Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
1977. november 2. “KÉPÚJSÁG 5 A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat az év utolsó negyedében a szokásosnál nagyobb számban és széles választékban tűz a mozik műsorára új és régebbi, kiemelkedő értékű, nagy sikerű szovjet filmeket. Ezek révén tovább mélyülhet a mozilátogatók ismerete a Szovjetunióról, megismerhetik a forradalmat, a szabadságért vívott küzdelmet, a békés építő munkát. A Szovjetunió születésétől kezdve megkülönböztetett figyelemmel és gondoskodással istápolta a „hetedik művészetet”. A szovjet film azt a társadalmi küldetést vállalta, hogy időszerű problémákról szóljon, hogy felmutassa a helytállás és cselekvés példázatait, formálja az ízlést és lépést tartson a nyelv, a stílus, a kifejezőeszközök friss felfedezéseivel. A legjelentősebb szovjet alkotások ezért és attól váltak történeti rangúvá, mert nem csupán rögzítették a változó világ változó jelenségeit, hanem cselekvő módon befolyásolták a néző szemléletét és valóságlátását, formálták eszmevilágát, felelősségére apelláltak. A szovjet film mindig a forradalmi igazságot hirdeti és a szocializmus megvalósult gyakorlatát népszerűsíti. A szovjet filmeket bemutató sorozat november 3-án kezdődik. Ezen a napon 15 órakor nyitják meg a szekszárdi Panoráma Filmszínházban a szovjet filmek fesztiválját. Fehér haji A kivételesen nagy népszerűségnek örvendő Ajtma- tov-művek közül is talán a legkeresettebb a Fehér hajó. A világhírű művész — aki azon túl, hogy író, a Szovjet Filmművész Szövetség egyik vezetője is — egy interjúban a következőket mondta arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a regény megírására: — A Fehér hajóban voltaképpen ugyanaz a probléma foglalkoztatott, mint a többi írásomban. Hiszek a tiszta emberségben, a becsületes szándékban, a humanizmus erejében. A kisfiú erre szomjazik, s ezért kerül tragikus konfliktusba rideg környezetével. Természetesen érdekelt az életforma is, melyet jól ismerek. Meg a hősök, akik személyes ismerőseim. Megítélésem szerint a rendező Samsijev pontosan értelmezte a mondanivalót és hitelesen támasztotta fel a képek nyelvén regényem konkrét miliőhöz kötődő, de általános emberi tartalmakat is hordozó „üzenetét”. Majd Csingiz Ajtmatov elmondotta: — Boldog vagyok, hogy Magyarországon sikerült nagy visszhangot keltenem. Az író után álljon itt egy részlet, amely az Isz- kussztvo Kino ez évi ötödik számában jelent meg: „Ajtmatov filmográfiáján nem csupán megfilmesített műveit kell értenünk. Nem találunk olyan jelentős Ajt- matov-művet, amelynek ne lenne filmváltozata. A piros alma című filmben például egy korai rövid elbeszélését dolgozták fel, amelyről alig beszéltek írótársai. Mindig jelentős társadalmi eseménynek számított — a filmekről alkotott véleménykülönbségek ellenére —, ha a filmművészek Ajtmatov műveihez fordultak, s élénk vitát, visszhangot váltott ki a szakmabeliek és a nézők között egyaránt... ...Ismeretes, hogy Ajtmatov közösen dolgozott azokkal — s nem leereszkedően —, akik műveit filmre vitték. Az író hatása tisztán érezhető a rendezői értelmezésben, az egész film atmoszférájában még akkor is, amikor később aztán nem tüntetik fel nevét a forgatókönyv írói között. Azt is mondhatnánk, hogy az író és a filmművészet viszonya egy bizonyos fokig az irodalom és a tíz múzsa különös, ideális kapcsolatának modelljéül szolgál. Ajtmatov nem pragmatikusan szemléli műveinek adaptációit, hanem mint más területen végzett lehetséges kísérleteket, mint alkalmat a sorsok, helyzetek átgondolására.” Idézzünk az író és a kritika után egy részletet a regényből is: „A fiú nem tudott elaludni. Fájt a feje, gondolatai összekuszálódtak... ...Miért élnek így az emberek? Egyesek gonoszak, mások jók — miért? Miért vannak boldogok és boldogtalanok? Miért vannak olyanok, akiktől mindenki fél és olyanok, akiktől senki sem fél? Egyeseknek van gyerekük, másoknak nincs — hogyan lehet ez? Miért van, hogy az egyik ember megfoszthatja a másikat a fizetésétől? Biztosan csak a legjobb emberek, akik a legnagyobb fizetést kapják. Lám, nagyapa keveset keres, és mindenki bántja. De jó lenne olyat csinálni, hogy nagyapának egy kicsit több fizetése legyen! Talán akkor Orozkul is tisztelni kezdené nagyapát.” A filmet iBölotbek Samsi- jev rendezte. A kisfiút Nur- gazi Szadigaljev, Momun apót Ászárakul Kuttubajev, Oroz- kult Ozorbek Kutmenaljev alakítja. 'A Kirgiz Stúdióban .készült film rövid 'tartalma: iA kisfiú távol a világtól, hegyek közé zárt kis erdei településen él IMomun apóval, a nagyapjával. Anyja a városban lakik, apja az Isszik- Kuü tavon hajózik a fehér hajóval. A kisfiú naponta felmegy a hegy .tetejére, és messzelátóval .nézi a hajót. Arról ábrándozik, hogy egy napon Ihal'fó változik, odaúszik a hajóhoz, és mindent elmesél apjának, ami a telepen történik. íMesél Orozkulról, a telep teljhatalmú uráról, aki kereskedik a fáival', piszkos üzelJelenet A piros alma című filmből mekikel foglalkozik, folyton részeg és veri a feleségét — aki iMomuin apó lánya — mert nem tud neki gyereket szülni. És mesél majd a Csodaszarvas Anyáiról, akiről nagyapától tud. Szarvas Anya jóságos., boldogságot .hoz az embereknek. ö mentette meg a kirgizek utolsó sarját, amikor az ellenség kiirtotta a törzset. Tejével táplálta, háncsfa bölcsőt készített neki, s amikor felinőtt, egyik leányához adta férjül. Később aztán az emberek elfelejtették az anyai tej ízét, s vadászni kezdtek az .iram- szarvasokra. Szarvas Anya megsértődött, elhagyta az embereiket. Azóta nincsenek szarvasok a kirgizek erdeiben. A kisfiú gyakran gondol a szarvasokra. Egyszer, amikor az erdőben leste a várva várt szarvasokat, átázott a cipője és megbetegedett. A miaga kis világába menekülve megjelent neki Koronás Szarvas Anya. Ám közben a valóságban is szarvasok jelennék .meg az erdőben, Orozkul, aki korábban elbocsátotta állásából az apósát, most mégis arra kényszeríti, hogy kísérjen el egy kereskedő társaságot vadászatra, aholl megölnek egy szarvast. A fiú lázasan felkel az ágyból, bágyadtan támolyog a vadászat utáni sürgés-forgásban a borgőzös emberek között. Látja, .amint a húst főző nagyapja a terágott szairvasagancs mellett meredten bámul a tűzbe. Összetörik benne minden. Teljesen egyedül érzi magát, és lassan elindul. Elhatározza, ' hogy ■hallá változik, s elúszik mesz- szire. Belegázol a vízbe, és mélyen beúszik a folyón ... A Fehér hajó az .1976. évi IX. szovjet filmfesztivál nagy díjasa. A piros alma írta: Csingiz Ajtmatov, Elga Lindina és Tolomus Oke- jev. 'Rendezte: Tolomus Oke- jev. Régen történt már, a háborút követő nehéz években^ hogy Temiir, aki akkoriban a képzőművészt! főiskolán tanult, meglátott egy lányt. Az Ismeretlen lány arca mélyen bevésődött emlékezetébe, ő lett számára a legdrágább ember :a földön. 'Naponta követte utcára, könyvtárban, de megszólítani nem merte. Egy őszi kirándulás alkalmával, amikor a főiskolások a szabadba mentek, Temir egy gyönyörű almát talált. Rászánta magát, hogy ezt a szeretett lánynak adja. A lány azonban nem tudta, mit jelent Temir számára, csodálkozva elfogadta az almát, s egy ismerős fiatalemberhez futott, akivel a csodálatos almát kettétörték, s megették. Sok év telt el azóta, Temir neves képzőművész tett. Felesége Szabira, népszerű tv- bemondónő, van egy kedves kislányuk, ám a boldogság hiányaik életükből. Temir idegensége, zárkózottsága nyomasztó. Leginkább Szabira szenved a viszonzatlan szerelemtől, s húga lakodalmán megérlelődik benne az elhatározás: elköltözik férjétől. Kislányukat, Amarát mélyen megrázza az anya hiánya. Jelenet a Fehér hajó című filmből S egy kirándulás során, amikor apjával a hegyekbe A köztársasági Spa yolor- szág elleni reakciós összeesküvés a köztársaság kikiáltásának pillanatában, 1931. áprilisában kezdődött meg. A spanyol nép ügyét: védelmező, ötvennégy országból érkező önkéntesek az linterraaciona- tizmus, a nemzetközi össze- \ fogás legszebb példáját nyújtották. A film a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, Zalka Máténak állít emléket, nem feledkezve meg olyan, szintén kiemelkedő társakról sem, mint Otto Flatter — Münniich .Ferenc, P. I. Batov hadseregtábornok, Belov-Karlo Lukanov — a későbbi bolgár külügyirniniisz- ter, Luigi Longo, Aljosa — Alekszej Eiszner író. A film képvet nyújt Zalka máiéról, az íróról is, hiszen az alkotók felhasználták Zalka éknényszerű írásait is. Az általános iskolák felső tagozata, (középiskolák, szakmunkástanuló intézetek tanulói számára különösen indokolt a film megtekintése. A színes szovjet—magyar film magyar alkotóiról: Köő Sándor — a film társrendezője — az ötvenes évek végén végezte el a moszkvai iFiilmműivészeti Főiskolát. Töhb film készítésében együttműködött a .rendezőkkel. A szabadság katonái c. négyrészes film 'magyarországi felvételeim dolgozott. Kende János — operatőr — a figyelmet Jancsó Miklós Jelenlét című drámai etűdjének munkájával hívta fel magára. A további JamcsóBujtor István — színész — egyike a kevés számú úgynevezett „főállású” filmszínészeknek, A dunai hajós, a Talpuk alatt fütyül a szél és a Fekete gyémántok című filmekben láthatták. ILJA EHRENBURG HADIHELYZETJELENTÉSE, 1936. NOVEMBER 17. „Az aragóniai arcvonalon a katonai egységek némikép- pven felzárkóztak. Nagyobb rend észlelhető. A nemrégiben Huesca ellen indított támadás sikertelensége alig rontotta meg az önkéntesek hangulatát. Sáncok csak irtott láthatók, s meglehetősen primitívek. Egységes parancsnokság mind ez ideig csak papíron létezik. Az utóbbi időben javult a híradó-összeköttetés ; úgyszólván mindenütt telefon köti össze az első vonalakat a törzs- zsel... Minthogy Durutti jelenleg Madridban van, colon- nája fele részben elvesztette harckészségét. Más anarchista colonnáknál még rosszabb a helyzet: főként a „Vörös — Fekete” és az „Optisa” colon- nánál. A „Marx Károly” hadosztály a többi egységekhez képest továbbra is mintaszerűnek számít... Fegyverzet dolgában igen rossz a helyzet. A Huescától délkeletre, Ponpenilióban állomásozó zászlóaljnak csak két gépJelenet a Fedőneve: Lukács című filmből puskája van, mindkettő két heveder kilövése után használhatatlanná válik; akikor aztán hátra kell vinni őket javítani a hadtáp körzetébe, ötven kilométerre az állásoktól. Kevés a tüzérségi lövedék. A kézigránátok gyalázatosak. Mindazonáltal a hangulat elég jó...” (Részlet Ehrenburg: Emberek, évek, életem című regényéből. Az író a spanyol polgárháború utolsó éveiben az Izvesztyija című lap tudósítójaként dolgozott.) Műsor Bátaszék: november 4. Sivatagi 13-ak. November 10. Fedőneve: Lukács. Bonyhád: november 5. Fehér hajó. November 14 —16. Fedőneve: Lukács. Dombóvár: november 10—<11. A szabadság katonái I, II. (17—18-án a III., IV. rész). Szekszárdi november 3—4. Fehér hajó. November 10. Á mostohaanya. November 16—17. A cigánytábor az égbe megy. Tamási: november 12—13. A szabadság katonái. I., II. (19—20-án a III., IV. rész). November 15. A mostohaanya. Tolna: november 6. Sivatagi 13-ak. November 10. Focizzon, aki tud. November 13. Csermen. filmek fényképezésével — Csend és kiáltás, Sirokkó, Égi bárány, Még kér a nép, Szerelmem Elektra — igazolta a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar film- operatőr. Kozák András — színész, a Thália Színház tagja, számtalan film- és tévéjáték főszerepét játszotta. Kiemelkedő színészi alakítást nyújtott Jancsó Miklós filmjeiben, valamint Kovács András Bekötött szemmel című alkotásában. utaznak, An ara egy gyönyörű almát talál. iMost ő kínálja fel apjának a jelképes almát, vigyék el Szabinának. TemÍrben felszakad a közöny, rádöbben, valóban Szabiiénak ■kell átadni ezt a ritka kincset, 5 meg fogja érteni a piros alma üzenetét. Fedőneve: Lukács
