Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
^PÚJSÁG 1977. november 27 HÉTFŐ: Karamanlisz pártja megtartja többségét, de előretör a baloldal a görög választásokon. — Szadat befejezi jeruzsálemi látogatását, az arab világban kiéleződnek a belső viták. — Vance dél-amerikai körútja. KEDD: Az ENSZ közgyűlésében megkezdődik a közel- keleti vita. — Schmidt kancellár lengyelországi útja. — A csehszlovák miniszterelnök Bécsben. SZERDA: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában: a tagállamok egyeztetik az 1990-ig szóló energetikai terveket. — Tárgyalások az áj spanyol alkotmányról. — Üjabb összetűzések Dél-Libanonban. CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezik Georges Marchais, az FKíP főtitkára, megkezdi tárgyalásait Kádár Jánossal. — Az MSZMP küldöttsége, Biszku Béla vezetésével több latin-amerikai országot keres fel. PÉNTEK: Az NS'ZBP Központi Bizottsági ülése Berlinben. — A Benin ellen elkövetett támadás a Biztonsági Tanács előtt. — Szovjet—amerikai megállapodás: megbeszéléseket folytatnak a fegyvereladások korlátozásáról. SZOMBAT: Az MPLA-kongresszus előkészületei Angolában. — Az egyiptomi elnök beszámol a parlament előtt, — Üjabb bírálatok az arab országokban. Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: Ausztriában tett hivatalos látogatást az elmúlt héten Lu- bomir Strougal (balról), csehszlovák miniszterelnök. Képünkön a vendéglátó ország kancellárja, Bruno Kreisky üdvözli Willibald Pahr külügyminiszter társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) A hét 3 kérdése A negyven óra, amelyet Szadat Jeruzsálemben töltött, nem rengette meg a világot, de annál súlyosabb bonyodalmakat idéz fel a Közel-Keleten. Miközben egymást érik a hírek, álhírek és cáfolatok, hogy esetleg még az idén, december 20-a után, összeülne a genfi békeértekezlet, az arab világ minden eddiginél megosztottabb képet mutat. ötnapos látogatást tett Lengyelországban Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Országjáró körútja mellett több alkalommal is tárgyalt Edward Cherekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárával. Képünkön: Schmidt és Gierek. (Képtávírón érkezett.) lógiai légkört” —, annál súlyosabbá vált a bizalmi válság az arab országok között. 2. Mi a jelentősége a nyugatnémet kancellár lengyelországi látogatásának? Az eredeti tervek szerint hat héttel korábban kellett volna ellátogatnia Schmidt kancellárnak Lengyelországba. Akkor ezt nem tehette meg — s ezt Varsóban is megértették — miután a diplomácia helyett a válságstáb üléseivel volt elfoglalva, a terrorista túszdrámák közepette. A hamburgi szociáldemokrata kongresszus másnapján azonban sietett pótolni az elmaradt utazást, s a kedvező lengyel—nyugatnémet párbeszéd továbbra is egyik fontos tényezője az európai továbblépésnek. Szó esett természetesen a kétoldalú kapcsolatokról is, mindenekelőtt a gazdaság területén. Varsó és Bonn viszonyának jelentőséget ad az a tény, hogy a héten bizonyos átrendeződés kezdődött a nyugatnémet ellenzék soraiban, Strauss bejelentette nyílt igényét a jobboldal kancellárjelöltségére. Ez annyit jelenthet, hogy az uniópártok (ODÚ—CSU) a még terméketlenebb állásfoglalások felé sodródnak a külpolitikában. Ezért valóban kontinentális érdek az NSZK keleti politikájának folytatódása, s főként következetessége. E téren már ko- rántsincs minden rendjén, s az NDK fővárosában, az NSZEP Központi Bizottsági plénumán joggal hívták fel a figyelmet arra is, hogy a demokratikus német állam tárgyalási kezdeményezéseit nem mindig fogadják építő szándékú megközelítéssel az NSZK-ban. Fennáll a reális veszélye annak, hogy összehívják ugyan a konferenciát a svájci városiba, de az egész lépés igazából karikatúrája lenne a valódi „genfi szellemnek” s többen távolmaradnának a közvetlenül érdekeltek közül. 