Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

7 ÍÉPÚJSÁG 1977. október 30 Izsák Lajos esztergályos sok segítséget nyújtott a hidromotor próbagyártásá­hoz. Együtt dolgozni - egy érdekért szériagyártás megy. Erről be­szélgettünk Bálint András szerszámkészítővel, Izsák La­jos esztergályossal, Mayer Nándor és Tunner István technológusokkal a szerszám­műhelyben. — A CSVL—1 szőlőkacsozó géphez kell a ihidromotor. Eddig Egerben készült, és a technológián kellett változ­tatni. ök fúró-maró gépen gyártották, nekünk ebből a gépből csak egy van — mondja Mayer. Az asztalon fekszik egy új gyártmány. * Sokan vétették fel, hogy a gyár tervéhez nincs meg a f orgá cs o ló kapacitás, Az igaz­gató válasza: — Nekünk is ez a vélemé­nyünk. Számunkra létkér­dés, és ezt 1980-ig meg kell oldani. * „A szocialista építés alap­vető követelménye — és a soron levő feladatok végre­hajtásának feltétele —, hogy a munkásosztály vezető sze­repe a társadalmi élet egé­szében érvényesüljön. Tag­jainak céltudatos eszmei ne­velésével, általános és szak­mai ismereteinek bővítésével növelni kell politikai felvér- tezettségét, közéleti aktivitá­sát. E feladatok megoldásá­ban is nagy segítő erő az or­szágossá vált szocialista bri­gádmozgalom.” (Az MSZMP XI. kongresszu­sának határozatából.) Hazafi József Fotó: Galló Tibor és Kercser Endre A dolgozó napi munka­idejét meghaladó mértékben végzett múnka: túlmunka. A rendszeres és túlzott mérté­kű túlmunka zavarja a dol­gozó pihenését, amellett a nép-gaz d-as-á g s zemp o nt j á bál is többnyire 'hátrányos. Né­melykor azonban szükségessé válhat a vállalatra háruló rendkívüli feladat ók miatt (de a munka rossz szervezé­se miatt is!). (Részlet a szak- szervezeti bizalmiak kézi­könyvéből.) * A beszámolóból: Idén is kiemelt gondot fordítottunk termiékeink műszaki színvona­lának emelésére. Gyártmá­nyaink fejlesztésére 21,1 mil­lió forintot irányoztunk elő. 1977-ben 43 témával foglal­koztunk. A felkészülés az ön­járó gépek felé irányul. A termékskálánk kibővítése ko­moly feladatot rótt a szer­számüzem és a szerkesztés dolgozóira. * „A hidromotor-próbagyár- tás a szeptember legfonto­sabb munkája. Az egri tech­nológia kipróbálása az öt hidromotor legyártása a Március 15 brigád feladata. A kísérleti munka meghatá­rozója lehet a szériagyártás­nak. A technológia betartása, az osztály és a műhely szo­ros együttműködése hozhat csak jó eredményt. A brigád vállalta a lelkiismeretes és pontos munkát.” — részlet a brigád naplójából. * A munkát már befejezték, a gyönki gyáregységben a lAz igazgató beszámolójá­ból: „Vállalatunk brigádjai­nak népes tábora is csatla­kozott a csepeli dolgozók fel­hívásához. Ahhoz, amely nemzetközi visszhangot vál­tott ki a szocialista országok­ban.” * Részlet a beszámolóból: „A hagyományos és korszerű ön­tözőberendezések, valamint a c ulk o rrép a- be t a-k ar ít ók gyár­tása mellett 'tevékenységünk kibővült. A dohánytermesztés gépeit a ibölcskei, a szőlőter­mesztés és -feldolgozásét a bonyhádi, a zöldségbetakarí- tók fődarabjait a szekszárdi gyáregység Gyünkkel koope­rálva gyártja.” * A brigádokról: Külön di­cséretet érdemelnek átlagon felüt végzett termelő munká­jukért: Szekszárdon a forgá­csoló ifjúsági