Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
1977. november 3. ^PÚJSÁG 5 Atomerőmű, KISZ-építőbrigád Tájékoztató a munka- és életkörülményekről FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Találkozó veteránokkal A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola KISZ-fiataljai, 1945-ös párttagokkal — Nádas Pállal, Pozsonyi Ignáccal és feleségével találkoztak. A találkozó folytatása annak a programsorozatnak, amelyet a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet és az iskolai vezetés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett. A rendezvénysorozat keretében vendégül láttak szovjet professzorokat, alkik az új szovjet alkotmányból tartottak ismertetést. Találkoztak komszo- molistákka.1, és irészt vették a „Lenin és a Nagy Október” területi vetélkedőjén. A fiatalok nagy érdeklődéssel figyelték a veteránok visszaemlékezéseit, akik fiatal éveik egy-egy epizódjáról beszéltek. A beszélgetés során többször szó esett a fel- szabadulás élőtti évek munkanélküliségéről, a megélhetési gondokról. Színesen és több oldalról megközelítve beszéltek a félszabadulást követő évekről, a kibontakozásról és az újjáépítésről. Sggíj KISZ Központi Bizott- !»§ ságának Intéző iBizott- ÍH| sága határozata alap- ' ján az Ifjúsági szövetség decembertől százfős ifjú, építőipari szakemberekből álló brigádot küld Paiksra, az atomerőmű-építkezésre, KlSZ-megbízólevéltel. Ilyen megbízással eddig csak külföldön dolgoztak magyar fiatalok. A KISZ-építikezés szervező bizottsága tájékoztatót adott ki a jövendő építőbrigád munka- és életkörülményeiről. A tájékoztató fontosabb adatait az alábbiakban Ismertetjük. A KISZ KB „Felhívására” jelentkezők közül a munkahelyi KISZ-szervezetek — a párt, szakszervezeti és gazdasági vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján — jelölik ki a feladatok ellátására alkalmas fiatalokat. Az építő- brigád a következő szakmák ismerőiből áll: ívhegesztő szakmunkás, ács, szerkezetépítő segédmunkás, művezető, építőipari mérnök, üzemmérnök. A megbízólevelet az alapszervezet taggyűlésén kell átadni. A brigád tagjainak megbízatása általában egy év. A megbízatás időtartamát a megbízólevélben és a fogadó vállalattal kötendő munka- szerződésben rögzíteni kell. A megbízatás meghosszabbítható. A részt vevő fiataloknak az eredeti munkáltatónál fennálló munkaviszonya a paksi atomerőmű KlSZ-építkezésen történő munkavégzés alatt szünetel. Egyes különleges juttatások (pl. szénjárandóság stb.) azonban továbbra is eredeti munkáltatójától illetik meg. A fiataloknál az atomerőmű-építkezésről történő visszatérésük utón figyelembe veszik az időközben szerzett szakmai képesítéseket is. Az építőbrigádot az építőipari vállalat a paksi atomerőmű üzemi főépülete és a kapcsolódó létesítmények építési munkahelyein foglalkoztatja. A foglalkoztatás a szakmai összetétel és a munkaszervezési követelményeknek megfelelően kialakított — teljesítménybérezés alapján — közösen elszámoló brigádszervezetekben történik. A brigádtagok munkahelyváltoztatása és beilleszkedése megkönnyítése érdekében megérkezéskor egyszeri alkalommal 3000 forint segélyben részesülnek. A munkaidő éves átlagban heti 44 óra. Az ifjúsági építőbrigád 1978-tól folyamatos (általában 8+6-os) kétműszakos (nappali-éjszakai) munkarendben fog dolgozni. A vállalat a munkák mintegy 90 százalékának díjazására teljesítménytől függő bérrendszert: munkanormákon alapuló darabbérezést és idő- bér+prémíumos bérezési formát alkalmaz. Az alapbéren (a teljesítmény szerint törzsbéren) felül bérpótlékok és kiegészítő fizetések illetik meg a dolgozókat: Éjszakai munka esetén a pótlék mértéke a személyi alapbér tíz százaléka, az 5 napnál íolyama- tosían tovább tartó éjszakai munka, illetve váltott műszak esetén a 20 százaléka. A szakmunkásbrigádok vezetőit a brigád létszámától függően a törzsbérük 8—16 százalékának megfelelő pótlék illeti meg. A paksi atomerőmű kiemelt beruházáson minden dolgozó jogosult az alapkeresete 8 százalékának megfelelő építéshelyi oótlékra. A brigádok a részükre megállapított határidős kötelezettségek teljesítése esetén az alapkeresetükön felül általában 30 százalék kiemelt célprémiumiban részesülhetnek. Az ifjúsági építőbrigád külön lépcsőházban — 120 férőhelyes — „ifjúsági munkásszálláson” kerül elhelyezésre. ' vállalat a munkahelyi gttyi! speciális követeimé* nyék elsajátítása érdekli .4 kében betanító, továbbképző és céltanfolyamakait szervez és — a szakirányú középfokú iskolai végzettség megszerzését is elősegíti. Az építőbrigádba jelentkezni lehet a megyei, a járási és a városi KISZ-bizottságokon. Disc-jockey? Lemezlouas? Dísco-s? Sok bajunk van ezzel a műfajjal. Mikor feltűntek az első disc-jockey-k, idegenkedve ízlelgettük a szót, vagy féltucat kiejtési változatával együtt. Nem segített a magyarítási szándék sem; a lemezlovas kifejezés kedves képzavara inkább mosolyra, mint a tükörszó használatára ingerelt. Végre a tanácstalanság és a meggyötört nyelvérzék nászából megszületett a disco. Disco? (vagy diszkó?) Sok bajunk van hát ezzel a műfajjal. A Kulturális Minisztérium a disc-jockey-k működéséről szóló állásfoglalása csak fokozta a lemezklubvezetők és a disco- esteket rendező intézmények bizonytalanságát. Az állásfoglalás kimondja: „...a disc-jockey nem tekinthető hivatásos előadó- művésznek, ezért ilyen tevékenységre jogosító működési engedély nem adható ki. Tevékenysége éppen ezért csak a hangvisszaadó műszaki berendezések kezelésére terjedhet ki. Fentiek alapján a disc-jockey-t fellépti díj kategóriába sem lehet besorolni.” Működési engedély tehát nem adható, bár az igényekhez viszonyítva a megfelelően felkészült disco-sok száma elenyésző. Tevékenységük csak a műszaki berendezések kezelésére terjedhet ki, noha a disco- estek létjogosultságát épp a zeneszámok közötti szövegben rejlő népművelési lehetőségek biztosítják. A megyei tanácsok az állásfoglalás és a gyakorlat ellentmondását a megyére szóló működési engedélyek kiadásával próbálják feloldani. Megyénkben hét disco-s jutott működési engedélyhez, részint a kiskunhalasi, részint a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban rendezett tanfolyamon. Ennyien természetesen nem tudják ellátni színvonalas műsorokkal a megye művelődési intézményeit. Ezen a helyzeten kíván segíteni a megyei művelődési központ azzal, hogy október 29-én egyéves lemezklubvezető tanfolyamot indított. A B. Tóth László által vezetett tanfolyam tematikája felöleli a zenei alapismeretektől, a technikai eszközök kezelésétől a stilisztikáig, a beszédtechnikáig terjedő ismeretek körét, s külön figyelmet szentel a zenei műfajok társadalmi hátterének. Sok bajunk van ezzel a műfajjal, reméljük már nem sokáig. KOCSIS ANTAL Létrán egyensúlyozva A győztes munka közben Sebestyén György lett, mindketten a Bonyhádi Festő Ktsz szakmunkásai. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottsága rendezte meg a vetélkedőt — kiválóan. A versenyen körülbelül 15 ezer forint értékű munkát végeztek el a fiatal szakmunkások. Az első három helyezett ajándékutalványt kapott és egy hétig üdülhetnek Budapesten, a Hotel Ifjúságban. Ki minek mestere? Festő szakmunkások megyei versenye Az idén három szakmában rendezte meg a megyei KISZ-bizottság, a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsa és a Tolna megyei Szövetkezeti Bizottság a „Ki minek mestere?” című szakmai-politikai vetélkedőt. Az első megyei döntőre, festőszakmában, a múlt hét végén került sor. Ma a női szabók mérik össze tudásukat, az esztergályosok versenyének megyei döntője november 19-én lesz. A járási vetélkedők legjobbjai vesznek részt a megyei versenyeken. A tíz. legjobb festő szakmunkás állt rajthoz pénteken. A kétnapos verseny gyakorlati munkáit a Bezerédj utcai 77 lakásos épület B épületének építkezésén végezték el. A feladatok között szerepelt plafon, fal, ajtó és ablak alapozása, majd festése és mázolása. Mindenki a saját szerszámával dolgozhatott. A gyakorlati versenyben kiváló eredmények születtek, de a fiatalok szakmai-elméleti és politikai felkészültsége is jó volt. Első helyezést ért el Balogh Ferenc, a Dombóvári Unió Ipari Szövetkezet szakmunkása, második