Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

e Képújság 1977. október 9. Talajelőkészítés szerátlagot produkálta. A taggazdaságok adatainak — harmincezer adatról van szó — alapján Tompa Gyula osztályvezető egy tájékoztatót állított össze, mely az 1977. évi búzatermesztés értékelé­sét adja. Érdemes tallózni benne. A vetéssel kapcsolatosan aktuális a fajtakérdés. Az utóbbi években az intenzív fajták közül rohamosan ter­jednek a korai éréscsoportba tartozók. A KSZE adatai is igazolják, hogy helyes volt a korai fajták részarányának egy év alatti jelentős fokozá­sa (tizennyolc százalékos). Egy év alatt a korai és közép­korai kategóriák közötti ter­méshozam-különbség hét és fél mázsáról két és félre csökkent, úgy, hogy az előző évihez hasonló területen a középkoraiak termésátlaga közel öt mázsával emelke­dett hektáronként. A koraiak közül jó eredményt hozott a legnagyobb területről beta­karított libellula, a Száva, az MV 4-es, közel a hatvan má­zsához a Rana 2, és a GKI— K2. A középikoraiak közül legnagyobb területű Jubilej- naja 50-es és az MV 2-es kö­zel az ötvenhez, a Partizan- ka pedig közelítette a hat­van mázsás hektáronkénti át­lagot. potenciális termőképességgel, hanem nagyobb igényekkel és nagyobb érzékenységgel is rendelkeznék. Minden üzem az újabb favoritokat akarná termeszteni — ami logikus — viszont nem minden üzemben van meg az ehhez elengedhe­tetlen technológiai, technikai szint. Ésszerűbb tehát ez utóbbihoz igazítani a fajta­politikát, és a lassúbb, de megalapozottabb, biztosabb emelkedést elérni. Abban egységesek a véle­mények, hogy egy bizonyos intervallumon belül el kell vetni a búzát, hogy megerő­södve, de ne túlfejlődve men­jen a télbe. Tavaly a MÉM határozottan a november ele­jét tűzte ki a vetés befejezé­sének időpontjául, és bizo­nyos, hogy az idei jó ered­ményben ez is benne van. Megoszlik a vélemény viszont abban, hogy a vetés szaka­szosságával, illetve széthúzá­sával az érésidő, tehát az aratás optimális ideje is ha­sonlóképpen széthúzható. A talajelőkészítést sok he­lyen befolyásolja, hogy a ku­korica az elővetemény. Külö­nösen a silókukorica esetében szükséges az okszerű táp­anyag-visszapótlás, hiszen a teljes növény lekerül a talaj­ról. Ahol még nem vezették Vetik a búzát Az idei őszön megfelelő fajtaválasztékú és minőségi vetőmag áll rendelkezésre az üzemekben. A fent említett fajtaváltás mellett mintegy ötven százalékos a fajtafel­újítás is. A terjedőben lévő fajtáknál például Ranából nincs az igényeknek megfe­lelő mennyiség, szaporításuk folyamatos. A KSZE elemezte a ter­mésátlagokat az elővetemé- nye'k szempontjából is. A szó­ja után 61, burgonya 52, cu­be, érdemes figyelni arra, hogy a jövő évtől kezdve a rendszeres talajvizsgálatot rendelet írja elő. Általánosan elfogadható, hogy az öt és félmilliós csíra­szám az optimális,, nem mindegyik fajta bírja a sűrí­tést. Bizonyos termésnövelés ezzel is elérhető, de például a Jubilejnaja vetőmag mennyi­ségét 320 kiló fölé emelve hektáronként már nem nö­vekedés a besűrítés eredmé­nye, hanem csökkenés. A megye jónéhány mező­gazdasági nagyüzemében a héten megkezdték az őszi ka­lászosok, így a legfontosabb, a takarmány és a kenyérbú­za vetését. Időszerű a mosta­ni körülmények elemzése mellett az elmúlt időszak, az aratás eredményeit is fel­idézni. A KSZE növénytermeszté­si rendszer a nyári aratással országosan a legjobb rend­korrépa és silókukorica után 50 mázsa és érdekes, hogy a hagyományosan jó elővete- ménynek számító lucerna után vetett búza 48 mázsás átlagot hozott. Ezt megelőzi a napraforgó 49 mázsa hek- áronkénti átlaggal. Búza ön­maga után a terület negyven százalékán volt. Ennek elke­rülése a vetésszerkezet radi­kális változtatásával lehetsé­ges, és érthető, hogy az üze­mek ezt miért nem választ­ják. Mindenesetre kétéves monokultúra az, ami különö­sebb terméscsökkenést nem eredményez, mert az utána következő években egyre erő­teljesebben érzékelhető