Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

1977. november 16. “KÉPÚJSÁG 5 Konzum Áruház Eov év alatt ötmillió vásárló Gazdag választék az iparcikkosztályon ____________:-------------------------------------------------­k épp azonos a gazdaságii füg­gőség térihódításával1. Szokat­A pécsi Konzum Áruházzal' úgy ismerkedtünk meg, hogy kétszer körbeautóztuk. Nincs parkolóhely, s addig kell kó­vályogni az épület körül, míg valaki az alig kéttucat­nyi jármőhelyről el nem hajt. S amikor már bent va­gyunk az áruházban, akkor megnyugodhatunk, hiszen kielégítő az áruválaszték, ud­variasak az eladók, és meg­van az a zsúfoltság is, amely jellemzője minden hazai új és régi áruháznak. Egyéves a Konzum Áruház, erről a jeles eseményről illik tudósítani, összefoglalni az év tapasztalatait — már csak azért is, mert megyeszékhe­lyünkön. is épül egy szövet­kezeti áruház, s nem árt a pécsi tapasztálatokat haza­hozni — nemcsak a leendő áruház vevőinek, hanem sze­mélyzetének is. iPécs, a maga százötvenezer lakosával, és az igen nagy vonzási körzetével, még leg­alább három ilyen áruházat elbírna, hiszen az egy év alatt nemcsak a tervet telje­sítették, hanem a többi áru­ház, szaküzlet forgalma sem csökkent. A pécsi szövetkezeti áruház alapkövét 1973. november 9- én rakták le. Dicséretes mó­don gyorsan, jól felépítették, és tavaly november 6-án nyi­tották meg kapuját a nagy- közönség előtt. Az áruház beépített alap- területe 8239 négyzetméter, ebből az eladótér 3500 négy­zetméter. Az építési költség berendezéssel együtt 106 mil­lió forint. Az áruház létszáma 489 fő és száz tanuló; áru­készlete hetvenkétmilliió fo­rint. Az áruház ellátásáról száz­húsz szállító gondoskodik, ezek között huszonöt közvet­len termelő. Az ÁFÉSZ-ek ipari üzemei, a SZÖVÁRU Nagykereskedelmi Vállalat, a Skála Áruház és. az Univer­zum Szövetkezeti Közös. Vál­lalat legfőbb ellátói a pécsi Konzumnak. Az áruház napi forgalma meghaladja a másfél millió forintot. Az elmúlt egy év alatt az ARC jellegű áruk­ból száznegyvenmilMó forint­nyit forgalmaztak, míg a ru­házati szakma 185 millió, az iparcikk osztály pedig 140 millió forint értékű árut adott el. A pécsi városi forgalom 9 százalékát a Konzum Áruház bonyolítja le. Egy év alatt az- áruházban 4 986 888 vevőt szolgáltak ki, mapi átlagban tehát tizenhatezren fordulnak meg, vásárolnák az áruház­ban. Az áruválaszték nagy: tizennyolc-húszezer-féle árut tartanak és tízféle szolgálta­tást nyújtanak a vevőknek. Az egy év alatt lengyel, ro­mán, NDK és jugoszláv nem­zeti heteket is rendeztek, de ezek nem voltak olyan sike­resek, mint azt várták, oka elsősorban az áruválaszték­ban keresendő. Szemere Ferencné, az áru­ház igazgatója sajtótájékoz­tatót tartott a dél-dunántúli lapok, rádió- és a tv pécsi munkatársaira részére. El­mondotta, hogy az áruházát megszerette a közönség. Szá­mos véleményt kaptak a vá­sárlóktól, amelyeket meg­valósítva egyre jobban ren­dezik el az egyes osztályo­kon lévő állványokat, gondo­lákat, árutartó rekeszeket, pultokat. Rendkívüli helyzetben nyi­tották meg egy éve az áruhá­zát, hiszen a mozgólépcső a nyitás után négy hónapra készült el. Addig a lépcsőt használták a vevők, közben szerelték az emeletekre vivő mozgólépcsőket. Ez jelentősen hátráltatta az áruházi dolgo­zókat. 'Azt tanácsolják a pé­csi áruház vezetői, hogy a szekszárdi áruházat semmi körülményék között ne nyis­sák meg mindaddig, amíg minden kiszolgáló, segédbe­rendezés el nem készül. Természetes velejárója a szövetkezet áruháznak is, mint szerte a világon, hogy a tolvajok is megjelentek. Egy év alátt 344 esetben vettek fel jegyzőkönyvet, készítettek feljelentést áruházi .tolvajok ellen. A Konzum árukészletét a jövőben újabb szállítók be­kapcsolásával teszik válasz­tékosabbá, gazdagabbá. Fel­derítenek a megyében olyan áruféleségeket, amelyeket az ország máls részére szállíta­nak, de ez idáig Pécsett nem árusították. így számítanak arra is, hogy a Szekszárdi Szabó Szövetkezetét keki- farmer-vásárlás ügyében fel­keresik, úgyszintén a bony­hádi cipőik, és a paksi kon- zervek is a jövőben az áru­ház választékát gazdagítják majd. Az áruház igazgatója el­mondotta, hogy szívesen át­adják tapasztalataikat a szekszárdi áruház vezetőinek. Beszéltünk Kovács Frigyes­sel, a szekszárdi ÁFÉSZ fő­osztályvezetőjével, aki elmon­dotta, hogy már jártak Pé­csett és a jövőben is rend­szeresen leutaznak, hogy az áruháznyitás, -üzemeltetés gazdag tapasztalatait fel­használva, minél jobban tud­ják majd a másfél év múlva nyíló szekszárdi szövetkezeti áruházban szolgálni a lakos­ságot. Lakásépítési akció Ifjú Tóth László, a dombó­vári vasútállomás Petőfi szo­cialista brigádjának vezetője az ősszel elindított egy akci­ót, amelyhez a vasúti csomó­pont brigádjai egymás után csatlakoztak. * A MÁV Pécsi Igazgatósága az elmúlt években jelentős támogatást adott a városi ta­nácsnak lakások építéséhez, illetőleg építtetett szolgálati lakásokat. A vasút érdeke, hogy a kulcspozícióban dol­gozó szakembereit megfelelő lakáshoz juttassa, ugyanak­kor széles körű társadalmi segítséget is felhasznál ah­hoz, hogy a törzsgárda mi­nél nagyobb legyen, az em­berek megszeressék szakmá­jukat, szolgálati helyüket. Az anyagi juttatásokon túl a vasútüzemek rendszeresen segítik tervezői munkával, építésellenőrzéssel, illetőleg kedvezményes fuvarral a dolgozók lakásépítését.. A vasútállomási szocialista brigádoktól indult kezdemé­nyezés azt teszi lehetővé, hogy több kölcsönt adhat a MÁV dolgozóinak lakásszer­zés, illetőleg építés céljára. Tóth László brigádja kom­munista műszakokat tartott már az idén három alkalom­mal. E műszakok bérét át­utalják a pécsi igazgatóság lakástámogatási számlájára. Ebből az összegből aztán az igénylések szerint kamat­mentes hitelt adnak a dolgo­zóknak. Október 15-én, 22-én, 23-án és 26-án tartottak kom­munista műszakot a vasút­állomáson. A kommunista műszakokat nem mindig szombaton tartják, ugyanis a vasúti munkaszervezés ezt nem teszi lehetővé. A dolgo­zók bizonyos óra letöltése után szabadnapot kapnak, s ezeken a napokon tartják — mindig egy-egy brigád — a kommunista műszakot, la­kásépítési támogatás céllal. Jelenleg harminc dolgozó lakásigényét tartják számon. Tavaly hat állami lakáshoz, négy szövetkezeti lakáshoz és négy családi ház építéséhez járult valami módon a vasút hozá. A munkáslakás-akoiót is elindították a csomópon­ton. Ebben az akcióban tíz személy vesz részt, közülük három kapott kölcsönt. A kölcsönösszeg harmincezer forinttól kilencvenezer forin­tig terjed. A vasútállomáson dolgozó szocialista brigádok ez ideig több mint tíz kommunista műszakot tartottak. Egy-egy brigádnak általában tizenöt tagja van, s egy-egy műszak munkabére 150 forintot is meghalad. A paksi igazgató­ság több vasútüzemében csatlakoztak már a dombóvá­ri akcióhoz, úgyhogy jelen­leg mintegy kétszázezer fo­rint körül van a lakásépítési akcióra összegyűlt kommu­nista műszakok munkabére. Több halat adnak a téeszek Uj halastavakat létesítenek és növelik a haltermelést a halászati és a mezőgazdasági téeszek —, erről számolt be Vida András, a Halászati Termelőszövetkezetek Szö­vetségének elnöke kedden Budapesten a közös gazdasá­gok küldöttközgyűlésén. Ti­zenhét halászati téesz és 14 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet munkáját koordi­nálja a szövetség; az üzemek 40 ezer hektár természetes vízen és négyezer hektárra terjedő halastavakon gazdál­kodnak. Idén a tavalyinál 5 —6 százalékkal több étkezési halat adnak a hazai fogyasz­tóknak, úgy, hogy közben mintegy százvagonos export­juk is volt. Növelik a kony­hakész állapotban forgalom­ba hozott hal mennyiségét; mélyhűtött termékeik egyre népszerűbbek, s ezek teszik ki az áruhal 10 százalékát. 1980-ig 30 százalékra növelik ezt az arányt. Az árutermelés a kapcso­latok világa. Szab ódv a je­gyezzük ide ezt a magasröp­tűén elmélétinék tűnő, jólle­het földhöz iragadtan köznapi tőmondatot. S mindjárt men­tegetőzve is, amiért efféle teoretikus nyilatkozatokat en­gedünk meg magunknak, hozzátesszük: aligha gondol­tuk még végig minden válla­latnál és szövetkezetben — a népgazdaságban —, hogy mit jelent a valóság nézőpontjá­ból vizsgálva ez a 'közgazda- sági 'közhely. Országunkban árutermelés folyik. Az áru értékét — folytatván idejegyzett köz­helyeinket —, a társadalmi­lag szükséges^ korunkban pe­dig: a világpiaci értelemben mért társadalmilag szükséges munka határozza meg. Itt pedig egyszeriben véget is vethetünk ennék az elméleti fejtegetésnek: az árutermelés kapcsolatokat feltételező jel­legét — századunk befejező harmadában — ez a világ­méretű mértékegység, tehát: a nemzetközi piac mérték- rendszere határozza meg. — PÉLDÁK: TETSZÉS SZERINT VÁLASZTHATÓK — S ha az olvasó szíves — és megköszönt — figyelmét si­került eddig e gondolatsorhoz vonzanunk, most már akár albba is hagyhatjuk az elmé­leti alapvetést. Valóban, ern- lékeztethetünk néhány tény- renpéldára, amelyek iménti fejtegetéseink meghökkentő­en napra kész, sőt, millió- miliiórd forintokban kifejez­hető tartalmát alighanem egyszeriben igazolhatják. A példázat pedig — amit min­denki tetszése szerint újab­bakkal tetézhet, — arra utal, hogy az üzem hasztalan vár­ja az alkatrészt. Arra továb­bá, hogy az egyik textilgyá­runk a készleteinek — szak- nyelven szólva: úgynevezett biztonsági tartalékainak — feldolgozására, jobb híján sa­ját konfekcionáló üzemet lé­tesített. Még továbbá: hogy egyik gépipari vállalatunk a működéséhez, létezéséhez nél­külözhetetlen csavarok és kis tartozékok krónikus hiányát megunva, csavar- és tartozék- gyártó házi üzemet rendezett be. Ne feledjük — s ehhez kérjük az olvasó türelmét is —, témánk ezúttal ez: az árutermelés — a kapcsolatok világa. Ha viszont az, akkor kár is tűnődnünk most azon, mennyibe kerül a vállalat­nak — és természetesen az országnak — ez a bizonyos háztáji konfekcionálás és csa­vargyártás. Elégedjünk meg annyival: nagyon sokba. En­nél is fontosabb arra utal­nunk, amiről példáink vég­eredményben szólnak: vajon végiggondolták-e nálunk min­denütt az árutermelés és a gazdasági kapcsolatbővülés logikáját? — ELMÉLETILEG VILÁGOS — Nos, próbáljuk végiggon­dolni ! E gondolatsor lényege: a gazdasági fejlődés szükség­lan fogalom ez, első hallásra már-már riasztó is, pedig a gazdasági fejlődés természe­tes és szükségszerű következ­ménye. Ami a fogalom k.ül>- gazdasági összefüggéseit, ille­ti, nyilvánvaló, hogy önmagá­ban véve a külforgalom ará­nya — amely a nemzeti jöve­delem termelésének mintegy a felét már meghaladja — ezt a kölcsönös függőséget jól szemlélteti. A folyamat azonban a belgazdasági kap­csolatokban is éppen ilyen intenzitású, bár jelentősége a köztudaitban még nemi foglal­ta el a méltán megillető he­lyét. A hazai vállalatok, szö­vetkezetek kapcsolataiban az önellátás, illetve a kölcsönös függőség gazdasági, gyakorla­ti dialektikája egyelőre csak elméletileg világos — a való­ságban kevéssé. Mit jelentenek a Központi Bizottság október 20-i ülésé­ről tudósító közlemény bizo­nyos meghatározó fogalmai? Miként értelmezzük a szelek­tivitás hangsúlyozását, a kül­gazdasági specializáció és szakosodás népgazdasági je­lentőségét? Ezék a fogalmak valójában a kölcsönös válla­lati függést, erősítik, indokol­ják, sőt erősödését fejlődé­sünk feltételének tekintik. — AKÁR TETSZIK, AKÁR NEM — Nem kell különösebb esz­mefuttatás annak bizonyítá­sául, hogy a szelekció az egyik termék gyors fejlesz­tését és. a másik megszünte­tését jelenti. Márpedig a megszüntetés mozzanata ön­magában is feltételezi pótlá­sát — esetleg importból, ne­tán* egy másik vállalattól —, s ez mindenképpen a függő­ség, *a piaci ellátás függőségé­nek bővítését jelenti. Ha eh­hez hozzátesszük, hogy a mo­dern termelés nélkülözhetet­lenné teszi az alkatrészek, részegységek — műszakilag milliméterre egyeztetett, szabványosított — kooperatív előállítását, ez iá függőség to­vábbi indoklását, szemlélte­tését kínálja. Nos, a magyar gazdaság abba a korszakváltó szakasz­ba lépett, amikor a bezárkó­zás — az autarchia — sem népgazdasági, sem vállalati méretekben nem kínál jár­ható útait, megoldást. A gyor­suló fejlesztés, amely szándé­kunkban áll, a terebélyese­dő és kölcsönösen erősödő gazdasági függést is jelenti, teljességgel mellőzve azt a körülményt, hogy ez is szán­dékunkban áll-e vagy sem, tetszik-e minden vállalatnak vagy sem. A valóság — így tanultuk —, tudatunktól független. Ha nem cselek­szünk mindig e törvénysze­rűség szerint, azt természete­sen megtehetjük, csak sokat kell fizetnünk érte a világ­piacon, amely szigorúan megméri minden termékün­ket — s megeshet, hogy e megméretéskor könnyűnek találtátunk...-Pj- Fotó: Erb A Konzum Áruhói főbejárata. Csak ai áruhái előtt lehet autóval megállni —. ha van hely. TÁBORI ANDRÁS Nem akarom kideríteni, miért, s hogyan esett le há­rom csomag kötőelem, azaz csavar egy tehergépkocsiról, a tényállás ez: ott fekszik a három karton a járdán, ket­tőből kihullott a 22-es csavar, és a járókelők jönnek-men- nek, senki nem botlik bele, senki nem hajol le, hogy föl­vegyen egy csavart. Csak e sorok írója vesz fel öt, azaz öt darab 22-es csavart, és zsebre teszi, és az irodában kiteszi az asztalra, azután megírja ezt a kis jegyzetet és arra kéri a rosszul rakodó, a hanyag sofőrt, hogy holnap is ve­gye erre az útját és sietve forduljon a szekszárdi rendőr­lámpánál és ejtsen le a járművéről három doboz anyát, azaz muttert, azaz csavarhoz való alkatrészt, mert az apacsavar mutter nélkül nem kötőelem. A három karton csavar, azaz kötőelem ára nem sok. A hanyagság ára azonban tetemes lehet, amikor a negy­venöt huszonkettes csavarra lesz szükség, de csak a mut­ter lesz majd kéznél, ha éppen azt is nem szórják el. Az öt csavar, a megmentett három dobozból, a szer­kesztőségben átvehető. — Pj — Fejlődés — függőség Kötőelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom