Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
3 z n ■ XXVII. évfolyam, 278. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. november 26., szombat Mai számunkból A MÍTOSZTÓL AZ IDEOLÓGIÁIG (3. old.) ÖREGEK ÉS ÚTTÖRŐK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MAGYAR—NDK BARÁTI EST KISDOROGON (3. old.) Az ipar „Hátországa” AZ EMBERT a munka tette naggyá — a korszerű ipart pedig a munkamegosztás. A fejlett ipari országokban azt látjuk — különösen a közepesen vagy a kevésbé fejlett gazdaságokhoz képest —, hogy rendkívül szerteágazó a gyárak közötti szakosodás és magas színvonalú a nemzetgazdaságon, sőt egy-egy iparágon belül is a kooperáció. A hazai iparban általában az összes nagyobb vállalat, amiben csak lehetséges önellátásra törekszik, Nyugat-Európában viszont ennek éppen az ellenkezője a gyakorlat: a vállalatok, amit csak lehet, mástól vesznek meg. A készterméket kibocsátó vállalatok tulajdonképpen csak összeszerelnek, legfeljebb egy-két — fontosabb termékük lényegét hordozó — alkatrészt, főegységet gyártanak maiguk. Külföldön nem ritka, hogy egyes ágazatokban — különösen a szerszámgépiparban, a vegyiparban, a textiliparban — éppen a legnagyobb gyárak — még saját karbantartó (tmk) részleggel sem rendelkeznek. Már a karbantartást is specializált, korszerűen felszerelt, önállósult szakmai karbantartó vállalatoktól rendelik meg. A gyárakban általában nincsenek szerszámkészítő műhelyek sem. Az ipart többnyire ugyancsak az önállósult szakmai szerszámkészítő vállalatok látják el egyedi és univerzális szárszámokkal. Továbbá a szállításban a termelő vállalatok nem vesznek részt, nem tartanak fenn sok tízezres teherautóparkot (amit nem is tudnának optimálisan kihasználni): a szállítást is önálló, szakosodott cégek vállalják, sokkal olcsóbban, mintha a termelők saját maguknak fuvaroznának. Egyszóval a fejlett ipari országokban közvetlen termelésnek, önálló, korszerű, szakosodott és mozgékony „had'táp”-ihálózata alakult ki. Ez persze a század elején még nem volt így, 40—'60 évvel ezelőtt a technikai fejlettség a termelékenység és a szervezettség alacsonyabb szintjén az európai nagyvállalatok többnyire még önellátóak voltak. A fejlődés azonban nem tűrte ezt a „mindent házilag” vállalatszervezési stílust. A gyors fejlődés igénye, a magas minőségi követelmények kikényszerítették a szakosodást. A szakosodott, univerzális alkatrész- vagy szerszámgyártás kézenfekvőén jobb hatásfokú, mint a minden vállalatnál külön-külön folyó bütykölgetés. Egy- egy központi, ágazati karbantartó vállalat is akkora megrendelésekkel számolhat, hogy lényegesen korszerűbb gépparkot szerezhet be, mint amilyenre külön- külön a vállalati tmk-műhelyek gondolhatnak. SZAKOSODOTT nagyvállalatok keretében kevesebb ember, jobb tedhnikával, olcsóbban, jobb minőségű alkatrésszel, szerszámmal és karbantartással láthatná el az ipart vagy azon belül egy-egy alágazatot. Ezeknek a más üzemek kiszolgálására szakosodott vállalatoknak az érdekeltségük is másképp alakulna, mint jelenleg például a „kebelbeli” szerszámműhelyeké. Ez a jobb érdekeltség megszilárdítaná a szerződéses fegyelmet is, ami napjainkban azért is gyengébb a kelleténél, mert a vállalatok többsége „sok lábon áll”. Nem egy valamiből él, hanem 20—30-féle termékből, szolgáltatásból. Ha egy vállalatnak abból kellene -megélnie, -hogy például vegyipari üzemeket javít, és semmi mást nem csinálhat, akkor ez a vállalat figyel arra, hogy a szerződéses kötelezettségeinek mindig eleget tegyen, mert az esetleges kötbért nem tudná más tevékenységgel -pótolni. Több -minden mellett ezekre a lehetőségekre is érdemes gondolni, ha a hazai ipar infrastruktúrájának, kiszolgáló „-hátországának” fejlesztése szóba kerül. Ennek fontosságát, halaszthatatlan voltát pedig az MSZMP KB október 20-i határozata is hangsúlyozta. A termelő ágazatok infrastruktúrájának korszerűsítéséért vállalati körben is sokat lehet tenni. -Lelhet kezdeményezni -például, -hogy 4—&—6 gyár közös karbantartó vagy szerszámgyártó részleget állítson fel; lehet kezdeményezni, -hogy valamelyik vállalat — azonos profilú gyárak körében — csak alkatrészt gyártson, ellátva a többit, és így tovább. ('Ehhez persze — egyebek mellett — igazítani kell valamelyest a jelenlegi szabályzókon, -hogy a csak alkatrész-előállítására vállalkozó gyár érdekeltsége is megfelelő legyen.) Érdemes lenne kialakítani egy sor területen az ágazatok közötti pénzügyi együttműködést is, azért, hogy az infrastruktúra gyorsabban fejlődhessen. Például a vegyipar és a kohászat közösen építhetne egykét nagy teljesítményű oxigéngyárat — a jelenleg épülő 4—-5 kis teljesítményű