brigád, vezető­je Czéh István. Az öntöde Április 4. kollektívája, veze­tője Sill Sándor, az elsősor­ban szovjet exportra gyártott UlNP—6-os szőlőművelő gép acél alkatrészeinek öntési munkáiért. Az U-műhely Tö­rekvés gárdája, vezetője Szűcs Lajos, szakmailag olyan feladatot oldottak meg, mint a paradicsom- és borsó- cséplő alkatrészgyártása^, emellett az öntözőcsőgyűrű gyártását száz százalék felett teljesítették. •Bonyhádon a Bánki Donát brigád, vezetője László György, elsősorban a K-HS— 60 szőlőprés gyártásában való közreműködésért, az Eötvös­értették a problémákat, vál­lalták a túlórákat, iá nyújtott műszakokat, egyes üzemrész­ben a több műszakot, a sza­bad szombatok lecserélését, kommunista műszakokon in­tenzív munkavégzést. Tű lóra-telíti asznál ásu nk eb­ben az időszakban 45 ezer •óra. (1976-ban 24 ezer, év vé­gi 33 ezer óra). A kedvezőt­len jelenségeket a termelési tanácskozásokon meg vitait u k. Nyugodtan állítom: 'munká­saink erejüket nem kim éli ve dolgoztak — annak érdeké­ben —, hogy az eredeti cé­lok 'megvalósuljanak. Schmidt József csapata mérges: 1700 tonna acélcsövet 'kellene gyártani, egyáltalán nem kapnak anyagot, vagy amit kapnak rossz, a késztermék selejt. A November 7. ifjúsági brigád' a csőgyártásban „pro­fesszori” szinten áll. il6-an — az arcok már árul­kodnak, egyetértenek, helyte­lenítenék. il977. október 14-ón tanács­koztak a 'MEZŐGÉP Vállalat szocial ist a brigád vezétő i. * (A viták, a hozzászólások nehezen indulnak. Öt perc „gondolatébresztő” szünet után egy szőke, nyú­lánk fiatalember kér szót. Götz József, a Törekvés bri­gád vezetője: „A második félévben a 'borsóbetakarító gép három főegységét kell gyártanunk. -Ebből egyet -Gyonk kapott meg. A -makói­ak az évforduló tiszteletére felajánlást tettek, hogy no­vember 16-iig ta Szovjetunióba szállítják a 100 gépet. A bri­gádunk nevében felhívást szeretnék intézni a gyönkiek- hez: a náluk készülő főegy­séget készítsék el úgy, hogy november '12-ig Makó meg­kapja-. A ml kollektívánk teljesíti feladatát határidő­re.” * A figyelem a szocialista brigádverseny felé fordul. Egyre több gazdasági vezető és kollektíva érzi, hogy -ez a verseny nagy erő. Ezt a jubi­leumi mi nkaversen-y -s ik erek bizonyítják.-A MEZŐGÉP szekszárdi gyárában és iá négy gyáregy­ségben 76 szocialista brigád 1000 emberrel dolgozik. Véleményük, munkájuk a ■gyárban -meghatározó. A MEZŐGÉP több mint fétmililiárd forintos éves ter­vével a megye nagyobb üze­mei közé tartozik. Idén, az anyaghiány, a 'kooperációs nehézségek ellenére — Ta­más .István-, -a -vállalat) ter­melési „főnöke” szerint is komoly feladat okát oldottak meg. „Két profilú vállalat vol­tunk. Az elmúlt négy évben 18—20 újfajta gépet -gyártot­tunk. 1977-ben három profil és azzal 20 új gyártmány lé­pett be. Kevés idő jutott Már messziről hallani a 'gyönki szerelőket. Kint, a szépen gondozott parkban a nagy-kalapács -hangja utat mutat. -Bent a csarnokban a b orsóbetaka rítok v ázszerke - zete -készül. A 17 tagú Szé­chenyi brigád nagy -munká­ban van. — A felhívásra „muszáj” volt válaszolnom — mondja -Németh 'Ferenc brigádvezető. — Itthon- a gyerekek is egyetértettek velem. — Egyetlen gondunk: ke­vés a -hegesztő. lU-gy oldottuk meg, hogy