Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. november 2. “KÉPÚJSÁG 5 A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat az év utolsó negyedében a szokásosnál nagyobb számban és széles választékban tűz a mozik műsorára új és régebbi, ki­emelkedő értékű, nagy sikerű szovjet filmeket. Ezek révén tovább mélyülhet a mozilátogatók is­merete a Szovjetunióról, megismerhetik a forradalmat, a szabadságért vívott küzdelmet, a békés építő munkát. A Szovjetunió születésétől kezdve megkülönbözte­tett figyelemmel és gondoskodással istápolta a „hetedik művészetet”. A szovjet film azt a társadalmi küldetést vállalta, hogy időszerű problémákról szóljon, hogy fel­mutassa a helytállás és cselekvés példázatait, formálja az ízlést és lépést tartson a nyelv, a stílus, a kifejező­eszközök friss felfedezéseivel. A legjelentősebb szovjet alkotások ezért és attól váltak történeti rangúvá, mert nem csupán rögzítették a változó világ változó jelensé­geit, hanem cselekvő módon befolyásolták a néző szem­léletét és valóságlátását, formálták eszmevilágát, fele­lősségére apelláltak. A szovjet film mindig a forradal­mi igazságot hirdeti és a szocializmus megvalósult gya­korlatát népszerűsíti. A szovjet filmeket bemutató sorozat november 3-án kezdődik. Ezen a napon 15 órakor nyitják meg a szek­szárdi Panoráma Filmszínházban a szovjet filmek fesztiválját. Fehér haji A kivételesen nagy nép­szerűségnek örvendő Ajtma- tov-művek közül is talán a legkeresettebb a Fehér ha­jó. A világhírű művész — aki azon túl, hogy író, a Szovjet Filmművész Szö­vetség egyik vezetője is — egy interjúban a következő­ket mondta arra a kérdés­re, hogy mi inspirálta a re­gény megírására: — A Fehér hajóban vol­taképpen ugyanaz a problé­ma foglalkoztatott, mint a többi írásomban. Hiszek a tiszta emberségben, a be­csületes szándékban, a hu­manizmus erejében. A kis­fiú erre szomjazik, s ezért kerül tragikus konfliktusba rideg környezetével. Ter­mészetesen érdekelt az élet­forma is, melyet jól isme­rek. Meg a hősök, akik sze­mélyes ismerőseim. Megíté­lésem szerint a rendező Samsijev pontosan értel­mezte a mondanivalót és hitelesen támasztotta fel a képek nyelvén regényem konkrét miliőhöz kötődő, de általános emberi tartalma­kat is hordozó „üzenetét”. Majd Csingiz Ajtmatov elmondotta: — Boldog vagyok, hogy Magyarországon sikerült nagy visszhangot keltenem. Az író után álljon itt egy részlet, amely az Isz- kussztvo Kino ez évi ötö­dik számában jelent meg: „Ajtmatov filmográfiáján nem csupán megfilmesített műveit kell értenünk. Nem találunk olyan jelentős Ajt- matov-művet, amelynek ne lenne filmváltozata. A pi­ros alma című filmben pél­dául egy korai rövid elbe­szélését dolgozták fel, amelyről alig beszéltek író­társai. Mindig jelentős tár­sadalmi eseménynek számí­tott — a filmekről alkotott véleménykülönbségek elle­nére —, ha a filmművé­szek Ajtmatov műveihez fordultak, s élénk vitát, visszhangot váltott ki a szakmabeliek és a nézők között egyaránt... ...Ismeretes, hogy Ajtma­tov közösen dolgozott azok­kal — s nem leereszkedően —, akik műveit filmre vit­ték. Az író hatása tisztán érezhető a rendezői értel­mezésben, az egész film at­moszférájában még akkor is, amikor később aztán nem tüntetik fel nevét a forgatókönyv írói között. Azt is mondhatnánk, hogy az író és a filmművészet viszonya egy bizonyos fo­kig az irodalom és a tíz múzsa különös, ideális kap­csolatának modelljéül szol­gál. Ajtmatov nem prag­matikusan szemléli művei­nek adaptációit, hanem mint más területen végzett lehetséges kísérleteket, mint alkalmat a sorsok, helyze­tek átgondolására.” Idézzünk az író és a kri­tika után egy részletet a regényből is: „A fiú nem tudott el­aludni. Fájt a feje, gondo­latai összekuszálódtak... ...Miért élnek így az em­berek? Egyesek gonoszak, mások jók — miért? Miért vannak boldogok és boldog­talanok? Miért vannak olyanok, akiktől mindenki fél és olyanok, akiktől sen­ki sem fél? Egyeseknek van gyerekük, másoknak nincs — hogyan lehet ez? Miért van, hogy az egyik ember megfoszthatja a má­sikat a fizetésétől? Bizto­san csak a legjobb embe­rek, akik a legnagyobb fi­zetést kapják. Lám, nagy­apa keveset keres, és min­denki bántja. De jó lenne olyat csinálni, hogy nagy­apának egy kicsit több fi­zetése legyen! Talán akkor Orozkul is tisztelni kezde­né nagyapát.” A filmet iBölotbek Samsi- jev rendezte. A kisfiút Nur- gazi Szadigaljev, Momun apót Ászárakul Kuttubajev, Oroz- kult Ozorbek Kutmenaljev alakítja. 