1. Milyen visszhangot váltott ki az arab világban Szadat utazása? iMár a két esztendővel ezelőtt, 1975. szeptemberében megkötött Sinai-megállapodás is valóságos vízválasztónak bizonyult az arab világban, miután Egyiptom tulajdonképpen kivált a frontállamok köréből. Ettől kezdve hiába hangoztak el önmagukban talán nem kifogásolható nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vállalt feltételek jelezték: még akkor sem lennének képesek a szolidaritás jegyében fellépni, ha történetesen ilyen szándékuk lenne. A jeruzsálemi látogatással pont került a mondat végére, lényegében befejeződött ez a hosszabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tábora viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szudán, Marokkó és Omán helyeselte fenntartás nélkül az egyiptomi államfő döntését. Igaz, számolni lehet azzal, hogy Tunézia is az óvatos támogatók közé lép és Szomália, amely annak idején szembefordult a sinai alkuval — az új helyzet s az Etiópiával vívott háború miatt —, ugyancsak csatlakozik. Felemás nyilatkozatok láttak napvilágot Szaúd-Arábiában. A legbefolyásosabb olajállam, s egyúttal Egyiptom egyik fő hitelezője, egyrészt örül annak, hogy a pax americana, az amerikai recept szerinti békerendezés előrehalad, másrészt viszont az iszlám, szent helyeinek fanatikus őreként, nem nézhette derült tekintettel, amint az egyiptomi elnök, puszta jelenlétével szinte szentesíti az izraeli jelenlétet Jeruzsálemben, a muzulmánok Mekka és Medina utáni harmadik, legszentebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria, Szíria, Dél- Jemen, Irak és természetesen a Palesztinái Fels zaba dí tás i Szervezet. A legmesszebb Líbia jutott, ismét szakítás történt, sőt Tripoli az egyiptomiak kizárását követeli az arab államok szervezetéből. Kairó ellenlépéseket tett, például utazási korlátozásokat vezetett be, s nem léhet kirekeszteni annak veszélyét sem, hogy megismétlődik az idén már egyszer végrehajtott határmenti egyiptomi katonai akció. Felvetődött annak gondolata, hogy az „elutasítók” hívjanak össze külügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szíria és Irak viszálya mind ez ideig lehetetlenné tette. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a különböző manőverek megoszthatják a palesztin mozgalmat is. (Mivel a RFSZ-t szeretnék kizárni a genfi tárgyalóteremből, de palesztin személyiségek valamilyen formában ott lehetnének, a személyek és politikai irányzatok összecsapása különböző ellentéteket idézhet fel.) Az arab világban tehát megszaporodtak a törésvonalak és ha Szadat — a valódi eredmények híján — azt emelte ki, hogy javította az Egyiptom és Izrael közötti „pszicho3. Hogyan alakul a helyzet Dél-Európában? A közvélemény-kutatók ezúttal nem fogtak mellé a görög választói előrejelzések során, csaknem százalékos pontossággal előrevetítették az eredményeket. Karamanlisz pártja megőrizte abszolút parlamenti többségét, noha a szavazatoknak csupán 43 százalékát szerezte meg. Jelentősen előretört a baloldal: Bapandreunak a NATO- tagságot ellenző pánhellén mozgalma és a Görög Kommunista Párt. A rendkívüli választások indokai között előkelő helyen szerepelt a ciprusi probléma. A dél-európai áttekintés jogos kérdés tehát, hogy miután Athénban lebonyolódott a választás — Törökország egy papírvékony többséggel rendelkező kabinettel rendelkezik — és Cipruson februárban járulnak az úrnák elé: történhet és történik-e valami előrehaladás? A mediterrán térség másik végén, az Ibériai félszigeten több szinten is folynak a tárgyalások. Spanyolország és Portugália között, arrófr hogy korábban két diktátor, a Franco és Salazar által kötött ibériai paktumot új szerződéssel váltják fel; London és Madrid Gibraltár jövőjéről tanácskozik; De viták folynak Spanyolországon belül az új alkotmányról s a gazdasági rendszabályokról, valamint Portugáliában, ahol a kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz megrendült helyzetének könnyítésére. A Dél- Európa középpontjában elhelyezkedő Olaszországban pedig a hatpárti megállapodás realizálása van napirenden, nem kevés nézeteltéréssel, hiszen — a régi közmondás igazsága szerint — az ördög mindig a részletekben búvik meg. Dél-iEurópa frontjai mindenképpen mozgásba jöttek ezekben a napokban, s a jóslás kockázata nélkül is megállapíthatjuk: a közeljövőben sem várhatók errefelé unalmas hetek... Anvar Szadat egyiptomi álla mfő, a többi arab állam véleményének előzetes kikérése nélkül Izraelbe látogatott. Képünkön: Szadat elnök és Begin miniszterelnök Jeruzsálemben, a közös sajtókonferencián. (Képtávírónkon érkezett.) PANORÁMA BUDAPEST A hazánkban tartózkodó Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa, az FKP PB tagja a szombati napot Budapest nevezetességeinek megtekintésével és pihenéssel töltötte. BERLIN Az európai katolikus keresztények november 23—25- én megtartott