azok a lakatosok, akiknek van vizsgája „be­szállnak” ia munkába. Raj­tunk nem múlhat a -makóiak vállról ás a, * 'Ebben az évben készült a MEZŐGÉP üzemeiben: Bölcs­kén 480 dohánytermesztő, 170 cukorrépa-betakarító, Bony­hádon 1-98 különböző típusú szőlőfeldolgozó. Gyönkön- 38 OB'—1 cukorrépa-betakarító és 25 cukorrépa-kiszedő. Vár­dombon korszerű öntözőbe­rendezésből 312 darabot, Szekszárdon a három- típusú alumíniumcsőből 87 900-at és 36 500 különböző típusú szó­rófejet, 38 darab CK—-6T tár­csás kiszántót 'készítettek. * Bgy hozzászólásból: A má­sodik félévben nehezebb -volt. A gyönki üzemben a szak­munkás-létszám csökkent, így nekünk két műszakban kellett dolgozni. Az olyan gép, mint a fogazó — azon dolgozom —, néha egész dél­előtt állt, -mert -nem volt anyag. Közben délután meg­jött az alkatrész, éjjel kellett megcsinálni. * csoport, vezetője Lenger Fe­renc, a szőlőfeldolgozó gé­pek forgácsolt alkat-részeinek készítéséért érdemel dicsé­retet-. iBölcsikén a November 7. brigád, -vezetője Ni-k-1 István, a cukorrépa-betakarító -gépek jó minőségű festéséért és a festékkel való takarékos gaz­dálkodásért, -az Április 4. kol­lektívája -Ulbert János veze­tésé-vek"® cukorrépa-gépék la­katosmunkáiért kapo-tt elis­merést. Gyönkön -a Széchenyi bri­gád, vezetője -Németh Ferenc, a cukor répa-betakarító -gé­pek és a szőlőfeldolgozás gé­peinek alkatrészgyártásáért, Várdombon- a Rákóczi -bri­gád, -vezetője iDr-inóczi József, az öntözőgépek készítéséért került a legjobbak közé. * A szekszárdi ön-tők vezető­jét, Si-lli Sándort nehéz meg­találni. Fohtos fela-da-tot bíz­tak a brigádra. Kényszer sz-ült-e feladatot. A szőlőmű­velés -gépeihez acél öntvények kellenek, melyeket -nem lehet Sz'ekszárdo-n. -elkészíteni. A borsodnádasdi öntöde csak úgy vállalta a munkát, ha szekszárdi öntők csinálják. Mit -tehettek mást; Stocker Ján-os művezető, Sill Sándor brigádvezető és Schmidt Jó­zsef elment két hétre. Mind­egyik családos ember. A gyár érdéke így kívánta. A napok­ban kerestük őket, hiába, megint 'Borsodnádasdon dol­goznak.-Zsigovits -Ferenc igazgató: A szocialista brigádok meg­egy-egy gyártmány előkészí­tésére” — mondja Tamás István. * A szekszárdi gyár ebédlőjé­ben isűrű sorokban ülnek az emberek. Az asztalokon hűsí­tők, Az elnökségi asztal üres, a brigádvezetők várnak, be­szélgetnek. -Nyugodtak, fele­lősségteljesek. Komoly dol­gok részesek A tanácskozás a gyár egészét érinti, és otthon a -brigádnak be -kell számolni! 'Bevonul az elnökség. El­jött -a vasasszakis zervezet, a SZOT, a megyei pártbizott­ság -képviselője. Amikor az igazgató -a mikrofon elé lép, csend lesz.-Az arcokat figyelem. Sok mindent elárulnak. -Figyelem olvasható a tekintetékből. Se­hol még csak egy villanás­nyi kétkedés. Az arcok rez­zenéstelenek, imiiko-r ia bri­gádjuk nevét hallják, fel­vidulnak. Arcok. Egyetértő arcok. Aztán felszólalók — A kiskerti öntözők is a gyár termékei lesznek. Bálint András szerszámkészítő ötlete alapján az öntözőfej for­rasztása megoldódott, úgy, hogy esztétikus kivitelű lett a gyártmány. A szekszárdi üzem udvara A csőgyártók egyike, Császár Vince. Götz József: Felhívást szeretnék intézni a gyönkiekhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom