Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
Mai számunkból ÍGY LÁTTAM A SZOVJETUNIÓT 3. old. NEM BÄNTAM MEG SEMMIT 3. old. VIETNAMI RIZSESKOSARAK 9. old. KORSZERŰ Útmutatás hosszú távra AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA csütörtöki ülésén gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állás- foglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok az üzemek hosszú távú fejlesztésében. A 11. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat szerint a következő 15—20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki gadasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a jelenlegi közepes fejlettségi színt átlépése — a belső korszakváltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető tovább a létszám növelésével, hanem csak a termelékenység emelésével, észszerű munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén létszám-átcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a termelékenység emelése nem csupán a munkástól, a vezetőtől követel többet, hanem a korábbinál nagyobb eszközöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag- és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezet- védelem ugyancsak növeli a beruházási igényeket. Kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Ez tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitánya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyomán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. A MEGVÁLTOZOTT külső és belső helyzetben is fent kívánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerkezeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pedig egyidejűleg korlátozzuk, illetve megszüntessük. . A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országoWkal, a Szovjetunióval szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasági és iparágaik fejlesztési irányainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világgazdasági követelményeket. így számoltak a világpiac megváltozott értékítéleteivel is. Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában lévő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a középes és alacsony technikai szinten álló kommerszáruk, a hagyományos félkész és késztermékék (pl. a méteráru, az egyszerű konfekcionált cikk, stb.) Magyarország nyer az élelmiszer (gabona, hús, zöldség), továbbá a timföld, az alumínium exportján, magasabb áron való értékelésével. De a nyereség többszörösét ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag, az élenjáró technika behozatalán. A KÜLGAZDASÁGI veszteségek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drágább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: .növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítésszerkezeti átalakításának — hatása. így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztartási gépeket és elektronikus készülékeket (például a hűtőszekrényt, a televíziót, az automata-mosógépet), amelyek a II. világháborút követő konjunktúra serkentői voltak, egyre nagyobb arányban importálják. Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani, olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. MIRE ALAPOZZUK a villamos energia növekvő hazai termelését? Hogyan fejlesztjük közép- és hosszútávon a mezőgazdaságot? Milyen lesz a vegyipar, a gépipar, és különböző ágálnak holnapja? A műszaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencek, ^ártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen vagy közvetett útmutatást a közleményből, és majd a közlésre kerülő irányelvekről. Az állásfoglalás hosszú távon meghatározza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kormányzat a minisztériumok gazdaságfejlesztő — szervező-, tervező-, végrehajtó-, szabályozómunkájának célját, tartalmát. XXVII. évfolyam, 250. szám ARA: 1,— Ft 1977. október 23., vasárnap Magyarországra látogat az osztrák külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere Dr. Willibald Pahr 1930. június 5-én született Bécs- ben. 1953-ban jogi doktorátust szerzett, 1955-ig a nemzetközi jogi intézetben tanársegéd volt. 1955-től a szövetségi kancellári hivatal alkotmányjogi osztályán dolgozott, 1973-ban az osztály vezetőjévé nevezték ki. 1975-ben e tisztségében a kancellári hivatal csoportfőnöke lett. Az alkotmányi bíróságnál képviselte az osztrák kormányt eljárási kérdésekben, és a kormány tanácsadója volt az európai emberi jogok bíróságánál. 1967-ben előadott Varsóban az ENSZ emberi jogok szemináriumán. Állandó tagja — 1973—74-ben elnöke — volt az Európa-tanács emberi jogok szakértői bizottságának. Tagja volt a jogi együttműködés európai bizottságának, és a minden fajta faji megkülönböztetés felszámolása céljából alakított nemzetközi bizottságnak. 1971-ben megkapta az Osztrák Köztársaság 'arany becsületrendje elnevezésű kitüntetést. 1976. október 1. óta az osztrák szövetségi kormány külügyminisztere. A Magyar ENSZ Társaság üdvözlete az ENSZ-hez A Magyar ENSZ Társaság intéző bizottsága üdvözli az Egyesült Nemzetek Szervezetét megalakulásának 32. évfordulója alkalmából. Üdvözletében kifejezi, hogy az ENSZ az emberiség történetében az első nemzetközi s-ervezet, amely ilyen hosszú (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi segítséggel 2.10 gyereknek tudtak óvodai elhelyezést biztosítani egy régi épület átalakításával. ' (Riport a 4. oldalon) ÉVI HÚSZEZER VIZSGALAT 5. old. DUNA MENTI EMBEREK 7. old. BOLGÁR TELEFONKÖZPONTOK 8. old. A KNDK-BAN JÁRTUNK 8. old. VIRÁGZÓ MOLDÁVIA 15. old. GONDOLKODÁS 10. old. A TÉLI SPORTOK KÖZPONTJÁBAN: OBERWIESENTHALBAN 13, old MAGYAR ORVOS VILÁGSIKERE 12. old. \ Tegnap, ma, holnap - Bonyhádon