VI. berlini konferenciája — amelyen 26 ország, köztük Magyarország tekintélyes egyházi személyiségei, parlamenti képviselők, művészek, publicisták vettek részt, felhívást intézett Európa katolikusaihoz, hogy tettekkel járuljanak hozzá a béke és az igazság világának győzelméhez. NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken fogadta az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Santiago Carillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. MAPUTO A rhodesiai katonai egységek, amelyek a hét elején hatoltak be Mozambik Ma- nica tartományába, pénteken nyolc kilométerre voltak Chimoio városától (volt Vila Pery) — jelentette a maputói rádió. A támadást végrehajtó csapatok célja a város elfoglalása — hangzott a jelentésben. A maputói híradás szerint a város védői ellenállnak az agressziónak és pénteken heves csatározások zajlottak le a térségben. BUDAPEST Magyar—osztrák kulturális és tudományos együttműködési munkatervet írt alá szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Borha Zoltán, a KKI és dr. Hedwig Wolfram nagykövet, az osztrák külügyminisztérium főosztályvezetője, a két delegáció vezetője. A munkaterv az 1978-tól 1980-ig terjedő időszakra meghatározott közös feladatokat rögzíti. Kairó Szadat beszede Szadat egyiptomi elnök szombat délelőtt az egyiptomi nemzetgyűlés előtt csaknem másfél órás beszédben összegezte jeruzsálemi útjának tapasztalatait. Utazásának „eredményei” közül kiemelte, hogy megegyezett az izraeli vezetőkkel: a genfi értekezleten nem vesztegetik az időt ügyrendi kérdésekre, hanem a lényeges problémákat vitatják meg. A biztonság kérdését oly módon fogják megvitatni, hogy az a térségben „mindenki számára igazságos körülmények között szavatolt biztonságra” vonatkozzék, elvetve az annektálás gondolatát. Mint mondotta, jeruzsálemi látogatása nem eredményezett semmiféle „engedményt” és ő nem fogadott el olyan helyzetet, amit korábban ne fogadott volna el. Beszéde végén Szadat bejelentette: külügyminisztere révén meghívja a közel- keleti konfliktusban érintett valamennyi felet, beleértve Izraelt is, valamint a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy képviselőik a jövő hét vége utáni időpontban utazzanak Kairóba és kezdjenek előkészítő tárgyalásokat a genfi értekezlet összehívásáról. Ily módon el lehetne érni — mondotta Szadat —, hogy Genfben a vitás kérdéseket ne évek, hanem hónapok alatt rendezzük. Az első gyorshírek szerint i Szadat e bejelentése bombaként robbant Izraelben. A rádió adósát megszakítva jelentette a hírt. Hivatalos reagálás természetesen még nincs. Megfigyelők azonban csaknem bizonyosak benne, hogy az izraeli vezetők el fogják fogadni a meghívást. Kellemes ■ asztaltársaság Prajda Vendel ízig-vérig értelmiségi ember, látszik az egész megjelenésén, a modorán, az öltözködésén. Nyilvánvaló, hogy a két sertésgondozó is rögtön rájött erre, amikor egy asztalhoz ültették őket a gyulai gyógyfürdő üdülőjének elegáns éttermében. Ültették, mert itt előre kijelölik, ki kivel étkezik egy asztalnál két héten keresztül, napi három alkalommal. o összekerült tehát az értelmiségi dolgozó (osztályvezető az AGROBER-nél), meg a felesége a két állami gazdasági fizikai dolgozóval, egészen pontosan: sertésgondozóval. Az esetet Prajda Vendel mesélte el nekem. Másért, fontos esemény közléséért jött be a szerkesztőségbe, lediktálta a híranyagot, aztán megkérdezte: — Nem tudom, mennyire érdekes nektek, de nagyon jól üdültem Gyulán ... — Nekünk minden érdekes, ha valóban érdekes. — Tudod, négyszemélyes asztalok vannak az üdülőben. Egy ilyen társaság rendszerint összebarátkozik. Velünk is ez történt. Ügy búcsúztunk el két hét után, hogy megöleltük egymást, a címünket közöltük, abban a reményben, még találkozunk, megkeressük egymást. És tudod, ki az a két ember, akivel nagyon kellemesen töltöttük a tizennégy napot? Mondom a nevüket. Kiss János nyugdíjas, de most is dolgozó, sertésgondozó a Paksi Állami Gazdaságban, a baracsi telepen dolgozik. Különben dunaföldvári lakos. A másik asztaltársam a Hőgyészi Állami Gazdaság sertésgondozója, Jergler Lőrinc. Kisdorogi lakos, a munkahelye Lászlótelep. — Tehát összebarátkoztatok. — össze. János bácsi kimondottan jó társalgó, jó humorú, de a Lőrincről is elmondhatom, úriember módjára viselkedett, ö egy kicsit zárkózottabb, nem oldó-
