Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
.977. november 30. 'KÉPÚJSÁG 3 A párt összetétele - párt minősége Beszélgetés Nagy Tiborral, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével A tagfelvételi munka, a pért összetételének céltudatos ala- | kitása a pártszervezetek fontos feladata. Mi a jelentősége, melyek a meghatározó elvei és fő céljai ennek a tevékenységnek? — erről beszélgettünk Nagy Tiborral, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesével. i MMEi4 süsü „ V H SHK ^ _ r 2 * Új gépóriások Almásfüzitőn Az Almásfüzitői Timföldgyár rekonstrukciós programja új állomásához érkezett. November 25-én megkezdte a termelést az óránként százötven tonna kapacitású golyósmalom, illetve a napi 520 tonnás teljesítményű calcináló kemence. így jövőre már 40 ezer tonnával többet termel a timföldgyár. A két gépóriást határidőre adták át, az eredetileg tervezett költségből S millió forintot takarítottak meg. Képünkön: A nagyteljesítményű szovjet gyártmányú calcináló kemence. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Nagy érdeklődés a politikai irodalom iránt — A Központi Bizottságnak a tagkönyvcsere tanulságait összegező határozata ismételten leszögezi, hogy „a tagfelvételi munkára nagy gondot kell fordítani”. Miért tulajdonítunk ilyen nagy fontosságot ennek a munkának, mi a jelentősége további előrehaladásunk szempontjából? — Úgy gondolom, e kérdés megítélésekor is a párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati célnak, a fejlett szocialista társadalom felépítésének követelményeiből kell kiindulnunk. A fejlett szocialista társadalom csak úgy teremthető meg, ha tovább erősítjük, fejlesztjük a párt vezető szerepét. Márpedig a vezető szerep gyakorlati érvényesülése — más tényezők mellett — nagy mértékben függ a párt összetételétől, attól, hogy a párttagság a maga egészében menynyire képes eleget tenni a társadalmi folyamatok irányításában reá háruló követelményeknek. A tennivalók megoldásában természetesen fontos szerepük van a párt vezető testületéinek, irányító munkájuk színvonalának, de téves lenne a párt vezető szerepének érvényesülését pusztán erre korlátozni. Végső fokon a párttagság a maga egészében gyakorolja ezt a szerepet. Ezért tekintjük alapvető politikai kérdésnek, hogy a párt soraiba újonnan bekerülők is minden szempontból megfeleljenek a vezető szerep érvényesítésével járó elvárásoknak, alkalmasak legyenek az ebből adódó teendők ellátására. Ugyanakkor a helyes tagfelvételek egészükben véve kedvezően hatnak a párt összetételére, belső szociális struktúrájára, s ilyen értelemben is biztosíthatják az összhangot, a tagfelvételi munka és a fejtett szocializmus építésének Társadalmi-politikai szükségletei között. — A fejlődés jelenlegi :jszakaszában milyen elvek szerint kívánjuk alakítani a párt összetételét, milyen arányokat tekintünk optimálisnak? — Elmondhatjuk, hogy a társadalom életében végbement változások, az utóbbi három évtized társadalmi fejlődése, a párt összetételében az utánpótlás bázisának alakulásában is tükröződnek. A párt és tagok között a társadalom minden osztályának, rétegének legjobbjai megtalálhatók. Ez természetes és pozitív jelenség; ennek megőrzésére törekszünk a továbbiakban is. Ehhez a lehetőség is kedvező, hiszen a termelési és osztályviszonyok megváltozásával lényegében elhárultak azok a korlátok, amelyek a fejlődés korábbi időszakában egyes rétegek tagjai számára eleve lehetetlenné tették, mások számára erősen megnehezítették a párthoz való eljutást. A szocialista fejlődés jelentősen kiszélesítette azt a társadalmi bázist, ahonnan a párt a maga utánpótlását merítheti. Ezekből kiindulva szögezi le a Központi Bizottság 1977. júniusi határozata, hogy mindenféle mechanikus kategorizálást mellőzve, a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A másik az, hogy pártunk változatlanul megőrizte osztályjellegét, az MSZlMiP — mint neve is kifejezi — ma is a munkás- osztály pártja. A párt a szocializmus felépítésén munkálkodva a munkásság osztálycéljainak megvalósítását szolgálja, politikája megtestesíti társadalmunk vezető osztályának alapvető érdekeit. Ez a párt összetételének alakítása során sem hagyható figyelmen kívül. Változatlanul irányadó a XI. kong- reszus határozata, mely szerint a tagfelvétel fő bázisai a nagyüzemek, s az utánpótlás nevelése során különleges figyelmet kell fordítani a munkásokra, általában a fizikai dolgozókra. Politikánk következetes megvalósítása és a társadalmi problémák pontos érzékelése szempontjából egyaránt szükséges, hogy országosan a fizikai dolgozók, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, vagyis társadalmunk két alapvető osztályának tagjai többségben legyenek a pártba felvettek között. — Az említettekkel együtt továbbra is érvényes, hogy a felvételi kérelem elbírálásában mindig az egyén alkalmasságának körültekintő, szigorú mérlegelése a legfontosabb. Ilyen tekintetben mely követelmények érdemelnek különleges figyelmet a jelenlegi időszakban? — Itt is az elmúlt években végbement fejlődésből kell kiindulnunk. Társadalmunk politikai-ideológiai arculata sokat változott, nagyot fejlődött; a pártonkívüliek tömegei gondolkodásmódjukban, világszemléletükben, mindennapi magatartásukban közelebb kerültek a kommunista felfogáshoz. Ilyen értelemben is javultak a tagfelvételi munka feltételei. De politikai-ideológiai értelemben még nem tűnt el minden különbség az élcsapat és a dolgozó tömegek között, saját tagjaitól a párt változatlanul az átlagosnál többet vár el, többet igényel. Ezért a szocializmust meggyőződéssel építő, a párttal rokonszenvező dolgozók közül csak azokat vehetjük fel a pártba, akik egyrészt készek, másrészt pedig képesek, alkalmasak ezeknek a többletfeladatoknak a vállalására és teljesítésére. — A gondos egyéni elbírálás során különleges figyelmet érdemel a politikai meggyőződés és aktivitás, a készség és képesség a párt politikájának képviseletére, terjesztésére, megvédésére, gyakorlati megvalósítására. Igen fontosak az ideológiai-világnézeti követelmények, vagyis a szervezeti szabályzat azon előírásának érvényesítése, hogy a pártnak az lehet tagja, aki magáévá teszi a marxista—leninista eszméket. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt új tagja felvételekor már rendelkezzen bizonyos közéleti tapasztalattal, jártassággal, vagyis előzőén végezzen mozgalmi tevékenységet valamely tömegszervezetben, a társadalmi életben. Nagyon fontos, hogy a pártba bekerülő munkája és magatartása — a közösségben és á magánéletben egyaránt — feleljen meg a párt felfogásának; ilyen értelemben legyen példamutató. — Ez utóbbi megállapításból is értelemszerűen következik, hogy a pártépítés, a párt utánpótlásáról való gondoskodás nem korlátozódik pusztán a tagfelvétel eseményére, hanem több annál. Melyek e folyamat legfontosabb jellemzői? — E folyamat, melyet a kommunistává nevelés, kommunistává válás folyamatának nevezhetünk, valóban szélesebb, sokrétűbb, mint maga a felvétel. Javarészt a tömegszervezetekben, társadalmi mozgalmakban, szocialista brigádokban kezdődik: itt szerzik meg az első közéleti tapasztalatokat, itt figyel fel rájuk a pártszervezet, az itt folytatott politikai tevékenység érleli meg többnyire az elhatározást a pártba való belépésre. Ezért tekintjük az e területen dolgozó párttagok fontos politikai kötelezettségének, párt- feladatának, hogy tudatosan vizsgálják környezetüket, foglalkozzanak a pártonkívü- li aktivistákkal. A tagfelvételt meg kell hogy előzze a felkészítés a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, meg kell ismertetni a. jelentkezővel, hogy milyen politikai közösségbe kerül és mi vár itt rá. Tehát az utánpótlás nevelése megelőzi a felvételről való szavazást, de nem is ér ezzel véget. A kommunistává válás, illetve nevelés folyamata tovább folytatódik és kell is, hogy folytatódjék a pártéletben való részvétel, a politikai ismeretek elsajátítása, a párt- megbízatások teljesítése során. Ebben fontos szerepet játszanak ajánlói, pártcsoportja, de végső fokon a pártszervezet egész kollektívája is. GYENES LÁSZLÓ A politikai irodalom iránt fokozódó érdeklődést jelzi, hogy a politikai könyvnapokon megjelent újdonságok közül többnek az utolsó példánya is gazdára talált már. Különösen keresettek a Marx—Engels, valamint Lenin válogatott írásait közreadó kötetek, amelyekből sokhelyütt minden példány elkelt már. Elfogyott a pultokról Vlagyimir Kanyivec „Az Uljanov család” című műve, amely