Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
e Képújság 1977. október 9. Talajelőkészítés szerátlagot produkálta. A taggazdaságok adatainak — harmincezer adatról van szó — alapján Tompa Gyula osztályvezető egy tájékoztatót állított össze, mely az 1977. évi búzatermesztés értékelését adja. Érdemes tallózni benne. A vetéssel kapcsolatosan aktuális a fajtakérdés. Az utóbbi években az intenzív fajták közül rohamosan terjednek a korai éréscsoportba tartozók. A KSZE adatai is igazolják, hogy helyes volt a korai fajták részarányának egy év alatti jelentős fokozása (tizennyolc százalékos). Egy év alatt a korai és középkorai kategóriák közötti terméshozam-különbség hét és fél mázsáról két és félre csökkent, úgy, hogy az előző évihez hasonló területen a középkoraiak termésátlaga közel öt mázsával emelkedett hektáronként. A koraiak közül jó eredményt hozott a legnagyobb területről betakarított libellula, a Száva, az MV 4-es, közel a hatvan mázsához a Rana 2, és a GKI— K2. A középikoraiak közül legnagyobb területű Jubilej- naja 50-es és az MV 2-es közel az ötvenhez, a Partizan- ka pedig közelítette a hatvan mázsás hektáronkénti átlagot. potenciális termőképességgel, hanem nagyobb igényekkel és nagyobb érzékenységgel is rendelkeznék. Minden üzem az újabb favoritokat akarná termeszteni — ami logikus — viszont nem minden üzemben van meg az ehhez elengedhetetlen technológiai, technikai szint. Ésszerűbb tehát ez utóbbihoz igazítani a fajtapolitikát, és a lassúbb, de megalapozottabb, biztosabb emelkedést elérni. Abban egységesek a vélemények, hogy egy bizonyos intervallumon belül el kell vetni a búzát, hogy megerősödve, de ne túlfejlődve menjen a télbe. Tavaly a MÉM határozottan a november elejét tűzte ki a vetés befejezésének időpontjául, és bizonyos, hogy az idei jó eredményben ez is benne van. Megoszlik a vélemény viszont abban, hogy a vetés szakaszosságával, illetve széthúzásával az érésidő, tehát az aratás optimális ideje is hasonlóképpen széthúzható. A talajelőkészítést sok helyen befolyásolja, hogy a kukorica az elővetemény. Különösen a silókukorica esetében szükséges az okszerű tápanyag-visszapótlás, hiszen a teljes növény lekerül a talajról. Ahol még nem vezették Vetik a búzát Az idei őszön megfelelő fajtaválasztékú és minőségi vetőmag áll rendelkezésre az üzemekben. A fent említett fajtaváltás mellett mintegy ötven százalékos a fajtafelújítás is. A terjedőben lévő fajtáknál például Ranából nincs az igényeknek megfelelő mennyiség, szaporításuk folyamatos. A KSZE elemezte a termésátlagokat az elővetemé- nye'k szempontjából is. A szója után 61, burgonya 52, cube, érdemes figyelni arra, hogy a jövő évtől kezdve a rendszeres talajvizsgálatot rendelet írja elő. Általánosan elfogadható, hogy az öt és félmilliós csíraszám az optimális,, nem mindegyik fajta bírja a sűrítést. Bizonyos termésnövelés ezzel is elérhető, de például a Jubilejnaja vetőmag mennyiségét 320 kiló fölé emelve hektáronként már nem növekedés a besűrítés eredménye, hanem csökkenés. A megye jónéhány mezőgazdasági nagyüzemében a héten megkezdték az őszi kalászosok, így a legfontosabb, a takarmány és a kenyérbúza vetését. Időszerű a mostani körülmények elemzése mellett az elmúlt időszak, az aratás eredményeit is felidézni. A KSZE növénytermesztési rendszer a nyári aratással országosan a legjobb rendkorrépa és silókukorica után 50 mázsa és érdekes, hogy a hagyományosan jó elővete- ménynek számító lucerna után vetett búza 48 mázsás átlagot hozott. Ezt megelőzi a napraforgó 49 mázsa hek- áronkénti átlaggal. Búza önmaga után a terület negyven százalékán volt. Ennek elkerülése a vetésszerkezet radikális változtatásával lehetséges, és érthető, hogy az üzemek ezt miért nem választják. Mindenesetre kétéves monokultúra az, ami különösebb terméscsökkenést nem eredményez, mert az utána következő években egyre erőteljesebben érzékelhető az ebből eredő hátrány. Részben a monokultúra következménye a betegségek terjedése is. Egyre több gondot okoz a fuzárium, a lisztharmat és a fertőző szártőbetegségek. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelni arra, hogy az intenzív fajták — egyre újabbak — nem csak nagyobb Idén, január 14-én Budapesten, a Sportcsarnokban tanácskoztak a Csepel Művek szocialista és munkabrigádjainak vezetői. Itt kért szót a Szerszámgépgyár Béke brigádjának nevében Horváth József brigád vezető és javasolta, hogy a tanácskozás forduljon felhívással a Csepel Művek, illetve az ország valamennyi szocialista és munkabrigádjához, hogy tegyenek munkaverseny-vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A felhívás országszerte követőkre talált, sőt a munkaverseny-mozga- lom átlépte az országhatárokat is. A jubileumi munkaverseny szervezéssében részt vállal a szakszervezet. A szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa titkárától, Deli Sándortól megkérdeztük: — Milyen eredményeket értek el a Tolna megyei szocialista és munkabrigádok dolgozói a jubileumi munkaverseny során ? — A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a mun- kaverseny-mozgalom szervezésére idén is sor került, s a brigádok, köztük elsősorban a szocialista kollektívák az év elején megtették vállalásaikat. A csepeliek felhívását követően a Tolna megyében elsősorban a szocialista brigádok csatlakoztak a mozgalomhoz. Elsők között a Simontornyai Bőrgyár kró- mos üzemének, a Bonyhádi Cipőgyárnak, a ZIM bonyhádi gyárának, a PATEX tolnai gyáregységének és az MVS tolnai fonógyárának szocialista kollektívái. A munkabrigádok, szocialista brigádok felülvizsgálták korábbi versenyvállalásaikat és kiegészítő vállalásokat tettek. A megyében 2600 brigád mintegy harmincezer tagja tett kötelezettségvállalást az évforduló tiszteletére. A minőség javítására tett vállalások értéke megyénkben közel tíz millió forint, az anyag és energiatakarékosság értéke meghaladja a inegyvenmilliót, s a termelés hatékonyságának fokozásából adódó vállalati eredmény növekedése több miint ötvenmillió forintot tett ki, a vállalások összértéke pedig megközelíti a félmilliárd forintot. A féléves értékelés azt bizonyította, hogy a vállalások reálisak voltak, ugyanis azokat a dolgozók 106,6 százalékra teljesítették. Legkedvezőbb kép az újításokból származó megtakarítás, és az eredmény- növelés során mutatkozott, itt a teljesítés féléven belül 180 százalék volt. A kollektívák által vállalt társadalmi munka mutatja a vállalások szocialista jellegét. A lakóhely szebbé tétele, az iskolák, gyermekintézmények patronálása érdekében tett vállalások értékelése meghaladja a tízmillió forintot, s ezt időarányosan 125 százalékra teljesítették. A féléves értékelések alapján az élenjárók között kell megemlíteni a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárát, ahol a termelékenység növelésére tett ígéretüket 110 és fél százalékra teljesítették a dolgozók. Szép eredményt értek el az anyag- és energiatakarékosság során is. Kedvező kép alakult ki a BHG szekszárdi gyáráról, ahol a vállalások általános teljesítése mellett az anyag- és energiatakarékosság során több mint kétszáz százalékra teljesítették vállalásukat, s a selejtes termékek mennyiségét 55 százalékkal csökkentették. Vannak negatív példák is. Néhol a szocialista brigádok vállalásainak teljesítését kedvezőtlenül befolyásolta a tervtől való lemaradás. Legtöbb esetben a brigádok megtették a tőlük telhetőt, de külső és belső nehézségek akadályozták a gazdasági egységet tervének teljesítésében. Például a Szekszárdi Nyomda az első félévben kétmillióval maradt el tervétől, a 11-es Volánnál öt és félmilliós a lemaradás, a Simontornyai Bőrgyárban pedig több mint tíz millió forinttal tünk, /Isten fordítsa jóra, azt is mondja felséged, hogy mi innen segítséget adtunk volna neki, azért felséged azt jól tudja, hogy mi nekünk illik, hogy az hatalmas császár urunk országát megőrizzük... felséged levelében írja, hogy felségetek felől a frigy ellen semmi ok nem adatik, csak innen mi felélünk nem legyen, mi szerető szomszéd barátunk az tisztességes ajándék felől annyi módot találni, mi dolog, holott az ideje régen elmúlt mi ennyire késlelni és az végbeli kapitányoknak minden gonoszságra szabadságot adni, és az hatalmas császár országában várak mellett házakat égetni és városokat felverni és az Konstantinápolyi utat egy néhány lopókkal lesni, felverni az fel- ségtek ítéletére hadjuk, ha az frigyhez illendő dolog-e és az barátsághoz illik-e... ez három végbeli kapitányok úgy mint veszprémi, palotai, és tatai az frigy mi legyen és az két császár között való barátságot nem tűdják, nem gondolván nem tudjuk ha ő maguk bolondságából vagv hogy mi az hatalmas császár parancsolatja szerint veszteségben vagyunk, talán gondolják, hogy haddal erőnk nem volna, azt gondolják-e?... a barátság fejében akarnánk felségednek tudtára adni, mivel hogy ez után ha valami dolog történne felséged mi tőlünk ne tudja, az hatalmas császár országában akasztófálabdákat és egyéb tüzes szerszámokat adván nekik, ezt mondván nekik ti is az török palánkokat égessétek és városokat, szabadságot adván az konstantinápolyi útban egy Szekszár (Szekszárd) nevű városra tüzet vetvén egy házat megégettének, és az ott valók utánuk menvért az erdőben szaladván kit belőlük levágtak és kik elszaladtak fekete arccal... ismét egy néhány nap múlva egy Tolna nevű várost éjjel felvervén négy törökök leöltenek és két rabot elvittenek és éjjel a nádasban szaladván fekete arccal szaladtak el,... ismét csak mos- tansággal Simontornya tartományában egy Tamási nevű palánk alá jöttek, tüzes labdákkal és egyéb tűzi szerszámokkal akarták megégetni, az vitézek mind ott nem találkozván, úgy mint három óráig ott vittanak az ott való vitézük értvén utánuk mentenek az lopó latrok futván az nádasban szaladtanak fekete arccal... ha felségtek késedelem nélkül az ajándékot elküldi, vagy Boszniában, vagy az végekben, ha egy szál szórni dolog az frigy ellen lészen, mi legyünk okai, azt tudjuk, hogy legutol az tisztességes ajándékot felségtek elküldi, egy nappal ha felségtek el- küldené az én hitemere mondom jobb volna felségteknek. Ezzel egyetemben felségteknek ajánljuk barátságunkat. Datum Albae Regali. TI. October. Anno Dni. 1. 5. 9. 2. kevesebbet termeltek, mint amennyit a terv előírt. A gondok ellenére is a jubileumi versenymozgalom jelentős eredményeket hozott. Egyrészt a termelési, gazdasági mutatók javításában, de a munkaverseny-mozgalom szocialista vonásainak erősödésében is. Sok új, szép eredmény tapasztalható a kulturálódó«, művelődés terén. A jubileumi munkaverseny és a 60. évforduló kapcsán a munkáskollektívák és a szocialista brigádok rendkívül sokat tettek a Szovjetunió jobb, alaposabb megismerése érdekében. Céltudatosabb lett a tanulással kapcsolatos feladatok meghatározása is. Egyre kevésbé érzékelhető az, hogy ezek a vállalások formálisak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kialakult mun- kaverseny-mozgalom értékelése minden főbb vonatkozásában pozitív. S nem szerénytelenség azt mondani, hogy ezeknek az eredményeknek elérésében jelentős szerepe volt a szak- szervezeti mozgalomnak. A tisztségviselői, aktivistái a kezdettől jelentős szerepet vállaltak a munkaverseny szervezésében. Az SZMT és a szakmai megyebizottságok még a gazdasági év beindítása előtt kidolgozták az irányelveket, s jelentős segítséget nyújtottak a szakszervezeti alapszervezetnek a munkaverseny-mozgalom szervezésében. Jelenleg egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a munkaverseny lendületének további fokozását. A célok megvalósítása érdekében az SZMT programot dolgozott ki, mélyben szerepel a versenymozgalom harmadik negyedévi eredményeinek felmérése, a tapasztalatok kiértékelése. Tervezzük továbbá egy nagyaktíva összehívását, ahol széles körben vitatjuk meg a tapasztalatokat és a további tennivalókat. További feladatunknak tekintjük a versenymozgalom magasszimtű politikai tartalmának megőrzését, illetve fokozását. Ezért szélesebb, demokratikusabb alapokra hehelyezzük fő céljaink, fő feladatainak meghatározását. Ehhez jó szervezeti keretet biztosít az üzemi demokrácia korszerűsítéséről szóló Minisztertanács—SZOT közös határozat végrehajtása. Feladat még a vállalások tartalmának, színvonalának javítása, s nagyobb szerepet kell adni az értékelés során a szocialista brigádok önértékelésének. A csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny bizonyította, hogy a célok reálisak. Az eredmények számunkra, a magyar dolgzók számára, további kötelezettséget jelentenek. Kötelezettséget azért, mert a kezdeményezés a szocialista országok dolgozói figyelmének középpontjába állította szocializmust építő munkáknkat. Bátran mondhatjuk, hogy kezdeményező készségünk és eredményeink nemcsak érdeklődést hanem rokanszenvet is keltettek, elsősorban a szovjet dolgozók soraiban. Szepesi László A török — Buda elfoglalásától — 1541-től egészen a XVII. század végén történt kiűzetéséig szinte állandóan terjeszkedett. A határvonalat sohasem lehetett pontosan meghatározni, mert a harcoló felek között az időszakonként meg-meg- kötött békék csupán a nagyobb várak hovatartozásáról rendelkeztek. Már csak emiatt is a végvári vonalakon bizonytalan hovatar- tozású hódoltsági sáv alakult ki, kétfelé adózó települések ezreivel. Magyarország népei a török megszállás idején nem ismerték a békét. Egymást követték a törökök nagy hadjáratai, s ha a nagy csatazaj el is ült rövid időre, a kisebb várostromok, vagy távoli városkák kirablása, megsarcolása szinte mindennapos esemény volt. Kisebb katonai egységekkel végrehajtott dúlás, lopás, fosztogatás megszokott jelenséggé lett. Mindezért természetesen a magyar végvári vitézek sem maradtak adósak. A mozgékony lovasság hol itt, hol ott ütött a törökön. Egy-egy sikeres rajtaütést diplomáciai „jegyzékváltás" követett. Magyarázkodás, fenyegetés, számonkérés, a békés együttélés felajánlása mind megtalálható ezekben a levelekben. Tolna megye területe is gyakran volt színtere a magyar végváriak visszacsa- pásának. Ezek egy részéről írásos emlék maradt fenn. A 40. hétre vonatkozó egykori „jegyzetváltásokból” közlünk néhány részletet. 1592. okt. 11. MEHEMED BUDAI PASA ERNŐ FŐHERCEGNEK KORÁBBI PANASZÄRA KÜLDÖTT VÁLASZÁBÓL, A TOLNA MEGYEI SARCOLÁSOKRÓL Mi Mehemed pasa, az hatalmas /Istennek jó akaratából az győzhetetlen török császárnak fő helytartója Budán és gondviselője Magyarországnak, stb. /Felséges Mátyás herceg, nekünk szerető szomszéd barátunk. Köszönetünk és magunk ajánlása után azt akarjuk felségednek tudtára adni, hogy Mindszent havának hetedik napján Székesfehérvárra jöttünk valami dolgok felől és az felséged barátságos levele hozzánk juta, melyből mindeneket megértettünk, az boszniai pasa cselekedeteit számlálja elő felséged, de jó barátunk mi arról mit tehetői és karótól menekedett latrok Veszprimre, Palotára és Tatára mennek, várukban hely találván és hozzájuk való képest latrokat melléjük gyűjtvén erdőről erdőre, nádból nádba lopó módra, az konstantinápolyi útra jővén az úton járó törökökre éjjel rájuk ütvén, néha visznek, néha fekete arccal szaladnak, az okáért az úton járók hozzánk jővén, panaszosodnak szüntelenül. .. ez lopó latroknak cselekedetei képest dolog-e mindenüknek kívüle, ez egy néhány napokban veszprimi és palotai kapitányok úgy mint három száz lopót össze- gyűjtvén és váratokból tüzes Magyar jvégvári katonák. Wilhelm Peter Zimmermann ábrázolása. 1607. Eredetije a $tagyar Nemzeti Múxeum Történelmi Képeim mókában.