az ebből eredő hátrány. Részben a monokultúra következmé­nye a betegségek terjedése is. Egyre több gondot okoz a fuzárium, a lisztharmat és a fertőző szártőbetegségek. Ezzel kapcsolatban érde­mes figyelni arra, hogy az intenzív fajták — egyre újab­bak — nem csak nagyobb Idén, január 14-én Buda­pesten, a Sportcsarnokban ta­nácskoztak a Csepel Művek szocialista és munkabrigádjai­nak vezetői. Itt kért szót a Szerszámgépgyár Béke bri­gádjának nevében Horváth József brigád vezető és java­solta, hogy a tanácskozás forduljon felhívással a Csepel Művek, illetve az ország va­lamennyi szocialista és mun­kabrigádjához, hogy tegye­nek munkaverseny-vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A felhívás or­szágszerte követőkre talált, sőt a munkaverseny-mozga- lom átlépte az országhatáro­kat is. A jubileumi munkaverseny szervezéssében részt vállal a szakszervezet. A szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsa titkárától, Deli Sándortól megkérdeztük: — Milyen eredményeket értek el a Tolna megyei szo­cialista és munkabrigádok dolgozói a jubileumi munka­verseny során ? — A korábbi évek gyakor­latának megfelelően a mun- kaverseny-mozgalom szerve­zésére idén is sor került, s a brigádok, köztük elsősor­ban a szocialista kollektívák az év elején megtették vál­lalásaikat. A csepeliek felhí­vását követően a Tolna me­gyében elsősorban a szocia­lista brigádok csatlakoztak a mozgalomhoz. Elsők között a Simontornyai Bőrgyár kró- mos üzemének, a Bonyhádi Cipőgyárnak, a ZIM bonyhá­di gyárának, a PATEX tolnai gyáregységének és az MVS tolnai fonógyárának szocialis­ta kollektívái. A munkabrigá­dok, szocialista brigádok fe­lülvizsgálták korábbi ver­senyvállalásaikat és kiegészí­tő vállalásokat tettek. A me­gyében 2600 brigád mintegy harmincezer tagja tett köte­lezettségvállalást az évforduló tiszteletére. A minőség javí­tására tett vállalások értéke megyénkben közel tíz millió forint, az anyag és energia­takarékosság értéke megha­ladja a inegyvenmilliót, s a termelés hatékonyságának fokozásából adódó vállalati eredmény növekedése több miint ötvenmillió forintot tett ki, a vállalások összértéke pe­dig megközelíti a félmilliárd forintot. A féléves értékelés azt bi­zonyította, hogy a vállalások reálisak voltak, ugyanis azo­kat a dolgozók 106,6 százalék­ra teljesítették. Legkedvezőbb kép az újításokból származó megtakarítás, és az eredmény- növelés során mutatkozott, itt a teljesítés féléven belül 180 százalék volt. A kollektívák által vállalt társadalmi munka mutatja a vállalások szocialista jellegét. A lakóhely szebbé tétele, az iskolák, gyermekintézmények patronálása érdekében tett vállalások értékelése megha­ladja a tízmillió forintot, s ezt időarányosan 125 száza­lékra teljesítették. A féléves értékelések alap­ján az élenjárók között kell megemlíteni a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárát, ahol a termelékenység növe­lésére tett ígéretüket 110 és fél százalékra teljesítették a dolgozók. Szép eredményt értek el az anyag- és energia­takarékosság során is. Ked­vező kép alakult ki a BHG szekszárdi gyáráról, ahol a vállalások általános teljesítése mellett az anyag- és energia­takarékosság során több mint kétszáz százalékra teljesítet­ték vállalásukat, s a selejtes termékek mennyiségét 55 szá­zalékkal csökkentették. Vannak negatív példák is. Néhol a szocialista brigádok vállalásainak teljesítését ked­vezőtlenül befolyásolta a tervtől való lemaradás. Leg­több esetben a brigádok meg­tették a tőlük telhetőt, de külső és belső nehézségek akadályozták a gazdasági egységet tervének teljesíté­sében. Például a Szekszárdi Nyomda az első félévben két­millióval maradt el tervétől, a 11-es Volánnál öt és fél­milliós a lemaradás, a Si­montornyai Bőrgyárban pedig több mint tíz millió forinttal tünk, /Isten fordítsa jóra, azt is mondja felséged, hogy mi innen segítséget adtunk volna neki, azért felséged azt jól tudja, hogy mi nekünk illik, hogy az hatalmas császár urunk országát megőrizzük... felséged levelében írja, hogy felségetek felől a frigy ellen semmi ok nem adatik, csak innen mi felélünk nem le­gyen, mi szerető szomszéd barátunk az tisztességes aján­dék felől annyi módot találni, mi dolog, holott az ideje ré­gen elmúlt mi ennyire késlel­ni és az végbeli kapitányok­nak minden gonoszságra sza­badságot adni, és az hatalmas császár országában várak mellett házakat égetni és vá­rosokat felverni és az Kons­tantinápolyi utat egy néhány lopókkal lesni, felverni az fel- ségtek ítéletére hadjuk, ha az frigyhez illendő dolog-e és az barátsághoz illik-e... ez há­rom végbeli kapitányok úgy mint veszprémi, palotai, és ta­tai az frigy mi legyen és az két császár között való barát­ságot nem tűdják, nem gon­dolván nem tudjuk ha ő ma­guk bolondságából vagv hogy mi az hatalmas császár pa­rancsolatja szerint veszteség­ben vagyunk, talán gondol­ják, hogy haddal erőnk nem volna, azt gondolják-e?... a barátság fejében akarnánk felségednek tudtára adni, mi­vel hogy ez után ha valami dolog történne felséged mi tő­lünk ne tudja, az hatalmas császár országában akasztófá­labdákat és egyéb tüzes szer­számokat adván nekik, ezt mondván nekik ti is az török palánkokat égessétek és váro­sokat, szabadságot adván az konstantinápolyi útban egy Szekszár (Szekszárd) nevű vá­rosra tüzet vetvén egy házat megégettének, és az ott valók utánuk menvért az erdőben szaladván kit belőlük levág­tak és kik elszaladtak fekete arccal... ismét egy néhány nap múlva egy Tolna nevű várost éjjel felvervén négy törökök leöltenek és két rabot elvittenek és éjjel a nádasban szaladván fekete arccal sza­ladtak el,... ismét csak mos- tansággal Simontornya tarto­mányában egy Tamási nevű palánk alá jöttek, tüzes lab­dákkal és egyéb tűzi szerszá­mokkal akarták megégetni, az vitézek mind ott nem talál­kozván, úgy mint három óráig ott vittanak az ott való vité­zük értvén utánuk mentenek az lopó latrok futván az ná­dasban szaladtanak fekete arccal... ha felségtek késede­lem nélkül az ajándékot el­küldi, vagy Boszniában, vagy az végekben, ha egy szál szór­ni dolog az frigy ellen lészen, mi legyünk okai, azt tudjuk, hogy legutol az tisztességes ajándékot felségtek elküldi, egy nappal ha felségtek el- küldené az én hitemere mon­dom jobb volna felségteknek. Ezzel egyetemben felségtek­nek ajánljuk barátságunkat. Datum Albae Regali. TI. October. Anno Dni. 1. 5. 9. 2. kevesebbet termeltek, mint amennyit a terv előírt. A gondok ellenére is a ju­bileumi versenymozgalom je­lentős eredményeket hozott. Egyrészt a termelési, gazda­sági mutatók javításában, de a munkaverseny-mozgalom szocialista vonásainak erősö­désében is. Sok új, szép ered­mény tapasztalható a kultu­rálódó«, művelődés terén. A jubileumi munkaverseny és a 60. évforduló kapcsán a mun­káskollektívák és a szocia­lista brigádok rendkívül so­kat tettek a Szovjetunió jobb, alaposabb megismerése érde­kében. Céltudatosabb lett a tanulással kapcsolatos felada­tok meghatározása is. Egyre kevésbé érzékelhető az, hogy ezek a vállalások formálisak. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére kialakult mun- kaverseny-mozgalom értéke­lése minden főbb vonatko­zásában pozitív. S nem szerénytelenség azt mondani, hogy ezeknek az eredményeknek elérésében jelentős szerepe volt a szak- szervezeti mozgalomnak. A tisztségviselői, aktivistái a kezdettől jelentős szerepet vállaltak a munkaverseny szervezésében. Az SZMT és a szakmai megyebizottságok még a gazdasági év beindítá­sa előtt kidolgozták az irány­elveket, s jelentős segítséget nyújtottak a szakszervezeti alapszervezetnek a munka­verseny-mozgalom szervezé­sében. Jelenleg egyik legfon­tosabb feladatunknak tartjuk a munkaverseny lendületé­nek további fokozását. A célok megvalósítása ér­dekében az SZMT programot dolgozott ki, mélyben szere­pel a versenymozgalom har­madik negyedévi eredményei­nek felmérése, a tapasztalatok kiértékelése. Tervezzük