Leninnek és családjának életútját dolgozta fel. Több ezer példány kelt el eddig Leonyid Brezsnyev, Kádár János és Luis Corvalán új köteteiből is. Nagy érdeklődést keltett a nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumait 1945-től 1976-ig közreadó munka is. Az Ady-centenáriumra jelentette meg a Kossuth Kiadó Varga József tanulmányát Ady és kora címmel, amely ugyancsak sikerkönyv lett. Nagy az érdeklődés Kö- peczi Béla „A magyar kultúra harminc éve” című tanulmánya iránt is. A négyezer címszavas „Esztétikai abc” és a harmadik kiadásban megjelent, átdolgozott Közgazdasági kislexikon is rendkívül keresett. A politikai könyvnapok nagy példányszámban eladott kötetei közé tartozik Radó György „Moszkvától Moszkváig” című írása is. (MTI) Cipőt körültekintőbben választunk, mint szakmát? Gyerekek, szülők, vállalatok, igények Munkára nevelés az általános iskolákban i. Élétre szóló választás előtt áll a nyolcadikos gyerek. Dönteni kell, mi akar lenni. Ismeretei csak szűk körben mozognak. Jó, ha úttörőkorában 5—6-szor eljutott üzembe, a választható szakmák közelébe. A következő hetekben ki kell tölteni a jelentkezési íveket. A szülő, a pedagógus, és a gyerek együttes munkája szükséges ehhez. Az ismeretek hiánya, a kapkodás sok kényszer szülte pályát, életutat eredményezhet. Valamikor 1962-ben 120 boldog gyerek kezdett a műszergyár tanműhelyében szakmát tanulni. Azóta eltelt 15 év. A gyerekek felnőttek, már pályát is választottak. Van köztük újságíró, rendőr, sportiskolái főelőadó, technikus, művezető. .. A csoport egy része megmaradt kényszerszülte szakmája mellett. Ismerősöm mondja: Cipőt a boltban sokkal körültekintőbben vásárolunk, mint hivatást, szakmát. Igaza lenne? KEZDJÜK AZ ALAPOKNÄL Ugye, kedves szülő, a gyakorlati oktatást nem tartja a legfontosabb tantárgynak az általános iskolában. A gyerek pedig, ha lehetne, inkább szerelne, fűrészelne a matematika helyett. Ha Scherer Sándor, a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola igazgatója megelégszik az 1958-as állapotokkal, akkor most a 950 diák gyakorlati képzése elfogadhatatlan lenne. Nyugodtan mondhatjuk: jelen pillanatban zsúfolt az iskola — 400 főre tervezték —, de ez sajnos jellemző Szekszárd ösz- szes alapfokú tanintézetére. Annak idején egyetlen tornatermet, egyetlen gyakorlati oktatóhelyet alakítottak ki. A megnövekedett létszám tetteket követelt. S az iskola kollektívája, a gyerekek, a szülők közösen egy szükség-tornatermet és két gyakorlati helyiséget hoztak létre. Jutott erő és energia klubszobára — sajnos itt most napközisek vannak —, sportudvarra, súlyemelőteremre — ezt a sportolókkal közösen építették. Scherer Sándor mondja: Együtt dolgozott a szülő, a gyerek, a pedagógus. És ez többet ért száz olyan osztályfőnöki óránál, ámelyen a munkáról van szó. A gyakorlati oktatást négy pedagógus vezeti. Az elsősöknél dr. Gulyás Jánosné igazgatóhelyettes és természetesen a tanító nénik. A felsősöknél Vitéz Zsoltné, Markovits Sándorné és a pályakezdő Nagy Márta. Velük beszélgettünk a munkára nevelésről, a pályakezdésről és a gyakorlati oktatásról. — Nálunk is, mint minden általános iskolában, az előírt tanterv szerint dolgozunk. Ezt csak annyiban tágítottuk, hogy a gyerekek a műhelyben látottakat a Víz- és Csatornamű Vállalatnál is gyakorolhatják. A Kun Béla szocialista brigád tagjai mindent megmutatnak. így tudjuk a gyakorlati oktatást igazán gyakorlatiassá tenni — mondja Vitéz Zsoltné. Nagy Márta az idén kezdett tanítani. Friss élményekkel jött ki a főiskoláról. ö jobban látja a gondokat is. — A gyerekek szeretik a foglalkozásokat. Csak a gyakorlóiskolával tudom ösz- szehasonlítani az itteni állapotokat. Ott minden megvan. Sajnos nálunk olyan gondokkal küzdünk, hogy nincsen ecset az enyvezés- hez vagy a lakkozáshoz, nincs fémfűrészlap vagy pontozó. Kicsi a hely, kevés a szerszám. — Nagyon örülünk annak, hogy most már egyre több szülő érdeklődik a gyerek iránt. A gyakorlat iránt is. Úgy látszik, ez a szemléletváltozás első jele — mondja Markovits Sándorné. — Folytatjuk — HAZAFI JÓZSEF Munka a fiúknál Az önértékelés során a gyerekek úgy rakják le a kész alkatrészeket, amilyen jegyre értékelik azt. Ritkán tévednek. Fel tudják becsülni munkájuk értékét.
