Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

12 ^PÚJSÁG 1977. október 2. MAGAZIN lla MAGAZIN _ ||| MAGAZIN ■ MAGAZIN MAGAZIN ■ magazin MAGAZIN MAGAZIN 9 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Ásványvíz­tabletták Romániában megkezdik a tabletta formájú ásványvíz árusítását. Az ásványvízét egy speciális berendezés se­gítségével elpárologtatják, anélkül, hogy az értékes ás­ványi anyagokból a legke­vesebb is kárba veszne. A ,párologtatásisal kapott ásvá­nyi anyagokból tablettákat préselnek, ezután már csak vízbe kell dobni a tablettát — és kész az ásványvíz. Függőhíd helyett hár A Dunáéhoz hasonlóan, időnként a Rajna medre is szű­kében van a víznek, ám a szép vonalú hidak így is büszkén ívelnek át a^folyón. Közülük az egyik legszebb a képen látható düsseldorfi ferdekábeles híd. Hárfa- hídnak is szokták nevezni ezt a típust, annak ellenére, hogy a rézsútos kábeleket nem mindig vezetik párhuza­mosan, hanem olykor nyalábszerűen, sugarasan. A hár- fahídak elterjedése a hatvanas évek közepétől számít­ható, azóta viszont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. t Nagyobb kazetta - jobb hangminőség Az utóbbi évtizedben a ka­zettás magnetofon „'kiütéses” győzelmet aratott a korábbi orsós készülékkel szemben, olyannyira, hogy ez utóbbia­kat ma már jószerével csak a rádió- és tv-stúdiókban hasz­nálják. Pedig a kazettás sza­lagra való felvételinek és visz- szajátszásnak rosszabb a hangminősége, mint a kevés­bé praktikusan kezelhető or­sós változatának. Mindenek­előtt azért, mert a kazettás szalag csupán másodpercen­ként 4,75 centiméteres sebes­séggel halad, márpedig köz­tudott, hogy a nagyobb szalag­sebesség jobb hangminőséget eredményez. Az Sem válik előnyére a kazettás szalag­nak, hogy csak 3,8 millimé­ter széles, szemben az orsós szalag 6,25 milliméteres szé­lességével. A .hangminőség- romlást újfajta szalaganyag Képünkön: az új típusú és a régi kazetta bevezetésével próbálták el­lensúlyozni, amely a maga­sabb hangokat is jól adja visz- sza. De különféle hangszűrő­ket és -tisztítókat is beszerel­tek a miagnókészülékekbe a kazettás szalagok eredendő hibáinak enyhítésére. iA közelmúltban egy nem­zetközi kiállításon új megol­dással jelentkezett a japán Sony oég. Az általa gyártott újfajta kazettában 6,25 milli­méter széles szalag van, amelyre másodpercenkénti 9,5 centiméteres sebességgel lehet felvételt készíteni. Ez a szalagméret és sebességi ér­ték különösen a térhatású (sztereo) h ang tech nik á nak kedvez. Csupán egy bökke­nője van a dolognak, az, hogy a nagyobb méretű kazettához új készüléket is kell vásárol­ni. Ez egyébként nem tekint­hető az elterjedés akadályá­nak, hiszen a „hagyományos” kompakt kazettával működő készülékek néhány év lefor­gása alatt úgy is elhasználód­nák. • • üveggolyók és a madárkárok A frankfurti madárvédelmi állomás kísérleteket végzett különböző kártevő madárfa­joknak üveggolyókkal való távoltartására. A kísérletek­hez az ötletet az a megfigye­lés adta, hogy a héjákat el­riasztják a parasztudvarokról a négy méter magas, rudafcra erősített palackok. Alumíni­umötvözettel bevont, erősen tükröző üveggolyókat is ki­próbáltak. Az eredmény ki­tűnő volt: a golyók távol tar­tották a héjákat, a karvalyo­kat, a szajkókat és a k.uviko- kat. A pisztrángos tavak fe­lett elhelyezett 50 centiméter átmérjű üveggolyók elriasz­tották a jégmadarakat. Érde­kes, hogy a szürkegémre és a seregélyekre hatástalanok maradtak az üveggolyók. Vitorlás hajók Több szakember szerint több tízezer tonnás óriás vitor­lásokat kell építeni a tömeg­áruk