to­vábbá egy nagyaktíva össze­hívását, ahol széles körben vitatjuk meg a tapasztalato­kat és a további tennivaló­kat. További feladatunknak te­kintjük a versenymozgalom magasszimtű politikai tartal­mának megőrzését, illetve fokozását. Ezért szélesebb, demokratikusabb alapokra he­helyezzük fő céljaink, fő fel­adatainak meghatározását. Ehhez jó szervezeti keretet biztosít az üzemi demokrácia korszerűsítéséről szóló Mi­nisztertanács—SZOT közös határozat végrehajtása. Fel­adat még a vállalások tartal­mának, színvonalának javítá­sa, s nagyobb szerepet kell adni az értékelés során a szo­cialista brigádok önértékelé­sének. A csepeli dolgozók kezde­ményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére indított munkaverseny bizonyította, hogy a célok re­álisak. Az eredmények szá­munkra, a magyar dolgzók számára, további kötelezett­séget jelentenek. Kötelezett­séget azért, mert a kezdemé­nyezés a szocialista országok dolgozói figyelmének közép­pontjába állította szocializ­must építő munkáknkat. Bát­ran mondhatjuk, hogy kezde­ményező készségünk és ered­ményeink nemcsak érdeklő­dést hanem rokanszenvet is keltettek, elsősorban a szov­jet dolgozók soraiban. Szepesi László A török — Buda elfog­lalásától — 1541-től egészen a XVII. század végén tör­tént kiűzetéséig szinte ál­landóan terjeszkedett. A ha­tárvonalat sohasem lehetett pontosan meghatározni, mert a harcoló felek között az időszakonként meg-meg- kötött békék csupán a na­gyobb várak hovatartozásá­ról rendelkeztek. Már csak emiatt is a végvári vonala­kon bizonytalan hovatar- tozású hódoltsági sáv ala­kult ki, kétfelé adózó tele­pülések ezreivel. Magyarország népei a tö­rök megszállás idején nem ismerték a békét. Egymást követték a törökök nagy hadjáratai, s ha a nagy csatazaj el is ült rövid idő­re, a kisebb várostromok, vagy távoli városkák ki­rablása, megsarcolása szin­te mindennapos esemény volt. Kisebb katonai egysé­gekkel végrehajtott dúlás, lopás, fosztogatás megszo­kott jelenséggé lett. Mind­ezért természetesen a ma­gyar végvári vitézek sem maradtak adósak. A moz­gékony lovasság hol itt, hol ott ütött a törökön. Egy-egy sikeres rajtaütést diplomáciai „jegyzékváltás" követett. Magyarázkodás, fe­nyegetés, számonkérés, a békés együttélés felajánlása mind megtalálható ezekben a levelekben. Tolna megye területe is gyakran volt színtere a ma­gyar végváriak visszacsa- pásának. Ezek egy részé­ről írásos emlék maradt fenn. A 40. hétre vonatko­zó egykori „jegyzetváltások­ból” közlünk néhány rész­letet. 1592. okt. 11. MEHEMED BUDAI PASA ERNŐ FŐHERCEGNEK KO­RÁBBI PANASZÄRA KÜLDÖTT VÁLASZÁBÓL, A TOLNA MEGYEI SARCOLÁSOKRÓL Mi Mehemed pasa, az ha­talmas /Istennek jó akaratából az győzhetetlen török császár­nak fő helytartója Budán és gondviselője Magyarország­nak, stb. /Felséges Mátyás herceg, ne­künk szerető szomszéd bará­tunk. Köszönetünk és ma­gunk ajánlása után azt akar­juk felségednek tudtára adni, hogy Mindszent havának he­tedik napján Székesfehérvár­ra jöttünk valami dolgok fe­lől és az felséged barátságos levele hozzánk juta, melyből mindeneket megértettünk, az boszniai pasa cselekedeteit számlálja elő felséged, de jó barátunk mi arról mit tehe­tői és karótól menekedett lat­rok Veszprimre, Palotára és Tatára mennek, várukban hely találván és hozzájuk va­ló képest latrokat melléjük gyűjtvén erdőről erdőre, nád­ból nádba lopó módra, az konstantinápolyi útra jővén az úton járó törökökre éjjel rájuk ütvén, néha visznek, né­ha fekete arccal szaladnak, az okáért az úton járók hozzánk jővén, panaszosodnak szün­telenül. .. ez lopó latroknak cselekedetei képest dolog-e mindenüknek kívüle, ez egy néhány napokban veszprimi és palotai kapitányok úgy mint három száz lopót össze- gyűjtvén és váratokból tüzes Magyar jvégvári katonák. Wilhelm Peter Zimmermann ábrázolása. 1607. Eredetije a $tagyar Nemzeti Múxeum Történelmi Képeim mókában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom