Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

2 ffepÜJSÁG 1977. október 27. Hazai krónika Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szerdán a VIII. ke­rületben tett látogatást. Részt vett a látogatáson Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és Pataki János, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője. Aczél György felkereste a budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvárad téren épülő elmé­leti tömbjét, majd a kerületi pártbizottságon találkozott a józsefvárosi tudományos, kulturális, oktatási intézmé­nyek, a vállalatok aktivis-, fáival, mozgalmi vezetőivel, és tájékoztatót adott időszerű belpolitikai kérdésekről. * Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szamár »megyében. Kedden részt vett és felszó­lalt az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságának ülésén, szerdán a megyei vezetők társaságá­ban Beregsurányba látoga­tott, ahol ezen a napon tar­tották a három beregi tele­pülésen — Beregdarócon, Márokpapin, és Beregsurány- ban — létesített új vízművek avató ünnepségét. • Gyenes Andrdás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára kétnapos láto­gatást tett Vas megyében. Kedden részt vett és felszó­lalt a megyei párt végrehajtó bizottság ülésén, szerdán a megyei pártbizottság szék­házában az időszerű nem­zetközi kérdésekről tartott tájékoztatót. Befejezőitek a magyar-osztrák külügyminiszteri tárgyalások Befejeződtek Púja Fri­es külügyminiszter és dr. illibald Pahr, osztrák szövetségi külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Az Púja Frigyesnek, a Ma­gyar Népköztársaság 'kül­ügyminiszterének meghí­vására dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere október 24—26. között hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Púja Frigyes és dr. Wil­libald Pahr baráti légkör­ben beható eszmecserét folytatott a magyar—oszt­rák kapcsolatok fejlesztésé­ről és a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapí­tották meg hogy a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság együttmű­ködése továbbra is minden területen • lendületesen és eredményesen fejlődik. A két ország jószomszédi vi­szonya zavartalan és ren­dezett. Ezek a kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és együttműködésének jó pél­dáját alkotják. A Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság vezetőinek rendszeres találkozói jelen­tősen hozzájárulnak e ked­vező fejlődéshez. A külügyminiszterek rész­letesen áttekintették a két­osztrák diplomácia vezetője és kísérete elutazott Buda­pestről. A látogatásról kö­zös közleményt adtak ki. oldalú kapcsolatok vala­mennyi területét. Egyetér­tettek abban hogy a jelen­tős előrehaladás mellett számos lehetőség van még, amit eddig nem teljesen használtak ki, különösen a gazdasági, kereskedelmi, ipari és harmadik piaci együttműködésben. Mindkét kormánynak eltökélt szán­déka, hogy töretlenül foly­tatja erőfeszítéseit a kap­csolatok minden oldalú to­vábbfejlesztése érdekében. Ezt szolgálják a közeljövő­ben meginduló szakértői tárgyalások is a vízum- kényszer teljes megszünte­téséről. Hangsúlyozták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kap­csolatos infrastruktúra fej­lesztésében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere kö­zéppontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműkö­dés, a belgrádi találkozó, a közel-keleti és az afrikai helyzet kérdései állottak. A külügyminiszterek hangsú­lyozták hogy fontos fel­adatnak tekintik az enyhü­lés megszilárdítását, az en­nek útjában álló akadályok leküzdését, s a politikai enyhülés kiegészítését konkrét és hatékony lesze­relési intézkedésekkel. Mindkét fél arra törekszik, hogy a folyamatban lévő belgrádi találkozó konstruk­tív eredményre vezessen, hozzájáruljon az enyhülés és az együttműködés erő­sítéséhez a helsinki záró­okmány maradéktalan vég­rehajtásának meggyorsítá­sához. A felek megerősítették, hogy a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműkö­dés erősítésében fontos esz­köznek tekintik az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveit és céljait. Kinyilvá­nították készségüket hogy továbbfejlesztik a gyümöl­csöző magyar—osztrák együttműködést az ENSZ- ben az ENSZ tengerjogi konferenciáján és más nem­zetközi fórumokon. A külügyminiszterek utal­tak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos újjá- rendezésének szükségessé­gére, figyelembe véve va­lamennyi állam érdekeit, ezen belül a fejlődő orszá­gok gazdasági fejlődésének gyorsítására irányuló erő­feszítéseket. A két külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta, hogy nézeteik a megvitatott nemzetközi kérdésekben azonosak vagy hasonlóak. Az osztrák szövetségi kül­ügyminiszter látogatása je­lentősen hozzájárult a két ország és a két nép jó­szomszédi kapcsolatainak erősítéséhez. Dr. Willibald Pahr hiva­talos ausztriai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. Közös közlemény Budapestre érkezik Tudományos ülés xLázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Raymond Barre, a Francia Köztársa­ság miniszterelnöke. ♦ Raymond Barre 1924. áp­rilis 12-én született Réu­nion szigetén. Jogi egyete­men és a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében szerzett diplomát. Pályafu­tását Caen városában egye­temi tanárként kezdte. 1961-től a Politikai Ta­nulmányok Intézetének professzora, 1963-tól pedig a párizsi egyetem politikai gazdaságtan tanszékének Szerdán délelőtt Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök látogatásának befejezte al­kalmából a Kremlben aláír­ták a szovjet—indiai közös nyilatkozatot. A nyilatkozatot szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, indiai részről Morardzsi Deszai miniszter- elnök írta alá. Az aláírásnál jelen voltak az SZKP, a szovjet állam és a kormány vezetői, köztük Koszigin miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter. Indiai részről ott volt Vadzs- paji külügyminiszter, továb­bá a kormányfő kíséretének több más tagja is. Ezt követően az indiai kor­mányfő sajtóértekezletet tar­tott. — A szovjet vezetőkkel folytatott moszkvai tárgya­lásaink, álláspontjaink továb­bi közeledését, egymás még tanára. 1966-tól a francia tervbizottság mellett műkö­dő, a jövedelmeket és költ­ségeket tanulmányozó köz­pont tanácsának tagja. 1967 és 1972 között az Európai Gazdasági Közös­ség francia alelnöke. 1973- tól a Francia Nemzeti Bank főtanácsának tagja. 1975-től a lakásépítés finanszírozá­sának reformját tanulmá­nyozó bizottság elnöke. Raymond Barre 1976. ja­nuár 12-én lett külkereske­delmi miniszter. 1976. I augusztus 25-től miniszter- elnök, s egyidejűleg gazda­sági és pénzügyminiszter. Számos magas francia ki­tüntetés tulajdonosa. jobb, kölcsönös megerteset eredményezték. Kölcsönös meggyőződésünk, hogy a né­peink közötti tartós barátság független a kormányok vál­tozásától — jelentette ki Mo­rardzsi Deszai indiai minisz­terelnök a nemzetközi sajtó- értekezleten. Az indiai miniszterelnök megerősítette, hogy kormá­nya kivétel nélkül minden állammal baráti kapcsolatok­ra törekszik, és valódi el nem kötelezettségi politikát kíván folytatni. Gazdasági kérdé­sekről szólva elmondta, hogy India nem tett le a nehézipar fejlesztéséről, és meg kíván­ja erősíteni az állami szek­tort. Deszai közölte: tárgyalá­saik befejezésekor meghívta Leonyid Brezsnyevet, hogy egy kölcsönösen megfelelő időpontban látogasson el In­diába. (Folytatás az 1. oldalról.) Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamiint Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. íA tudományos ülés elnöke a továbbiakban rámutatott: a Nagy Október, mint prole- tárforradalom, minőségében és lényegében is eltér a ko­rábbi társadalmi forradal­maktól1. Egészen más folya­matok serkentőivé vált a né­pek XX. századi történelmé­ben, Eszméi és tanulságai alig 30 év múltán szocialista forradalmak sorozatát lendí­tették győzelemre Kelet- Európábán, megkezdődött az imperialista világrendszer válsága, s a gyarmati népek felszabadító mozgalma. iNemes Dezső a kapitaliz­mus egyeduralmát megdöntő Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a világ fejlő­désére gyakorolt hatásáról szólt. Rámutatott: az a törté­nelmi folyamat, amelyet a forradalom megindított, az utóbbi 60 év alatt hatalmas utat tett meg. Október hatá­sa megtestesül a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­siében. amelyet a szovjet nép ezernyi nehézség legyőzésé­vel a világon elsőként épített fel. Megtestesül abban a tör­ténelmi győzelemben, ame­lyet a Szovjetunió a Nagy Honvédő Háborúban aratott, s abban a felszabadító misz- sziójában, amelynek eredmé­nyeként népek sorát szabadí­totta meg a fasizmus igájá­tól. — Népünk tudatába mé­lyen beivódott ennek jelen­tősége, hiszen a mi hazánk is akkor szabadult fel. A Szovjetunió -sok fia áldozta élletét magyar földön a sza­badságért, s emléküket né­pünk soha el nem múló tisz­telete és hálája övezi — hangsúlyozta. Végül rámutatott: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójáról olyan történelmi körülmények kö­zött emlékezhetünk meg, amikor a szocialista világ- forradalom ismét gyorsuló szakaszba lépett. E folyamat összefonódik a nemzetköm béke megvédéséért folytatott harccal, s- azt erősíti. iA szovjet nép életében nagy és örömteli esemény zajlott le a 60. évforduló megünneplésének előestéjén: elfogadták az ország új alkot­mányát, a világ első össznépi államának alaptörvényét — kezdte beszédét Alekszandr Mihaj levies Prohorov, aki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a szovjet kül­döttség nevében köszöntötte a résztvevőket. Az új alkot­mány az utóbbi hat évtized kimagasló eredményeit rög­zíti. Október nemzetközi jelen­tőségének áttekintése nem merülhet ki a legfontosabb vívmányok felsorolásában — mondatta Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének Igazgatója, s hoz­záfűzte: az -idő múlásával nemhogy halványulnak, ha­nem inkább kiteljesedik a a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi érvé­nye. Október példája is meg­győzően bizonyítja — foly­tatta —, hogy a bolsevikok messzemenően támaszkodtak a nemzetközi munkásmozga­lom felhalmozott tapasztala­taira. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és a szocialis­ta gazdaság címmel tartott előadást Sípos Aladár aka­démikus, az iMSZM-P KB Po­litikai Főiskolájának rektor­helyettese. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom határkövet és fordulópontot jelentett a' marxista—leninista állam- és jogelmélet kialakulásában és fejlődésében is — mutatott rá. beszédében Szabó Imre akadémikus, az iMTA állam- és jogtudományi intézetének igazgatója. Október és a szocialista de­mokrácia fejlődésének össze­függéseire világított rá La­kos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze­tének igazgatója. Az előadásokat követően a tudományos ülés résztvevői szekciókban folytatták a munkát. A Szovjetunió története képekben 41. A tiszta környezetért. A szovjet egészségügy példa­mutató szervezettséggel küzd a betegségek megelőzé­séért. A leningrádi egészségvédelmi intézet munkatár­sai a levegő szennyezettségét mérik. 42. Egészségvédelem a gyárban. A Moszkva melletti Ljuberciben készülnek a híres gépi perzsaszőnyegek. A gyár munkásai rendszeres kezelésben részesülnek, hogy megelőzzék vagy csökkentsék a légzőszervek megbe­tegedését. Megkezdődött az SZVSZ irodájának XVII. ülésszaka Szerdán reggel Budapesten, a SZOT székházában meg­nyílt a Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának XVII. ülésszaka. A tanácskozáson az iroda tagjainak vezetésé­vel 26 szakszervezeti közpon­ti küldöttség vesz részt. Az ülésszak napirendjén a Prágában 1978. április 16— 23. között sorra kerülő IX. szakszervezeti világkorng- resszus előkészítése, a doku­mentumtervezetek megvitatá­sa, és a számvizsgáló bizott­ság beszámolója, valamint az 1978. évi költségvetés szere­pel. Enrique Pastorinonak, az SZVSZ elnökének megnyitó szavai utón Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára üdvözölte a vendégeket, majd Pierre Gensous, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség .főtitkára elő­terjesztette a napirenddel kapcsolatos jelentést. Az ülésszak a napirendi pontok feletti vitával foly­tatja munkáját. Az SZVSZ irodájának XVII. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttséget Alekszej Sibajev elnök, a bolgárt Mi­so Misev elnök, a csehszlová­kot Karel Hoffmann elnök, a koreait Io Song II alelnök, a kubait Jesus Escandell tit­kár, a lengyelt Wladyslaw Kruczek elnök, a magyart Gáspár Sándor főtitkár, a mongolt Gombodzsavin Ocsirbat elnök, az NDK-belit Harry Tisch elnök, a románt Gheorghe Petrescu elnökhe­lyettes, a vietnamit Nguyen Cong Hoa alelnök, az argen­tint Rubens Iscaro főtitkár, a brazilt Mesquita Francois küldött, a ciprusit Pavlosz Dingisz titkár, a francia CGT küldöttségét Georges Séguy főtitkár, az indiait G. Szrivasztava főtitkár, az in­donézt Mera Suria küldött, az irakit Pádén Fadel elnök, a libanonit Farhud Fakrí Ka­mel titkár, a kolumbiait Ro- so Osorio főtitkár, a kongóit Bököm ba Yangouma főtit­kár, a madagaszkárit Raza- kanaivo főtitkár, az olasz CGIL küldöttségét Luciano Lama főtitkár, a Szíriáit Iz- zedin Nasszer főtitkár, a szu- dánit Hasszán El Szeid kül­dött, a venezuelait Cruz Vil­legas főtitkár vezeti. (MTI) Kormányátalakítás Egyiptomban Mamdufa Szálúm egyiptomi miniszterelnök szerdán reg­gel bejelentette, hogy kisebb ko rm á nyátalakít ást ha j t ott végre, melynek keretében a 34 tagú kabinet 40 miniszterét leváltotta^ hét új tagot vett be kormányába, s több mi­nisztériumot összevont. A kormányátalakítást belső át­szervezési célzatú intézkedés­nek minősítették, hangoztat­va, hogy az a bürokrácia el­leni küzdelem jegyében tör­tént _

Next

/
Oldalképek
Tartalom