szállítására, mert a hajtó­anyagok egyre drágábbak, és mind kevesebb lesz belőlük, ezenkívül szennyezik a ten­gereket. A holland közleke­désügyi miniszter már készít­tetett is felmérést egy auto­matikus vitorlázattál felsze­relt gyorshajtású vitorlás­flotta létesítésének a kilátá­sairól. lEgyébként világszerte fog­lalkoznak a vitorláshajó- flották feltámasztásának a gondolatával — a nem rom­landó áruk szállítására. Eze­ket a hajókat teljesen auto­matizálták. A Nemzetközi Oceanográfiai Társaság az USA-ban el is készítetté egy gyorsvitorlás terveit, amely­nek viitorlaállító berendezé­seit komputer vezérelné, így irányítására egyetlen emiber elegendő lenne. Hasonló el­gondolással a hamburgi egye­temén egy 17 000 tonnás só- nert fejlesztettek ki, egy lü- betíki hajóépítő pedig több árbocos tehenvitorlás terveit készítette el. Egy USA-beli plutoniumraktár előtt: — Hogy hová lett az eltűnt 4 tonna? Hát talán megették az egerek... (Az International Herald Tribune karikatúrája — KS) Csontforrasztás, ultrahanggal Világszerte terjed az ultra­hangkészülékek gyógyászati alkalmazása a csontok for­rasztására is. Legújabban az NDK-beli kutatók az ultra­hangos csontforrasztással egy darab csontszövet és az etil- alificakril nevű folyékony, szerves vegyiület keverékét juttatják a törött csontvégiek­re. Az ultrahang-generátor rezgései a keveréket néhány pillanat; alatt megszilárdítják, és így tartós kötést hoznak létre a csontvégek között. Egyelőre csupán csontszö­vetet tudnak ily módon for­rasztani, de már folynak a kikértetek a lágyszövetek .forrasztási” módszerének a kidolgozására is. A korábbi félelmet eloszlatta a kutatók­nak az a megállapítása, hogy az ultrahang nem akadályoz­za, hanem határozottan elő­segíti a szövetek természetes megújulását. A legolcsóbb órák iA legolcsóbb órákat egy amerikai cég gyártja mű­anyagból. A vásárlók ezekért az órákért még fél dollárt sem fizetnek, a vásárlás mégis problematikus, mivel a gyár­tó cég csak három napra szó­ló gabanteiát vállal termékei­ért. A múlt században olyannyi­ra divatba jött a híres svájci kilátóhegy, a Rigi, hogy a Vierwáldstáti-tó partjáról, a 437 méter magas fekvő Vitz- naiúból kiindulva 1871-foen megépítették a világ első fo­gaskerekű vasútját, fel az 1797 méter magas Kul-mig. A 7 kilométer hosszú távot nap­jainkban 35 perc alatt teszi meg a fogaskerekű, melynek pályáján a legnagyobb emel­kedő 25 százalékos. Ma már természetesen villamos áram mozgatja a fogaskerekűt, de létesítésének 100. évforduló­jára kuriózumként az alsó ál­lomáson kiállították az első Vasút állókazános, fafűtésű, gyermekjátéknak tűnő moz­donyát. A vasúthálózat kiépítése meglehetősen lassan indult meg a XIX. században Svájcban. Az első vasútvo­nal Zürich és Baden kö­zött 1847-ben épült meg. Napjainkban viszont a vi­lág talán legfejlettebb vas­úti hálózatát mondhatják magukénak. Ma már alig van nevesebb hegy, kilátó­hely, vagy síterület Svájc­ban, amelyre ne vinne fel fogaskerekű hegyi vasút, illetve sikló vagy drótkötél- pálya. A képen látható modellt pedig a müncheni Deutsches Museum-ban mutatták be, emléket állítva a világ első fogaskerekű vasútja .megalko­tójának, Nikolaus Ríggen- baóhernek. Olyan tökéletesen élethű, működőképes modell­ről van szó, amelyet a mú­zeum látogatói m'aiguk is meg­indíthatnak. A hét karikatúrái Békepipa amerikai módra — neutron töl tettel. (A pozsonyi Rohác karikatúrája — KS) Pinochet: Nálunk nincsenek se börtönök, se politikai foglyok!!! (A berlini Horizont karikatúrája — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom