Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-28 / 254. szám
a "Képújság 1977. október 28. A mezőgazdasági gyakorlati órán Gerencsér IMíklő A holnap elébe Ady Endre élettörtenete i23. Akármilyen fontos volt Adynak a nősülés, a közügyekről egy pillanatra sem fordította el a figyelmét. Költői és publicisztikai munkássága mellett aktív politikai szereplésre szánta el magát. Erősen hitt Jászi Oszkár radikális humanista koncepciójában, ezért a Jászi elképzeléseire alapuló programmal képviselői mandátumra pályázott a Polgári Radikális Párt szatmári jelöltjeként. Azt vallotta, hogy Magyarország demokratikus átalakításával együtt ugyancsak a demokrácia jegyében kell rendezni a nemzetiségi ügyeket és föderális alapon, az önrendelkezési jog érvényesítésével Svájc mintájára szükséges korszerűsíteni a Kárpát-medence társadalmi szerkezetét. Csúcsáról tehát még június 27-én Nagyváradra ment, hogy részt vegyen a Polgári Radikális Párt másnapra hirdetett zászlóbontó gyűlésén. Másnap idejében a gyűlés színhelyén tartózkodtak, amikor délután maguk a nagyváradi újságírók csaptak fel rikkancsnak, és végigszóguldva a városon, a sebtében nyomott lapok különkiadásaival, kiabálták a dermesztőén szenzációs hírt: — Szarajevóban megölték a trónörököst! Mindenki döbbenten fogadta a súlyos eseményről szóló bejelentést, de a jelenlévők közül Adyt rázta meg a legjobban. Elsárgult, torka kiszáradt, rekedt, halk hangon tudott csak beszélni. Néhány drámai tőmondattal pontosan megjósolta, mi fog következni: Világháború, a monarchia összeomlása, forradalmak, a történelmi Magyarország vége. A társaságában lévő Jászi Oszkár, gyermekkora óta jóbarátja, nem látta ennyire sötétnek a helyzetet. Vitatta a háború lehetőségét, mert szerinte Európa szervezett munkássága ígéretéhez híven mindent elkövet a béke érdekében, a militaristák megfékezésére. Bárcsak Jászi Oszkárnak tett volna igaza. tonaorvosi felülvizsgálatokra keltett ismételten jelentkeznie. Mindenáron hadfit akartak 'csinálni .belőle, pedig .az ecsedi lápon elszenvedett balesete miatt súlyosan károsodtak ízületei, ezért már az első sorozáson, .huszonegy esztendős korában egyszer s mindenkorra alkalmatlannak nyilvánították. Krónikusan rossz idegállapota és a beteg szíve különösen ellene szólt a katonai szolgálatnak, mégis háborgatták az .idézésekkel — így akartak bosszút állni a háború közismert, ellenségén. Részben súlyosbodó pénzgondjai miatt, részben azért, hogy-közelebbről kísérhesse figyelemmel az eseményeket, szeptember 4-én felköltözött Pestre a Magyar Királyba. ‘Dolgozott, amennyit tudott és amennyi munkájára igényt tartottak. 'Nyíltan nem támadhatta a militarizált államhatalmat, hiszen íélig-meddág így is a hazaárulót látták .benne a háborús, uszítást és a hazafdségot azonos fogalomnak tekintő ellenségei. Az uszítok közé pedig nem állhatott be elvei, egész eddigi munkásságának megtagadása nélkül. így közírói és költői .működéséhez igen leszűkült a skála. Sok bajában, elkeseredettségében mind gyakrabban menekült Csúcsára, ahol igazi megértéssel vártáik, még akkor is, ha a szenvedélyekkel teli Csinszka néha porolt vele egésizségrontó szokásai miatt. De ez csak bárányfelhő volt. Íródtak a szép Csinszika-versek, és Csúcsa hovatovább kedveltebb otthona lett Ady Endrének, mint érmiindszent! legényszobája. .1914 szilveszterét is a Sebes-Körös fölött őrködő kastélyban töltötte. 1915 januárjában visszatért Budapestre, bolyongásainak harmadik állandó pontjára, a Magyar Király szállodába, öccse, Bajos ekkor kereste fel Boncza Miklóst a kéréssel, hogy az apa egyezzen végre bele a •házasságiba. A gőgös úr már nem volt Olyan elutasító. Kijelentette, nem .helyesli, de nem is ellenzi a törvényes egybekelést. Nem vesz róla tudomást és hozományt sem ad. De ha két évig kibírja egymás, mellett Ady és a lánya, utólag mindenre áldását adja, ráadásul bocsánatot kér a fiataloktól. Míg Ady Bajos az apa lelkére beszélt, Endre bátyja újabb szívrohamot kapött a szállodában. Hiába szerette a Magyar Király-beli életet, most jobban kívánkozott Csúcsára. Mihelyt túljutott a veszélyen, sietett is a Királyhágó mögötti édenbe. A szívrohamból való felgyógyulás után ajándékozta meg Csinszkát egyik legszebb versével, amelynek címe: „Cifra szűrömmel betakarva”. (Folytatjuk) Nem tartották meg a tervezett gyűlést. Ady visz- szalépett a képviselőjelöltségtől. Elhatározását közölni akarta szatmári barátaival, ezért Nagykárolyba utazott. Amikor híre jött a háború kitörésének, már otthon volt Érmindszenten. Elkeseredettségét csak súlyosbította tehetetlensége. Nem a hadviselő felek egyike vagy másika ellen volt, hanem magát a háborút kárhoztatta. Egyik fél győzelmét sem kívánta, mert tudta, hogy az impériumok véres rivalizálásának semmi köze sincs a népek igazi érdekeihez. Éppen ezért a mindaddig példátlannak ígérkező pusztításból nem látott kiutat. Emberi magányosságában mégii.nikábib szükségét érezte egy értő, s.zeretésre méltó társ. közelségének. Türelmetlenül óhajtotta a házasságot, amely elől oly sok éven át menekült. Ebbéli vágyában miég attól sem riadt vissza, hogy a nehéz átkaival 'illetett Tisza Istvánhoz forduljon segélykérő lévőiével: „Egy szörnyű világválságon kívül el kellett jönnie az én .nagy emberi válságomnak is, hogy tudjam, érezzem: nekem is Tisiza Istvánhoz kell fordulnom. Száz óikból is vakmerőség ezt nekem tennem, de megteszem, mert örülök, hogy van még egy ütolsó bizodalmám akikor, amikor a mindenek ügye és a magamé vetélkedve fenyegetnek egy katasztrófával.” A levél magyarázata az, hogy Tisza miniszter- elnök tetu barátságban volt Boncza Miklóssal. Ady azt .remélte, Tisza grófnál legalább annyit elér, hogy az nem ifog ellene agitálni a barátjánál. Soha nem derült ki, foglalkozott-e a miniszterelnök Ady Endre magánügyével. A levélre sem válaszolt. Annyi azonban bizonyos, hogy az apa mégsem ítélt fölényes kurtasággal napirendre az ügy fölött. Talán azért, nem, mert. nyárs- polgári felfogás szerint kínos lehetett, számára lánya és a híres költő közismertté vált szoros kapcsolata.. Boncza Berta ekkor már Csinszka néven az Ady- versék szereplője lett. Boncza Miklós fölkeresett számos olyan barátját, akik a költőt iis> ismerték. .Alaposan, figyelmesen kifaggatta őket, miféle ember az a számára elfogadhatatlan Ady. Az ismerősök .többsége szuperlativuszökban beszélt a zseniális poétáról, ám Boncza Miklós mindegyiküket sarokba szorította a fogas kérdéssel: — Ha eladó sorban lévő fiatal lányuk lenne, feleségül adnák-e Adyboz? — A válasz minden esetben nemleges volt. Az ellenzés azonban csak megerősítette a jegyesek elhatározását. Állandó kapcsolatot tartották levelezés útján, ha tehette Ady, .utazott Csúcsára. Gondjai a nősülés körüli bonyodalmaktól függetlenül is megsokasodtak. Sorozást felszólításokkal zaklatták, kaVasadon öt évvel ezelőtt hozták létre a távoli tanyákon élő gyermekek részére a diákotthont, amelynek jelenleg 100 lakója van. A gyerekek egésznapos ellátást kapnak, az alsósok a falusi iskolában tanulnak. Tanyai diákotthon Átadják az osztálynaplókat az igazgatónőnek A közoktatás kérdései Az óvodai helyzet Tolna megyében A megyei óvodái helyzetet aiz emberek aszerint ítélik meg, ihogy a gyereküknek jutott-e hely valamelyik gyermekintézményben, vagy nem. Szekszárdim biztosan többen tartják rossznak, mint amennyire valóbán aggasztó a .helyzet Kisebb községekben minden gyereket fel tudnak venni. De így van. ez például olyan nagy településen Is mint iBátaszék. .Milyen hát iákkor valóban a megyei helyzet? Az elmondottakból kiderül, hogy településenként változó. Mindenesetre tény, hogy iá megye 108 községe közül 105-ben van óvoda. .A maradók háromban is lehetne, ha volna rá igény. Arra lis van lehetőség, hogy a meglévő ne csak nyáron, hanem egész évben üzemeljen és napközis ellátást is biztosítson. Olyannyira így van, bogy a megyei szervek ma már ezt szorgalmazzák, de nincs igény rá mindenütt. A számok nyelvén Kiindulási alapnak legcélszerűbb 1972-t tekinteni, mert akikor fogalmazta meg az oktatáspolitikai párthatározat a fejlesztés elveit. Az azóta megtett .utat a számok jól mutatják, öt évvel ezelőtt a megyében 72 óvoda működött 298 csoporttal, ma 162 óvodában 374 csoport működik. Hetvenkettőben 7446 helyre 8595 gyereket vettek fel, az elmúlt év végén— az adatok az 1976. decemberi állapotokat tükrözik — 9492 gyerek elhelyezésére voltak alkalmasak az óvodák, ezzel' szemben felvettek 101149-et. Az elutasítatták száma hetvenkettőben 78, 76-ban 541 volt. Ez esetben van idei szeptemberi adat is, miszerint 730 felvételi kérelmet kellett elutasítani a miegyében. öt évvel ezelőtt 424 óvónő közül 78 képesítés nélküli dolgozott, míg tavaly 705 pedagógus közül 196 nem rendelkezett szakképesítéssel. Az új nevelési program A fejlődés több szempontból is nyilvánvaló. Az óvodák befogadóképessége nőtt, bár nem Olyan mértékben, mint a (gyermekek száma. Hogy az óvónők majdnem harminc, pontosan 27,8 százaléka nem rendelkezik képesítéssel, az annak is tulajdonítható, hogy a csoportok száma meg növekedett, ezzel együtt sokkal több lett az egész napos, napközis óvoda. A képesítés nélküliek magas számát magyarázza az a törekvés is, bogy minden csoportban legyen lehetőleg két óvónő. A képesítéssel nem rendelkezők tekintetében országos másodikak vagyunk — hátulról/ (Csak egy megye van mögöttünk.) Több mint ötven százalékuk tanul levelező tagozaton. iNegy ven középfokú végzettséggel rendelkező óvónő már megkezdte a munkát és párhuzamos osztályok is tanulnak a Garay szakiközépiskolában. Az elutasított kérelmek magas szálma nemcsak arra utal, hogy kevés az óvoda, de arra is, hogy megnövekedett az óvodás korú népesség és ezzel együtt az óvoda iránti Igény, amit felkelteni törekvésünk is volt. Az idén már a gyerekek 94,3 százaléka jár óvodába, ezzel viszont elsők vagyunk a megyék között A „beóvodázásban” csak Szeged város előzi meg a megyét. Az új nevelési program az iskola-előkészítést szolgálja — eredményesen. Tolna megyében ma minden kisgyerek részesül valamilyen formáiban isJkola-élőkészí'tésiben. Minden ötévest felvennének óvodábai, azöknak a gyerekeknek, akiknek szüléi ezt nem igénylik, előkészítő foglalkozásokat szerveznek. Szorosabb lett a kapcsolat az óvoda és iaz iskola között. A gyerekek jobban feltalálják magukat :az iskolában, önállóbbak, kitartóbbak és jó ismeretanyaggal rendelkeznek. Az iskolai feladatok elvégzésére alkalmasabbak lettek. Fejlesztés Az elmúlt évben 339-cel több óvodás kaphatott helyet ia megye intézményeiben, mint egy évvel előbb. A legrosszabb a helyzet Szék- szárdon, de Tamási kivételével a városok és járási székhelyek is helyhiánnyal küzdenek. Szekszárdon késésben van egy 150 helyes óvoda megépítése az Arany János utcában, ezenkívül jövőre a Mérey utcában Is épül egy százszemélyes óvoda. Hogy ennél mennyivel lesz több, az a város üzemeinek és a szülőknek az összefogásán is múlik. Egyedül Tamásiban épült meg a tervezettnél előbb egy százhelyes óvoda, a többi település időarányosan teljesítette az ötödik ötéves terv fejlesztési előirányzatát. Az V. ötéves terület- fejlesztési tervet előterjesztő tanácsülés! anyagba» így fogalmaznak : „A társadalmi összefogás nagy lendítőereje ellenére az óvodai férőhelyek létesítése nem követi az óvodás korú népesség számának növekedési ütemét”. A tervezett kétezerkettő- száz óvodai férőhely számát •a társadalmi összefogás tovább emelheti. I. I.
