapí­tójáról. A Nagy Októberi For­radalmat követően nagyon sok jóslat és nyilatkozat lá­tott^ napvilágot és ezek jelen­tős része kétségbe vonta a szovjethatalom életképessé­gét. Idézek a New York Ti­mes egy 1918-ban megjelent cikkéből: „Oroszország pusz­tán földrajzi fogalom és töb­bé semmi sem lesz belőle. Örökre elhagyta az összefo­gáshoz, a szervezettséghez és a feltámadáshoz szükséges erő.” A történelem rácáfolt e jóslatra. Az orosz forra­dalomban már kezdettől fog­va létezett egy szervezett, ve­zetésre képes erő, mely sike­resen végig tudta vinni a for­radalmat. Túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak köszönhetően az imperializ­mus már régen nem minden­ható a világban. A szovjet nép a második világháború­ban aratott győzelme révén nem csupán a fasiszta bar­bárság leverését érte el, de azt is, hogy létrejött a szo­cialista világrendszer. A mér­hetetlen véráldozat tette le­hetővé, hogy a kommunista és munkáspártok ma már reálisan számolhatnak az­zal, hogy demokratikus úton is hatalomra juthatnak. A szocializmus erőinek világ­méretű térhódítása, a kom­munista és munkáspártok befolyásának erősödése, a felszabadító mozgalmák és a fiatal, fejlődő,.. antiimperia- lista országok nemzetközi szerepének növekedése egy­aránt a Nagy Október követ­kezménye. Jogos büszkeség töltheti el a Szovjetunió min­den polgárát, hogy hazája a világ társadalmi haladásá­nak élenjáró országa. — Azt a hatalmas fejlődést, ami a Szovjetunióban végbe­ment, még ellenségei is el kellett, hogy ismerjék. A kétkedő jóslatokat fel kellett váltsa a realitásokkal való szembenézés. Idézek a Wa­shington Post 1977. júniusi számából: „A lényeg az, hogy Oroszország olyan óriás, amely egyáltalán nem agyag­lábakon áll. Vannak fegyve­rei, emberei, erőforrásai, van technikai ütőereje és megvan a képessége a növekedésre. Nem lehet semmibe venni, nem lehet megijeszteni, nem lehet alárendeltségbe vetni, a föld alá kergetni. A Szovjet­unióval együtt kell élni és mindenfajta amerikai külpo­litikában központi helyet kell elfoglalnia egy olyan stratégiának, amely nem csu­pán a másik szuperhatalom­mal folytatott vetélkedésben, hanem a vele való egymás mellett élésen is nyugszik.” A mi népünk évszázadokon át sok hősj erőfeszítést tett hazánk függetlenségének és szabadságának kivívásáért. A szabadságunkért vívott harc 1945. április 4-én dőlt el vég­érvényesen, amikor az októ­beri eszmék harcosai, a szov­jet nép hős fiai kiűzték ha­zánk területéről a fasiszta hordák utolsó egységeit is. E 32 év alatt egy évszázad elmaradását számoltuk fel és megszületett a szocializ­must építő Magyarország. Mi, itt Tolna megyében is valljuk: a Nagy Október út­ja a felemelkedéshez vezet. Ezt saját, közvetlen példá­inkkal is bizonyítani tudjuk. A mi életünkben — mint cseppben a tenger — tükrö­ződik vissza hazánk, népünk sorsa. Elmaradott mezőgaz­dasági területünkön gyökeret eresztett az ipar, és ma már elmondhatjuk: az ipari ter­melés értéke túlhaladta a közben igen sokat fejlődött mezőgazdaságét. A felgyorsult fejlődés egyik ékes bizonyítéka a beruházá­si értékek dinamikus növe­kedése. Például: amíg a III. ötéves tervben egy-egy évre alig 1 milliárd forint jutott, addig az ötödik ötéves terv­ben megyénkben egy-egy év­ben 8 milliárd forint beruhá­zást valósítunk meg. A jelenlegi ötéves tervben megfogalmazott célök idő­arányos részét teljesítettük, illetve teljesíteni fogjuk. Ehhez nagy segítséget adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére kibontakozott széles körű munka verseny­mozgalom. Megyénkben több mint hu­szonnégyezer dolgozó csatla­kozott a csepeliek felhívásá­hoz. Ha a vállalások összegét nézzük, több mint 400 millió értékű többlet megteremtésé­re szóltak a felajánlások, de már a félévi értékelésnél lát­szott, hogy a teljesítés ezt meg fogja haladni. Az ünnepi beszéd végén dr. Király Ernő hangsúlyozta:' Tisztában vagyunk azzal, hogy jövőnk, boldogulásunk, szocialista rendszerünk fej­lődése, függetlenségünk megőrzése csak a Szovjet­unióval és a szocialista or­szágokkal szövetségben biz­tosított. Ez a barátság az idők folyamán egvre széle­sebb és elmélyültebb lett. Ezt a barátságot példázza az a bővülő kapcsolatrendszer, az a megszámlálhatatlan ér­zelmi szál is, amely Tolna megye és a szovjet testvéri Tambov megye dolgozóit összefűzi. Dr. Király Ernő ünnepi beszéde után Lev Hrisztoro- vics Botev, a Tambov megyei pártbizottság osztályvezetője, a megyénkben tartózkodó tambovi küldöttség vezetője üdvözölte városunk ünneplő dolgozóit. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget, majd a Pécsi Nemzeti Szín­ház és a Pécsi Balett tagjai adtak művészi műsort. Koszorúzások Budapesten koszorúzási ünnepség volt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt a Szabad­ság téri szovjet hősi emlék­műnél. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után az MSZMP Központi Bizottsága nevében Biszku Béla és Né­meth Károly, a KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az em­lékmű talapzatára. Szombaton délután tartot­ták a koszorúzási ünnepséget Szekszárdon, ahol a megyei pártbizottság nevében dr. Ki­rály Ernő, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Rúzsa Já­nos, a város; pártbizottság el­ső titkára. Tatár Lajos, a já­rási pártbizottság első titká­ra helyezte el a koszorút a szovjet hősi emlékmű talap­zatán. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szóvi­vője Washingtonban bejelen­tette, hogy a magyar koronát és a koronázási ékszereket visszaszolgáltatják Magyar- országnak. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tárgyalások folynak a magyar korona és a koroná­zási ékszerék visszaszolgálta- sának időpontjáról és ezzel összefüggő egyéb részletkér­désekről. Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a magyar koronát

Next

/
Oldalképek
Tartalom