Gáspár Menyhért, harmadik Hivatásos katona leszek .................: ___________________________________ P ÁLYAVÁLASZTÁSI hetek kezdődtek a megyeszékhelyen, képletesen szólva, útjelző táblák módjára segítik a fiatalokat, a szülőket előadásokkal, beszélgetésekkel: a középiskolákból hova, merre tovább. Mindezek tulajdonképpen csak részei annak a hosszabb időt átfogó egésznek, amelyet úgy isme- rünlk: pályára irányítás. i Ilyen részkérdéssel foglalkozott az a tanácskozás is, amelyet a Rózsa Ferenc szak- középiskolában tartottak — ezúttal a katonai pályára irányítás témájáról, a középfokú oktatási intézmények igazgatói, a Honvédelmi Minisztérium. a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság. valamint az iskolákat patronáló alakulatok képviselői. Kurusta János alezredes, a Honvédelmi Minisztérium képviselője ismertette, milyen követelményeket támasztanak a hivatásos katonai — tiszti, tiszthelyettesi — pályára lépő fiatalokkal szemben, Kóródi Gábor őrnagy a megyei tapasztalatokról számolt be, majd nyolc felszólalást követően Maller Béla alezredes foglalta össze a tapasztalatokat. * Több éves tapasztalatok szólnak arról, hogy a katonai főiskolákra annyi fiatal jelentkezik, amennyiből a követelményeknek megfelelően biztosított a néphadsereg parancsnoki utánpótlása. De arra is van tapasztalat hogy a fiataloknak csak kisebb része készül céltudatosan, hosszabb időn keresztül a katonai pályára. Az is tény, hogy sokaknak nem szimpatikus a polgári foglalkozásoknál kötöttebb pálya. Tény, hogy a felvételi követelmények magasak: a katonai főiskolákra fizikailag, szellemileg és politikailag felkészült fiatalokat 'várnak. Már elöljáróban tisztázni kell: nem a jeles bizonyítvány dönt, hanem a képesség. A főiskoláról kikerülő fiatal tisztre lényegében hasonló korú fiatalok nevelését bízzák, katonai és általános emberi mércével mérve. A fiatal tisztre hasonlóképpen több milliós értékeket bíznak, de a legfontosabb: hatalmat kap, amellyel a néphatalom szolgálatában kell élni. A pedagógusoknak — és mindazoknak, akik a fiatalok honvédelmi nevelésében részt vesznek — tehát ezeknek a követelményeknek alapján kell a fiatalokat a katonai pályára irányítani. Nem az érettségit, a szakmunkás- vizsgát megelőző hónapokban, hanem korábba" már az általános iskolában. Mivel egyes főiskolai szakágak és főleg a hivatásos tiszthelyettesi utánpótlás a szakmunkástanulókra alapoz. az üzemekben néha neheztelő szó hangzik: a hadsereg elviszi a jó szakmunkásokat. Nos, a néphadsereg egyre hatékonyabban vesz részt ennék az utánpótlásnak a képzésében. Ebben a tanévben érettségiznek Egerben az első katonai kollégisták: elsősorban kedvezőtlenebb szociális körülmények közt élő vagy nagycsaládos szülők gyermekei. A jövő tanévtől pedig újabb két középiskolai katonai kollégium nyitja ki kapuit a katonai pályákra törekvő fiatalok előtt. Az utánpótlást segíti a szakmunkás- tanulók részére meghirdetett katonai ösztöndíj is. A katonai pályára irányítás megoldandó kérdése még az is, hogy miként a polgári szakmákban, itt is vannak slágerszakmák és kevésbé ismertek. A-megoldás kézenfekvő. A fiatal azért pályázik orvosi, építészmérnöki és más szakra, mert családi, vagy más kapcsolatok révén ismeri. Hogy a fiatalból történetesen tüzér- vagy raké- tás tiszt legyen, ezt a hivatást is közelebbről meg kell ismernie, jobban mondva, meg kell vele ismertetni. Dicséretes a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezése, hogy a katonai pályára igyekvő fiatalokat egy-egy hetes tábor keretében, játékos elemeikkel kitöltve készíti fel a vállalt hivatásra. Nyilván meg kell találni a lehetőséget arra, hogy ez az ismertetés kiterjedtebb legyen. A HONVÉDELMI nevelés egyre sokoldalúbb feladatok elé állítja a középiskolákat. Ehhez sokoldalú segítséget kapnak a patronáló alakulatoktól, az MHSZ-től, a polgári védelemtől, a munkásőrségtől, a pályaválasztással foglalkozó szervektől. Ha ez a sokoldalú együttműködés hatásos, akkor az arra alkalmas fiatalok nem haboznak majd kimondani az elhatározást: hivatásos katona leszek. B. I. Díszszemlén