helyett. (Egy óránként 15 ezer -köbméter oxigént termelő üzemnek a létszám- szükséglete épp akkora, mint egy óránként 50 köbmétert termelőé.) AZ BIZONYOS, hogy az ipar korszerűsítése — a termék- és technológiaváltás a mainál lényegesen fejlettebb, jobban működő ipari szolgáltató hálózat megteremtését sürgeti. GERENCSÉR FERENC ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kádár János megbeszélése Georges Marchais-val Ülést tartott az Elnöki Tanács Kádás János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára péntek délelőtt megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, az FKP Politikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (-Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. (Képtávírónkon érkezett.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt Mexikóban és‘ Ecuadorban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatások elősegítették és jól szolgálták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését, kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a nemzetközi enyhülés elmélyítését. A jelentést az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újra szabályozta a halászatot. A törvényerejű rendelet változatlanul fenntartja a halászat és a horgászat területén kialakult bevált intézményeket. A gazdasági és társadalmi igények figyelembevételével bővítette és megerősítette a halászattal foglalkozó gazdasági szervezetek jogait, ugyanakkor megfelelő összhangot te- temt az állam, a halászati termelőszövetkezetek és az egyesületekben tömörült horgászok érdekei között. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Benke Valéria megyénkben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken látogatást tett megyénkben. Részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésén, ahol az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték. Ülést tartott a KISZ MB H paksi fiatalok élete Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Krizsán István, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a bizottság tagjait és Baksa Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának munkatársát. Elsőnek Kamarás György- né, a bizottság titkára terjesztette elő jelentését az idei nyári mozgalmi évre felkészítő táborok tapasztalatairól. Mint megállapította : a felkészítés elérte célját, a mozgalmi év célkitűzéseinek, feladatainak, módszereinek ismertetése, a végrehajtás egységes értelmezése megtörtént, a felkészítés segítséget adott az aktuális politikai kérdések feldolgozásához is. A táborok résztvevői a kezdő és a tapasztalt ifjúságmozgalmi emberek egyaránt aktívan kapcsolódtak a munkába, a tanulásba. Beszámolója végén az 1977—78-as mozgalmi év indulásának eddigi tapasztalatairól adott tájékoztatót. Az ülés második részében Polányi Máté, a paksi nagyközségi KISZ-bizottság titkára terjesztette elő jelentését KISZ-bizottságuk munkájáról, a paksi fiatalok — különös tekintettel az atomerőmű-építkezésen dolgozó fiatalok — szabadidős tevékenységének szervezéséről. Mint a jelentésből kiderült, a paksi dolgozó fiatalok mintegy 60 százaléka (Folytatás a 2. oldalon) Plenáris fiiéi Belgrádiján A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttségeinek az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tárgyaló belgrádi találkozója péntek délelőtt plenáris ülést tartott, délután pedig három munkabizottsága tanácskozott. A humanitárius és egyéb területeken való együttműködéssel foglalkozó 3. számú bizottságban felszólalt Beré- nyi Pál, a magyar küldöttség tagja. Aláhúzta a sajtó dolgozóinak felelősségét az enyhülés és az együttműködés elmélyítésében. Hangsúlyozta, a résztvevő államoknak, amelyek a helsinki záróokmányban elfogadták az enyhülés, a népek közötti közeledés és megértés eszméit — most ösztönözniük kellene, hogy ezek a nemes célok tükröződjenek a más országokról szóló információkat terjesztő tömegtájékoztatási szervek munkájában. A találkozó legközelebbi ülésére — tekintettel a jugoszláv nemzeti ünnepre — november 30-án, szerdán kerül sor. (MTI) Korszerű osztályozás és csomagolás A zöldségtermelő gazdaságok egyszerű társulásának kertész szakemberei tanácskoztak tegnap Mözsön a korszerű osztályozás és csomagolás lehetőségeiről. Részt vett a tanácskozáson a holland Backus cég igazgatóhelyettese és a Kertészeti Egyetem szaktanácsadója is. A holland cég képviselője bemutatta az általuk gyártott paprika-, hagyma-, burgonya- és almaosztályozó- és csomagológép tervrajzait és ismertette annak működését. A gép megnyerte a társulás főkertészeinek tetszését, s a későbbiekben valószínűleg lehetőség nyílik annak megvásárlására. Fotó: G. K.