'A Kirgiz Stúdióban .készült film rövid 'tartalma: iA kisfiú távol a világtól, hegyek közé zárt kis erdei településen él IMomun apóval, a nagyapjával. Anyja a vá­rosban lakik, apja az Isszik- Kuü tavon hajózik a fehér ha­jóval. A kisfiú naponta fel­megy a hegy .tetejére, és messzelátóval .nézi a hajót. Arról ábrándozik, hogy egy napon Ihal'fó változik, oda­úszik a hajóhoz, és mindent elmesél apjának, ami a tele­pen történik. íMesél Orozkulról, a telep teljhatalmú uráról, aki keres­kedik a fáival', piszkos üzel­Jelenet A piros alma című filmből mekikel foglalkozik, folyton részeg és veri a feleségét — aki iMomuin apó lánya — mert nem tud neki gyereket szülni. És mesél majd a Cso­daszarvas Anyáiról, akiről nagyapától tud. Szarvas Anya jóságos., boldogságot .hoz az embereknek. ö mentette meg a kirgizek utolsó sarját, amikor az ellenség kiirtotta a törzset. Tejével táplálta, háncsfa bölcsőt készített ne­ki, s amikor felinőtt, egyik leányához adta férjül. Ké­sőbb aztán az emberek elfe­lejtették az anyai tej ízét, s vadászni kezdtek az .iram- szarvasokra. Szarvas Anya megsértődött, elhagyta az em­bereiket. Azóta nincsenek szarvasok a kirgizek erdei­ben. A kisfiú gyakran gondol a szarvasokra. Egyszer, amikor az erdőben leste a várva várt szarvasokat, átázott a cipője és megbetegedett. A miaga kis világába menekülve meg­jelent neki Koronás Szarvas Anya. Ám közben a valóságban is szarvasok jelennék .meg az erdőben, Orozkul, aki koráb­ban elbocsátotta állásából az apósát, most mégis arra kény­szeríti, hogy kísérjen el egy kereskedő társaságot vadá­szatra, aholl megölnek egy szarvast. A fiú lázasan felkel az ágy­ból, bágyadtan támolyog a vadászat utáni sürgés-forgás­ban a borgőzös emberek kö­zött. Látja, .amint a húst fő­ző nagyapja a terágott szairvasagancs mellett mered­ten bámul a tűzbe. Összetö­rik benne minden. Teljesen egyedül érzi magát, és lassan elindul. Elhatározza, ' hogy ■hallá változik, s elúszik mesz- szire. Belegázol a vízbe, és mélyen beúszik a folyón ... A Fehér hajó az .1976. évi IX. szovjet filmfesztivál nagy díjasa. A piros alma írta: Csingiz Ajtmatov, El­ga Lindina és Tolomus Oke- jev. 'Rendezte: Tolomus Oke- jev. Régen történt már, a há­borút követő nehéz években^ hogy Temiir, aki akkoriban a képzőművészt! főiskolán ta­nult, meglátott egy lányt. Az Ismeretlen lány arca mélyen bevésődött emlékezetébe, ő lett számára a legdrágább ember :a földön. 'Naponta kö­vette utcára, könyvtárban, de megszólítani nem merte. Egy őszi kirándulás alkal­mával, amikor a főiskolások a szabadba mentek, Temir egy gyönyörű almát talált. Rászánta magát, hogy ezt a szeretett lánynak adja. A lány azonban nem tudta, mit jelent Temir számára, csodál­kozva elfogadta az almát, s egy ismerős fiatalemberhez futott, akivel a csodálatos al­mát kettétörték, s megették. Sok év telt el azóta, Temir neves képzőművész tett. Fe­lesége Szabira, népszerű tv- bemondónő, van egy kedves kislányuk, ám a boldogság hiányaik életükből. Temir idegensége, zárkózottsága nyomasztó. Leginkább Szabi­ra szenved a viszonzatlan szerelemtől, s húga lakodal­mán megérlelődik benne az elhatározás: elköltözik férjé­től. Kislányukat, Amarát mé­lyen megrázza az anya hiá­nya. Jelenet a Fehér hajó című filmből S egy kirándulás során, amikor apjával a hegyekbe A köztársasági Spa yolor- szág elleni reakciós összees­küvés a köztársaság kikiál­tásának pillanatában, 1931. áprilisában kezdődött meg. A spanyol nép ügyét: védelmező, ötvennégy országból érkező önkéntesek az linterraaciona- tizmus, a nemzetközi össze- \ fogás legszebb példáját nyúj­tották. A film a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, Zalka Máténak ál­lít emléket, nem feledkezve meg olyan, szintén kiemelke­dő társakról sem, mint Otto Flatter — Münniich .Ferenc, P. I. Batov hadseregtábornok, Belov-Karlo Lukanov — a későbbi bolgár külügyirniniisz- ter, Luigi Longo, Aljosa — Alekszej Eiszner író. A film képvet nyújt Zalka máiéról, az íróról is, hiszen az alkotók felhasználták Zalka éknényszerű írásait is. Az általános iskolák felső tagozata, (középiskolák, szak­munkástanuló intézetek tanu­lói számára különösen indo­kolt a film megtekintése. A színes szovjet—magyar film magyar alkotóiról: Köő Sándor — a film társ­rendezője — az ötvenes évek végén végezte el a moszkvai iFiilmműivészeti Főiskolát. Töhb film készítésében együttműködött a .rendezők­kel. A szabadság katonái c. négyrészes film 'magyarorszá­gi felvételeim dolgozott. Kende János — operatőr — a figyelmet Jancsó Miklós Jelenlét című drámai etűd­jének munkájával hívta fel magára. A további Jamcsó­Bujtor István — színész — egyike a kevés számú úgy­nevezett „főállású” filmszí­nészeknek, A dunai hajós, a Talpuk alatt fütyül a szél és a Fekete gyémántok című filmekben láthatták. ILJA EHRENBURG HADIHELYZET­JELENTÉSE, 1936. NOVEMBER 17. „Az aragóniai arcvonalon a katonai egységek némikép- pven felzárkóztak. Nagyobb rend észlelhető. A nemrégi­ben Huesca ellen indított tá­madás sikertelensége alig rontotta meg az önkéntesek hangulatát. Sáncok csak irt­ott láthatók, s meglehetősen primitívek. Egységes pa­rancsnokság mind ez ideig csak papíron létezik. Az utóbbi időben javult a hír­adó-összeköttetés ; úgyszólván mindenütt telefon köti össze az első vonalakat a törzs- zsel... Minthogy Durutti je­lenleg Madridban van, colon- nája fele részben elvesz­tette harckészségét. Más anarchista colonnáknál még rosszabb a hely­zet: főként a „Vörös — Fe­kete” és az „Optisa” colon- nánál. A „Marx Károly” had­osztály a többi egységekhez képest továbbra is mintasze­rűnek számít... Fegyverzet dolgában igen rossz a hely­zet. A Huescától délkeletre, Ponpenilióban állomásozó zászlóaljnak csak két gép­Jelenet a Fedőneve: Lukács című filmből puskája van, mindkettő két heveder kilövése után hasz­nálhatatlanná válik; akikor az­tán hátra kell vinni őket ja­vítani a hadtáp körzetébe, ötven kilométerre az állások­tól. Kevés a tüzérségi löve­dék. A kézigránátok gyaláza­tosak. Mindazonáltal a han­gulat elég jó...” (Részlet Ehrenburg: Embe­rek, évek, életem című re­gényéből. Az író a spanyol polgárháború utolsó éveiben az Izvesztyija című lap tudó­sítójaként dolgozott.) Műsor Bátaszék: november 4. Sivatagi 13-ak. November 10. Fedőneve: Lukács. Bonyhád: november 5. Fehér hajó. November 14 —16. Fedőneve: Lukács. Dombóvár: november 10—<11. A szabadság katonái I, II. (17—18-án a III., IV. rész). Szekszárdi november 3—4. Fehér hajó. November 10. Á mostohaanya. November 16—17. A cigánytábor az égbe megy. Tamási: november 12—13. A szabadság katonái. I., II. (19—20-án a III., IV. rész). November 15. A mos­tohaanya. Tolna: november 6. Sivatagi 13-ak. November 10. Focizzon, aki tud. November 13. Csermen. filmek fényképezésével — Csend és kiáltás, Sirokkó, Égi bárány, Még kér a nép, Szerelmem Elektra — igazol­ta a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar film- operatőr. Kozák András — színész, a Thália Színház tagja, számtalan film- és tévéjáték főszerepét játszotta. Kiemel­kedő színészi alakítást nyúj­tott Jancsó Miklós filmjei­ben, valamint Kovács And­rás Bekötött szemmel című alkotásában. utaznak, An ara egy gyönyö­rű almát talál. iMost ő kínálja fel apjának a jelképes almát, vigyék el Szabinának. TemÍr­ben felszakad a közöny, rá­döbben, valóban Szabiiénak ■kell átadni ezt a ritka kincset, 5 meg fogja érteni a piros al­ma üzenetét. Fedőneve: Lukács

Next

/
Oldalképek
Tartalom